Borsodi Vegyész, 1965. július-december (2. évfolyam, 26-52. szám)
1965-07-01 / 26. szám
2 Képek a TVK épülő karbamid üzeméből Az üzemeltető részlegekhez tartozó Goldberg ifjúsági brigád tagjai a desztilláló toronynál a gázok elvezetésére szolgáló csővezeték szerelését végzik. Képünkön a karbamid üzem kompresszorcsarnoka látható. Június 23-án kezdték el a gépek próba járatását. (Fotó: Kovácsnál BORSODI VEGYÉSZ PANASZOK NYOMÁBAN Ellenőrzés a PVC-gyár üzemi konyháján A PVC-gyár beruházási " IT"- és pénzügyi osztályának dolgozói panaszt tettek üzemi konyhájuk működése ellen. Kifogásolták a túlzottan kis adagokat és a magas árakat, a kiszolgáló tálcák és evőeszközök tisztaságát, a kiszolgálás lassúságát, valamint egyes szemét panasz kapcsán június 24-én Rónyai Józsefné kereskedelmi felügyelő vezetésével a PVC üzemi konyháján ellenőrzést végeztünk. Jelen volt Emri Miklós elvtárs, a munkásellátási osztály vezetője, Muchné elvtársnő, a Borsodi Üzemi Vendéglátó ellenőre, valamint Sötét Károlyné elvtársnő, a PVC pártvezetősége részéről. Pethő Istvánné konyhavezető a vizsgálatot felháborodással fogadta, és „személyes piszkálódás”-nak minősítette. Lökös Ágnes árfelelős — tanúsított modorával — önmaga erősítette meg az ellene elhangzott panaszokat. * — szereplő éte-Az étlapon lekből szlrómpróbaszerűen méréseket végeztünk. Megállapítást nyert, hogy a sertéshús adagok kisebbek az előírtnál. Jóllehet, érkezésünkkor a dolgozók arról tájékoztattak, hogy a konyha vezetősége „megneszelhette” a készülő vizsgálatot, mert két nap óta — a korábbiakhoz képest — növekedtek a kiszolgáltatott adagok. A többi fajta étel mennyiségét a vizsgálat megfelelőnek találta. A minőség ellen sem merültek fel kifogások. A tálcák és evőeszközök azonban — meggyőződésünk szerint — valóban tapadtak a zsírtól. Amikor erre felhívtuk a konyhavezető figyelmét, lyekkel szemben napirenden tanúsított kivételezéseket hivatkoztak arra, hogy az I- es gyáregység üzemi konyháján jóval alacsonyabbak az á la carte árak, és nagyobbak az adagok, mint a II- esnél. Állításuk igazolásául a két konyha árlapját öszszehasonlították, amelyekből kitűnt, hogy például a mosogatószer hiányára hivatkozott külön panasz vo£rgy* szilvabefőtt adagolása. öt félszem szilvából álló adagot 1,80 forintért szolgáltatnak ki a dolgozóknak. A kiskereskedelmi boltban maguk vásároltak egy üveg szilvabefőttet és szétadagolása kapcsán megállapították, hogy annak árát az üzemi konyha több mint 200 százalékos haszonnal szedi be. Nagy felháborodással beszéltek arról is, hogy a konyha személyzete egyes embereket kiváltságokban részesít, illetve olyan személyek is kapnak protekciós adagot, akiknek jogcímük sincs a PVC üzemi konyháján történő étkezésre. Sérelmesnek tartják ezt, és — teljes joggal — úgy vélik, az ő megfizetett adagjuk rovására kapnak egyesek három-négyszeres mennyiséget. A konyha vezetőnője ezzel kapcsolatban úgy nyilatkozott: nincs tudomása ilyen kedvezményes kiszolgálásokról, ő „nem lehet mindenütt jelen”. Kifogásolták azok azt is, hogy félórás ebédszünetük helyett másfél-két órát kénytelenek sokszor ebédelésre szentelni, oly hosszú sor áll a kiszolgáló pult előtt, és olyan lassú a kiszolgálás. Sürgős megjavításra szorulnak az étterem mennyezeti ventillátorai, mert a helyiségben fullasztó a hőség és az ételszag. Fontosnak és lényegesnek tartanánk annak alapos kivizsgálását, mi okozza az I-es és a II-es gyáregység konyháinak nagy ár- és mennyiségi differenciáit. Szeretnénk remélni, hogy a PVC üzemi konyhája a viszszásságokat haladéktalanul megszünteti és az előírások betartásával úgy látja el a dolgozókat, hogy panaszra okuk ne lehessen. Lakárdy Éva sertés vagon leves köményes sertéssült párolt rizs sertés krokett ízes bukta az I-esnél a II-esnél 2,70 Ft 3,40—3,80 Ft 3,80 Ft 5,40 Ft 1,60 Ft 2,20 Ft 2,80 Ft 5,80 Ft 1,20 Ft 2,— Ft Ifjúsági küldöttség utazott a BVK-ból a Német Demokratikus Köztársaságba Közel három éve kezdett kialakulni a baráti kapcsolat a Borsodi Vegyikombinát és a Német