Borsodi Vegyész, 1975. július-december (12. évfolyam, 27-53. szám)

1975-07-03 / 27. szám

i A Hitt­estésfti Június 26-án ünnepélyes tanévzárót tartottak a Mar­xista—Leninista Középisko­lán az Észak-magyarországi Vegyiművekben. A hivatal­ház tanácstermében Deák János gazdasági igazgatóhe­lyettes, a középiskola igazga­tója tartott ünnepi beszédet. Köszöntötte a két osztály eredményes vizsgát tett hall­gatóit, m majd kiosztotta a bi­zonyítványokat. A tanévzá­rón megjelent dr. Lutherán László, a vállalat pártbizott­ságának titkára, aki üdvözöl­te a hallgatókat. A legkivá­lóbb hallgató könyvjutalmat kapott. * A Tiszai Vegyikombinát nagyüzemi pártbizottsága nagy gondot fordít a tömeg­politikai oktatás fejlesztésé­re. Fontosnak tartják, hogy a vállalat dolgozói egyre na­gyobb számmal szélesítsék politikai ismereteiket. Ezért az alaposabb felkészítés ér­dekében már megkezdték az 1975—76-os tömegpolitikai oktatási év szervezését. ★ A polgári védelem hírei A kazincbarcikai Sütőipari vál­lalat polgári védelmi önvédelmi szervezete június 30-án hétfőn ön­védelmi zárógyakorlatot tartott, a jóváhagyott kiképzési tervnek megfelelően. A gyakorlaton a végrehajtott feladatokat az önvédelmi szerve­zet tagjainak munkáját a városi polgári védelmi parancsnokság jónak értékelte. A kazincbarcikai polgári védel­mi parancsnokság július 10-én a műszaki szakszolgálati alakulat egyik szakaszának alapszintű ver­senygyakorlatára kerül sor. A gyakorlaton a Bükkaljai Bánya­üzem műszaki alakulata vesz részt a szuhakállói II-es aknán. . AMIKOR Marikától el­ment a meglett korú műve­zető, majdnem elbőgte ma­gát. Csak állt a gépe mellett, küzdött a könnyeivel, már­­már hangos zokogás tört ki belőle, azután mégis az ön­uralma győzött. Nagyokat nyelve kezdett el ismét dol­gozni. Két hónapja kezdődött. Pustoni, a meglett korú mű­vezető behívatta az irodába és arról érdeklődött, elégedett-e a munkahelyével, az órabé­rével. Szóval humánus, em­berséges kérdéseket tett fel. Marika őszinte tisztelettel nyugtázta az érdeklődést. Az irodából kijövet megállapí­totta: ócska rágalom, hogy a fiatalok sorsa közömbös az idősebb korosztálybeliek­ előtt. Lám, Pustoni szinte apás gondoskodása élő cáfo­lata a sok rosszízű mende­mondának. Néhány nappal később a művezető nagy hirtelen meg­állt a gépe mellett, s bár min­den rendben ment, ingerült, sőt majdnem­ durva hangon rárivallt, hogy pontosabban dolgozzék. — De hiszen nincs semmi hiba — védekezett Marika ijedten. — Azt én jobban tudom, mint maga. Ajánlom, hogy erőltesse meg kissé a sze­mét, különben elteszem in­nen. Három-négy héten keresz­tül mindennap megismétlő­dött ez a jelenet, néha dur­vább, néha tompább formá­ban. A lényeg azonban azo­nos volt: dolgozzon jobban, különben más helyre helye­zi. Márpedig Marika ragasz­kodott a munkahelyéhez, szerette amit csinált, a mun­katársaival is kijött, s úgy érezte, környezetében nincs rosszindulatú ember. Véleménye szerint, az in­dokolatlan, heves támadások igazságtalanok voltak, éppen ezért — hosszas tűnődés után — az egyik ,reg­geli szünetben a KISZ-titkár mellé telepedett és elmond­ta Puttoni sűrű letolásait, a durva hangot, mindent, ami a szívét nyomta. Maga sem vette észre, még