Borsodi Vegyész, 1971. január-június (8. évfolyam, 1-25. szám)
1971-04-22 / 16. szám
TTjAG PftOT.PTAktll** RGYlgSiTf .ICTBTIj A BORSOD MEGYEI VEGYIPARI ÜZEMEK DOLGOZÓINAK HETILAPJA Vjl. ÉVFOLYAM 16. SZÁM . Ara: 30 fillér 1971. ÁPRILIS 22. Az egész haladó világgal együtt a mai napon ünnepeljük Vlagyimir Iljics Lenin, a nagy forradalmár és gondolkodó születésének 101. évfordulóját. A XX. század elején egyedül Lenin volt képes arra, hogy a marxizmus lényegét megértse. Lenin úgy fogta fel az emberi kultúragazdag hagyatékát, közvetlen nagy szellemi elődeinek, Marxnak és Engelsnek eszmevilágát, mint ami kiindulópontul, elméleti alapul szolgál korának megértéséhez és a kor problémáinak megoldásához. Lenin továbbfejlesztette Marx—Engels társadalomelméletét. Korának sajátos viszonyaira meghatározta ennek a korszaknak fő jellemzőit, törvényszerűségeit. Így lett a leninizmus az imperializmus és a proletárforradalmak korszakának marxizmusa, a gyarmati rendszer bukásának és a nemzeti felszabadító mozgalmak győzelmes korának, annak a korszaknak a marxizmusa, amikor az emberiség a kapitalizmusból áttér a szocializmusba és építi a kommunista társadalmat. A leninizmus egyesíti magában a mai kor, a XX. század lényeges társadalmi folyamatainak tudományos megközelítését a forradalmi proletár állásponttal. Ezért számunkra a leninizmus a forradalmi gondolkodás és cselekvés vezérfonala. Leninnél egyszemélyben egyesült az elvi szilárdság és rugalmasság, a forradalmár tudós és a gyakorlati ember, a nagy államférfi, az első szocialista állam megalapítója és vezetője, a szocialista építés kiváló szakértője és irányítója. A leninizmus alkotó értelmezése a jövőben is azt igényli minden kommunista párttól, hogy legyen következetes és megingathatatlan az alapelvek védelmében, s ugyanakkor tárja fel, elemezze a társadalom fejlődésének új jelenségeit, dolgozza ki a munkásosztály, a dolgozó tömegek érdekeinek megfelelő politikát és vezesse, irányítsa a néptömegek harcát e politika valóraváltásáért. Lenin elméleti alkotó munkásságában kiemelkedő helyet foglal el a munkásosztály pártjával kapcsolatos tanításainak rendszere. Lenin mintegy folytatva Marx gondolatait, még a múlt század végén, majd a XX. század elején elméleti műveiben elemezte a kapitalizmus fejlődésének tendenciáit. Megállapította, hogy a kapitalizmus történelmének utolsó, imperialista szakaszába lépett, a társadalom fejlődésének következő láncszeme pedig a forradalmi átmenet a kapitalizmusból a szocializmusba. Ez a felfedezés még jobban alátámasztotta Marx és Engels megállapításainak helyességét a munkásosztály küldetéséről és vezető szerepéről. Egyszersmind azt is feltárta, hogy a munkásosztály csakis akkor teljesítheti történelmi hivatását, ha létrehozza új típusú pártját, az osztály forradalmi élcsapatát, amely megszervezi és irányítja az önkényuralom, a burzsoázia megdöntéséért folyó harcot, győzelemre viszi a szocialista forradalmat. Megértette, hogy csakis jól szervezett, harcos és öntudatos párt irányításával képes a munkásosztály történelmi küldetését teljesíteni. Lenin kérlelhetetlen és kövekezetes volt az eszmei vitában. Harcosan védte elveit és a munkásosztály ügyét, s ugyanakkor mindig humánus maradt. A munkásosztály érdekeiért következetesen harcolt, azt szolgálta. Nem tűrte, hogy személyével bármilyen kivételt tegyenek. A proletariátus kimagasló vezéralakja lett, de ő maga sohasem akart sem uralkodni, sem vezérkedni. A nagy gondok, országos ügyek mellett jól érzékelte az egyszerű emberek problémáit, velük együtt érzett és össze tudta egyeztetni a napi gondok megoldását a nagy politikai tennivalókkal. Lenin ilyen egyszerű magatartásával vált példaképpé. A leninizmus adott választ a XX. század nagy kérdéseire, akkor és ma is. A lenini eszme zseniálisan felfedezte, így az imperializmus korának ellentmondásai, az egyenlőtlen fejlődés lehetővé teszi, hogy a proletár forradalom egy országban is győzhessen. Az elméletet a győztes forradalom igazolta. A lenini eszmék alapján emelkedett fel a szovjet nép, az elmaradott iparból és elmaradott mezőgazdaságból a világ egyik leghatalmasabb ipari nagyhatalmává. A fasizmus elleni háborúban az egész világ érzékelhette, hogy a nyugati, úgynevezett polgári demokrácia és az európai műveltség megmentője az akkor még lenézett kigúnyolt, rágalmazott szocialista ország, a szovjet hatalom lett. A mi századunk a szocializmus világrendszerré válásának és újabb győzelmének százada. A lenini hagyaték számunkra azt jelenti, hogy eszméinek értelmét, forradalmiságát, osztályjellegét jól megértsük és a mi viszonyainkra alkalmazni tudjuk, ennek alapján hatásosabban alakíthassuk saját szocialista jövőnket. Lenin ellenségei is elismerték és kifejezték azt, hogy életművét csak a világtörténelem legnagyobb alakjának mértékével lehet mérni. Lenin nagyszerű egyénisége, nagysága nemcsak írásaiban jutott kifejezésre, hanem a személyes találkozás közvetlenségében is. Nagyszerű emberi vonásairól, a szerénységről, az emberek gondjai iránti szenvedélyességéről, őszinteségéről sokat lehetne írni. Azok, akik vele találkoztak, igen nagy tiszteletet és i.tély rokonszenvet tanúsítottak iránta. S mi, akik Lenint művein keresztül ismerjük, a történelmi személyiségnek járó tisztelettel, szeretettel tudunk rá gondolni. Lenint tekintjük a szocialista társadalom, a szocialista társadalmi rendszer felépítése úttörőjének. A Lenin vezette Nagy Októberi Szocialista Forradalom a béke jelszavát írta zászlajára. Először jött létre olyan állam, amely külpolitikája alapelvének a béke megvédését tekintette. A békés egymás mellett élés elvének nagy jelentőségű gondolatát is Lenin fogalmazta meg, s ez a gondolat egyik lényeges elve a Szovjetunió és a szocialista országok külpolitikájának. A háború és a béke kérdését már nem az imperialisták szándékai döntik el. A Szovjetunió, a szocialista világrendszer, a kommunista pártok, híven Lenin eszméjéhez, a békéért vívott harcot, a világháború veszélyének elhárítását jelölik meg korunk egyik legdöntőbb feladataként. ■ Az elmúlt évben megrendezett centenáriumi ünnepségsorozat — amikor Tiszaszederkényt a nagy forradalmár nevéről nevezték el Leninvárosnak — azt bizonyította, hogy hűen követjük Lenin tanításait, nevét megbecsüljük, munkánkban élővé teszük. A szocializmus építése, s ezzel együtt szépülő városaink fejlődése nem képzelhető el Lenin eszméinek és a magyar—szovjet kapcsolatok élővé válása nélkül. Negyedszázados történelmünk tapasztalatai azt mutatják, hogy felszabadulásunk része annak a nemzetközi méretű és jelentőségű folyamatnak, amely a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelmével kezdődött és a szocialista világrendszer kialakulásához vezetett. E viszonylag rövid idő alatt népünk történetében egy új korszak kezdődött: ez történelmünk könyvének legszebb fejezetét jelenti. Leninváros példája jó bizonyíték arra, milyen hatalmas átalakulás ment végbe az eltelt több mint negyedszázad alatt az országban. A lenini életmű elsajátítása, örökségének következetes folytatása nemcsak az előd és a tanító iránti tisztelet, a tradíció követelménye, hanem a nemzetközi munkásmozgalom belső szükséglete és mai feladatok lenini módon történő megoldásának feltétele is. Az egész emberiség, megyénk szocialista városainak, Leninváros lakóinak, s vegyipari üzemeink dolgozóinak gondolataiban és szívében ott él és örökké élni fog Leninnek, a vezérnek és tanítónak, a kristálytiszta erkölcsű, kivételesen szerény és egyszerű, kiapadhatatlan forradalmi energiájú embernek az emléke. Lenin eszméinek igazsága írta: Csősz Gábor, a TVK üzemi pártbizottságának titkára A HÉTEN TÖRTÉNT (4. oldal) A tartalomból: MEGKEZDŐDÖTT A NAGYJAVÍTÁS A BVK-BAN (2. oldal) AZ M-ÜZEMI PÁRTGYŰLÉS TANULSÁGAI (2. oldal) ÖT SZÁZALÉKOS BÉRFEJLESZTÉS A TVK-BAN (3. oldal) „Lenin élt, Lenin él, Lenin élni fog” Választási nasútgyűlés Kazincbarcikán Ollári István elvtárs beszéde A Hazafias Népfront kazincbarcikai bizottsága április 19-én, hétfőn választási nagygyűlést rendezett a Radnóti Miklós Művelődési Házban. Mintegy háromszáz résztvevő előtt Ollári István elvtárs, a X. választókerület országgyűlési képviselőjelöltje mondott beszédet. A nagygyűlést Keresztes János, a kivitelezési főosztály vezetője nyitotta meg. Az elnökségben helyet foglalt dr. Vékony Ernő, a városi pártbizottság első titkára, Takács István, a városi tanács