Borsodi Bányász, 1969. január-június (12. évfolyam, 1-25. szám)
1969-01-08 / 1. szám
r> A Újult erővel a z elmúlt év utolsó munkanapján tartotta ünnepi ülését a BSZ párt-végrehajtó bizottsága. Ezen az ülésen részt vettek az üzemi pártbizottságok titkárai is. Napirenden a BSZ pártbizottságának egész évben végzett tevékenységének értékelése szerepelt. Váci László elvtárs összefoglaló tájékoztatójában nyomatékosan aláhúzta, hogy az új gazdasági mechanizmus bevezetésének körülményei között új, megváltozott légkörben kellett a pártmunkát is irányítani. — Arra törekedtünk — mondotta —, hogy tovább erősítsük a pártmunka hatékonyságát, azt a gyakorlatot, hogy alsóbb szerveink önállóbban, tervszerűbben dolgozzanak. Az általános érvényű párt- és kormányhatározatok alapján a pártbizottság munkáját a szénbányászattal kapcsolatos sajátos feladatok megoldása képezte. Szerteágazó, bonyolult, összetett feladat volt ez, amelyet az idén még intenzívebben, fokozatosan kell végrehajtani. — Az elért eredmény — hangoztatta Váci elvtárs — biztató. S mindez annak tulajdonítható, hogy munkánkat a tervszerűség jellemezte. Meghatározott munkaterv alapján tevékenykedtünk, amely összhangban állt a gazdasági vezetés célkitűzéseivel. A végrehajtó bizottsági ülések elé kerülő témák, anyagok megfelelőek voltak, szervesen kapcsolódtak a helyi, sajátos feladatokhoz. Három esetben tűzte napirendre a vb a végrehajtás ellenőrzését. Nem törekedett újabb határozatok hozatalára — bár volt ilyen is — hanem a gyakorlati munka színvonalát, hatékonyságát igyekezett emelni. (A jövőben is a határozatok végrehajtására kell a fő figyelmet fordítani!) Hasznos módszernek bizonyult az a kezdeményezés is, hogy a BSZ végrehajtó bizottsága időnként egy-egy üzem párt-végrehajtó bizottságával együttesen tanácskozott. A véleménycsere alapján megfogalmazott feladatok növelték a felelősséget. Sokat foglalkozott a vb munkaügyi problémákkal, bér- és létszámkérdésekkel, amely bizony jelentős időt vett igénybe. Az elmúlt esztendőben tovább erősödött a területen mind politikai, mind gazdasági vonalon a szó és a tett egysége. Bizonysága ennek, hogy a vállalat teljesítette vállalását és határidő előtt befejezte éves tervét, s terven felül több mint 200 ezer tonna szenet adott a népgazdaságnak. Sikerült az önköltségben is 4 százalékos javulást elérni, amely számokban kifejezve azt jelenti, hogy a vállalat mintegy 70 milliós haszonra tett szert. Komoly előrelépés történt a koncentráció és gépesítés vonatkozásában is. A tájékoztatóban Váci elvtárs summázta a hiányosságokat is. Korábban egy-egy vb-ülés előtt az elvtársak gyakorlati bányajárás során tanulmányozták, ellenőrizték az előterjesztett jelentés állításait. Sajnos, ez az utóbbi időben elmaradt. Ellentétben a gazdasági kérdésekkel, nem volt megfelelő az aktivitás a politikai kérdések tárgyalásánál, amely részben annak tudható be, hogy a kiadott anyagot nem tanulmányozták mélyrehatóan. A kritikai elemzés elmulasztása pedig a színvonal rovására ment. Sok esetben az előterjesztéseket a kiegészítések tették elfogadhatóvá. A vb tagjai és a meghívottak levonták a megfelelő következtetéseket a fogyatékosságokból. A kérdés csupán az volt: hogyan tovább? A feladatok, az igények az idén nem csökkennek. Sőt, megnövekedtek. Alapvető célkitűzés a rentábilis termelés megteremtése. A kollektíva jól szervezett, összehangolt munkáját követeli ez meg. A legfontosabb, hogy a fogyasztók