könnyezett is. — Ugyan Marika — mo­solygott a KISZ-titkár. •— Nem kell ezért pityerogni. Puhtoni rendes mókus, még senki sem panaszkodott rá. Hátha valóban pontosabban kellene dolgoznia. A műve­zető különben jó szalember, de azért beszélek vele. Az eredmény az lett, hogy négy napig Puttonit nem látta, az ötödik napon azon­ban még durvábban támadt rá: — Azt hiszi — mondta emelt hangon —, amiért a KISZ-titká­rnak szólt, rögtön hanyatt vágódom maga előtt? Ebben nagyon téved, kis­lány. Jogom van ahhoz, hogy ha nem találom megfelelő­nek a munkáját, figyelmez­tessem. — De hiszen régebben, amikor az irodában tetszett velem beszélni, egészen más hangon szólott hozzám Az­után váratlanul jöttek az in­dokolatlan támadások. .. — Hogy mi indokolt, azt én jobban tudom, mint ma­ga. Különben m­agától függ minden, hogy .. . A művezető nem fejezte be, ám a félbehagyott mon­datnak furcsa mellékzöreje sokáig visszhangzott Marika agyában. Meg aztán a sze­me villanása sem tetszett. Valamit felfedezett benne, s a gyanúja beigazolódott. Teg­napelőtt az irodában Pusto­ni, a komoly, meg ező ember, azt mondta Marikának: — Nézze, kettesben va­gyunk, és én nem szeretek sokat beszélni. Igaz, hogy több mint húsz év különbség van közöttünk, de beleestem magába. — Ezért szekírozott ártat­lanul? — Igen, mert bosszút akartam állni magán a fia­talságáért, a szépségéért. Azt hittem, elég erőm lesz le­gyűrni magamban a vágyat, hogy sose tudja meg. De látja, nem sikerült. Képte­len vagyok magára nem gon­dolni. Vagy az enyém lesz, vagy elmegy innen. — Ez aljasság. Zsarolás. Jelenteni fogom a párttitkár­nak és a gyáregységvezető­nek. — Ugyan, Marika, mit gondol? Az előbb elhangzot­takat be tudja bizonyítani? Különben igazat adok magá­nak. Aljasság és talán zsa­rolás is, de... Nézze­, én őszinte voltam és sokat tud­nék segíteni magán . .. — ... csupán azt kíván­ja, hogy lefeküdjek magá­nak. Ebből aztán nem eszik! Érti? De egyezzünk meg. Én szeretem a munkahelyemet, szívesen végzem amit csiná­lok. Nem szeretnék más üzem­be kerülni. Egyezzünk meg:­ én nem szólok senki­nek az ajánlatáról, maga pe­dig békén hagy. — Nem megyek bele. Ma­ga kell nekem. Gondolkoz­zék holnapig... Csupán ma jelentkezett Pustoni és megint a tegnap­előtti ajánlattal. És Marika majdnem elbőgte magát. Most mit csináljon? Ha je­lenti? Pultom­ úgyis letagad mindent. Nincs tanú, vi­szont annál dühösebb lesz, ha nem is közvetlen, de köz­vetett úton megkeserítheti a mindennapi nyolc óráját. Az biztos: soha nem lesz Pul­tomé. Nem, inkább ... Csak áll és könnyfátyolos szemmel néz a gépre. Az üzem jól ismert tompa zú­gását most nem is észleli. Valaki szól hozzá, azt sem hallja. Mást érez most, va­lami nagy-nagy gyűlölethul­lám önti el a szívét, agyát. Ez a gyűlölethullám nemcsak Pultonit árasztja el, hanem a vele minden egykorút, akik az ő fiatal testére vágy­nak. AZ EGÉSZ Pattoni-kor­­osztályra zuhan a gyűlölete, s amikor később, hazafelé menet a zsúfolt távolsági bu­szon egy hasonló idősebb ember nyomakodik hozzá, indulatosan robban ki belő­le: — Maga vén mafla! Nem tud vigyázni? Az utasok közül jó néhá­nyon megvetően, félreérthe­tetlen rosszallással néznek Marikára. Holdi János Incidens... Színvonalas