Borsodi Bányász, 1982. január-június (25. évfolyam, 1-25. szám)

1982-04-15 / 15. szám

ь BORSODI BÁNTASZ 1 Beszámoló az üzemi küldöttgyűlésekről Sorozatunk következő ré­szében folytatjuk a beszá­molót az üzemi küldöttgyű­léseken elhangzottakról. Ezen a héten az Ormosi Bánya­üzem és a GOSZG­ Ü ifjú­kommunistáinak munkájáról adunk tájékoztatást. AZ ORMOSI BÁNYA­ÜZEMBEN a KISZ-vezető­­ség beszámolójának ismerte­tésekor Fórizs József titkár elmondotta, hogy az elmúlt mozgalmi évben a gazdasá­­­­gi építőmunka és a terme­­léssegítés keretében kiemelt feladatuknak tekintették a „Fiatalokat az elővárásokra!” mozgalom célkitűzéseinek megvalósítását. Jelenleg az üzemben 39 harminc éven aluli fiatal dolgozik rendsze­resen előváráson, és 67 tö­megtermelő munkahelyen, örvendetes az a tény, hogy a nagyobb kereseti lehetőség miatt egyre több fiatal kér­te magát elővárási és tö­megtermelő munkakörbe. Az üzem- és a körletvezetés tá­mogatja ezeket a kéréseket és a lehetőségekhez mérten teljesítették azokat. Tizen­kilenc fiatal végezte el a be­számolási időszak végéig a vásári tanfolyamot. A szak­mai ismeretek bővítése ér­dekében 36 fiatal végzett el különböző tanfolyamokat. Igyekeztek úgy megszervezni a társadalmi munkaakciókat, hogy ezzel is hozzájárulja­nak az üzem előtt álló fel­adatok megoldásához. Legje­­ ­­ lentősebb munkáik voltak:a bányában és a külszínen el­fekvő anyagok összegyűjtése, üzemtérrendezések és fém­hulladékgyűjtések. Felújítot­ták a még használható be­rendezéseket és szép ered­ménnyel vettek részt a „Ren­det, tisztaságot a munkahe­lyeken!” akcióban. Nem mű­ködött megfelelően a Radar­mozgalom, annak ellenére, hogy a munkavédelmi őrök tevékenysége jelentősebbé vált, növekedett a bejegyzé­sek száma. Az FMKT szer­vezet munkájával nem elé­gedett az üzem KISZ-veze­­tősége, hiszen az elmúlt év­ben is tapasztalható volt a passzivitás, a szervezet te­vékenysége majdnem leszű­­­kült az újítási javaslatok ki­dolgozására. A KOSZGY küldöttérte­kezletén Kovács József, a KISZ-vezetőség titkára szólt arról, hogy a fiatalok és az ifjúsági brigádok szabad ide­jük jelentős részét feláldoz­va oldották meg a megnö­vekedett feladatokat. Tizen­három ifjúsági brigád tevé­kenykedett az üzemben, me­lyek közül egy a Vállalat Kiváló Ifjúsági Brigádja, öt arany, három ezüst brigád­érmet és három szocialista brigádcímet ért el. Az ifjú­sági brigádok vezetői rend­szeresen beszámoltak a KISZ-alapszervezetek veze­tőségeinek a végzett munká­ról, a vállalások teljesítésé­ről. Kölcsönösen részt vettek egymás rendezvényein, kö­zös társadalmi munkákat, kulturális és sportprogra­mokat szerveztek. Célul tűz­ték ki az elmúlt évben, hogy a fiatalokat jelentős mérték­ben bevonják az újítómoz­galomba, így márciusban a „Fiatalok újítási hónapját” szervezték meg. 1981-ben 81 fiatal 78 újítási javaslatot nyújtott be. A politikai kép­zésről szólva a KISZ-vezető­­ség titkára elmondta, hogy valamennyi alapszervezetben feldolgozták az ifjúsági vi­takör anyagát. Sokat fejlő­dött a foglalkozásokon az aktivitás és javult a megje­lenési arány is. Örömmel számolt be az üzem KISZ- vezetősége arról, hogy a vi­takörök munkájába egyre több KISZ-en kívüli fiatalt vontak be. Felkészülten ve­zették a vitaköröket a pro­pagandisták. Az alapszervezetek tömeg­propagandájának egyik fon­tos eszköze a faliújság. Ezek tartalmi és esztétikai szín­vonala nem volt kielégítő. Élen jártak a KOSZ © Ü-ben a KISZ-névadók szervezésé­ben. A Kazincbarcika kör­nyéki üzemek közül az első helyre kerültek, olyan üze­meket megelőztek, mint pél­dául a Borsodi Vegyi Kombi­nát és a Hőerőmű. N. J. Miért csak üzemi dalverseny? A