Borsodi Vegyész, 1972. július-december (9. évfolyam, 27-52. szám)

1972-07-06 / 27. szám

­ Az első hat hónap­ pól dolgozott a BVK kollektívája A BORSODI VEGYIKOM­­BINÁTBAN július 13-án dél­előtt 9 órakor tartják a II. negyedévi műszaki-gazdasági konferenciát. A tanácskozá­son a gyár kollektívájának II. negyedévi, illetőleg első félévi munkáját értékelik, ezt követően pedig az év hátralevő részében megol­dásra váró feladatokat be­szélik meg. A számszerű kimutatás, a gyár egész munkáját összesí­tő jelentés a hét végére ké­szül el, ezért a kombinát igazgatójától, Körtvélyes Ist­vántól is csak előzetes tá­jékoztatást kértünk. Vázlatos áttekintést arról, milyen eredményeket ért el a válla­lat az elmúlt időszakban, s melyek a III. negyedév leg­fontosabb feladatai. — Adottságainkat és lehe­tőségeinket felmérve* az esz­tendő elején minden terüle­ten lényeges termelésnöve­lést irányoztunk elő — mon­dotta az igazgató. — A má­sodik negyedév, s összességé­ben az I. félév eredményei, számadatai azt bizonyítják: elképzeléseink helyesek vol­tak, s a kitűzött célt az ed­digihez hasonló jó­ munkával elérhetjük. Elmondhatom ugyanis, hogy,a legfontosabb termékekből túlteljesítéseket értünk el, a tervezettnél töb­bet gyártottunk. Valamennyiünk számára örvendetes, hogy az ammó­niagyártási tervünket túltel­jesítettük, ezt ugyanis úgy értük el, hogy az üzemben a termeléssel­­egyidőben re­konstrukciós munkát is vé­geztünk. Hasonlóan szép si­kernek számít a marónátron, a pvc és a PO-acetilén gyár­tási tervének túlteljesítése, valamint a műanyagfeldol­gozó üzem kollektívájának eredménye. A féléves prog­ramot ők is túlszárnyalták, ugyanúgy mint a kaprolak­­tám­ dolgozói, akik szintén plusszal zárták a fél évet. Külön is ki kell emelnem az acetilén üzemcsoportban dolgozó kollektíva eredmé­nyei: a II. negyedév mind­három hónapjában 900 tonna feletti mennyiségben állítot­tak elő acetilént földgázból, így a negyedéves átlag meg­közelíti­­ a 3 ezer tonnát. Eredményükkel nagy lépést tettek a tervezett 10 ezer , tonna PO-acetilén előállítá­sa, s talán még a terv túl­teljesítése felé is. Értékesítési tevékenysé­günkben a II. negyedév so­rán további előrelépés tör­tént, egyenletes fejlődés ta­pasztalható. Nagy eredmény­nek számít, hogy értékesíté­si nehézségeink jelen pilla­natban mindössze a pro­gra­nulátumnál és a pvc ajtóknál vannak. A III. negyedévi felada­­t­okról szólva a kombinát igazgatója elsőként a terme­léssel kapcsolatos teendőket említette. — Rendkívül fon­tos — mondotta — a Nitro­gén III. beruházás harmadik negyedév végi befejezése, az ammóniatermelés növelése. S nem kevésbé fontos a PO- acetiléngyártás fokozása, év végére a tervezett mennyiség előállítása. Ami az értékesítési tenni­valókat illeti: mindenekelőtt a pvc granulátum és a pvc ajtó iránti kereslet növelésé­ben kell számottevő ered­ményt elérnünk. Az egyéb feladatok sorában továbbra is nagy gondot kell fordíta­nunk a készletek csökkenté­sére, a munkaszervezés ja­vítására és a balesetek csök­kentésére. VÁLLALATUNK KOL­LEKTÍVÁJA jól dolgozott az I. fél évben. Eredménye­ink általában a várakozás­nak, s a terveknek megfele­lően alakultak, így elbizako­dottság nélkül, jogos biza­kodással kezdjük a II. fél évet. (nagy) 2 i határozattól a megvalósításig­ ­. A BORSODI Vegyikombi­nátban korábban végzett nagyberuházások során igen komoly kivitelezői munka­­verseny segítette a létesítmé­nyek mielőbbi elkészítését. E munkaverseny eredményei, kedvező tapasztalatai inspi­rálták a VIII-as beruházási pártalapszervezet