igényeinek megfelelően, darabos szenet termeljenek az üzemek. Az aprószénnek nincs piaca, éppen ezért a lehetőségek keretein belül kell tartani ennek az arányát. Váci elvtárs hosszan beszélt a politikai, gazdasági feladatokról. Mondták is az elvtársak a szünetben: „Lesz mit aprítani a tejbe”. És ha újult erővel sikeresen munkálkodik a BSZ kollektívája, teljesíti célkitűzéseit, akkor csakugyan lesz mit aprítani a tejbe. T. A. Az éiüzem cím várományosai Amint arról már korábban beszámoltunk, a BSZ üzemei közül az Ormosi Bányaüzem fejezte be elsőként éves tervét, december 12-én. A lendület a hónap hátralevő részében sem hagyott alább, ennek eredményeként 53 740 tonna szenet adott az országnak terven felül az orvosi kollektíva. Ez a mennyiség még több is lehetett volna, azonban az esztendő utolsó napjaiban a rossz geológiai viszonyok akadályává váltak az eredményesebb termelésnek. Az üzem még így is 105,5 százalékra teljesítette éves tervét. A minőségi mutatók egy része még sajnos nem áll rendelkezésünkre. Az előzetes becslések alapján azonban valószínűnek látszik, hogy ezen a téren sincs elmaradás. Az egyik legfontosabb minőségi jellemző a darabos szemhullás, szervezettnél jobban alakult, s a kitűzött 58 százalékkal szemben, 5, X százalékot ért el az üzem. Az ormosi aknák közül elsősorban a szocialista akna cím aranyfokozatáért versengő Ella-aknai kollektíva tett ki magáért. Az akna a BSZ területén elsőként tett eleget tervelőírásainak: november 30-án hozták felszínre az Ella-aknai dolgozók a tervteljesítéshez szükséges utolsó csille szenet. A kiváló kollektíva végül is 108,8 százalékos tervteljesítéssel, s több mint 28 ezer tonnás többlettermeléssel büszkélkedhet. Ella-akna után a III-as aknai kollektívát illeti a legtöbb dicséret. A III-as akna 107,3 százalékra teljesítette tervét, s az akna dolgozói 15 ezer tonnával teljesítették túl a termelési tervet. Az ormosiak kiváló eredményeikkel jogos várományosai lettek az élüzeni címnek. (K.) BORSODI BÁNYÁSZ A «xénoaxtály oxón: Ahol spórolnak a férfiakkal Egyenlő bérezés egyenlősdi nélkül — A kereszthuzat és ellenszere — A fekete pontok nyomában A műszaknapló vallomása A Lí J 5nv a Pa^a' iA niMdUy válogatóknál dolgozik. Szorgalmas, becsületes asszony. Nem rejti véka alá a véleményét, még akkor sem, ha a legszemélyesebb ügyéről van szó. Egy napon beviharzott a pártirodára, s kereken feltette a kérdést: — Mi az oka annak, hogy az én lányomat csak tartaléknak osztják be, miért nem lehet rendes, műszakos gépkezelő? Nem szakították félbe a szavait. Amikor befejezte, a kérdésre kérdéssel válaszoltak: — Tudja-e, hogy lányának sok a fekete pontja? Kerekre tágult szemmel, kíváncsian várta a folytatást. — Ugye magához is el-elszalad napjában tízszer, hússzor? Otthagyja a gépet, s nem is bízza rá senkire. Hát ezért... A múlti eszmecsere meg 1 ,u"nc győzte a panaszost, s ő bizonyára meggyőzte a lányát: nem jó az a fekete pont. Arról van szó ugyanis, hogy aki ahányszor megszegi a munkafegyelmet, elcselleng a géptől, a munkahelyéről, annyi pontot kap. S ha valakinek már öt összegyűlik, akkor — az üzem közvéleményével egyetértésben — jogos az ilyenfajta közvélemény. A kislányt a sorozatos pontokért sem tiltották el a géptől, ami bizalmat jelentett. Ezzel viszont visszaélni nem szabad. A bizalom légkört, munkastílust, az emberekkel való helyes törődést, a helyesen „szót érteni egymással” gyakorlatát jelenti. S ez a