Borsodi Vegyész, 1972. július-december (9. évfolyam, 27-52. szám)

1972-07-06 / 27. szám

1972. JÚLIUS­­. Üzemeinkből jelentjük Ebben az évben 30 száza­lékkal növelik a pvc-por és -granulátum termelését a Borsodi Vegyikombinátban. Az éves tervnek megfelelő­en ugyanis a tavalyi 20 ezer 800 tonnával szemben idén 30 ezer tonna pvc-t állítanak elő. Az esztendő elején min­den vonatkozásban felkészül­tek e nagy mennyiségű ter­mék gyártására, amit az is bizonyít, hogy az első félévi időarányos tervet túlteljesí­tették. Közismert, hogy a hazai pvc-feldolgozó ipar terme­lés-emelkedése nem tart lé­pést a BVK pvc-gyártásá­­nak növekedésével, így a vállalatnál idén, és várha­tóan a jövő év első felében is bizonyos pvc-fölösleggel kell számolni. Az ellent­mondást látva a kombinát vezetői és kereskedelmi szak­emberei komoly intézkedé­seket tettek a pvc-por és -granulátum exportálásának biztosítására. Az export elsősorban tő­kés országokba irányul, ahol igen magas minőségi köve­telményeket támasztanak a termékkel szemben. A BVK- ban gyártott pvc minden te­kintetben világszínvonalon áll. Példa erre az NSZK-ba szállított 500 tonna pvc, amelynek feldolgozása során a partnervállalat szakembe­rei igen kedvező tapasztala­tokat szereztek. A termék, s ilyen formán a Borsodi Ve­gyikombinát elismerése­ külö­nösen értékes, mivel az NSZK azon országok közé tartozik, ahol a legfejlettebb technológiával történik a pvc feldolgozása. A kombi­nát terméke tehát itt is kitű­nőre vizsgázott. Mindenek­előtt ennek tulajdonítható, hogy a BVK a II. félévben is jelentős mennyiségű pvc-t szállít az NSZK-ba. A termelés emelkedése azt is lehetővé teszi, hogy a ha­zai és NSZK-beli megrende­lések kielégítése mellett, a BVK más országba is szállít­son pvc-t. A közelmúltban például Jugoszláviába, Auszt­riába és Svájcba is megkezd­ték a pvc exportálását. (nagy) A szellemi termék exportja Nemzetközi kiállítás Budapesten Hat találmányt mutat be az ÉMV Jelentős —­­ európai vi­szonylatban is figyelmet ér­demlő — eseménysorozat ve­szi a kezdetét, július 7-én, hazánk fővárosában. Ezen a napon nyit majd kaput a Budapesti Nemzetközi Vá­sár területén, az e célra ki­jelölt pavilonokban az I. nemzetközi találmányi kiállí­tás. E bemutató életre hívója a magyar Találmányi Hiva­tal újdonságokat értékesítő szerve. A nagyszabásúnak ígérkező kiállítás előkészítése már az elmúlt esztendő vé­gén megkezdődött. Célját, jelentőségét aligha kell méltatnunk. Hiszen a szellemi termék exportja ha­zánkban — az eddigi lehető­ségek figyelembevételével — még korántsem nagyarányú. Szakemberek, az iparjogvé­delem képviselői a meg­mondhatói: a találmányok hazai forgalma is meglehető­sen kicsi. Pedig — és ezt egy-egy nagyvállalat, gyár, üzem statisztikái bizonyítják — évente jó pár új szellemi termék születik hazánkban is. Mi lehet az oka annak, hogy nem mindig a várako­zásnak megfelelően alakul az érdeklődés a találmányok iránt? A tapasztalatok sze­rint még mindig nem a leg­szélesebb körű a nyilvános­ság. A most megrendezésre kerülő kiállítással éppen ezen a helyzeten szeretne változ­tatni a Találmányi Hivatal. A kezdeti lépést tehát meg­tesszük — s ez örvendetes. Jelentőségét, eredményét majd csak az egyhetes kiál­lítás befejeztével méltathat­juk érdemben. Hiszen nem