Borsodi Vegyész, 1971. január-június (8. évfolyam, 1-25. szám)

1971-04-22 / 16. szám

TTjAG PftOT.PTAktll** RGYlgSiTf .ICTBTIj A BORSOD MEGYEI VEGYIPARI ÜZEMEK DOLGOZÓINAK HETILAPJA Vjl­. ÉVFOLYAM 16. SZÁM . Ara: 30 fillér 1971. ÁPRILIS 22. A­z egész haladó világ­gal együtt a mai na­pon ünnepeljük Vla­gyimir Iljics Lenin, a nagy forradalmár és gondolkodó születésének 101. évforduló­ját. A XX. század elején egyedül Lenin volt képes ar­ra, hogy a marxizmus lénye­gét megértse. Lenin úgy fog­ta fel az emberi kultúra­­gazdag hagyatékát, közvet­len nagy szellemi elődeinek, Marxnak és Engelsnek esz­mevilágát, mint ami kiin­dulópontul, elméleti alapul szolgál korának megértésé­hez és a kor problémáinak megoldásához. Lenin továbbfejlesztette Marx—Engels társadalomel­méletét. Korának sajátos vi­szonyaira meghatározta en­nek a korszaknak fő jellem­zőit, törvényszerűségeit. Így lett a leninizmus az impe­rializmus és a proletárforra­dalmak korszakának marxiz­musa, a gyarmati rendszer bukásának és a nemzeti fel­szabadító mozgalmak győzel­mes korának, annak a kor­szaknak a marxizmusa, ami­kor az emberiség a kapitaliz­musból áttér a szocializmus­ba és építi a kommunista társadalmat. A leninizmus egyesíti magában a mai kor, a XX. század lényeges tár­sadalmi folyamatainak tudo­mányos megközelítését a for­radalmi proletár állásponttal. Ezért számunkra a leniniz­mus a forradalmi gondolko­dás és cselekvés vezérfonala. Leninnél egyszemélyben egyesült az elvi szilárdság és rugalmasság, a forradal­már tudós és a gyakorlati ember, a nagy államférfi, az első szocialista állam mega­lapítója és vezetője, a szo­cialista építés kiváló szakér­tője és irányítója. A leniniz­mus alkotó értelmezése a jövőben is azt igényli min­den kommunista párttól, hogy legyen következetes és megingathatatlan az alapel­vek védelmében, s ugyanak­kor tárja fel, elemezze a tár­sadalom fejlődésének új je­lenségeit, dolgozza ki a munkásosztály, a dolgozó tö­megek érdekeinek megfelelő politikát és vezesse, irányítsa a néptömegek harcát e poli­tika valóraváltásáért. Lenin elméleti alkotó mun­kásságában kiemelkedő he­lyet foglal el a munkásosz­tály pártjával kapcsolatos tanításainak rendszere. Lenin mintegy folytatva Marx gon­dolatait, még a múlt század végén, majd a XX. század elején elméleti műveiben elemezte a kapitalizmus fej­lődésének tendenciáit. Meg­állapította, hogy a kapitaliz­mus történelmének utolsó, imperialista szakaszába lé­pett, a társadalom fejlődésé­nek következő láncszeme pe­dig a forradalmi átmenet a kapitalizmusból a szocializ­musba. Ez a felfedezés még jobban alátámasztotta Marx és Engels megállapításainak helyességét a munkásosztály küldetéséről és vezető szere­péről. Egyszersmind azt is feltárta, hogy a munkásosz­tály csakis akkor teljesítheti történelmi hivatását, ha lét­rehozza új típusú pártját, az osztály forradalmi élcsapa­tát, amely megszervezi és irányítja az önkényuralom, a burzsoázia megdöntéséért fo­lyó harcot, győzelemre viszi a szocialista forradalmat. Megértette, hogy csakis jól szervezett, harcos és öntuda­tos párt irányításával képes a munkásosztály történelmi küldetését teljesíteni. Lenin kérlelhetetlen és kö­­v­ekezetes volt az eszmei vi­tában. Harcosan