Borsodi Vegyész, 1965. július-december (2. évfolyam, 26-52. szám)

1965-07-01 / 26. szám

2 Képek a TVK épülő karbamid üzeméből Az üzemeltető részlegekhez tartozó Goldberg ifjúsági brigád tagjai a desztilláló toronynál a gázok elvezetésére szolgáló csővezeték szerelését végzik. Képünkön a karbamid üzem k­ompresszorcsarnoka látható. Június 23-án kezdték el a gépek próba járatását. (Fotó: Kovácsnál BORSODI VEGYÉSZ PANASZOK NYOMÁBAN Ellenőrzés a PVC-gyár üzemi konyháján A PVC-gyár­­ beruházási " IT"- és pénzügyi osztályának dolgozói panaszt tettek üzemi konyhájuk mű­ködése ellen. Kifogásolták a túlzottan kis adagokat és a magas árakat, a kiszolgáló tálcák és evőeszközök tiszta­ságát, a kiszolgálás lassúsá­gát, valamint egyes szemé­t panasz kapcsán június 24-én Rónyai Józsefné keres­kedelmi felügyelő vezetésével a PVC üzemi konyháján ellen­őrzést végeztünk. Jelen volt Emri Miklós elvtárs, a mun­kásellátási osztály vezetője, Muchné elvtársnő, a Borsodi Üzemi Vendéglátó ellenőre, valamint Sötét Károlyné elv­társnő, a PVC pártvezetősége részéről. Pethő Istvánné konyhaveze­tő a vizsgálatot felháborodás­sal fogadta, és „személyes piszkálódás”-nak minősítette. Lökös Ágnes árfelelős — ta­núsított modorával — önmaga erősítette meg az ellene el­hangzott panaszokat. * — szereplő éte-Az étlapon lekből szl­róm­próbaszerűen méréseket vé­geztünk. Megállapítást nyert, hogy a sertéshús adagok ki­sebbek az előírtnál. Jóllehet, érkezésünkkor a dolgozók ar­ról tájékoztattak, hogy a kony­ha vezetősége „megneszelhet­­te” a készülő vizsgálatot, mert két nap óta — a korábbiak­hoz képest — növekedtek a kiszolgáltatott adagok. A többi fajta étel mennyiségét a vizsgálat megfelelőnek ta­lálta. A minőség ellen sem merültek fel kifogások. A tálcák és evőeszközök azonban — meggyőződésünk szerint — valóban tapadtak a zsírtól. Amikor erre felhívtuk a konyhavezető figyelmét, lyekkel szemben napirenden tanúsított kivételezéseket hivatkoztak arra, hogy az I- es gyáregység üzemi kony­háján jóval alacsonyabbak az á la carte árak, és na­gyobbak az adagok, mint a II- esnél. Állításuk igazolásá­ul a két konyha árlapját ösz­­szehasonlították, amelyekből kitűnt, hogy például a mosogatószer hiányára hivat­kozott külön panasz vo£rgy* szilvabefőtt adagolása. öt félszem szilvából álló adagot 1,80 forintért szolgáltatnak ki a dolgozóknak. A kiskereske­delmi boltban maguk vásárol­tak egy üveg szilvabefőttet és szétadagolása kapcsán meg­állapították, hogy annak árát az üzemi konyha több mint 200 százalékos haszonnal sze­di be. Nagy felháborodással beszél­tek arról is, hogy a konyha személyzete egyes embereket kiváltságokban részesít, illetve olyan személyek is kapnak pro­tekciós adagot, akiknek jog­címük sincs a PVC üzemi konyháján történő étkezésre. Sérelmesnek tartják ezt, és — teljes joggal — úgy vélik, az ő megfizetett adagjuk rovására kapnak egyesek három-négy­szeres mennyiséget. A konyha vezetőnője ezzel kapcsolatban úgy nyilatkozott: nincs tudo­mása ilyen kedvezményes ki­szolgálásokról, ő „nem lehet mindenütt jelen”. Kifogásolták azok azt is, hogy félórás ebédszünetük helyett másfél-két órát kény­telenek sokszor ebédelésre szentelni, oly hosszú sor áll a kiszolgáló pult előtt, és olyan lassú a kiszolgálás. Sürgős megjavításra szorul­nak az étterem mennyezeti ventillátorai, mert a helyiség­ben fullasztó a hőség és az ételszag. Fontosnak és lényegesnek tartanánk annak alapos ki­vizsgálását, mi okozza az I-es és a II-es gyáregység kony­háinak nagy ár- és mennyi­ségi differenciáit. Szeretnénk remélni, hogy a PVC üzemi konyhája a visz­­szásságokat haladéktalanul megszünteti és az előírások betartásával úgy látja el a dolgozókat, hogy panaszra okuk ne lehessen. Lakárdy Éva sertés vagon leves köményes sertéssült párolt rizs sertés krokett ízes bukta az I-esnél a II-esnél 2,70 Ft 3,40—3,80 Ft 3,80 Ft 5,40 Ft 1,60 Ft 2,20 Ft 2,80 Ft 5,80 Ft 1,20 Ft 2,— Ft Ifjúsági küldöttség utazott a BVK-ból a Német Demokratikus Köztársaságba Közel három éve kezdett kialakulni a baráti kapcsolat a Borsodi Vegyikombinát és a Német