Borsodi Bányász, 1974. január-július (17. évfolyam, 1-29. szám)

1974-07-11 / 28. szám

Ab ^ Berentén a N­ 3-as fronton a P 500-as kaparó átszerelésénél több olyan régi, jó szak­ember dolgozik, mint a­ képen látható két bányász: Kiss Barna és Szilvási Ist­ván, akik a rablóvillát működtetik­­Fotó: Győri Hogyan ösztönöznek a jobb munkára ? FARKASLYUKON, az északi bányamezőben üzeme­lő 2MK—E biztosítási­ front­nak meghatározó szerepe van az akna termelésében: a terv héttizedét kell adnia. A fej­tés a második negyedévben nem felelt meg a várakozás­nak, eredményei elmaradtak az előírástól. Ennek geoló­giai okai voltak. — Április elejétől június közepéig dőlésben lefelé ha­ladt a front, a víz az omlás­ból befolyt a homlokra, s el­áztatta a talpat — hallottuk Mikó Attila aknavezetőtől. — Május végén vetőkkel, csú­szásokkal is meg kellett bir­kóznunk. Emiatt lelassult az előrehaladás, mely mindös­­­sze 1,2—1,5 méter volt na­ponta. Két hete javultak a körül­mények a fronton, ami lehe­tővé tette a termelés fokozá­sát. Ez azonban még kevés, szükség van a további növe­lésére. Ennek érdekében új ösztönző prémiumrendszert vezettek be júliustól a gépi fronton. — Az új prémiumrendszer eltér a régitől — mondta az aknavezető. — Lényege, hogy nem havonta, hanem heten­­­te értékeljük a frontosok munkáját. Figyelemmel kí­sérjük természetesen az ered­ményeket szakonként és mű­szakonként is, s ha szükséges, segítjük a brigádok termelé­sét.­A hetenkénti értékelésre egyébként azért tértünk át, mert gyakran változnak a geológiai viszonyok, ennek kö­vetkeztében eltérőek a telje­sítmények. Előfordulhat, hogy havi szinten nincs tervtelje­sítés, egy-két héten át viszont van. Az új prémiumrendszer­nek feltételenül nagyobb a vonzóereje, jobban ösztönöz a magasabb eredmények el­­érésére. AZ AKNAVEZETŐSÉG megállapítása szerint, ha a gépi frontosok műszakon­ként egy vágást teljesítenek, 15 forint prémiumot kapnak. Másfél vágás esetén növek­szik a jutalom mértéke: 25 forint. Érdemes tehát hajta­ni, jól dolgozni, mert több lesz a fizetés. Akkor sincs ok az elkeseredésre, ha egyik héten rosszabbul alakul a termelés, mert a következő héten lehet javítani. A magunk részéről szeret­nénk megjegyezni: hasznos­nak tartjuk a fokozott terme­lésre ösztönzésnek ezt az új­szerű formáját. Elismerés il­leti a farkaslyuki vezetőket, hogy olyan prémiumrend­szert dolgoztak ki, mely egy­aránt szem előtt tartja az üzem és dolgozói érdekeit, s rugalmasan alkalmazkodik az adottságokhoz, lehetőségek­hez. Bevezetése másutt is cél­szerűnek ígérkezik. Hogyan áll a verseny? TERVTELJESÍTÉS 1974. VII. 5-ig Július 1-től érvényes: Végleges szerződés a BSZ és a Volán között EGY ÉVvEL ezelőtt a Bor­sodi Szénbányák és a Vo­lán 3. számú Vállalat között ideiglenes megállapodás jött létre a munkásszállítás köz­­forgalmasításával kapcsolat­ban. A megállapodás szerint 12 havi próbaidő letelte után eldöntötték: véglegesítik a szerződést. A végleges meg­állapodást július 5-én írta alá dr. Valykó István, a Volán 3. sz. Vállalat igazgatója és Monos János, BSZ Vállalat igazgatója. Július 1-től tehát a BSZ egész területén a Vo­lán 3. sz. Vállalat által tör­ténő munkásszállítást végle­gesen közforgalmú járművek­kel bonyolítják le. Milyen előnyöket