Szövetkezeti Élet, 1968 (7. évfolyam, 1-12. szám)

1968-01-26 / 1. szám

3M&. Január HL SZÖVÍTKE*E. II.ET Üzletházavatás Sajó­vámoson Január 20-án, szomba­ton olyan ünnepi eseményre került sor Sajóvámoson, amelyre so­káig emlékezni fog a község lakossága. A Miskolc és Vidé­ke Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet, valamint a sa­jó­vámosi tanács és más helyi szervek összefogásával sikerült teljesíteni a sajóvámosiak régi kívánságát: a község központ­jában elkészült az önkiszolgáló fűszer- és vegyesbolt, szomszéd­ságában pedig a Kuckó nevet viselő presszó. Nem akármilyen boltról , presszóról van szó, hanem két olyan létesítményről, amelyet büszkén vallana magáénak az ország bármely nagyvárosa. Építészetileg, a belső felszere­lést illetően, mind a gazdag áruválasztékot, az ügyes elren­dezést nézve városias üzletház­zal gazdagodott a község. Az ünnepélyes üzletházava­­táson részt vett Csege Géza­­ elvtárs, a MÉSZÖV igazgató­ságának elnöke, Bialis József elvtárs, a járási pártbizottság titkára, Csorba Albert elv­társ, a járási tanács elnök­­helyettese, valamint a járás és a község számos más vezetője is. Az emlékezetes ünnepség egy kislány szavalatával kez­dődött, majd Verebélyi Tamás, a szövetkezet igazgatóságának elnöke mondott ünnepi meg­nyitó beszédet. Elmondotta töb­bek között, hogy Sajóvámoson egy esztendő alatt csaknem egymillió forintot fordítottak az üzlethálózat teljes korszerű­sítő ére. Az elmúlt esztendő­ben nyílt meg az új italbolt és egy új fodrászüzlet. Most pe­dig az egykori italbolt helyén egy teljesen újjávarázsolt épü­letben a gyönyörű önkiszolgáló bolt és a barátságos, hangula­tos presszó. A további terv az, hogy az egyik régi, már elavult sajóvámosi élelmiszerbolt he­lyén szép zöldségboltot alakít ki a szövetkezet. Ezután Orosz István, a köz­ségi tanács elnöke vette át jel­képesen a sajóvámosiak nevé­ben a szép üzletházat. Emlé­keztetett arra, hogy több mint húsz esztendővel ezelőtt a mos­tani korszerű létesítmények he­lyett nyílt meg Sajóvámos első szövetkezeti boltja. Néhány gyalulatlan deszkából ácsolt polcból állt annak a kis bolt­nak a berendezése és a meg­nyitáshoz szükséges árut szinte hátizsákban, kerékpárokon oldták össze az Írtisz dolgozói A község lakossága nevében ígéretet tett arra, hogy a gyö­nyörű új létesítményeket sa­­játjuknak tekintik, s úgy érzik azokat, úgy vigyáznak szépsé­­­gükre, tisztaságukra, mintára­, ját otthoniukéra. Az ünnepélyes üzletnyitás­ egyik legkedvesebb pillanatát az volt, amikor megnyílt az­ önkiszolgáló bolt és a presszó, ajtaja, s a nagyszámú érdeklő­dő betódult a szép helyiségek­­­be, ahol gazdag választék, ud­­­varias kiszolgálás fogadta őket. i Lármával ,,szennyezett“ vizek A nyugatnémet szövetségi halászati intézet egyik szak­értője szerint Európa belvizei­nek nagy részét nemcsak szennyvizekkel, hanem lármá­val is szennyezik. Kiderült ugyanis, hogy a ha­lak nagyon szenvednek a lár­mától és a nagyon erős zajo­kat nem is tudják megszökni. A legerősebb lármát az oldal­motoros csónakok okozzák, amelyek a víz alatt körülbe­lül ugyanolyan lármát csap­nak, mint például egy sugár­­hajtású repülőgép a levegő­ben. Gyém­ántmezőt találtak Észak-Kaialasztánban Kazahsztán észa­ki részében a szovjet geológusok gyémánt­­mezőre bukkantak. A kazah­sztáni gyémánt felfedezésében a legnagyobb érdem Malfida Abdukabirova geológusnőé, aki húsz évvel ezelőtt kuta­tásai során arra a feltételezés­re jutott, hogy Észak-Kazah­sztánban gyémántmezőnel kell lennie. Ezt a hipotézisét Pavel Korejso leningrádi geo­lógus is megerősítette, ak nagy hasonlóságot mutatott­­ a kazahsztáni és a kelet-afri­kai gyémánt­mezők geológiai képződményei között. 