védte elveit és a munkásosztály ügyét, s ugyanakkor mindig humánus maradt. A munkásosztály ér­dekeiért következetesen har­colt, azt szolgálta. Nem tűrte, hogy személyével bármilyen kivételt tegyenek. A proleta­riátus kimagasló vezéralakja lett, de ő maga sohasem akart sem uralkodni, sem vezérkedni. A nagy gondok, országos ügyek mellett jól érzékelte az egyszerű embe­rek problémáit, velük együtt érzett és össze tudta egyez­tetni a napi gondok megol­dását a nagy politikai tenni­valókkal. Lenin ilyen egy­szerű magatartásával vált példaképpé. A leninizmus adott választ a XX. század nagy kérdései­re, akkor és ma is. A lenini eszme zseniálisan felfedezte, í­gy az imperializmus korá­nak ellentmondásai, az egyenlőtlen fejlődés lehetővé teszi, hogy a proletár forra­dalom egy országban is győz­hessen. Az elméletet a győz­tes forradalom igazolta. A lenini eszmék alapján emel­kedett fel a szovjet nép, az elmaradott iparból és elma­radott mezőgazdaságból a világ egyik leghatalmasabb ipari nagyhatalmává. A fa­sizmus elleni háborúban az egész világ érzékelhette, hogy a nyugati, úgynevezett polgári demokrácia és az európai műveltség megmen­­tője az akkor még lenézett kigúnyolt, rágalmazott szo­cialista ország, a szovjet ha­talom lett. A mi századunk a szo­cializmus világrendszerré vá­lásának és újabb győzelmé­nek százada. A lenini hagya­ték számunkra azt jelenti, hogy eszméinek értelmét, forradalmiságát, osztályjel­legét jól megértsük és a mi viszonyainkra alkalmazni tudjuk, ennek alapján hatá­sosabban alakíthassuk saját szocialista jövőnket. Lenin ellenségei is elis­merték és kifejezték azt, hogy életművét csak a világ­­történelem legnagyobb alak­jának mértékével lehet mér­ni. Lenin nagyszerű egyéni­sége, nagysága nemcsak írá­saiban jutott kifejezésre, ha­nem a személyes találkozás közvetlenségében is. Nagy­szerű emberi vonásairól, a szerénységről, az emberek gondjai iránti szenvedélyes­ségéről, őszinteségéről sokat lehetne írni. Azok, akik vele találkoztak, igen nagy tisz­teletet és i.tély rokonszenvet tanúsítottak iránta. S mi, akik Lenint művein keresztül ismerjük, a történelmi sze­mélyiségnek járó tisztelettel, szeretettel tudunk rá gon­dolni. Lenint tekintjük a szo­cialista társadalom, a szo­cialista társadalmi rendszer felépítése úttörőjének. A Lenin vezette Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom a béke jelszavát írta zászla­jára. Először jött létre olyan állam, amely külpolitikája alapelvének a béke megvé­dését tekintette. A békés egymás mellett élés elvének nagy jelentőségű gondolatát is Lenin fogalmazta meg, s ez a gondolat egyik lényeges elve a Szovjetunió és a szo­cialista országok külpolitiká­jának. A háború és a béke kérdését már nem az impe­rial­isták szándékai döntik el. A Szovjetunió, a szocialista világrendszer, a kommunista pártok, híven Lenin eszmé­jéhez, a békéért vívott har­­cot, a világháború veszélyé­nek elhárítását jelölik meg korunk egyik legdöntőbb fel­adataként. ■ Az elmúlt évben megren­dezett centenáriumi ünnep­ségsorozat — amikor Tisza­­szederkényt a nagy forra­dalmár nevéről nevezték el Leninvárosnak — azt bizo­nyította, hogy hűen követ­jük Lenin tanításait, nevét megbecsüljük, munkánkban élővé teszük. A