kommu­nistáit arra, hogy a Nit­rogén III. beruházás ha­táridőre történő befeje­zése érdekében is hasonló versenyt hirdessenek meg a kivitelezésben közreműködő vállalatok részvételével. Korábban már említést tettünk arról, hogy a beru­házás befejezése pusztán gaz­dasági intézkedésekkel nem oldható meg. Igen komoly társadalmi összefogásra, a kivitelezésben közreműködő vállalatok párt-, szakszerve­zeti és KISZ-szervezeteivel való jó együttműködésre van szükség. Nem véletlen tehát, hogy a május elején meg­tartott koordinációs érte­kezletre, amelyen a Nitrogén III. beruházási munkáinak jelenlegi állásáról, s magá­ról a kivitelezői munkaver­seny beindításáról volt szó, éppen a partnervállalatok párt-, szakszervezeti és KISZ-titkárait hívták meg. A megbeszélésen hat vál­lalat képviselői vettek részt. Számba vették a legfonto­sabb tennivalókat, meghatá­rozták a részmunkák elvég­zésének határidejét, s ponto­san megjelölték, melyik vál­lalatnak mit kell tennie a beruházás tervezett időben történő átadása érdekében. Valamennyien egyetértettek abban, hogy ha a kivitelező vállalatok egymást segítve, a gazdasági és társadalmi szer­vek szorosan együttműködve dolgoznak, akkor nem lesz akadály az új létesítmény III. negyedévi üzembe helye­zése előtt. Ehhez mindenek­előtt arra van szükség, hogy a kitűzött határidőket be­tartsák. A részvevők abban is megállapodtak, hogy a ha­tározat végrehajtása, vagyis a Nitrogén III. mielőbbi be­fejezése érdekében részfel­ajánlások megtételére ösz­tönzik vállalataik dolgozóit, szocialista kollektíváit. A Gyár- és Gépszerelő Vállalat, a Vegyiműveket Építő és Szerelő Vállalat ki­­rendeltsége, az Északma­gyarországi Regionális Víz­mű és Vízgazdálkodási Vál­lalat, valamint a 31. sz. Épí­tőipari Vállalat 181. sz. épí­tésvezetőségének képviselői már az értekezleten bejelen­tették: csatlakoznak a beru­házási főosztály kommunis­táinak felhívásához, részt vesznek a kivitelezői mun­­kaversenyben. S néhány nappal később már konkrét vállalások is ,,befutottak” a VIII-as pártszervezet veze­tőségéhez. Összesen hét, minden vonatkozásban teljes felajánlás, közte a BVK gáz­üzemében dolgozó kollektíva, a Villanyszerelőipari Válla­lat 4. sz. szerelőipari üzeme és a ,,Hőtechnika” Építő és Szigetelő Vállalat dolgozói által készített vállalás. Ter­jedelmi okok miatt — bár valamennyi vállalás, s mind­egyik kollektíva megérde­melné —, el kell tekinte­nünk a részletes ismerteté­süktől. Egy vállalási időpon­tot azonban feltétlenül meg kell említenünk, ez ugyanis közös, mindegyikben hasonló­képpen fogalmazódott meg: — a határidőket betartjuk, a vállalt munkát hiánytalanul, kifogástalan minőségben el­végezzük — olvasható a vál­lalási jegyzőkönyvekben. A kooperációs értekezleten részt vett párt-, szakszerve­zeti és KISZ-vezetők annak idején ígéretet tettek arra, hogy munkahelyükre vissza­térve tolmácsolják kollektí­váiknak a VIII-as pártszer­vezet kérését: tegyenek rész­­vállalásokat, s a lehető leg­jobban működjenek együtt más brigádokkal, hogy ezzel is elősegíthessék saját és a többi kollektíva felajánlásá­nak teljesítését. AZ ÉRTEKEZLET óta a brigádvállalások egész sora látott napvilágot, számos vál­lalaton belüli és vállalatok brigádjai között megkötött együttműködési szerződés ké­szült el. E vállalások és szer­ződések alapján nem egy fontos részfeladatot már si­keresen meg is oldottak. (Folytatjuk) N. I. Ami nincs a borítékban Milliók a munkásellátásra Midőn az életszínvonalunk alakulását mérlegeljük, gyak­ran megfeledkezünk azokról a juttatásokról, amelyeket