munka­­­közösség érdekében Június 7-én ülésezett első ízben a Tiszai Vegyikombi­nát újonnan megválasztott szakszervezeti tanácsa. A következőkben a szakszerve­zeti küldöttértekezlet hozzá­szólásaiból idézünk. Elsőként Boros József kért szót. Elmondotta, hogy gyö­keres változást hoztak az utóbbi évek, amikor jelen­tősen javult a vállalat szak­­szervezeti munkája, említésre méltó, hogy a tömegsportban a VDSZ által meghirdetett pontszerző versenyben az V. helyet érte el a TVK. Az idei mérleg még jobb: a vállalat pontjainak száma már eléri az ötezret. A tavalyi év ha­sonló időszakában még mind­össze kétezer ponttal rendel­keztek. Tavaly a kispályás labdarúgó kupán négy női és 13 férficsapat vett részt, az idei négy női és 26 férfi együttessel szemben. Az üzemi demokrácia Pipoly József,, az üzemi de­mokrácia fejlődéséről be­szélt. Hangsúlyozta, hogy a dolgozók vállalati ügyekbe való bevonása megoldott. A műszaki-gazdasági konferen­cia rendszeres, megtartása biztosítja a kétirányú infor­máltságot. Szilvási Lászlóné arról szólt, hogy a vállalat szocia­lista brigádjai a közműve­lődés nélkülözhetetlen bá­zisai. A szakszervezeti mun­kában fontos feladat, hogy a szocialista brigádokon keresz­­tül elfogadtassák annak fel­ismerését, miszerint a szo­cialista fejlődés megköveteli az egyéntől az állandó ön­képzést. Csősz Gábor, a nagyüzemi pártbizottság titkára e fóru­mon köszönte meg a párt­tagok és a pártonkívüliek bizalmát, amely pártunk po­litikáját övezi, valamint azt a nagyszerű munkát, ame­lyet a szakszervezeti aktivis­ták, a szocialista brigádok, az eltelt négy évben, vala­mint a kongresszusi és fel­­szabadulási munkaverseny­ben végezték. A nagyüzemi pártbizottság titkára elmon­dotta, hogy a TVK szakszer­vezeti szervek négyéves te­vékenysége jól igazodott a vállalat gazdálkodási tervé­hez. A tanács tagjainak véle­ménye egyre fejlődő tárgyi­lagosságról tett tanúbizony­ságot. A brigádmozgalom fejlesztése A szakszervezeti tanács, a szakszervezeti bizottság meg­felelő gondot fordított az MSZMP Központi Bizottsága által hozott határozatok vég­rehajtásának szervezésében, így többek között a szocia­lista brigádmozgalom tovább­fejlesztése, az üzem- és munkaszervezés, a központi bérintézkedés feladatainak helyi megvalósításában. He­lyesen ösztönözték a terme­lékenység növelésével, a ha­tékonyság javításával meg­alapozott bér- és jövedelem­­növekedést. A szakszerveze­ti bizottság a műhely- és üzemi szakszervezeti szerve­ken keresztül ösztönözte, hogy, a szocialista brigádok vállalásai a termelés növe­lésére, a technológiai és munkafegyelem erősítésére, az önköltség csökkentésére irányuljon. Az elmúlt négy esztendő során kedvezően változott a szocialista brigádok jutalma­zásának lehetősége, valamint a kimagasló eredményeket teljesítő brigádok kitünteté­se. Ezt mutatja a kongresz­­szusi oklevéllel és a Szak­ma Kiváló Brigádja címmel kitüntetett Ságvári Endre, valamint a Vállalat Kiváló Brigádja címmel kitüntetett Hámán Kató, Béke és Ba­rátság, Kossuth, Pór Ernő, a Hegy és Béke brigádok tevékenységének elismerésére is. A brigádmozgalom erejé­re fokozottabban kell tá­maszkodni a jövőben. A bri­gádmozgalom fejlesztése ér­dekében a szakszervezeti