szocializmus építése, s ezzel együtt szé­pülő városaink fejlődése nem képzelhető el Lenin eszméi­nek és a magyar—szovjet kapcsolatok élővé válása nélkül. Negyedszázados tör­ténelmünk tapasztalatai azt mutatják, hogy felszabadulá­sunk része annak a nemzet­közi méretű és jelentőségű folyamatnak, amely a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom győzelmével kezdő­dött és a szocialista világ­­rendszer kialakulásához ve­zetett. E viszonylag rövid idő alatt népünk történetében egy új korszak kezdődött: ez történelmünk könyvének leg­szebb fejezetét jelenti. Lenin­­város példája jó bizonyíték arra, milyen hatalmas átala­kulás ment végbe az eltelt több mint negyedszázad alatt az országban. A lenini életmű elsajátí­tása, örökségének következe­­­­tes folytatása nemcsak az előd és a tanító iránti tisz­telet, a tradíció követel­ménye, hanem a nemzetközi munkásmozgalom belső szük­séglete és mai feladatok le­nini módon történő megol­dásának feltétele is. A­z egész emberiség, megyénk szocialista városainak, Lenin­­város lakóinak, s vegyipari üzemeink dolgozóinak gon­dolataiban és szívében ott él és örökké élni fog Leninnek, a vezérnek és tanítónak, a kristálytiszta erkölcsű, kivé­telesen szerény és egyszerű, kiapadhatatlan forradalmi energiájú embernek az em­léke. Lenin eszméinek igazsága írta: Csősz Gábor, a TVK üzemi pártbizottságának titkára A HÉTEN TÖRTÉNT (4. oldal) A tartalomból: MEGKEZDŐDÖTT A NAGYJAVÍTÁS A BVK-BAN (2. oldal) AZ M-ÜZEMI PÁRTGYŰLÉS TANULSÁGAI (2. oldal) ÖT SZÁZALÉKOS BÉRFEJLESZTÉS A TVK-BAN (3. oldal) „Lenin élt, Lenin él, Lenin élni fog” Választási nasútgyűlés Kazincbarcikán Ollári István elvtárs beszéde A Hazafias Népfront ka­zincbarcikai bizottsága ápri­lis 19-én, hétfőn választási nagygyűlést rendezett a Rad­nóti Miklós Művelődési Ház­ban. Mintegy háromszáz résztvevő előtt Ollári István elvtárs, a X. választókerület országgyűlési képviselőjelölt­je mondott beszédet. A nagygyűlést Keresztes János, a kivitelezési főosztály vezetője nyitotta meg. Az el­nökségben helyet foglalt dr. Vékony Ernő, a városi párt­­bizottság első titkára, Takács István, a városi tanács vb­­elnöke, dr. Szántó István, a BVK igazgatója, Széplaki Kálmán, a nagyüzemi párt­­bizottság titkárhelyettese, Zavadovics László, a BVK szakszervezeti bizottságának titkára, Básti János, a nagy­üzemi KISZ-bizottság titká­ra, Primász Ferenc, a Haza­fias Népfront városi bizott­ságának elnöke, a Könnyű­­betongyár igazgatója, vala­mint Tassi Jánosné, a párt­­ob tagja. Ezen kívül képvi­seltették magukat a vállalat üzemei, s több kitüntetett és fiatal választó is helyet kapott az elnökségben. Ollári István elvtárs így kezdte választási beszédét: — 1967 tavaszán, a III. öt­éves terv második esztende­jében hazánk választópolgá­rai bizalmat szavaztak a Ha­zafias Népfront programjá­nak, amely a szocializmus építését, a nemzeti egység erősítését, s a szocialista de­mokrácia továbbfejlesztését tűzte ki célul — mondotta, majd így folytatta: — Pártunk IX. kongresz­­szusának határozata kimond­ta, hogy Magyarországon megtörtént a szocializmus alapjainak lerakása. A to­vábbi feladat, hogy egész né­pünk egy emberként dolgoz­zon országunk gyorsabb fel­virágoztatásán, a