Borsodi Vegyész, 1968. január-június (5. évfolyam, 1-26. szám)

1968-01-05 / 1. szám

2 Tanácsülésen hangzott el a városberuházás időszerű kérdései Tiszaszederkényben A Tiszaszederkényi Városi Tanács múlt évi utolsó­ ülésén napirendre tűzte a város be­ruházásának helyzetét és az ezzel kapcsolatos további fel­adatokat. Az erről szóló írásos jelen­tés részletesen foglalkozott a városépítés eddigi menetével. Beszámolt arról, hogy a be­ruházást eddig három ütem­ben bonyolították le, illetve végzik jelenleg is, minthogy a harmadik ütem az 1966— 1970-es évekre, azaz a har­madik ötéves terv idejére szól. Ebben az időszakban, egészen 1967 december 31-ig a megyei tanács végrehajtó bizottsága volt a beruházó, 1968-tól viszont a Tiszaszeder­kényi Városi Tanács Végre­hajtó Bizottsága látja el ezt a feladatot. A kivitelező tovább­ra is a Borsod megyei Álla­mi Építőipari Vállalat marad. A beszámoló szerint AZ ÖTÉVES TERV első kétévi programját és ter­vét a megyei tanács végrehaj­tó bizottságának tervosztálya, az elkövetkező három évre pe­dig a Tiszaszederkényi Váro­si Tanács V. B. szakigazgatási szervei készítették, melyet a tanács végrehajtó bizottsága hagyott jóvá. Kivételt képez az úgynevezett célcsoportos beruházás, amely továbbra is a központi szervek hatásköré­be tartozik. A városépítés XII. ütemében­­ is — mint az eltelt 12 év so­­­­rán — az ipar igényeinek , megfelelően döntöttek a be­ruházással kapcsolatos felada­tokról. A Tiszaszederkényi Városi Tanács építési és vá­rosfejlesztési állandó bizott­sága kezdeményezésére felül­vizsgálták a városrendezési ■ tervet. A szakemberek számos­­ javaslatot mondtak el, így pél­dául szükségesnek látják, hogy ■ a jelentősebb középületek a városközpontban kapjanak he­­­­lyet. Állást foglaltak a tekin­­­­tetben is, hogy meg kell ol­dani az étterem előtti tér be­építését, míg az üzletsor előt­ti téren csak a művelődési­­ ház toldalékos bővítésére leh­­­het gondolni. Belátható időn belül azonban NINCS ARRA MÓD, hogy valamilyen épületet ezen a részen elhelyezzenek, így itt kultúrpark­ létesítése lát­szik célszerűnek (a munkála­tokat a múlt év őszén már elkezdték —szerk.). A sző­nyegtelepítéssel (családiház­­építés) kapcsolatosan a jelen­tés beszámolt arról, hogy a városban ilyen igény jelenleg nincs, különben az építési költség is rendkívül magas Erre való tekintettel olyan javaslat született, hogy a te­rületet tartalékolni kell és az esetleges igényeket Sajószöge­­den kell kielégíteni. A beszá­molóban utalást találunk ar­ra vonatkozóan is, hogy a harmadik ötéves terv első kétévi programját a terv szerint valósították meg Tisza­,­szederkényben. A III. ütem beruházott, vagy tervezett költség 350 millió 712 ezer fo­rint. , Az eredmények mellett azonban akadt néhány hiá­nyosság is — állapította meg a jelentés, így például a köz­művesítés nem volt kellően összehangolva a magasépítés­sel. Ebből adódott a sok út­átvágás, parkfelbontás. Még mindig hosszú idő telik el egy­­egy lakóépület átadása és környékének tereprendezése, illetve parkosítása között. Alapvető hiányosságként említette meg a jelentés, hogy A VÁROSÉPÍTÉS ÜTEMÉNEK kidolgozásakor figyelmen kí­vül hagyták a közintézmé­nyek létesítését. Nem számol­tak a reális igényekkel. Hát­ráltatta a munkát