Demokratikus Köztársaság wolfeni vegyigyárának fiataljai között. Az első hónapokban csupán levelezésen keresztül ismerkedtek a két gyár fiataljai, míg 1963-ban először személyesen is találkoztak. S azóta is, minden esztendőben sor kerül egy-egy küldöttségcserére. A Borsodi Vegyikombinát KISZ-fiataljai most harmadízben delegáltak ifjúsági csoportot Wolfenbe. Az öttagú küldöttség az elmúlt héten, szombaton utazott el a 8 napra tervezett látogatásra. A küldöttség vezetője Gyulai Ferenc, a gyár VII-es KISZ- alapszervezetének titkára, a műszerész üzem dolgozója. Tagjai: Perjész Zsolt, a Takarékossági Tanács elnöke, az anyagvizsgáló labor mérnöke, Kaczur Mihály, a KISZ üzemi vb. oktatási felelőse, a szintézisüzem dolgozója, Béres Erika, a IX-es alapszervezet agit.-prop. felelőse, a II-es gyáregység központi laboratóriumának technikusa és Baksi Lajos, az operatív bizottság tagja, beruházási előadó. A BVK KISZ-bizottsága a tervek szerint, augusztusban látja vendégül a wolfeniek küldötteit. Az emlékek nyomdokain... ritka szakma, de szép az ólomhegeszttítés. Ebből szerzett képesítést Andrássi Józsi bácsi is, az ÉMV ma már nyugdíjas dolgozója. Elgondolkodva ül a széken. Ifjúkori emlékein töpreng, keresi, kutatja a múlt lapjain fiatalságának eseményeit, epizódjait, amire hol szívesen, de többnyire keserűen emlékezik vissza. Lassan, meggondoltan morzsolja a szavakat. S a szavak nyomán félrebillen élete kulisszáinak függönye, s előlép az élet minden keserűségével, árnyaival és reményeivel. Világéletében szerette a munkát. Mindenre fogékonyan reagált és ezt teszi ma is. Az érzékeny emberek lelkületére jellemzően egy-egy esemény úgy belerögződött, hogy soha nem felejti el. Fiatalember volt. Munkába mindig pontosan érkezett, mint azon a reggelen is ... Lerakta táskáját, átöltözött és hozzáfogott ahhoz a munkához, amit a mester még előző napon bízott rá. Elmélyülten dolgozott, észre sem vette, hogy a gazdája mögötte áll. Lépett volna hátra, könyökével nekiütődve a mester pocakjának. Az úgy állt ott, mintha gyökeret eresztett volna a lába. Merően néztealkalmazottját, majd bütykös ujjával a munkaasztalra mutatva azt kérdezte: — Mi ez? — Az edényt bélelem — válaszolt a kérdésre röviden Andrássi bácsi is. — S jó ez így? — faggatta tovább. — Igen! — bólintott. — Igen? — nézett rá csodálkozva a gazda. Nézd csak meg jobban... A fal vastagságát. Nem volt mit azon nézni. Szép, szakszerű munka csillogott vissza a testes edényből mindkettőjükre. Nem szólt az öreg semmit, csak akkor válaszolt, amikor a gazda mérgesen rákiabált: — Nem megmondtam, hogy két milliméter vastag legyen a falazás?! Mi?! — mozdult még egyet. — Tegyünk rá öt millimétert? Jobban bírja a terhelést. — kockáztatott meg egy javaslatot. — Még ellenkezel? Te akarsz engem tanítani? ... A következő pillanatban lendült a gazda lába, akkorát rúgott a fiúba, hogy az asztal alá esett. Lehordta mindennek, lázítónak, csavargónak. Olyan szózuhatagot zúdított rá, hogy még egy kívülállónak is sok lett volna hallgatni.zerencsére reggelizéshez ültek le a többiek is. Andrássi bácsi fogta sovány kosztját, behúzódott egy sarokba, s szótlanul látott az étkezéshez. Az élettől csak rúgást, megalázást, kapott. Így teltek fiatal évei, pedig életerős emberek szokásaként benne is buzogott a tettvágy, a tenniakarás, a munka iránti szeretet. Nem volt gyöngyélete. Árva gyerekként indult a világnak, szüleit nem is ismerte. Az otthon, a családi tűzhely szeretetét csak akkor érezte, amikor megnősült, amikor már érett fővel önmagának teremtett meleg otthont. A haja őszül, az élet barázdái szántják a homlokát, de a tűz, ami a szemében ég, még fiatalos. Az elmúlt húsz esztendőben szinte újjászületett, tettrekész ma is, nyugtalan, olyan ember, akire tisztelettel néznek fel kortársai is. S ezt a tiszteletet mindenekelőtt a munkájával érdemelte ki. c m f 'Jűzms !' Főosztályvezetői értekezleten hangzott el Javaslat a nyereségrészesedés új rendszerű elosztására A TVK-ban a közelmúltban megtartott főosztályvezetői