Borsodi Vegyész, 1968. január-június (5. évfolyam, 1-26. szám)
1968-01-05 / 1. szám
/ 3 KÉP 3 PILLANAT A GÁZBONTÓBANIIIIHIIIIIIIlllllllllllllllllllllillllllllllllllllllllll A BVK egyik legjelentősebb üzemében, a nyomásalatti gázbontóban készültek a felvételek. A munka egy-egy pillanatát örökítik meg, arról tanúskodva, hogy itt nagy figyelemmel és körültekintéssel igyekszik eleget tenni feladatának minden dolgozó. Felső képünkön Bíró László csoportvezető átveszi a munkát Hankó János csoportvezetőtől, aki részletesen tájékoztatja őt aznapi tapasztalatairól. Középső képünkön Hankó János és Bíró László csoportvezetők, valamint Tóth Ottó gépszerelő együttesen vitatja meg, mi a teendő. Alsó képünkön Berthóti Lajos és Haraszti Károly az anyagvizsgáló laboratórium képviseletében, nagy gonddal és körültekintéssel végzi a műszeres méréseket, hogy a legkisebb hibára is fényt derítsenek. Fotó: Kaprai János 1968. JAMJAR S. Egy filmm margójára: Vita és valóság hí Északmagyarország december 10-i számában Vállalati és személyi jövedelem az új gazdasági mechanizmusban címmel folytatásos cikk jelent meg. Ebben szó esett a TVK-ról is, így elsősorban azokról a problémákról, amelyeknek felvetése, illetve rendezése az új gazdasági mechanizmus bevezetése után a vállalat, de az egyén szempontjából is különösen nagy jelentőségű. Az írás élénk visszhangra talált a TVK dolgozói körében. Előfordult, hogy többen akarva-akaratlan, félremagyarázták mondanivalóját. Minthogy a cikkben szereplő néhány mondat maga is félreértésre adhat okot, helyénvalónak látjuk, hogy tisztázzuk a vitás kérdéseket. Felkerestük Bódi Gyula elvtársat, a TVK szakszervezeti bizottságának titkárát, aki az alábbiakról tájékoztatta lapunkat. — Nem árt, ha mindenekelőtt idézzük az írásnak azt a néhány sorát, amely tulajdonképpen a vitát kiváltotta — kezdte nyilatkozatát Bedi Gyula elvtárs, így érthetőbbé válik mi az, amiért és amivel vitatkozunk. „Külön probléma a részesedési alapot terhelő kulturális kiadások ügye” — olvasható a cikkben. Majd így folytatódik: „Ismét állítsunk ide egy példát. Hosszú huzavona után felépült a tiszaszederkényi művelődési ház. Az ott élő emberek örömmel vették birtokukba. Időközben azonban elkészült a költségvetés is, és kiderült, hogy az körülbelül másfél millió forint deficitet mutat, amit nyilvánvalóan a részesedési alapból kell fedezni. A művelődési házat a városi tanács átadta a TVK szakszervezeti bizottságának, vele együtt a másfél millió forint deficitet is. Mivel azonban ez a költségvetés a korábbi bázisszámokban nyilvánvalóan nem szerepelhetett, mert nem volt művelődési ház sem, de jövő évtől kezdve lesz, azt a részesedési alapból kell fedezniük és ez mintegy 9 nap nyereséget vinne el minden dolgozótól, ami nagyon sok.” — Iiz idézett kapcsolódva elsősorban azt kívánom tisztázni — folytatta Bedi elvtárs —, hogy 1960 óta a szakszervezet, azaz a TVK szakszervezeti bizottsága irányítja a területen folyó kulturális munkát. Időközben ez annyiban módosult, hogy a felmerülő igények alapján egyesítettük az erőket, ugyanis más vállalatok szakszervezeti bizottságaival együtt — de a TVK szakszervezeti bizottságának irányítása mellett —■ láttuk el ezt a