15000 négyzetkilométer új üvegtörmelék Az egész világon összesen 60 000 négyzetkilométer üve­get gyártanak, átlag 20 négy­zetmétert a föld minden la­kosára. Ennek azonban körül­belül csak háromnegyed részét használják fel, a többi eltö­rik, mielőtt feladatát betölt­­hette volna. Ez azt jelenti, hogy a glóbuszon évente 15 000 négyzetkilométer üveg­­törmelék szóródik szét. Február: mezőgazdasági könyvhónap Ebben az esztendőben is megrendezik az immár hagyo­­mányos mezőgazdasági könyv­hónapot. A XI. mezőgazdasági könyvhónapra ismét február­ban kerül sor. A könyvtárak, a művelődési intézmények és a szövetkezeti könyvesboltok országosan készülnek a mező­gazdasági könyvhónapra, s igyekeznek annak sikerét szá­mos rendezvénnyel elősegíteni. Februárban országszerte mint­egy 400 könyvvitát, srét olvasó találkozót, különböző kiállí­tást rendeznek. Bőséges lesz az idei mező­­gazdasági könyvhónap válasz­téka is. Februárra 487 szak­könyv több tízezer példánya kerül a falusi könyvesboltokba és a könyvek árusításával foglalkozó más szövetkezeti üzletekben. Negyvenkét újdon­ság is szerepel a mezőgazda­­sági könyvhónap alkalmával kiadott könyvek között. Az el­osztásnál ügyelnek arra, hogy a rendelkezésre álló könyvek, főleg az újdonságok eljussa­nak a legtávolabbi kis fal­vakba is. A könyvhónapi újdonságok közül régi adósságot törleszt Fazekas Béla Mezőgazdasá­gunk a felszabadulás után című könyve. Nagy érdeklődés előzi meg Lenz Moser Szőlő­művelés másképpen című­ könyvének, valamint Németh­ Márton pécsi kutató színes,­ érdekes ampelográfiai albu­­­mának megjelenését. Most he­tedszer adták ki Prohászka­ Ferenc Szőlő és bor című, ál­­­landóan hiánylistán szereplő­­ művét, amely eddig 170 000, példányban jelent meg. Határbisztró nyílt Bánrévén Bánréve évről évre fonto­sabb határállomása lesz a magyar—csehszlovák határfor­galomnak. Mind több átutazó vendég, külföldi turista for­dul meg a községben. A köz­ségben a helyi tanács és a putnoki körzeti fmsz kezde­ményezésére, a megyei tanács segítségével nemrégiben szép határbisztrót létesítettek. Az arra járó turisták ellátása ez­zel az új létesítménnyel igen sokat javult A határbisztró­­k­ban a vendégek ételfélesége­ket, presszókávét, cukrászsüte­ményt és különböző italokat is vásárolhatnak A mintegy 400 ezer forintos költséggel lé­tesített helyiség kellemes, szép környezettel várja a vendége­ket. A bisztró berendelése tel­jesen modern, s az idegenfor­galmat is jól szolgálják a falba épített, kivilágított térképei. ^ 3 Tokaji képeslap Felkészültek az idegenforgalomra Mind több hazánkba láto­gató külföldi vendég igyekszik felkeresni Tokajt, boraink fő­városát. Az elmúlt esztendő­ben is sok ezer tokaji képes­lapot továbbított külföldre a posta, s aligha írta valaki azt, hogy nem érzi jól magát a hegyaljai borok tőszomszédsá­gában. A helyi szövetkezet vezetői is mindent elkövettek annak érdekében, hogy kielégítsék Tokaj lakosságának minden igényét, s az idegenek is jól érezzék magukat. A boltháló­zat több esztendőn át történt állandó korszerűsítése, fejlesz­tése meghozta gyümölcsét. — És mennyivel nagyobb lenne itt az idegenforgalom, ha rendes szállodával is ren­delkezne ez a gyönyörű és kedves helység — hallottuk nemrégiben egy­ külföldi ven­dégtől. Bizony a camping még nem minden. A főleg ősszel, szüret idején érkező vendégek már nemigen tudják igénybe ven­ni. De talán egyszer majd a tokaji szálloda is megvalósul. De így is sok látogató viszi el Tokaj szépségeinek, kitűnő borainak, udvarias kereskedel­ mének és vendéglátásának jó hírét. És ez a jó hír, a sok év­ről évre visszatérő vendég a legjobb idegenforgalmi propa­ganda. Az utóbbi időben nemigen hangzott el panasz a tokaji szövetkezeti halászcsárda konyhájára. Halételeik és más ételkülönlegességeik hírét sok vendég vitte el mes­­sze a nagyvilágba. A tokaji Tavarna borbarlang egyik részlete, amelyben más sok belföldi és külföldi vendég gyönyörködött. Csak fényképezéskor volt üres a borpincének ez a szépen berendezett ága. Előfordult, hogy itt 80 tagú külföldi csoport kóstolgatta végkimerülésig a tokajit. A tokaji szövetkezet a község külső részeiről sem feledkezik meg. A reprezentatív, idegenforgalmi létesítményekhez hasonlóan szép és korszerű a már szinte a külterü­leten megnyílt 4-es számú élelmiszerbolt.

Next