a köznyelv úgy emleget, ami nincs a borítékban ... Ha egy kis számításba kezdünk, akkor egy-kettőre rá kell jönnünk: tetemes ösz­­szeget áldoz államunk ma már a társadalmi juttatások­ra. Mindezen túl a fizetésből élő munkások és alkalmazot­tak igénybe vehetik a válla­lat által fedezett szociális kedvezményeket is. Az Északmagyarországi Vegyiművekben több mint kétezer ember dolgozik. A környék jó néhány települé­séről utaznak nap mint nap a legtöbben. Logikus tehát, hogy a szállítási kedvezmény biztosítására áldoz évente a legtöbbet a gyár. A termelé­si költségek terhére idén mintegy 4,5 millió forintot irányzott elő a vállalat e cél­ra. A tavalyi összeghez vi­szonyítva 100 ezer forinttal többet fordítanak az idén-,a védőruhák, felszerelések biz­tosítására. (Közismert, hogy a nomenklatúrában bizonyos változás lépett életbe.)­­ Sokan igénybe veszik az ÉMV dolgozói közül az üzemi étkeztetést. Erre vál­lalatunk az idén mintegy 700 ezer forintot biztosít — mon­dotta tájékoztatójában Kéke­­di Gyula, az ÉMV munkás­ellátási osztályának vezetője. Megtudtuk azt is, hogy a vállalat külön figyelmet for­dít minden esztendőben a bábonyi lakótelepen levő gyermekintézmények fenn­tartására és felújítására. En­nek illusztrálására érdemes egyetlen adatot említeni: több mint másfél millió fo­rintot költ a várakozás sze­rint az ÉMV az óvoda és a bölcsőde fenntartására. Ez az összeg egyébként jóval meg­haladja a tavaly e célra ál­dozott költségeket. A részesedési alap terhére támogatja az üdülési akció­kat is a vállalat. Évek óta két üdülőt bérelnek a Bala­ton mellett, ahol a nyári sze­zonban egyhetes turnusok­ban pihenhetnek a dolgozók. Amint arról tájékoztatást kaptunk, oly sokan szeretnék ezt a lehetőséget igénybe venni, hogy a jelentkezéseket az szb bírálja el. Gy. K. ­ MÉG NINCS HAGYO­MÁNY, kitaposott út, de van feltétel és lehetőség ahhoz, hogy egy most útjára in­dult, s mind nagyobb tért hódító mozgalom a megye vegyipari üzemeiben is ott­honra találjon, gyökereket eresszen. Országosan 11 nagyvállalat a kezdeménye­zője a „Dolgozz Hibátlanul!” mozgalomnak, amelyről ma­napság mind több szó esik. Napirendjén szerepelt a szo­cialista brigádvezetők orszá­gos tanácskozásának is azzal az igénnyel: mind szélesebb körben el kell terjeszteni. Ennek a mozgalomnak a megyében már szép eredmé­nyeivel találkozhatunk. Óz­­don, a kohászati üzemekben például előkészítő bizottság alakult, sőt a működési sza­bályzatot is kidolgozták, hogy minden akadályt elhá­rítsanak az útból. Itt is, mint mindenütt, a szocialista bri­gádok ,az élenjárói e moz­galomnak, amelynek célja: nemcsak regisztrálni, tudo­másul venni a hibákat, hanem megkeresni —, s tu­dományos alapon — felku­tatni azok forrásait, mert csak így lehet hatékonyan és hibátlanul dolgozni. Mindeddig a vegyipari üzemekben, így a BVK-ban is csak tudnak erről a moz­galomról, de kézzelfogható eredményekről számot adni még nem. Nem is adhatnak, hiszen ahhoz, hogy a közvé­lemény, az üzemi kollektí­va is értse és megértse, ma­gáévá tegye e nagyszerű kez­deményezést, ahhoz időre van szükség. Mindenesetre helyes, hogy a gyárban fel­tűnő helyeken, szembetűnő­en hívják fel a figyelmet a DH-ra, amelynek bizonyára Kazincbarcikán éppúgy, mint Deninvárosban, vagy az ÉMV-ben sok követője akad. Mert javítani való mindenütt van, s nem is ke­vés. A BVK-ban például a mi­nap meséltek egy tanulsá­gos történetet. Annak idején, nem keve­sebb mint 800 ezer forintért 50 darab vasbetontárolót épí­tettek azért, hogy legyen hol és miben