Demokratikus Köztár­saság wolfeni vegyigyárának fiataljai között. Az első hóna­pokban csupán levelezésen ke­resztül ismerkedtek a két gyár fiataljai, míg 1963-ban először személyesen is talál­koztak. S azóta is, minden esztendőben sor kerül egy-egy küldöttség­cserére. A Borsodi Vegyikombinát KISZ-fiataljai most harmad­ízben delegáltak ifjúsági cso­portot Wolfenbe. Az öttagú küldöttség az elmúlt héten, szombaton utazott el a 8 nap­ra tervezett látogatásra. A küldöttség vezetője Gyulai Ferenc, a gyár VII-es KISZ- alapszervezetének titkára, a műszerész üzem dolgozója. Tagjai: Perjész Zsolt, a Taka­rékossági Tanács elnöke, az anyagvizsgáló labor mérnöke, Kaczur Mihály, a KISZ üze­mi vb. oktatási felelőse, a szintézisüzem dolgozója, Béres Erika, a IX-es alapszervezet agit.-prop. felelőse, a II-es gyáregység központi laborató­riumának technikusa és Baksi Lajos, az operatív bizottság tagja, beruházási előadó. A BVK KISZ-bizottsága a tervek szerint, augusztusban látja vendégül a wolfeniek küldötteit. Az emlékek nyomdokain... ri­­tka szakma, de szép az ólomhegesz­ttí­tés. Ebből szerzett képesítést And­­rássi Józsi bácsi is, az ÉMV ma már nyugdíjas dolgozója. Elgondolkodva ül a széken. Ifjúkori emlé­kein töpreng, keresi, kutatja a múlt lapjain fiatalságának eseményeit, epizódjait, amire hol szívesen, de többnyire keserűen emléke­zik vissza. Lassan, meggondoltan morzsolja a szava­kat. S a szavak nyomán félrebillen élete ku­lisszáinak függönye, s előlép az élet minden keserűségével, árnyaival és reményeivel. Világéletében szerette a munkát. Minden­re fogékonyan reagált és ezt teszi ma is. Az érzékeny emberek lelkületére jellemzően egy-egy esemény úgy belerögződött, hogy so­ha nem felejti el. Fiatalember volt. Munkába mindig pon­tosan érkezett, mint azon a reggelen is ... Lerakta táskáját, átöltözött és hozzáfogott ahhoz a munkához, amit a mester még előző napon bízott rá. Elmélyülten dolgozott, ész­re sem vette, hogy a gazdája mögötte áll. Lé­pett volna hátra, könyökével nekiütődve a mester pocakjának. Az úgy állt ott, mintha gyökeret eresztett volna a lába. Merően néz­­te­­alkalmazottját, majd bütykös ujjával a munkaasztalra mutatva azt kérdezte: — Mi ez? — Az edényt bélelem — válaszolt a kér­désre röviden Andrássi bácsi is. — S jó ez így? — faggatta tovább. — Igen! — bólintott. — Igen? — nézett rá csodálkozva a gazda. Nézd csak meg jobban... A fal vastagságát. Nem volt mit azon nézni. Szép, szakszerű munka csillogott vissza a testes edényből mindkettőjükre. Nem szólt az öreg semmit, csak akkor válaszolt, amikor a gazda mér­gesen rákiabált: — Nem megmondtam, hogy két milliméter vastag legyen a falazás?! Mi?! — mozdult még egyet. — Tegyünk rá öt millimétert? Jobban bírja a terhelést. — kockáztatott meg egy javasla­tot. — Még ellenkezel? Te akarsz engem taní­tani? ... A következő pillanatban lendült a gazda lába, akkorát rúgott a fiúba, hogy az asztal alá esett. Lehordta mindennek, lázítónak, csavargónak. Olyan szózuhatagot zúdított rá, hogy még egy kívülállónak is sok lett volna hallgatni.­zerencsére reggelizéshez ültek le a többiek is. Andrássi bácsi fogta so­vány kosztját, behúzódott egy sarok­ba, s szótlanul látott az étkezéshez. Az élettől csak rúgást, megalázást, kapott. Így teltek fiatal évei, pedig életerős embe­rek szokásaként benne is buzogott a tettvágy, a tenniakarás, a munka iránti szeretet. Nem volt gyöngyélete. Árva gyerekként indult a világnak, szüleit nem is ismerte. Az otthon, a családi tűzhely szeretetét csak akkor érez­te, amikor megnősült, amikor már érett fő­vel önmagának teremtett meleg otthont. A haja őszül, az élet barázdái szántják a homlokát, de a tűz, ami a szemében ég, még fiatalos. Az elmúlt húsz esztendőben szinte újjászületett, tettrekész ma is, nyugtalan, olyan ember, akire tisztelettel néznek fel kortársai is. S ezt a tiszteletet mindenekelőtt a munkájával érdemelte ki. c­ m f 'Jűzms !' Főosztályvezetői értekezleten hangzott el Javaslat a nyereségrészesedés új rendszerű elosztására A TVK-ban a közelmúlt­ban megtartott főosztályveze­tői értekezleten