KOSZGY KISZ­ vezetősége immár ötöd­ször rendezte meg az üzemi politikai és moz­galmi dalversenyt hagyományosan nagy si­kerrel. Ez a kulturális rendezvény minden alkalommal több száz fiatalt mozgósít, akik lelkiismeretesen készülnek, és nemcsak a szöveget tanulják meg, hanem egy sor alaki, formai és tartalmi szempontot is elsajátíta­nak. Például: hogyan vonuljanak be, milyen kéz- és testtartással énekeljenek, szöveg­érthetőség stb. Sokat fejlődtek az együttesek ebben az évben — állapította meg a zsűri —, mert mint minden valamirevaló verseny nem képzelhető el szakmai tanács, pontozás és díj nélkül. Az idén ismét a Latinka Sán­dor KISZ-alapszervezet szerepelt a legjob­ban és szerezte meg az első helyet. Látni kellene, hogy ezek a dalversenyek milyen jó hangulatban zajlanak és a KISZ-fiatalok mennyire örülnek a „fellépésnek”. Írásunk elején említettük: immár ötöd­ször került ez a kórustalálkozó megrende­zésre hagyományosan nagy sikerrel. Sajnos, sántít ez a megállapítás. A KOSZGY KISZ­ vezetősége ugyanis évről- évre meghívja a többi üzemet is, akik — hogy stílszerűek legyünk — a fülük botját sem mozdítják... Ennyire „botfülűek” lennének? — temesi — A hivatalházi KISZ-alapszervezet fiataljai sem riadnak vissza egy kis mozgástól. Az iroda­ház ebédlőjét rendezték be alkalmi sportcsarnoknak. Képünk a házi asztalitenisz-ba­jnoksá­­­­gon készült, amelyen sok izgalmas csata folyt. Fotó­: Temesi Szocialista brigádok vetélkedője Ez év áprilisától rendezik meg a szocialista brigádok vetélkedőjét Ormosbányán. A bányász- és iparos csapatok körletenként együtt, de szak­májuknak megfelelően külön­­külön kérdéscsoportokban mérik össze tudásukat az öt­fordulós selejtezők során. Az elődöntők első, máso­dik és harmadik helyezettjei kerülnek az üzemi döntőbe, amelyre októberben kerül sor. A selejtező minden körletben ugyanazon a napon zajlik le. Az első fordulóban, 23-án a hazai és a nemzetközi po­litikában való tájékozottság­ról, a második fordulóban, május 28-án a szakmai is­meretekről, a harmadik for­duló során, június 25-én a balesetvédelemről, a negye­dik fordulóban, július 23-án irodalomról és végül az utol­só selejtezőben, augusztus 27-én zenei felkészültségről, pontosabban Kodály Zoltán életéről és munkásságáról kell majd számot adniuk a versenyzőknek. A kollektívák hatfős csa­pattal nevezhetnek be a ve­télkedőre, nagyobb létszámú brigádok több csapatot in­díthatnak. A nyerteseket ér­tékes jutalmakkal díjazzák. — ta — Megemlékezés Az ifjúsági szövetség fenn­állásának negyedszázados évfordulójáról emlékeztek meg 8-án, ünnepélyes kere­tek között a Bükkaljai Bá­nyaüzem KISZ-fiataljai. A hivatalház tanácstermében megtartott ünnepségen Vá­­radi József üzemi KISZ-tit­­kár méltatta a jubileum je­lentőségét. A megemlékezé­sen külön köszöntötték a meghívott alapító tagokat, majd emlékplaketteket nyúj­tottak át. 1* Kilencszázhúsz órát töltöt­tek társadalmi munkában a Bükkaljai Bányaüzemben dolgozó KISZ-fiatalok. Az elmúlt hónap folyamán 115- en vettek részt ezeken az úgynevezett tavaszi nagyta­karításokon: rendezték az üzemteret, csinosították mun­kahelyüket és környékét. Társadalmi munkájuk révén jelentős érték képződött, amelyet közös rendezvények­re használnak majd fel. 1982. április iái. Iskolabővítés Egy régi iskola megújul. Sajószentpéteren az 1. számú Általános Iskola udvara csa­tatérre hasonlít. Gödrök, hor­dók, törmelékek, csövek lát­hatók mindenfele. Bővítik az iskolát, méghozzá nem is akármilyen mértékben — egyszerre két épülettel is. Az egyikben politetchnikai mű­helyek, raktárak, szertárak és úttörőszobák kapnak he­lyet az emeleten, míg a földszinten