összegyűltem a nap mint nap felhalmozódó szemetet. Egy ideig nem is volt semmi baj. Később jött a nagy meglepetés. E táro­lók, amelyeket rendelteté­süknek megfelelően nem­ egy két évre készítettek, ,,fel­mondták” a szolgálatot, ami­nek két oka van. Az egyik: a vállalatnak azok a dolgo­zói, akik a szemét elszállítá­sával foglalkoznak, egyálta­lán nem bántak valami kí­méletesen e betonkolosszu­sokkal. A markológép nem­csak a­­ szemétbe markolt, hanem a tároló tetejébe, ol­dalába is. A szakszerűtlen munka, a felelőtlenség, a rendeltetéstől eltérő igénybe­vétel következménye nem is maradt el. A beton széttört, a tároló szétmállott, mint egy homokvár. De még ilyen okok miatt is miért történ­hetett meg mindez?... Nem másért, mint azért mert a vállalat, — s ez a másik meglepetés — amely — mint kivitelező — felépítette e tá­rolókat, hanyag munkát vég­zett. Igaz, a beton összeté­telével nem volt baj. Baj volt viszont a vasalásokkal, a sarokkötésekkel, amelyek nem bírták a megterhelést, az igénybevételt és „fel­mondták a szolgálatot’, így hát van is tároló, meg nincs is. De nincs meg a fedezete annak a 800 ezer forintnak sem, amit e beruházás fe­jében a BVK fizetett. Helyénvaló lenne utána­nézni annak, hogy melyik vállalat készítette e tároló­kat és megkérdezni tőlük: ennél­ jobb, minőségibb munkára nem képesek? S egyáltalán: a több százezer forintos munkadíj ellenérté­keként miért e selejt? ILYEN ÉS HASONLÓ ese­tek elkerülhetők, megelőzhe­tők, ha a Dolgozz Hibátlanul mozgalomban mind többen részt vesznek nemcsak a BVK, de a kivitelező válla­latok dolgozói is. Mert hi­bátlanul dolgozni nemcsak kötelesség, de népgazdasági érdek is ■ ■. (— tótb .) Hibátlanul dolgozni... BORSODI VÜGYÉSZ 1972. JÚLIUS 9 A szabadalmi iglén­y A SZABADALOM a feltalálót vagy jogutódját illeti meg. Amíg jogerős bírósági ítélet vagy egyéb hatósági határozat mást nem állapít meg, azt a személyt kell igényjogosultnak tekinteni, aki a találmányt az Országos Találmányi Hivatal­hoz korábbi elsőbbséggel jelentette be. Ha többen közösen alkották a találmányt, a szabadalom a feltalálókat, illetve jogutódjaikat közösen illeti meg. Ha többen egymástól füg­getlenül alkották a találmányt, a szabadalom azt a feltalálót vagy jogutódját illeti meg, aki a találmányt korábbi elsőbb­séggel jelentette be az Országos Találmányi Hivatalhoz. A ta­lálmányt a bejelentési eljárás során történő közzététel előtt csak a feltaláló, illetve jogutódja hozzájárulásával szabad nyilvánosságra hozni. A törvény a feltaláló, illetve jogutódja választására bízza, hogy a találmányt titokban tartja, szabadalmaztatásra beje­lenti, vagy nyilvánosságra hozatal révén közkinccsé teszi. Ha azonban valaki e rendelkezés megszegésével, jogosulatlanul hozza nyilvánosságra a találmányt, a jogosult a közkinccsé vált találmányra — az újdonságrontás következtében — sza­badalmat nem nyerhet, és csak egyéb formában igényelhet elégtételt a jogosulatlan nyilvánosságra hozatalt elkövetővel szemben. A szabadalmi igény elismerésének jogi lerendezésénél a tör­vény fenntartja jogunknak azt az alaptételét, hogy a szaba­dalom a feltalálót vagy jogutódját illeti, illetve ha a talál­mányt közösen alkották meg, a feltalálókat vagy jogutódjai­kat közösen illeti meg. Ez a rendelkezés kifejezésére juttatja azt a lényeges — jogvédelem szempontjából talán a leglé­nyegesebb, a leghatékonyabb elvet —, hogy a szabadalom iránti igény alanyi jog. Tehát megadása vagy megtagadása függ diszkréciótól. Nem függ deliberációs jogosítványok gyakorolhatóságától. Tehát