az is, hogy 1967. december 31-ig a város beruházója nem a helyi tanács végrehajtó bizottsága volt, en­nélfogva nem is szólhatott bele egy-egy létesítmény épí­tésének előrehozatalába,­­illet­ve gazdaságos kivitelezésébe. Ezenkívül az építési hatósági jogkör hiánya miatt egyes ob­jektumok (mint például a K­­es­sz. lakótelepen levő mun­kásszállás) elhelyezése nem felel meg a Városépítéssel szemben támasztott követel­ményeknek. A feladatokkal kapcsolato­san a városi tanács megálla­pította: mielőbb el kell készí­teni a város környékének ren­dezési tervét. Szükséges ez azért, mivel A VÁROS BELTERÜLETÉN nem kaphat helyet minden egyes olyan létesítmény, amely a lakosság igényeit hivatott kielégíteni, viszont megépíté­sük indokolt. Ki kell munkál­ni továbbá a város keleti ol­dalán tervezett helyi ipari és közüzemi terület részletes programját, illetve rendezési tervét, mert csak egységes, a területtel jól gazdálkodó és a városkép szempontjait figye­lembe vevő terv birtokában lehet a közüzemi területen már folyamatban levő tele­pítést irányítani. Nem elha­nyagolható feladat a város­­központban létesítendő tó al­talaj viszonyainak (talajmecha­nikai és hidrológiai vizsgála­tok) meghatározása, illetve a talajvíz ingadozások, felderíté­se. S végezetül: a jövőben kö­vetkezetesebben kell síkra­­szállni a városrendezési ter­vekben foglalt célkitűzések valóra váltásáért, hogy Tisza­­szederkény lakosságának nyu­­godtabb életkörülményeket biztosítsanak, s hogy kulturá­lis, kommunális igényeit a le­hetőségekhez mérten mindjob­ban kielégíthessék. Események hírekben A Tiszai Vegyikombinát 1967. évi exporttervét­ 132 mil­­lió 600 ezer forint értékben ha­tározták meg. A legfrissebb adatok szerint, ammóniából mintegy 11 ezer, műtrágyából 50­6, festékipari term­dékekből 1000­ tonnával többet szállítot­­tak külföldre, mint amennyit a terv előírt. Ez mintegy 80— 15 millió forint értékű túltel­jesítést jelent. Nagy ütemben haladnak a TVK savüzemében folyó bőví­­­­tési munkálatok. Előrelátható­an márciusban már üzembe­­ helyezik az V., illetve a VI. savüzemi egységet is. Az idén mintegy 18 millió­­ forintot fordítanak a TVK szintéziskörének beruházási munkáira, amely az ammónia­termelés további fokozását te­szi lehetővé. Még 1967-ben elkészült a Ti­­szaszederkény-óváros belvíz­rendezési terve. Ennek alapján a városi tanács irányításával, rövidesen megkezdik a kivite­lezési munkálatokat is. A múlt hét végén született indiai ötösikrek közül a má­sodik is meghalt — közölték a madrasi kórházban. Az első alig­ néhány percig élt csak. A közlés szerint a többi három egészségi állapota is válságos. Sok sikert az új évben! Távirat érkezett a Borsodi Vegyikombinátba, amelynek a szövege a következő: A „Walter Ulbricht” Leuna-Z­werke kollektívája a Borsodi Vegyikombinát minden dolgo­zójának és vezetőjének az új évben jó munkát, az együtt­működésben további eredmé­nyeket, a kommunizmus épí­tésében sok sikert kíván. ZÁRÓRA ELŐTT — Adhatok még valamit a kedves vendégnek» BORSODI VEGYÉSZ 1968. JANUAR 1. Egy téma, hét nyilatkozat Az esztendő első napjai a számvetések időszakát is je­lentik. Számvetést jelent az a nyilatkozat is, amit a BVK és a TVK szakszervezeti bizott­ságának termelési felelősei ad­tak. A Borsodi