feladatot. Ezt támasztja alá az a körülmény is, hogy az új művelődési ház elkészültéig egyesített művelődési otthon néven szerepelt az intézmény, amelynek munkájához minden tőlünk telhető segítséget megadtunk. Tehát Tiszaszederkényben eddig is a Tiszai Vegyikombinát szakszervezeti bizottsága volt a gazdája, működtetője a kulturális intézménynek, így az új művelődési házat sem kellett senkitől átvennünk. De tovább megyek. A cikknek az a része, hogy másfél millió forint deficit hárul a TVK-ra, hasonlóképpen kiegészítésre szorul. Először: a művelődési ház 1968 évi költségvetése összesen nem tesz ki másfél millió forintnál többet. Másodszor: ebből jelentős összeget az intézmény saját bevételi forrásból fedezni tud. Harmadszor: az említett másfél millióból körülbelül 500 ezer forint az, amire pillanatnyilag még nincs fedezet. Ehhez tegyük hozzá még azt, hogy a SZOT, a Vegyipari Dolgozók Szakszervezete és a Szakszervezetek Megyei Tanácsa is igen tekintélyes összeggel járul hozzá a művelődési ház fenntartásához. De nem lebecsülendő az a segítség sem, amit a TVK szocialista brigádjai nyújtanak társadalmi munkájukkal az intézménynek. Mindent egybevetve: mi optimisták vagyunk a tekintetben, hogy rövidesen rendeződik ez a probléma, s meg lesz a költségvetés realizálásához szükséges anyagi fedezet is. A lemondottakból bizonyára az is egyértelműen kivehető: szó sincs róla, hogy a tiszaszederkényi művelődési ház fenntartása a TVK dolgozóinak 1968-ban 9 nap nyereségébe kerülne. De, hogy valamivel — az eddigi gyakorlatnak megfelelően — hozzá kell járulnunk a művelődési ház működtetéséhez, úgy vélem teljesen reális elképzelés. Hiszen a TVK dolgozóinak az érdeke elsősorban, hogy végre kulturált körülmények között szórakozhatnak, s egyre jobban ki tudjuk elégíteni az emberek igényeit. Amint az a művelődési ház átadása óta eltelt rövid idő alatt bebizonyosodott, a dolgozók részéről nagyfokú érdeklődés nyilvánul meg minden rendezvény, általában az intézményen belül folyó kulturális munka iránt. Ahhoz viszont, hogy továbbra is legalább ilyen szinten tartsuk Tiszaszederkényben a népművelési, kulturális munkát, elengedhetetlenül szükség van arra, hogy adottságainkhoz lehetőségeinkhez mérten, mint a művelődési ház működtetői, biztosítsuk az anyagi feltételeket is. zonyosra vesszük, hogy a gazdasági vezetés a jövőben is, mint eddig, messzemenően támogatja a dolgozók kulturális igényeinek kielégítésére irányuló erőfeszítéseinket, s kellő megértést tanúsít a közös feladat megoldásában. Befejezésül borsodi vég visz. Megkötötték a kollektív szerződést a BVK-ban Miként azt a lap 52. száma hírül adta: törvényerőre emelkedett a BVK-ban a Munka Törvénykönyve vállalati végrehajtási utasítása, a kollektív szerződés, mely egy évig lesz érvényes. Ezután két évre szóló szerződést kell majd kötni, az 1969 ,70-es évekre. A részletes visszapillantás helyett, csak vázlatosan említjük itt e nagy munka egy-két mozzanatát, a történeti hűség kedvéért. 