több fontos probléma szerepelt napiren­­ den. Számos említésre méltó javaslat hangzott el, több kérdésben fontos határozatok születtek. Elsősorban megemlítjük Hu­szár Andor elvtársnak, a mű­trágyagyár igazgatójának az 1965. évi nyereségrészesedés felosztásának módosítására tett javaslatát Az eddigi gyakorlat az volt, hogy a gyár részére engedé­lyezett nyereségrészesedésből valamennyi üzem egyenlő arányban részesült. A jövő­ben ezt az elosztási elvet mó­dosítani kívánják. A módosító javaslat lényege a következő. Az eddigiektől eltérően, az elkövetkezendő időszakban a gyár egy-egy gazdasági egysé­gének munkáját külön-külön is értékelni fogják. Az értéke­lést havonként tartják, ezt 10 tagú bíráló bizottság végzi. A bizottság tagjai pontozásos rendszer alapján értékelik egy-egy gazdasági egység munkáját. A kapott pont­számok függően, természete­sen előfordulhat, hogy nő vagy esetleg csökken egy-egy üzem nyereségrészesedése a gyári átlaghoz képest. Ezzel az új rendszerrel az igazgató­ság azt szeretné elérni, hogy a gyár dolgozóit jobb munká­ra, nagyobb felelősségérzetre ösztönözze. A bizottság vizsgálata ki­terjed majd olyan területre is, mint például az üzemi rend, tisztaság, a fegyelem, továb­bá a munkásvédelmi előírá­sok betartása és egyebekre. Úgy tervezik, hogy a bizott­ság már a következő hónap­ban megtartja az első értéke­lést. Ez azonban még verse­nyen kívül történik, nem szá­mít be az eredménybe. Az itt szerzett tapasztalatok alapján, hivatalosan augusz­tusban kezdődik el az új nyereségrészesedés-elosztás alapját képező munka. Az igazgatóság javaslata még nem végleges. Csak a gyáregységvezetők, illetve a főosztályvezetők által beadott kiegészítő javaslatok, vélemé­nyek elbírálása után határoz­zák meg a nyereségrészesedés elosztásának valamennyi té­nyezőjét, amelynek végleges jóváhagyásáról az üzemi ta­nács dönt. A főosztályvezetői értekez­leten hozott határozatok kö­zött szerepel egy rész, amely kimondottan a gyár gazdasági vezetőinek szól. Felhívja a gyáregységvezetők, főosztály­­vezetők figyelmét, hogy a jö­vőben behatóbban foglalkoz­zanak a hozzájuk beosztott dolgozók szakmai, politikai nevelésével. Munkájukban tö­rekedjenek arra, hogy az em­berekben kifejlesszék azokat a jó tulajdonságokat, amelyek a szocialista embertípust jel­lemzik.• Ez alkalommal értesültünk arról, hogy az üzemi rend és a tisztaság terén az utóbbi időben elért eredményeiért a hőközpont és a vízlágyító üzem dolgozóit a TVK igazga­tósága dicséretben részesítet­te. Szóba került az 502-es épü­let, — pontosabban a komp­resszorcsarnok — ablakainak festési munkája is. Ez azért vált szükségessé, hogy a sza­badból jövő fényhatást ezál­tal csökkentsék. A Lakkfes­ték- és Műgyanta-gyáregység már kidolgozta az ablakfestés technológiáját. Mintegy 2—3 ezer négyzetméter területű ablaküvegen kell ezt a mun­kát elvégezni.­­ Az értekezleten határozat született arra vonatkozóan, hogy az I. számú vizes­ mosó­torony egyre növekvő ellenál­lása miatt, július 1-én a tor­nyot ki kell kapcsolni a ter­melésből. A Raschig-gyűrű cserét úgy kell megszervezni, hogy a torony legkésőbb jú­lius 12—13-án ismét üzemké­pes legyen.­­ A főosztályvezetői értekez­leten többek között felmerült az a probléma is, hogy az utóbbi időben egyes kivitele­ző vállalatok munkavégzési engedély nélkül, minden elő­zetes bejelentést mellőzve, fog­nak sokszor mukához egy-egy termelő üzem területén, bár az igazgatói rendelkezés vilá­gosan meghatározza ennek feltételeit. A jövőben szigorúan ellen­őrizni kell — hangzik a hatá­rozat ide vonatkozó része —, hogy a kivitelezők csak mun­kavégzési engedély birtokában dolgozzanak a gyár terüle­tén. Osztrák delegáció a TVK-ban A múlt hét második felében osztrák vendégek látogattak el a Tiszai Vegyikombinátba. Az osztrák szakszervezeti delegáció tagjai gyárlátogatáson találkoztak az üzemek dolgozóival, majd beszélgetést folytattak a TVK párt­ gazdasági és tömegszervezeti vezetőivel. Képünkön a vendé­gek egy csoportja a tiszaszederkényi vezetők társaságában — beszélgetés közben. (Fotó: Kovács Endréné)

Next