egy külföldi cég képviselői jelentették be a részvételü­ket a rendezvényen. Eszme­cserére, tárgyalásokra tehát bőven lesz alkalom július 7— 14. között. Megyénket többek között az Északmagyarországi Ve­­gyiművek is képviseli a be­mutatón. A vállalat hat ta­lálmányt visz el a fővárosba, s mutat be a szakemberek­nek. Különböző eszközökkel (rajz, grafika, modell) vegy­ipari, gépészeti jellegű, vala­mint késztermék formájában megjelenő találmányt igyek­szik szemléletes módon kiál­lítani az ÉMV. A nemzetközi bemutató még egy hatalmas feladatot is teljesít: a résztvevő válla­latok műszaki fejlesztési eredményeit híven dokumen­tálhatja. (Gyárfás) Készülődés a konferenciára Fiatal műszakiak klubestje Babonában Lapzártakor érkezett a híradás: a Fiatal Műszakiak és Közgazdászok Tanácsának az EMV-ben működő cso­portja találkozót szervez. A megbeszélésre, majd ezt kö­vetően egy klubestre ma, jú­lius 6-án, csütörtökön kerül sor, a bábonyi lakótelep if­júsági klubjában Hagyomány már Borsod­ban, hogy a három vegyipa­ri vállalat ifjú műszaki és közgazdasági szakemberei évente néhány alkalommal tapasztalatcserét tartanak. Egy-egy ilyen rendezvényen mindhárom gyár műszaki gárdájának fiatal képviselői elmondják munkájuk, tevé­kenységük újdonságait, ered­ményeit. Érdemes megemlí­teni, hogy az ilyen konferen­ciákon mindig egy­ közösen kiválasztott témakör feldol­gozását tűzik ki a fiatalok. Legutóbb, a sajóbábonyi vál­lalat FMKT-ja által szerve­zett találkozón például a me­zőgazdaság kemizálásáról esett szó. A mai tanácskozá­son a bábonyi FMKT tagjai megvitatják a múltkori ren­dezvény tapasztalatait. Ugyanakkor már készülőd­nek a következő konferenciá­ra is. Szeptemberben Kazinc­barcikán arról cserélnek majd tapasztalatokat az ifjú szakemberek, hogy vállala­tuk hogyan vesz részt az épí­tőelemek gyártásában, mit tesz a műanyagipar az építő­iparért. A bábonyi fiatalok megbeszélik, hogy ki tart majd előadást a szeptemberi találkozón. I­fit­a nyugdíjasai Egerben A Borsodi Vegyi Kombinát és a gyár­ szakszervezeti bi­zottsága megkülönböztetett szeretettel veszi körül a vál­lalattól nyugdíjba vonult dol­gozókat. Rendszeresen meg­látogatják őket, segítséget adnak gondjaik, problémáik megoldásához, s az alacsony nyugdíjjal rendelkezőknek és a betegeknek — a lehetősé­geken belül — segélyt is biz­tosítanak. Évente megrende­zik a nyugdíjasok találkozó­ját. E sokirányú megbecsülés mellett az is hagyománnyá vált, hogy minden évben ki­rándulásokat, jutalmazásokat szerveznek a vállalat nyug­díjasainak. Legutóbb június 29-én, Egerben vettek részt egynapos kiránduláson a kombinát idős dolgozói. A város nevezetességeinek meg­tekintése, az egész napos pi­henés, szórakozás, valameny­­nyi nyugdíjasnak maradandó élményt szerzett, amelyért ezúton is köszönetet monda­nak a kombinát vezetőinek. (halmágyi) A IV. ÖTÉVES TERV gaz­daságpolitikai célkitűzése között szerepel, hogy tovább kell szélesíteni a nemzetközi gazdasági kapcsolatokat. Elő kell segíteni a szocialista nemzetközi, gazdasági integ­ráció fokozatos kibontakozá­sát. E cél megvalósítása je­lentősen érinti megyénk , vegyiparának fejlődését. A beruházások területén Le­nin városra 11—12 millárd forintos beruházás túlnyomó része az olefinprogram meg­valósítását szolgálja. Ennek