Vegyikombinát szakszervezeti bizottságának termelési felelőse, Bagyal Jó­zsef elvtárs a következőket mondotta: — Az elmúlt esztendőben örvendetes fejlődés volt ta­pasztalható a szocialista mun­kaversenyben. A vállalatnál 116 brigád tűzte maga elé azt a célt, hogy elnyeri a büszke­ségre is jogosító szocialista brigád címet. A brigádban dolgozók száma 1559, ami je­lentős eredménynek számít. A brigádok minden időben nagy szorgalommal, áldozat­kész munkával segítették elő a feladatok végrehajtását. Részt vállaltak a társadalmi munkából is. Sok munkaórát töltöttek a kilatárói hétvégi pihenőhely, valamint a teke­pálya építésénél is. Az új esztendőben is mesz­­szemenően számít a vállalat a szocialista brigádok munká­jára. A megnövekedett felada­tok azonban az eddigieknél sokkal több és nagyobb önál­lóságot követelnek a brigádok­tól is. Igen fontos, hogy az új esztendőben a műhelybizottsá­­gok is hatékonyabb segítséget, támogatást nyújtsanak a szo­cialista versenyhez, a szocia­lista brigádmozgalom kiszéle­sítéséhez. A Tiszai Vegyikombinát szakszervezeti bizottságának termelési felelőse, Varga Ká­roly elvtárs így nyilatkozott: " A TVK-ban a múlt év végéig hússzal növekedett a szocialista brigádok száma, ami azt jelenti, hogy jelenleg 133 brigádban a vállalat dol­gozóinak mintegy a fele mun­kálkodik. Kereken 80 azoknak a brigádoknak a száma, ame­lyek megszerezték a szocialista címet. A brigádok — a tények tanúsága szerint — nemcsak a termelési sikerek kivívásá­ban jártak az élen, hanem nagyszerű eredményekről ad­hatnak számot a nevelés, a társadalmi tulajdon védelme, a társadalmi feladatok végre­hajtása tekintetében is. Itt kell szólni a TVK legrégibb brigádjáról, amely a festék­gyárban működik. A Buzágh nevet viselő, négyszeres szo­cialista brigád országos mére­tekben is jelentős feladatokat lát el. Az egyik legfrissebb jelentés róluk arról szól, hogy a műgyanta gyártásához szük­séges berendezés üzembe he­lyezésénél kiválóan megállják a helyüket. A brigád három műszakban végzi ezt a fel­adatot, mindenki legnagyobb elismerésére. Általában elmondható erről a brigádról, hogy minden tagja önállóan igyekszik meg­oldani egy-egy problémát vagy feladatot, de úgy, hogy ahhoz mindenkor kéri az egész bri­gád segítségét Pszichológia az iparban Egy cikkben már korábban adtunk tájékoztatást a BVK munkalélektani laboratóriumának létesítéséről, majdani ren­deltetéséről, munkájáról. A múlt év nyarán az ÉMV-ben tartott megyei szintű FMKT-konferencia részvevői is olyan megkülönböztetett figyelmet tanúsítottak a munkalélektan vegyiparban történő alkalmazása iránt, amely arra vall, hogy hasznos lesz részletesebben megismertetni ezzel olva­sóinkat most induló cikksorozatunk keretében. Másfél év telt el azóta, hogy a vállalat vezetősége meghoz­ta döntését a munkalélektani laboratórium felállításáról a BVK-ban. Ez alatt az idő alatt a laboratórium vizsgálati esz­közökkel való felszerelése, „ki­vitelezése” lényegében meg­történt, s tavaly szeptember 1-én a „próbaüzemelése” is megkezdődött az alkalmasság­vizsgálatokkal. Szükségesnek tartjuk, hogy vállalatunk dolgozóit az első tapasztalatok után részlete­sebben is tájékoztassuk mun­kánkról. Folyamatosan több cikkben ismertetjük röviden a lélektan tárgyát, részterületeit, a