konyha és egy 400 férőhelyes étkezde épül. A másikban pedig, amelyet előre gyártott elemekből „raktak össze”, könyvtár, természettudományi előadó, előkészítő, napközi tanterem, orvosi szoba és tornaterem létesült a kiszolgáló helyisé­gekkel. Az ÉSZAKTERV ter­vei alapján a BÁÉV végzi a kivitelezést, és a következő tanévben már igénybe is ve­hetik a tanulók az új épü­leteket. A tanács milliókat költ azért, hogy a gyerekek szebb, kulturáltabb körülmények között tanuljanak, sőt, nap­köziotthonos ellátásban is ré­szesüljenek. Az iskola lét­száma ugyanis a bővítéssel nem gyarapodik, marad a csaknem 400 diák. Az épü­leteket járva csak elismerő­en beszélhetünk az építke­zésről, a különböző helyisé­gek hasznosságáról, elhelye­zéséről. Mégis motoszkál ben­nem egy kérdés, amit in­kább a tervezőknek címez­nék: vajon nem gondoltak-e arra, hogy a gyerekek szel­lemi fejlődése mellett ugyan­olyan fontos volna a testi fejlődésük, erősödésük is? A sok szakköri helyiség, előadó, raktár, szertár, tanterem szinte összezsugorította a tornatermet, és alig valami­vel nagyobb egy osztályte­remnél. Vajon miért? Kép, szöveg: Temesi László A földszinten az étkezde, az emeleten a politechnikai műhe­lyek kapnak helyet. Az emeleten ezenkívül raktár, szertár és úttörőszoba is lesz. ... A panelfalak között két napközis tanterem, könyvtár és torna­terem létesült a kiszolgáló helyiségekkel együtt. Ez az,, amiből sohasem elég — vélik a diákok. Akárhány napot kapnak, keveslik. A szünidő — szabad idő. Va­jon mivel töltik el? * A barcikai művelődési köz­pont előtt farmeros fiú áll. Szót váltunk. — Gyakorta szoktam ide­járni, mert mindig van vala­milyen program. De most más elfoglaltságom van, a barátommal megyünk palán­­tázni, segítünk az öregem­nek. Ő is vállalkozásba fo­gott, sok a tennivaló, az üz­letből meg nekem is csurran valami, illik tenni érte. — Tanulás, szórakozás? — Mindegyikből egy kicsi — neveti el magát kérdé­semre. — Most az üzlet ér­dekel. * Tizenhat körüli lány és két-három évvel idősebb fiú. Kézenfogva nézegetik a Fő téri áruház kirakatát. — Diákok vagytok? Rám néznek. — Erika igen, én már dol­gozom — feleli a fiú. — Vásároltok? — Á, szűk ehhez a drá­gasághoz a mi pénztárcánk — szólal meg a hosszú­­ hajú, Erikának nevezett lány. A fiúra emeli tekintetét. — Csak bámészkodunk, sétálunk egy kicsit. Szünidőt van, jobban ráérünk. Többet lehetünk együtt. •oooooooooooooooooo •oooooooooooooooeo* — Szóval, kettőtöké a ta­vaszi „szabadság”? ... — Amikor lehet — ingatja fejét Kati. — Én vezetem otthon a háztartást, mióta az anyu meghalt Gondoskod­nom kell apuról és az öcsém­ről. Tanulni is kell. Mint kiderül, Kati bolti el­adónak készül, Miskolcon ta­nul. * A kurityáni könyvtár egyik sarkában néhány kisgyerek a színes tévét figyeli, a matiné műsora megy. Egy barna, kedves arcú lány a polcokon sorakozó könyveket nézegeti. Megszólítom. — Éva vagyok — mondja. — Csak egy percre tértem be, különben a tételeket „gyűröm" otthon, főleg ez tölti ki napjaimat, pedig több szünidőm nemigen lesz. Érettségi után? Idejövök a bányához, édesapám is itt dolgozik, orvosként. * Kis csapat tanyázik a mis­­kolci Szemere-kert egyik pad­ján. Kellemesen süt a nap, ráérősen múlatják az időt. De mivel? — Tanulni? Minek? Szün­idő van. Mit csinálunk? Né­ha elmegyünk moziba vagy valamilyen zenés buliba. Be­ülünk valahová egy kólára. Most itt is jó. — Ennyi? — Ennyi. * Mit is kérdezhetnék még? Kinek így, kinek úgy telik el a szabad ideje. Van, aki ellö­työgi Van, aki munkára ta­nulásra használja föl, s köz­ben pihen, keres értelmes kikapcsolódást. Ök­ teszik he­lyesen. T. Г. ■НЯНВНМНН [UNK]М

Next