nem a szabadalmi hatóság tetszésén múlik a szabadalom en­gedélyezése vagy megtagadása, a törvényes előfeltételeknek megfelelő találmányra a szabadalmi hatóság köteles szaba­dalmat adni, másrészt viszont nem jogosult szabadalmat adni olyan találmányra, amely ezeknek az előfeltételeknek nem felel meg. A törvény — a szerzőségi védelemhez hasonlóan — a sza­badalmi igényjogosult személyére is állít fel,védelmet, a ko­rábbi elsőbbségi bejelentés alapján. Ehhez képest a szaba­dalmi eljárást a korábbi elsőbbségi bejelentés jogosultságá­val kell lefolytatni mindaddig, amíg a jogosultság tárgyában polgári peres eljárás nem indul. Ennek megindítása esetén a szabadalmi eljárást — a törvény rendelkezése folytán — fel kell függeszteni. Ha a per eredményeként a bíróság meg­állapítja, hogy az eredeti bejelentő nem volt igényjogosult, a vélelem megdől. A BÍRÓSÁGI ÍTÉLET mellett a törvény egyéb hatósági határozatról is említést tesz, mivel előfordulhat, hogy az igényjogosult személyét pl. hagyatéki végzés állapítja meg. DR. TÍMÁR LÁSZLÓ Tanácsülés Lenin­városban Sokat javultak az ifjúság élet- és munkakörülményei A leninvárosi tanács az el­múlt héten pénteken ülést tartott. Első napirendi pont­ként megtárgyalta a tanács termelés-ellátásfelügyeleti osztályának eddig végzett munkáját, majd az ifjúság­­politika egyes kérdéseiről szó­ló párt- és kormányhatározat végrehajtásának tapasztalata­it vitatta meg. Mint azt az írásos jelentés is megemlítet­te, a városi tanács és a párt­­bizottság első alkalommal 1987-ben tartott együttes ülé­sen foglalkozott az ifjúságot érintő kérdésekkel. Két évvel később a tanács és a KISZ- bizottság között létrejött együttműködési megállapodás rögzítette az állami és tár­sadalmi szervek közös tenni­valóit. Ennek alapján hozták létre a tiszalöki úttörőüdülőt amelynek építése során a fi­atalok rendkívül sok társa­dalmi munkát végeztek, a ta­nács pedig nagy pénzösszeget irányzott elő a fenntartására. Időközben megkezdték a vá­rosban az ifjúsági park épí­tését, tovább folytatták a tö­megsporttelep bővítését, míg a középiskolában különböző sportpályákat létesítettek. A tanácsülésen egyhangú­lag megállapították: a párt- és kormányhatározat végre­hajtásának eredményeképpen sokat javultak a város ifjú­ságának élet-és munkakörül­ményei. Lenin város korszerű üzemeiben a fiatalok iskolai végzettségüknek és szakkép­zettségüknek megfelelő mun­kalehetőséghez jutnak, közü­lük sokan vezető poszton dol­goznak. Elegendő utalni rá, hogy a TVK-ban 110 műveze­tő közül negyven 30 éven aluli dolgozó. Az irányító szakemberek egyötöde szin­tén a fiatal korosztályhoz tar­tozik. Az ifjúság érdekeit szolgálják azok a tanácsi in­tézkedések is, amelyek a la­káselosztás során realizálód­nak. Jelentős eredménynek könyvelhető el, hogy 1971-ben a városban felépült lakások mintegy 60 százalékát a fia­talok kapták meg. Fokozódott az ifjúság ak­tivitása és közéleti tevékeny­sége is. Ez lemérhető például azon, hogy a városi tanácsta­gok több mint 13 százaléka harminc éven aluli fiatal, így például a pártvezetősé­gekben 25, a szakszervezeti szervekben pedig 31 százalék­ra tehető a fiatalok aránya. Az ifjúsági törvénnyel kap­csolatban a tanács hangsú­lyozta: a törvény hatékony eszköz a társadalom számára hogy a szocializmus építésé­ig kész és alkalmas új nem­zedéket neveljen fel. Ugyan­akkor megállapította: hosz­­szabb időre, rendszeres és szívós munkára lesz szük­ség, hogy az ifjúsági törvény­hez fűzött remények az élet minden területén maradék­talanul valóra váljanak.

Next