1967. szeptember 15-én már részletes terv — mondhatnánk forgatókönyv — állt rendelkezésre. Ezzel egyidőben a kombinát igazgatója, dr. Szántó István elvtárs kinevezte a kollektív szerződés tervezetét készítő csúcsbizottságot, valamint az albizottságokat. Ugyanakkor a szakszervezeti bizottság is kijelölte az egyes bizottságok konzultánsait. November 4-én már az üzemekben volt az első tervezet, amely meglehetősen terjedelmes volt, tartalmazva a Munka Törvénykönyvének egyes fejezeteit is, amelyekhez a megfelelő vállalati szabályozások kapcsolódtak. Novemberben lezajlottak a szakszervezeti taggyűlések, amelyeken A BVK DOLGOZÓI MEGISMERKEDTEK a tervezettel. Ritkán tapasztalt aktivitás mutatkozott ezúttal az üzemekben és osztályokon. Közel ötszáz javaslat, ki egészítés — köztük sok azonos tárgyú — érkezett a tervezetet készítő bizottsághoz, amely minden egyes észrevételt megvizsgált a Gazdasági Bizottság, a Munka Törvénykönyve szellemében, s a vállalati lehetőségek figyelembevételével. A javaslatokból számosat beépítettünk a módosított tervezetbe. Ezek nyomán változott meg az első elképzelés, s biztosítottuk a műszakba járó dolgozók részére a havi egy szabad vasárnapot. A telepfenntartás szocialista üzem javaslata nyomán nyertek felmondási védettséget az egyéb kitüntetéssel rendelkezők mellett az arany jelvényes szocialista brigádok tagjai is. A szakszervezeti bizottság támogatásával — az igazgatói tanácsülés döntése nyomán — a rendészeti dolgozók az eddigi 12 helyett 8 órás szolgálatba járnak. Ezeken kívül még sok más javaslat figyelembevételével dolgozták át az első tervezetet. December 12-én kapták kézhez a szakszervezeti tanács tagjai, valamint a gazdasági vezetők a második, átdolgozott tervezetet. Ezt újólag ismertették a dolgozókkal. December 18-án a vállalat igazgatói tanácsa, 19-én pedig az szb foglalt állást a tervezettel kapcsolatban. 20-án — ezúttal először a BVK szakszervezeti mozgalmában — a szakszervezeti tanács párttagjai részére, a nagyüzemi pártbizottsággal közösen, kommunista aktíva-ülést tartottunk. Ezen a konzultatív jellegű tanácskozáson —a melyet más, jelentős alkalmakkor ismét megrendezünk —, a párttagok megismerték a szakszervezeti bizottság, valamint a vállalatvezetés álláspontját a tervezettel kapcsolatban. Ez a konzultáció elérte célját, hiszen számtalan vállalati szabályozást, ezek gazdasági kihatásait ismerték meg az elvtársak részletes, mélyreható, sokrétű magyarázattal. Mindezek befejezéseként, december 21-én ült össze a szakszervezeti tanács, amely NAGY FELELŐSSÉGGEL, hozzáértéssel vitatta meg, s fogadta el a tervezetet. A lap 51. számában már foglalkoztunk az egyik legfontosabb vitás kérdéssel, a szabadság csökkentésével. Ezt más módon magyarázni, mint azt már tettük — nem lehet. A szakszervezeti tanácsülés egész menetéről, s a kisebb jelentőségű vitapontokról most nem te-szünk említést. A jelentőseb- bbekről azonban célszerű szólni, hiszen azok a vállalatok, ame-lyek később vezethetik be a a csökkentett munkaidőt, sok tapasztalatot hasznosíthatnak ez- s zel kapcsolatban. Másrészről ezúton is tájékoztatjuk saját dolgozóinkat. A nem munkával töltött idők térítésével kapcsolatban is számtalan felszólalás elhangzott. Ezt a munkaügyi miniszter 7/1967. (X. 8.) sz. rendeletének 5. §-a szabályozza. Az autóbusz és a vonat késését a vállalat ugyan igazolt távollétnek tekinti (melyet a munkásellátási osztály ellenőriz), a