gyakorlat élő, eleven valóság az osztályozón, ahol a dolgozók több mint a fele nő. Közülük is a többség a palaválogatásnál dolgozik, derekas helytállással. Az üzem vezetői igyekeznek is megbecsülni a munkájukat, mindent elkövetnek, hogy emberi, munkahelyi problémáikban a legnagyobb megelégedésre intézzék az ügyeket. Gyakran ÄVjuk, hogy a nők megbecsülése általában nem kielégítő, a férfiaknak ugyanolyan beosztás és munka mellett magasabb a bérük, s még egy sor hasonló tartalmú kérdés kerül napirendre. Erre vonatkozott a mi kérdésünk is Üveges János elvtársnak, a főmérnöknek az irodájában. Derűs hangsúllyal, egy mondatban válaszolt: Túlzásnak és hivalkodónak tűnik e két szó, de valóban az-e? Ebben döntsenek a tények. A krónikás dolga csupán rögzíteni azokat, minden különösebb kommentár nélkül. Közljük a lényeggel a II/U III» bérezéssel,, a keresettel. Az elv , hogy egyenlő munkáért egyenlő bért, itt, az osztályozón maradéktalanul érvényesül. A műszaknapló vallomása szerint egy találomra kiválasztott munkakörben, a gépkezelőknél, a számadatok győznek meg minderről. E beosztásában, a férfiak és nők vegyesen — a nők többen vannak — végzik e felelősségteljes feladatot. A hóvégi kereset összege mind a nőknél, mind a férfiaknál, hajszálpontosan egyezik. Egy fillérrel sem több, vagy kevesebb. Ez nem jelent valamiféle egyenlősdit, egyáltalán nem, hiszen a bérezés személyek szerinti mértékéről, a munkáról van szó. E ov mncik érdekes és tamad, nulságos gyakorlat az osztályozón, hogy olyan munkahelyekre, ahol női dolgozót is foglalkoztathatnak, nem irányítanak férfiakat. Rájuk nehezebb, nagyobb fizikai erőt igénylő, férfiasabb munkahelyeken számítanak. Erre mondták e sorok írását megelőző beszélgetés kapcsán a vezetők: y — Spórolunk a férfiakkal!... n. «. „Jílí házatáján maue a non radva még egy sor egyéb, figyelmet érdemlő intézkedés történt az érdekükben. Mindenekelőtt a munkahelyi feltételek biztosításáról van szó. Évekkel ezelőtt nem volt eszményi munkahelynek mondható — ma sem olyan, mint egy laboratórium — a palaválogatás. Különösen télen tett próbára mindenkit egy-egy műszak a szalag mellett. A hideg kegyetlen könyörtelenséggel férkőzött a fürgén dolgozó, palát válogató nők közelébe. A védő- és munkaruha ellenére didergésre fogta őket, hiszen a kereszthuzat is segített ebben. A munkahely két vége ugyanis nyitott, ajtó vagy fal nem állja útját a léghuzatnak. Nos, ennek a helyzetnek a megjavítására messzemenő intézkedéseket tettek. Olyan fűtőtesteket építettek a szalagok mellé, amelyekből a felfelé áramló meleg levegő ideálisabb körülményeket teremt a munkához. Ez tehát az ellenszere a kereszthuzatnak, a hidegnek. Mindemelett mánnyá válik az osztályozón olyan „apróság”, hogy a dolgozó nők gyermekeit autóbusszal szállítják az óvodáva, hogy — többek között — a kapunál leadott harisnyát — a Sajómenti KTSZ közreműködésével — szemfelszedve a műszak végén már át is vehetik, hogy „helybe hozzák” a rákszűrő vizsgálatokat. Mindaz, ami e röpke beszélgetésen a főmérnök irodájában szóba került, csepp a tengerben. Szabadabb, nyíltabb légkörben, az egymás iránti fokozódó bizalomban élnek és dolgoznak az osztályozón, ahol a nők semmivel sem érezhetik magukat hátrányosabb helyzetben, mint a férfiak. (th) Egy ember a mából... Arcán szabályos sorban állnak a ráncok, vállain évtizedek kemény csatát levernek, s lelkében a lemorzsolt bányászévek csapnak össze a jelen gondjaival. Mögötte kiművelt aknákként állnak az évek, s ő leszáll közéjük, hogy felszínre hozza elfelejtett titkaikat. — Mezőkövesd mellől — Szentistvánról — indultam el, s a fél országot bejárva, 1947- ben Sajókazára kerültem a bányába, de nemsokára otthagytam. Visszamentem kubikosnak, de soha nem tudtam megszokni a kóborló éveket. S csakhamar visszakerültem Ormosbányára, mint csillés. Ez 1952-ben történt. Két év múlva Perecesre helyeztettem magam. Ott lettem először segédvájár, majd vájár. 