eredményeként 10 év alatt lesz hazánk legnagyobb érté­kű ipari állományával ren­delkező vidéki városa. E megvalósuló nagyberuházás külön is figyelmet érdemel, mert egyrészről az erőforrá­sok nagyfokú erőkoncentrá­cióját teszi szükségessé, másrészt az érdekelt párt- és állami szervek, valamint a beruházók, kivitelezők és fi­nanszírozó szervek munkájá­nak hatékony koordinálását igénylik. Az olefinprogram megva­lósítása megyénk mindkét nagyipari vállalatát, a Bor­sodi Vegyikombinátot és a Tiszai Vegyikombinátot érin­ti. Az olefinek a műanyag­­gyártás legfontosabb alap­anyagai, de felhasználhatók mosószerek, gyógyszerek, ol­dószerek és más vegyipari alapanyagok előállítására is. Az olefinprogram megvalósí­tását az teszi lehetővé, hogy a Barátság II. kőolajvezeték Leninvárost érintve épül meg. Ezt a nagyarányú prog­ramot csak a Szovjetunióval kötött kooperációs megálla­podások megvalósulása út­ján lehet biztosítani. A VÁROS TÉRSÉGÉBEN 1972—1982 között — mintegy 13 milliárd forint ráfordítás­sal — két lépcsőben kőolaj­finomító épül, amelynek már 1977-ben meg kell kez­deni a részleges termelést, s később évi 6 millió tonna kőolajat lehet feldolgozni. A másik nagy jelentőségű léte­sítmény az olefinüzem lesz, ahol a kőolaj olefinszárma­­zékai kerülnek feldolgozásra. Az olefinterv célkitűzéseinek megvalósulása esetén 750— 800 tonna rossz minőségű benzinből elő lehet állítani 49 százalékban jó minőségű benzint és egyéb termékeket, 35 százalékban etilént, 16 százalékban pedig propilént. A terv szerint az olefin­üzemnek 1975-re meg kell kezdeni a termelést. Az ole­finszerződés értelmében a Tiszai Vegyikombinátban a tervidőszakban felépülő po­limerizáló üzem termékeinek a közvetlen hazai szükségle­ten felüli részét kiszállítják Szovjetunióba, ahonnan cse­rébe fontos vegyipari alap­­anyagokat és félkész termé­keket kapunk. A Leninvá­­rosban előállított 250 000 ton­na etilénből a Kazincbarci­kai PVC-üzem kap 100 000 tonnát. A Szovjetunió Kalu­­si Kombinátja 130 000 tonnát kap, 20 000 tonna pedig hely­ben kerül feldolgozásra. A­­Tiszai Vegyikombinát 1971- től épülő polietilén gyára ha­tékonyabb kihasználására mintegy 120 millió forintot költenek beruházásra. A Borsodi Vegyikombinát­nál a nvc-üzemen kívül, je­lentős új beruházások meg­valósítására nem kerül sor. Leninvárosban egy 2000 MW-os erőmű első lépcsője­­ként 860 MW-os szénhidro­gén bázisú erőmű építése kezdődik, s az első gépegy­ség román földgázzal 1976- ra megkezdi a termelést. A fejlesztés költsége több mint 13 milliárd forint. KOMÓCSIN ZOLTÁN elv­társ ez év májusában a­ Bor­sod megyei képviselőcsoport ülésén a leninvárosi beruhá­zásokat a kövekezőkéno°n ér­tékelte: „A Leninvárosban folyó hatalmas ipari beruhá­zások szocialista integráció­ban valósulnak meg, így pl. a kőolaj finomító a Barátság II. vezetéktől kapja majd az olajat, az új erőmű részben a Romániából érkező föld­gázt használja fűtőanyagnak, a Szovjetuniót és Leninvá­rost összekötő etilénvezeték úgyszintén a­г együttműködés legfejlettebb formáját jelen­ti.” Ё nagyberuházás megva­lósítása a korszerű technika és technológia mellett nem szabad megfeledkezni az em­berekről, akik mindezt meg­valósítják. Elmondhatjuk, hogy a IV. ötéves terv Bor­sod megyére lebontva sok olyan célkitűzést foglal