vbelnöke, dr. Szántó István, a BVK igazgatója, Széplaki Kálmán, a nagyüzemi pártbizottság titkárhelyettese, Zavadovics László, a BVK szakszervezeti bizottságának titkára, Básti János, a nagyüzemi KISZ-bizottság titkára, Primász Ferenc, a Hazafias Népfront városi bizottságának elnöke, a Könnyűbetongyár igazgatója, valamint Tassi Jánosné, a pártob tagja. Ezen kívül képviseltették magukat a vállalat üzemei, s több kitüntetett és fiatal választó is helyet kapott az elnökségben. Ollári István elvtárs így kezdte választási beszédét: — 1967 tavaszán, a III. ötéves terv második esztendejében hazánk választópolgárai bizalmat szavaztak a Hazafias Népfront programjának, amely a szocializmus építését, a nemzeti egység erősítését, s a szocialista demokrácia továbbfejlesztését tűzte ki célul — mondotta, majd így folytatta: — Pártunk IX. kongreszszusának határozata kimondta, hogy Magyarországon megtörtént a szocializmus alapjainak lerakása. A további feladat, hogy egész népünk egy emberként dolgozzon országunk gyorsabb felvirágoztatásán, a szocializmus teljes felépítésén. Az előadó ezt követően a kitűzött gazdaságpolitikai program sikeres végrehajtásáról beszélt. Elmondotta, hogy a nemzeti jövedelem a tervidőszak során közel 40 százalékkal, míg az ipari termelés átlagosan 6 százalékkal növekedett évente. Jelentős mértékben bővültek hazánk gazdasági kapcsolatai a Szovjetunióval, a KGST országokkal, a fejlődő államokkal, és gazdasági, politikai érdekeinkkel összhangban a kapitalista országokkal is. Szólt a gyermekgondozási segély bevezetéséről, a 44 órás munkahétről, s az utóbbi években felépült 320 ezer lakásról, amely közel egymillió embernek adott otthont. Ezt követően pártunk X. kongresszusának határozatairól beszélt, s többek között elmondotta: " A szilárd népi hatalom biztosításának alapja változatlanul az MSZMP vezető szerepének érvényesülése, szakadatlan fejlesztése. Ez biztosítja a munkásosztály társadalmi vezető szerepének fokozatos erősödését. A negyedik ötéves terv feladatairól szólva említést tett a vegyipar nagyarányú fejlesztéséről, az olefin program távlatairól, majd Kazincbarcika és a BVK eredményeiről beszélt. Az első alapkő letétele óta lendületesen fejlődött városunk. Az utóbbi évek során új általános iskolák és modern szakmunkásképző vité(Folytatás a 3. oldalon) A választási nagygyűlés résztvevői Fotó: Kaprai Hogyan szavazzunk? Minden választópolgárnak joga, s egyben hazafias kötelessége is, hogy részt vegyen az országgyűlési képviselők és tanácstagok megválasztásában. A szavazás reggel hat órakor kezdődik és este 18 órakor fejeződik be. Szavazni csak személyesen lehet. A betegeket mozgó urnákkal keresik fel a szavazatszedő bizottságok megbízottai. Mindenki az állandó lakóhelye szerinti szavazókörzetben szavaz. Valamennyi választópolgár értesítést kapott arról, hogy melyik választókerület névjegyzékében, milyen sorszám alatt szerepel és melyik szavazóhelyiségben szavazzon. A szavazás alkalmával a szavazatszedő bizottság előtt fel kell mutatni a személyi igazolványt és a tanács végrehajtó bizottságának értesítését. Azok a személyek, akik a választás napján nem tartózkodnak lakóhelyükön, illetőleg ott, ahol névjegyzékbe vették, a birtokukban levő értesítés felmutatásával tartózkodási helyükön is szavazhatnak. Szavazáskor a szavazatszedő bizottság elnöke egy-egy, más-más színű szavazólapot és egy borítékot ad át a választóknak. Az egyik az országgyűlési képviselő vagy képviselők, a másik a helyi tanácstag vagy tanácstagok nevét tartalmazza. A szavazás titkos! A szavazás a szavazófülkében történik. A szavazólapokat lezárt borítékban, zárt urnákba helyezik. A választójogi törvény újabb rendelkezése konkrét igényt is fogalmaz. Ugyanis a kettős vagy többes jelölés esetén a szavazópolgárnak a szavazás alkalmával aktívan kell cselekednie. Egy jelölt esetén akkor érvényes a szavazat, ha a szavazólapot változtatás nélkül borítékba zárva a választópolgár az urnába helyezi. Két jelölt esetén akkor érvényes a szavazat, ha a szavazópolgár valamelyik jelölt nevét törölte. Ez vonatkozik a többes jelölésre is, azzal az eltéréssel, hogy csak egy név maradhat a szavazólapon, a többi jelölt nevét át kell húzni.