bi­zottság létrehozta 1974-ben a szocialista brigádvezetők ta­nácsát, amelynek működte­tésével egyben az üzemi de­mokrácia szélesítésének le­hetőségét is megteremtette. Huszár Andor, a vállalat igazgatója­ szer­int az egyik legkiemelkedőbb eredmény az elmúlt négy év alatt az volt, hogy a testület munká­ja — különösen az utóbbi két évben — rendkívül szín­vonalassá vált. A szakszerve­zeti tanács tagjainak szem­léletében egyre erőteljeseb­ben érvényesül a nagyobb kollektíva érdekeinek képvi­selete. Nagyon pozitívan ér­tékelhető, hogy a közösségi ér­dek előtérbe kerülése, a kérdések komplex módon és összefüggéseiben történő vizs­gálatával párosul, örvende­tesen fejlődött a közgazda­­sági szemlélet. A terv előkészítése Az idén fejezzük be a IV. ötéves tervünket és egyben előkészítjük a következő tervidőszakot. Az V. ötéves tervidőszak elején kell meg­valósítani az olefinmű inten­­zifikálását, valamint a C—5 és C—9 frakció kinyerésére szolgáló berendezések létesí­tését. Az évi 40 ezer tonna kapacitású polipropilén-gyár előkészítő munkái az idén megkezdődnek és rendkívül feszített munkatempó szük­séges ahhoz, hogy 1978. IV. negyedévében ez a 3,5 milli­árd forint értékű­ objektum már üzemszerűen termeljen. A vállalat igazgatója zár­szavában sok sikert, s újabb lendületet kívánt a testület felelősségteljes munkájához. BORSODI VEGYÉSZ 1975. JÚLIUS 3. Találmányok nemzetközi jogi védelme AZ ORSZÁGOS Találmá­nyi Hivatal szabadalm­i tárá­ban kb. 7 millió szabadalmi leírást őriznek. Mintegy 154 ezer a lajstromba vett ma­gyar szabadalmak száma, a többi pedig abból a 20 or­szágból származik, amelyek­kel erre vonatkozó nemzet­közi egyezmény — az ún. Párizsi Uniós Egyezmény — írja elő a szabadalmak köl­csönös cseréjét. A szabadal­mak nemzetközi jogvédelem alatt állanak. Hasznos dolog a feltalálóknak és az újítók­nak is ellátogatni az Orszá­gos Találmányi Hivatalba, mielőtt ötletükkel szabadal­maztatás céljából az Orszá­gos Találmányi Hivatalhoz fordulnának, sőt még a ta­lálmány, vagy az újítás ki­dolgozása előtt is, mert ellen­őrizhetik, hogy az a feladat, amelyen esetleg évekig dol­goznak, nem oldódott-e már meg, nem szabadalmaztat­ták-e már mások. Tehát a párhuzamos ráfordításokat, a párhuzamos kutatásokat és a párhuzamos munkaenergia­ráfordítást lehet megelőzni azzal, hogy a találmányi hivatal szabadalmi tárában meggyőződik az újító, vagy a feltaláló arról, hogy szel­lemi terméke nem került-e korábban szabadalmaztatásra, de itt arról is meggyőződhet, hogy ez a szellemi termék viszonylagosan vagy abszolút értelemben újszerű-e. A sza­badalmi leírás ugyanis a személyi adatokon kívül tar­talmazza a találmány leírá­sát, esetenként rajzokat, áb­rákat és az ún. igényponto­kat, amelyek azt tüntetik fel, szövegesen, ami új a talál­mányban. A találmány újdonságát az Országos Találmányi Hi­vatal munkatársai is meg­vizsgálhatják, felfedhetik az esetleges hasonlóságokat és az esetleges átfedéseket. A szabadalmi tár állománya évenként 250 ezer szabadal­mi leírással gyarapodik. Azt is jó tudni, hogy az Országos Találmányi Hivatal témafi­gyelő szolgálata megkeresés­re megküldi a tevékenységi körükbe tartozó legújabb szabadalmak címlistáját. Az ipari tulajdon