jelent ez a BSZ számára? Már a próbaidő alatt a BSZ területén 11 régi autó­buszt újra cseréltek ki, 19-et pedig felújítottak. Növelték a járatok műszaki színvonalát, s az autóbuszokat biztonsá­gosabbá tették. Az idén újabb 10, jövőre hasonlókép­pen újabb tíz korszerű Ika­rus autóbusszal cserélik ki az elavultakat. A VOLÁN kötelezi magát arra, hogy a közforgalmasí­­tott járatoknál a jelenlegi, üzemhez való érkezési és in­dulási időket változatlanul hagyja, illetve azokat csakis a BSZ-szel történő tárgyalá­sok után változtatja meg, s a menettartamokat az útvi­szonyoktól függően megrövi­díti. A zsúfoltság csökkentésére, illetve megszüntetésére a Vo­lán továbbra is fenntartja a közforgalmasított járatok­at­régebben már polgári járato­vonalain a üzemeltetett kát. A SZERZŐDÉS 18. pontjá­ban összefoglalt vállalások között szerepel: az utaztatás kulturáltságának növelése, az üzemeknél adódó rendezvé­nyek, tanácskozások miatti menetrend-módosítás, mun­kaszüneti napokon (esemé­nyek során) is járatbiztosí­tás. Az utóbbi esetekben is bérletjegyekkel utazhatnak a dolgozók. A bérlet kiadását egyébként az üzemeknél er­re kijelölt, mellékfoglalkozá­sú személyek végzik, akik a részletekről mindenkit tájé­koztatnak. A BSZ minden év október 31-ig írásban közli a Volán­nal a változásokból eredő esetleges gépkocsiigé­nyeit. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! BAI4IYA57­ А В 0 R S О В IDA No VJ S I О К HETILAPJA XVII. évfolyam, 28. szám­ára: 50 fillér, 1974. július 11. Aknamélyítők a BSZ-nél Légaknát nyitnak Jákfalva határában Lejtősaknapár épül a Disznósbércnél Összekötő vágatok készülnek az M-mezőben Egyidőben három munkaterületen is végeznek munkát a Borsodi Szénbányáknál a Bányászati Aknamélyítő Vállalat borsodi körzetének dolgozói. Mint arról már beszámoltunk, légaknát nyitnak Jákfalva határában, hogy javítsák Feke­tevölgy szellőztetését. Lejtősaknapár épül a Disznósbérc­nél, ami befolyásolja Tervzáró jövőjét. A jelenleg üzemelő lejtősaknák már távol vannak a művelés alatt álló szén­­területektől, hosszúak a bányabeli szállítási útvonalak, az új aknapár lemélyítése után azonban megoldódnak ezek a gondok. S végül: aknamélyítők dolgoznak a Szeles-ak­nához tartozó M-mezőben, ahol már a föld alatti összekötő vágatokat készítik. Négymilliós beruházás A Jákfalva határában nyi­tandó légakna költsége mint­egy 4 millió forint. A terve­ket a vállalat tervezői készí­tették, a kitűzési munkála­tokat pedig a Szuhavölgyi Bányaüzem mérnöksége vé­gezte el. Az aknamélyítők ez év januárjában vonultak fel a helyszínre, 15 fővel. Elké­szítették betonból a négy aknalábat, felállították a 15 méteres aknatornyot, majd kiképezték az aknagátat. A mélyítéshez március köze­pén kezdtek hozzá. Hogyan haladnak a munkálatokkal? — kérdeztük Tatai Vilmos üzemvezető-helyettestől. — Lassan — felelte rövi­den, aztán így folytatta: — Sok a terven felüli tenni­való. Már a 14. méterben ka­vicsos réteget harántoltunk, melynek vize egészen 30 mé­terig elkísért bennünket. Tíz méterben keményebb volt a kőzet, de újabb 10 méterben iszapos homokkal találtuk szembe magunkat. Ezt köve­tően durvaszemű anyagot harántoltunk, jelenleg pedig andezittufa állja utunkat. Ez a kőzet amellett, hogy na­gyon kemény, repedezett, változó