szocializ­mus teljes felépítésén. Az előadó ezt követően a kitűzött gazdaságpolitikai program sikeres végrehajtá­sáról beszélt. Elmondotta, hogy a nemzeti jövedelem a tervidőszak során közel 40 százalékkal, míg az ipari ter­melés átlagosan 6 százalék­kal növekedett évente. Je­lentős mértékben bővültek hazánk gazdasági kapcsolatai a Szovjetunióval, a KGST országokkal, a fejlődő álla­mokkal, és gazdasági, politi­kai érdekeinkkel összhang­ban a kapitalista országok­kal is. Szólt a gyermekgondozási segély bevezetéséről, a 44 órás munkahétről, s az utób­bi években felépült 320 ezer lakásról, amely közel egy­millió embernek adott ott­hont. Ezt követően pártunk X. kongresszusának határo­zatairól beszélt, s többek kö­zött elmondotta: " A szilárd népi hatalom biztosításának alapja válto­zatlanul az MSZMP vezető szerepének érvényesülése, szakadatlan fejlesztése. Ez biztosítja a munkásosztály társadalmi vezető szerepének fokozatos erősödését. A negyedik ötéves terv fel­adatairól szólva említést tett a vegyipar nagyarányú fej­lesztéséről, az olefin program távlatairól, majd Kazincbar­cika és a BVK eredményei­ről beszélt.­­ Az első alapkő letétele óta lendületesen fejlődött vá­rosunk. Az utóbbi évek során új általános iskolák és mo­dern szakmunkásképző vité­(Folytatás a 3. oldalon) A választási nagygyűlés résztvevői Fotó: Kaprai Hogyan szavazzunk? Minden választópolgárnak joga, s egyben hazafias kö­telessége is, hogy részt ve­gyen az országgyűlési képvi­selők és tanácstagok megvá­lasztásában. A szavazás reggel hat óra­kor kezdődik és este 18 óra­kor fejeződik be. Szavazni csak személyesen lehet. A betegeket mozgó urnákkal keresik fel a szavazatszedő bizottságok megbízottai. Min­denki az állandó lakóhelye szerinti szavazókörzetben szavaz. Valamennyi választó­­polgár értesítést kapo­tt ar­ról, hogy melyik választóke­rület névjegyzékében, mi­lyen sorszám alatt szerepel és melyik szavazóhelyiségben szavazzon. A szavazás alkalmával a szavazatszedő bizottság előtt fel kell mutatni a személyi igazolványt és a tanács vég­rehajtó bizottságának értesí­tését. Azok a személyek, akik a választás napján nem tar­tózkodnak lakóhelyükön, il­letőleg ott, ahol névjegyzék­be vették, a birtokukban le­vő értesítés felmutatásával tartózkodási helyükön is sza­vazhatnak. Szavazáskor a szavazatszedő bizottság el­nöke egy-egy, más-más szí­nű szavazólapot és egy borí­tékot ad át a választóknak. Az egyik az országgyűlési képviselő vagy képviselők, a másik a helyi tanácstag vagy tanácstagok nevét tartal­mazza. A szavazás titkos! A sza­vazás a szavazófülkében tör­ténik. A szavazólapokat le­zárt borítékban, zárt urnák­ba helyezik. A választójogi törvény újabb rendelkezése konkrét igényt is fogalmaz. Ugyanis a kettős vagy többes jelölés esetén a szavazópolgárnak a szavazás alkalmával aktívan kell cselekednie. Egy jelölt esetén akkor érvényes a sza­vazat, ha a szavazólapot vál­toztatás nélkül borítékba zárva a választópolgár az urnába helyezi. Két jelölt esetén akkor érvényes a sza­vazat, ha a szavazóp­olgár valamelyik jelölt nevét tö­rölte. Ez vonatkozik a többes jelölésre is, azzal az eltérés­sel, hogy csak egy név ma­radhat a szavazólapon, a többi jelölt nevét át kell húzni.

Next