értekezleten több fontos probléma szerepelt napiren den. Számos említésre méltó javaslat hangzott el, több kérdésben fontos határozatok születtek. Elsősorban megemlítjük Huszár Andor elvtársnak, a műtrágyagyár igazgatójának az 1965. évi nyereségrészesedés felosztásának módosítására tett javaslatát Az eddigi gyakorlat az volt, hogy a gyár részére engedélyezett nyereségrészesedésből valamennyi üzem egyenlő arányban részesült. A jövőben ezt az elosztási elvet módosítani kívánják. A módosító javaslat lényege a következő. Az eddigiektől eltérően, az elkövetkezendő időszakban a gyár egy-egy gazdasági egységének munkáját külön-külön is értékelni fogják. Az értékelést havonként tartják, ezt 10 tagú bíráló bizottság végzi. A bizottság tagjai pontozásos rendszer alapján értékelik egy-egy gazdasági egység munkáját. A kapott pontszámok függően, természetesen előfordulhat, hogy nő vagy esetleg csökken egy-egy üzem nyereségrészesedése a gyári átlaghoz képest. Ezzel az új rendszerrel az igazgatóság azt szeretné elérni, hogy a gyár dolgozóit jobb munkára, nagyobb felelősségérzetre ösztönözze. A bizottság vizsgálata kiterjed majd olyan területre is, mint például az üzemi rend, tisztaság, a fegyelem, továbbá a munkásvédelmi előírások betartása és egyebekre. Úgy tervezik, hogy a bizottság már a következő hónapban megtartja az első értékelést. Ez azonban még versenyen kívül történik, nem számít be az eredménybe. Az itt szerzett tapasztalatok alapján, hivatalosan augusztusban kezdődik el az új nyereségrészesedés-elosztás alapját képező munka. Az igazgatóság javaslata még nem végleges. Csak a gyáregységvezetők, illetve a főosztályvezetők által beadott kiegészítő javaslatok, vélemények elbírálása után határozzák meg a nyereségrészesedés elosztásának valamennyi tényezőjét, amelynek végleges jóváhagyásáról az üzemi tanács dönt. A főosztályvezetői értekezleten hozott határozatok között szerepel egy rész, amely kimondottan a gyár gazdasági vezetőinek szól. Felhívja a gyáregységvezetők, főosztályvezetők figyelmét, hogy a jövőben behatóbban foglalkozzanak a hozzájuk beosztott dolgozók szakmai, politikai nevelésével. Munkájukban törekedjenek arra, hogy az emberekben kifejlesszék azokat a jó tulajdonságokat, amelyek a szocialista embertípust jellemzik.• Ez alkalommal értesültünk arról, hogy az üzemi rend és a tisztaság terén az utóbbi időben elért eredményeiért a hőközpont és a vízlágyító üzem dolgozóit a TVK igazgatósága dicséretben részesítette. Szóba került az 502-es épület, — pontosabban a kompresszorcsarnok — ablakainak festési munkája is. Ez azért vált szükségessé, hogy a szabadból jövő fényhatást ezáltal csökkentsék. A Lakkfesték- és Műgyanta-gyáregység már kidolgozta az ablakfestés technológiáját. Mintegy 2—3 ezer négyzetméter területű ablaküvegen kell ezt a munkát elvégezni. Az értekezleten határozat született arra vonatkozóan, hogy az I. számú vizes mosótorony egyre növekvő ellenállása miatt, július 1-én a tornyot ki kell kapcsolni a termelésből. A Raschig-gyűrű cserét úgy kell megszervezni, hogy a torony legkésőbb július 12—13-án ismét üzemképes legyen. A főosztályvezetői értekezleten többek között felmerült az a probléma is, hogy az utóbbi időben egyes kivitelező vállalatok munkavégzési engedély nélkül, minden előzetes bejelentést mellőzve, fognak sokszor mukához egy-egy termelő üzem területén, bár az igazgatói rendelkezés világosan meghatározza ennek feltételeit. A jövőben szigorúan ellenőrizni kell — hangzik a határozat ide vonatkozó része —, hogy a kivitelezők csak munkavégzési engedély birtokában dolgozzanak a gyár területén. Osztrák delegáció a TVK-ban A múlt hét második felében osztrák vendégek látogattak el a Tiszai Vegyikombinátba. Az osztrák szakszervezeti delegáció tagjai gyárlátogatáson találkoztak az üzemek dolgozóival, majd beszélgetést folytattak a TVK párt gazdasági és tömegszervezeti vezetőivel. Képünkön a vendégek egy csoportja a tiszaszederkényi vezetők társaságában — beszélgetés közben. (Fotó: Kovács Endréné)