kiesett időre azonban munkabér nem jár, s ezzel — mivel nem a vállalat hibájából keletkezett — a késés mértékének megfelelően csökkenti a fizetett munkaidőt. Az ezzel kapcsolatos intézkedésekről —, hogy az autóbuszok időben érkezzenek, s egyéb szervezeti intézkedésekről a lap 52. számában olvashattunk. Ezen túlmenően a szakszervezeti bizottság nőbizottsága javaslatára a városi tanács minden bizonnyal lehetővé teszi, hogy a dolgozó nők — a hét egy napján estig — vehessenek részt terhességi orvosi vizsgálaton azért, hogy ne kelljen arra munkaidő alatt elmenniök. Több üzemben — elsősorban az ammóniaüzemben — tették szóvá. MIÉRT SZŰNT MEG az addig megállapított egészségügyi pótszabadság? Erre vonatkozóan az Mt. V. 43. §, Mt. 42. § (2), Mt. V. 51. § (1), valamint a 6/1967. (X. 8.) Mü. M. rendelet ad választ. Eszerint, ha az egészségre ártalmas munkakörben a dolgozó munkaidejét heti 44 órára, vagy annál alacsonyabb mértékre csökkentik, az e címen adott pótszabadságot — a radioaktív sugárártalomnak kitett dolgozók és a föld alatt dolgozó bányászok részére járó pótszabadság kivételével— meg kell szüntetni. Ennél a kérdésnél azt kell figyelembe venni, hogy az egyműszakosoknál az évi 26, a háromműszakosoknál az évi 39 többlet szabadnap sokszorta nagyobb nyereség, mint a 3—6 nap — régi értelemben vett — egészségügyi szabadság megszűnése. A munkarendről a lap 52. száma közölt tájékoztatót. Jelentős vita alakult ki arról, hogy a több változat közül melyiket vezesse be a vállalat. A műszakos üzemek 11:7 arányban a 9. számú, kétszer rövidváltásos tervezetet javasolták, amely munkásvédelmi, pihenési szempontból a kétszer három, plusz egy szabadnapos ciklusával a legjobbnak mutatkozott. Ezt fogadta el a szakszervezeti tanács is. A fizetett ünnepek azonban nem minden műszakra nézve alakulnak kedvezően. Ezért a HASZ és az áramellátás üzemek javaslatára a háromműszakos üzemek dolgozói félévenként műszakot cserélnek. Több módosítás történt még a tanácsülésen is. A mészammon-salétrom, valamint a vízüzem tanácstagjainak javaslatára töröltek a női munkavállalók foglalkoztatását szabályozó tilalmi jegyzékből két munkahelyet, s felszabadították ezeket a nődolgozók részére, hogy ezzel is bővítsék részükre a foglalkoztatottságot SZÁMTALAN MÓDOSÍTÁS TÖRTÉNT még a munkaruha-juttatás vonatkozásában is. A tervezetet készítő bizottság, az albizottságok és a szakszervezeti tanács, miként a nagyüzemi pártbizottság megállapította, rendkívül jelentős és felelősségteljes munkát végzett. Korántsem állítjuk, hogy a Borsodi Vegyikombinát kollektív szerződése a legjobb. Lehet, hogy az év folyamán — különösen indokolt esetben — azt egy-két helyen módosítani kell. Bizonyos azonban, hogy a megmutatkozott rendkívüli aktivitás és a nagymértékben kiteljesedett üzemi demokrácia, számtalan olyan tapasztalatot hozott, melyeket a későbbiekben még inkább kamatoztatni tudunk a Borsodi Vegyi Kombinát dolgozói javára. Széplaki Kálmán szb-titkár. Tornyok és tettek Nagy ütemben végzik a BVK-ban a rézlúg regeneráló rekuperátor szerelését. E feladatot a központi javítóműhely Úttörő brigádja látja el a legnagyobb megelégedésre. A munkálatokat a napokban befejezik. Fotó: Kaprai János