szilárdságú. Egymás után mennek tönkre a fúró­berendezések. Sok a víz is, percenkénti mennyisége csaknem 300 liter. Ottjártunkkor, július 3-án 63,5 méterig volt lefalazva a légakna, s 68 méterig volt le­fúrva. A vizet Bibó szivat­­­t­yúval emelték a külszínre. Az üzemvezető-helyettes el­mondta: zsompot készítenek a víz összegyűjtésére. Ez már a második vízgyűjtő lesz, hiszen a 33. méterben is működik egy zsomp. Meg­építése közel két hetet igé­nyel, s további időkiesést okoz. De szükség van rá, mint ahogyan arra is, hogy a tervezett két aknaláb he­lyett hármat készítsenek. Napjainkban 36-an dolgoz­nak ezen a munkaterületen. Kérdésünkre, hogy tartani tudják-e az előzetesen meg­adott határidőt, Tatar Vil­mos kétkedve rázta a fejét. — Nagyon nehéz lesz — felelte. — Úgy gondoltuk, júliusra lemélyítjük az ak­nát, most viszont már lát­juk, hogy ez aligha sikerül. Az akna 105 méteres lesz, tehát bő 40 méter van még hátra, ami jelentős mennyi­ség. Mindenesetre nagyon igyekszünk, hogy minimális legyen az időeltolódás. Bükkalja jövőjéről van szó A Herbolyától 4,5 kilo­méter távolságra levő Disz­nósbércnél egyenként 400 méteres lejtősaknát építe­nek az aknamélyítők. Már­cius elején kezdték meg a beruházás kivitelezését. A költségek nagyok, hiszen csak az aknapár kihajtása 20 millióba kerül. A BSZ- nek azonban mégis vállalnia kell a befektetést, hiszen Tervzáró akna és az egész Bükkaljai Bányaüzem jövő­jéről van szó. — Mindkét akna mélyíté­se a 25. méternél tart — nyilatkozta egy hete Hor­nya­i Lajos, a Bányászati Aknamélyítő Vállalat borso­di körzetének főmérnöke. — Sajnos, rétegvíz hátráltatja a munkát. A víz egy kavi­csos rétegben helyezkedik el, s amíg át nem haladunk rajta, számolnunk kell ezzel a veszéllyel. A harántolás ideje alatt fabiztosítású vá­gattal haladunk előre, a ki­bővítésre és a falazásra csak utána kerül sor. A mostani módszertől jóval eredmé­nyesebb lett volna a már Szeles IV-es akna mélyíté­sénél alkalmazott letakará­­sos eljárással végezni az it­teni munkát, mert akkor feltehetően a 40­ méter kö­rül járnánk. Javasoltuk is a BSZ felé, de nem fogadták el. Pedig a költségek alig haladták volna meg a jelen­legit. Az aknapár elkészítése hosszú időt vesz igénybe, befejezése ezért jövőre vár­ható. A munka csak a kez­deti stádiumban van, s bizo­nyos, hogy sok-sok gonddal kell még megküzdeniük az aknamélyítőknek, amíg sor kerülhet a műszaki átadásra. Július 10-én adják át A Szeles-aknához tartozó M-mezőben július 10-én je­lentős eseményt tartanak: az aknamélyítők átadják a be­ruházónak az anyagbeadó lejtősaknát. Persze, ezzel nem ér véget a feladatuk, bőven akad még számukra munka. — Az összekötő vágatok kihajtását végezzük tovább — mondta Hornyák Lajos főmérnök. — A szeles-ak­naiaknak nagyon fontos ke­leti ereszke elkészítését szív­ügyünknek tekintjük, mert tudjuk, hozzásegítjük inkét a Szudán túli terület mielőbbi feltárásához. Az ereszkében végzendő munkánk nehéz lesz, vízzel kell számolnunk. Az előrehaladás meggyorsí­tására rakodógépet szere­lünk be a vágatba. Bizo­nyos, hogy a jövőben sem okozunk csalódást a BSZ- nek. (Kolaj) Fotó: Solymos A készülő jákfalvi légaknánál: Kirilla Miklós meddős és­­ Szabó Imre főcsatlós ürítéshez tolják a meddős csillét

Next