1961-ig dolgoztam ott, közben több ajándékot kaptam munkám jutalmául, s 1957 és 58-ban kiváló dolgozó ettem, majd 1960-ban a Nehézipari Minisztérium Bányázati munkazászló kitüntetést kaptam. 1961-ben Edelénybe kerültem. Dolgoztam mint csapatvezető vájár, s közben 1963-ban Bányász Szolgálati Érdemérem bronzfokozatát kaptam meg, majd ugyanabban az évben a MüM. kiváló bányásza lettem. 1968-ban Ördög Imre újra a MüM. kiváló bányásza lett, de közben ■ már nem csapatvezető vájár, hanem csak vájár. Igen, „csak vájár” —, aki komolyan veszi a munkás hétköznapokat. Aki ragaszkodik a bányához, de számol az olcsóbb energiahordozók mind nagyobb konkurenciájával is. Ideg Imre egyszerű emil bérként indult, s maradt egyszerű ember, de mégis e két egyszerű ember között — a régi rend földmunkás napszámosa, s a mai edelényi bánya vására között nagyon nagy minőségbeli különbség van. Hiszen fölötte nemcsak az évek szálltak el, hanem a sötét bánya kitárta előtte a fény, a világosság magas kapuját, amit csak egyszerűen úgy hívnak: öntudat. Szendrei Imre 1969. január 11 Teaftafia:' Italboltban ' A pultba kapaszkod így énekel egy törzsvendég — Az én anyámnak résselyem ruhája... Ha ő is így szereti »észt, semmi kétség nem fér r rá. Felelősségrevonó Igazgató: Szigorú feleségrevonást akartam alkalzni a vétkessel szemben. Lelkiismeret: És mi, nem tetted ? Igazgató: Tudod önigával szemben elnézőbb az eset. Rendelőben Orvos: Beosztása? * Beteg: Csúcsfőnök. Orvos: Panasza? Beteg: A semmittevtől fáj a lelkivilágom. Karrier — Hallottad? Alauszinét kinevezték helytartón:! — Ez lehetetlen ... — Miért volna az? — Együtt jártunk kólába, soha sem tudta az est használni. — Jegyezd meg jól az érvényesüléshez nem miig elég, ha csak az eszét hasálja az ember... TeUoirki világférk* Moszkvában elkésik Európa tektonikai térképe— közölte Alekszej Bogdan, a Nemzetközi Tektonikai Bizottság főtitkára. A térkép készítésében az európai orszog több mint 200 tudósa küldött közre. Az európai kapgráfusok kollektív munkája síves részét képezi annak a tektonikai világtérképnek, ami 1972-re készül el. Kiváló eredmények a jubileumi munkaversenyben AZ ELMÚLT ESZTENDEI szocialista munkaverseny tulajdonképpen kettős jubileum jegyében zajlott le a Szuhavölgyi Bányaüzemnél. A nagy munkásmozgalmi évfordulók tiszteletére indított vetélkedés jelentőségét még az is növelte, hogy 10 éve indult diadalútjára a szocialista brigádmozgalom, amelynek elért eredményei szinte felbecsülhetetlenek. A mozgalom a munkaversenyeknek legújabb, legtökéletesebb formája, a szocialista embertípus kialakításának egyik legfontosabb eszköze, mivel nagymértékben elősegíti a dolgozók művelődését, politikaiideológiai nevelését, a képességek sokoldalú kibontakozását. Szuhavölgyén a mozgalom évről évre népszerűsödött, erősödött a dolgozók körében. 