munkalélektan történetét, ágazatait, majd a laborató­rium munkájáról és eredmé­nyeiről fogunk részletesebben beszámolni. A pszichológiát alig 100 év­vel ezelőtt még misztikus, ter­mészetfeletti dolgokkal foglal­kozó filozófiai részterületnek tekintették. Ennek két oka is volt. Egyrészt az ember úgy­nevezett lelki jelenségei (pl. az érzékelés, emlékezés, gondol­kodás, érzelem, akarat stb.) — amelyek vizsgálata képezi tu­lajdonképpen a pszichológia tárgyát — rendkívül bonyolul­tak, és nagyon rejtélyes mó­don nyilvánulhatnak meg a szemlélő ember számára. A tu­domány korabeli fejletlensége folytán (gyakran még ma is) az ember szükségszerűen ter­mészetfeletti erők működésé­vel magyarázta a számára ért­hetetlen jelenségeket. Ez az idealista felfogásmód erősen hátráltatta a pszichológia fej­lődését. Másrészt ismeretlenek voltak még azok a módszerek, amelyekkel a lelki jelenségek belső természetét, lényegét fel­tárhatták volna. 1879-ben állították fel Né­metországban az első kísérleti laboratóriumot, amelynek cél­­ja a pszichológia természet­­tudományos alapokra helye­zése volt. Ettől kezdve számos kísérletet végeztek (főként az érzékelés, emlékezés, intelli­­genciavizsgálatok területén), amelyek során az ember és a külvilág kapcsolatát, az em­ber külvilághoz való alkal­mazkodásának formáit tanul­mányozták. Ez alatt az idő alatt mély­reható szemléletváltozás is végbement. Egyre inkább be­bizonyosodott, hogy az emberi lélek rejtelmei megfejthetők, az emberek magatartásmódját, megnyilvánulásait bizonyos törvényszerűségek határozzák meg és ezek a törvényszerű­ségek feltárhatók. Az egyre szélesedő kutatá­sok eredményeképpen az ál­talános lélektanból sorra vál­tak ki és különültek el a pszichológia részterületei. Elő­ször a gyermek- és fejlődés­­lélektan, amely a gyermeki lé­lek sajátosságait és fejlődési törvényszerűségeit kutatja. Új ágazatként jelentkezik a szo­rosabb értelemben vett „em­berismerettel”, vagyis­­ az egyes ember­ek lelki életének különbségeivel részletesebben foglalkozó differenciál-lélek­tan. Az egyik legújabb terü­let, a társadalomlélektan, az egyes emberek, a közösségek, s a társadalom egymáshoz való viszonyát kutatja. A sze­mélyiség rendellenes megnyil­vánulásait vizsgálja az elme­­kórtan vagy pszichiátria. Ez utóbbi már összekötő kapocs­nak számít a fenti „elméleti” pszichológiákkal szemben, a gyakorlati élet követelményeit is kielégítő úgynevezett „al­kalmazott” ágazatok felé. A neveléslélektan, az elme­gyógyászat, a kriminálpszicho­­lógia (amely a bűnözők lélek­tanával foglalkozik), a rek­lámpszichológia stb. mind fel­használja az általános és a többi elméleti lélektan által feltárt törvényszerűségeket, s alkalmazási lehetőségüket ku­tatja az oktatás, az orvoslás, a társadalmi együttélés, a gazdasági élet területén. Bár a felsorolás korántsem teljes, láthatjuk, hogy a pszi­chológiai ismeretek az éld# minden területén létjogosul­t­ságot nyertek, s a gyakorta® élet egyre nagyobb igények­kel lép fel alkalmazásukat il­letően. Az alkalmazott lét«*:­­tan rendszerébe illeszkedik még egy komplex terület amely a legközelebbről érint bennünket: a­­ munkalélektan. Ennek szerepével és központi problémáival a következő szá­munkban foglalkozunk rész­letesebben. 1.

Next