ma­gában amiből kiderül, hogy az építőmunkások, később az üzemek dolgozóiról való gon­doskodás már most megkez­dődött. Tanácsi­­ lakások épülnek, Kazincbarcikán 1405, Leninvárosban pedig 1082. Leninváros munkaerő­gondjait a környező mező­gazdasági jellegű járásokban felszabadult munkaerőkkel próbálja fedezni, de még Hajdú-Bihar megyéből bejá­ró munkaerőkre is szükség lesz. A Kazincbarcikát ellátó vízművet országos beruhá­zással bővíteni kell, hogy a szükséges vízigényt ki lehes­sen elégíteni. Leninváros ön­álló vízművel rendelkezik, de a víznyerő helyeket ott is bővíteni kell. Leninvárosban és Kazincbarcikán jelentős távfűtő rendszerek jöttek létre reméljük, hogy az öt­éves tervben itt épült laká­sokat is bekapcsolják a táv­fűtésbe. NEM TÚLZÁS, ha azt mond­juk: a nagy célok meg­valósítása apró hétköznapi munkával jut előre, s ha ezt megfelelő társadalmi össz°­­foeás is segíti, akkor a sok erőfeszítést majd eredmény koronázza. Tokai Ferenc Megyénk vegyiparának fejlő­dése és az tímmm BORSODI VEGYÉSZ és Kállai Gyula látogatása Kazincbarcikán (Folytatás az 1. oldalról) üzemcsoport vezetője, a pvc üzemcsoport idei terveivel és feladataival Pázmándi Gyula, üzemcsoportvezető is­mertette meg a kombinát vendégeit. A gyárlátogatás a bemutatóterem megtekintésé­vel folytatódott. A kombinát termékeiről és a vállalat fejlesztési elképzeléseiről Körtvélyes István adott át­tekintést. Hasonló szeretettel fogad­ták Kállai elvtársat és a kí­séretében levő vezetőket a városban tett látogatás al­kalmával, amikor is a kórház vezetőivel és dolgozóival ta­lálkoztak, majd megtekintet­ték a sportstadiont, a város új lakónegyedeit és a lakos­ság kulturált ellátását bizto­sító létesítményeket, vala­mint a művelődési közpon­tot. A város magas rangú vendége őszinte elismeréssel és örömmel nyilatkozott ar­ról a fejlődésről, amelyet az elmúlt, közel két évtized alatt ért el a város és a Bor­sodi Vegyikombinát. Elismerését, a gyárban és a városban szerzett kedvező benyomásait, a szívélyes fo­gadtatást kifejező gondola­tait a város vendégkönyvé­be is bejegyezve, s egyben további sikereket kívánt mind a város lakóinak, mind a kombinát kollektívájának. Kazincbarcikai látogatásá­nak emlékére a város és a gyár vezetői kedves aján­dékkal lepték meg vendégü­ket. A szép kivitelű fény­képalbumot és a bonamidból készült díszdobozt, rajta Ka­zincbarcika címere és a BVK emblémája — utóbbi a gyár ajándéka — Kállai elvtárs kedves szavakkal köszönte meg. Délután fél háromkor Kál­lai elvtárs nagygyűlésen ta­lálkozott a kombinát dolgo­zóival, Kazincbarcika lakói­val. A Radnóti Miklós Mű­velődési Ház nagytermét zsúfolásig megtöltő közönség forró ünnepléssel, nagy taps­sal köszöntötte a nagygyű­lés előadóját, aki beszéde első részében a Borsod me­gyében, Kazincbarcikán és a Borsodi Vegyikombinátban tett látogatásának tapaszta­latairól szólt. A továbbiak­ban belpolitikai helyzetünk­ről adott tájékoztatást, majd az időszerű külpolitikai kér­déseket tekintette át. A nagygyűlés végeztével Kállai elvtárs megköszönte a barcikaiak vendégszerete­tét, elbúcsúzott a város ve­zetőitől, és visszautazott a fővárosba. Kállai elvtárs ismerkedik a gázüzem vezénylő termében dolgozók munkájával Kállai Gyula nagygyűlési beszédét tartja Fotó: Kaprai János

Next