1959-ben még csak 4, 1963-ban már 59, tavaly pedig 103 szocialista brigád dolgozott az üzem területén. A szocialista brigádokban tevékenykedő dolgozók száma több mint 1750 fő volt. 1968-ban az üzem dolgozóinak 78,2 százaléka már szocialista brigád tag volt! A számbeli növekedés mellett az elmúlt esztendőben minőségi változás is történt a mozgalomban. Feketevölgy II-es akna kollektívája elhatározta: harcba indul a szocialista cím elnyeréséért. Tehát elmondhatjuk, hogy a szocialista brigádmozgalom végérvényesen tömegmozgalommá szélesedett. A SZUHAVÖLGYI brigádmozgalom egyik legfontosabb állomásához érkezett az elmúlt esztendőben. A KMP félévszázados jubileumának méltó megünneplésére egyre másra születtek a nagyszerű felajánlások, munkasikerek. A jubileumi munkaverseny nagyobb követelmények elé állította a brigádokat. Bár a feltételek igen komolyak voltak, mégis 89 brigád határozta el, hogy részt vesz a jubileumi munkaversenyben. Az eredmények elbírálása pontrendszer segítségével történt. A mennyiségi és minőségi munka összehasonlításán kívül értékelték a technológiai fegyelem betartását, a baleseti helyzetet, a társadalmi munkavégzést, valamint a brigádtagok által benyújtott újítások számát. Az eredmények, az összegyűjtött pontszámok havonkénti nyilvánosságra hozása lendületessé tette a versenyt. A JUBILEUMI munkaverseny serkentően hatott a társadalmi munkavégzésre is. A brigádok az elmúlt év elején 8500 társadalmi munkaórá ajánlottak fel, ezzel szembe t több mint 11300 órát dolgoztak a köz javára az esztendő folyamán, ám 1415 műszaknak felel meg. Az 1968-ban végzett társadalmi muka értéke csaknem 80 ezerorint volt. A társadalmi murvában a szocialista akna címrt küzdő feketevölgyi brigádk jártak az élen, de nem sokal maradtak el tőlük a felsőnárádi és a szelesaknai csapaok sem. A szuhvölgyi szocialista brigádtagok nem feledkeztek meg politiki és szakmai ismereteik bővléséről sem. Valamennyi briád vállalta a politikai oktatson való részvételt, s 203 dolgoó vett részt a szakmai tanfolamokon. A jubilami munkaverseny végső kiérékelését január első napjaiban végezték el az üzem vezetői. Megállapították, hogy a vetélkeés minden területen elérte célját, döntően közrejátszott abban, hogy az üzem 31 ezer tonm szenet adott az országnak, ezven felül. VÉGEREDMÉNYBEN a fronti dolgozik versenyéből a Szeles aknai Hájas brigád, a szénelővájásuk vetélkedéséből az ugyancsak Szeles aknai Kecskeméti Brigád került ki győztesen. A legjobb meddővájócsapat Sándor Ferenc brigádja lett, a szállításnál pedig Janics Sándor brigádja dolgozot a legeredményesebben. Az üzem vezetősége a kiválóan dogozó brigádok munkáját összesen 30 400 forint jutalommal honorálta. (K.) Megváltozott a menetrend Az új vasúttörvény és a népgazdasági érdekek figyelembevételével, a MÁV miskolci igazgatósága január 6- tól, kihasználatlanság miatt megszüntette az 1968. május 26-án életbe léptetett menetrendkönyvben levő összes személyszállító vonatot Pereces és Baross-akna között. Az intézkedést az indokolja, hogy mind a teher-, mind a személyforgalom évek óta csökken, s ezen a vonalon ez a továbbiakban még fokozódik. A megszüntetett vonatok helyett a MÁV Miskolci Igazgatósága a következő személyszállító járatokat indítja: Pereces állomásról indul: 7 óra 15 perckor, 12 órakor, 17 óra 45 perckor. Baross-akna állomásról indul: 6 óra 20 perckor, 7 óra 45 perckor, 18 óra 05 perckor. Ugyancsak január 6-tól megszűnik a személyszállítás a Szabadság rendező pályaudvar és Lyukóbánya között: közlekedő 265, 266, 267, 268 számú tehervonatokkal.