oltalmá­ra létesült Párizsi Uniós Egyezmény 1883. március 20-án született és az azóta hat alkalommal felülvizsgált Uniós Egyezmény átfogja az iparjogvédelem egész terüle­tét. Legutoljára 1970. július 28-án került kihirdetésre a felülvizsgált szövege a Pá­rizsi Uniós Egyezménynek az 1970. évi 18. sz. törvény­­erejű rendelete. Ezt a tvr-t meg lehet találni a Magyar Közlöny 1970. év 64. számá­ban. Ez a tvr inkorporált négy nemzetközi egyezményt. Nevezetesen az ipari tulaj­don oltalmára az 1883. évi március 20-án létesült: Brüsz­­szelben 1900. december 14-én, Washingtonban az 1911.,júni­us 2-án, Hágában 1925. no­vember 6-án, Londonban az 1934. június 2-án, Lisszabon­ban 1958. október 31-én és Stockholmban az 1967. évi július 14-én felülvilsgált Pá­rizsi Uniós Egyez­rmény. Ez a tvr magába foglalja az áruk hamis, vagy megtévesztő származási jelzésének meg­akadályozására 1891-ben kö­tött madridi megállapodást. Ez a tvr hirdette ki a gyári, vagy kereskedelmi védje­gyekre vonatkozó nizzai megállapodást, és­ magába foglalja a Szellemi Tulajdon Világszervezetének létesíté­sére Stockholmban 1967-ben létrehozott egyezményt is. Dr. Tímár László Együttműködési szerződést kötöttek Az ÉMV Winkler Lajos szocialista brigádja, az Inter­medier gyáregység kiváló kollektívája, szocialista együttműködési szerződést kö­tött a BVK hasonló nevű kö­zösségével. Az együttműködés kereté­ben június 25-én a BVK-s Winkler-brigád ellátogatott az ÉMV-be. Délelőtt üzem­­látogatáson vettek részt, dél­után pedig a lakótelepi klub­ban hangversenyt hallgattak. Ezt követően beszélgettek az egy­üttműködés további lehe­tőségéről. As­h­niver­sal brigád A Tiszai Vegyikombinát festékgyára a vállalat leg­eredményesebben , dolgozó egységei közé tartozik. Min­den esztendőben egyre na­gyobb hányaddal részesedik a kombinát gazdasági ered­ményeiből. Az itt gyártott festékek valamennyi hazai és nemzetközi kiállításon si­kerrel szerepeltek. E kiemel­kedő eredményekben jelen­tős részük van a gyár szo­cialista brigádjainak. A festékgyár tizennégy ta­gú Univerzál ifjúsági bri­gádja még nem nagy múlt­ra tekint vissza. Tagjai — Fekete István, Stefán Zsu­zsa, Pásztor Ágnes, Bujdosó Éva, Szabó Miklós, Szabó Miklósné, Nagy Ilona, Félix István, Bartók István, Taskó Istvánné, Fodor Gabriella, Kovács Viktorné, Barva György és Sárkány Dezsőné — már a kongresszusi mun­kaverseny első szakaszában is jó eredményeket produ­káltak. A magas szintű mun­kaverseny második részében, az elmúlt esztendőben tett vállalásaikat, újabbakkal egé­szítették ki: védnökséget vál­lalnak az oldószerülepítő üze­meltetése felett, ezentúl a termelési költségcsökkentés, s a takarékossági program keretében, kísérleteket vé­geznek az oldószer-regene­rálás javítására. Fekete István brigádveze­tő szerint, a kollektíva leg­főbb célja, hogy elnyerje a kitüntető szocialista brigád címet. Ennek érdekében a szocialista brigádokra köte­lező hármas követelmény mindegyikének eleget tesz­nek. Aktívan és rendszere­sen részt vesznek a politikai vitakörökben: több alkalom­mal vettek részt együttes színházlátogatáson: elvállal­ták, hogy személyenként tíz óra társadalmi munkát vé­geznek, ennek egy részét a városi ifjúsági parkban és munkahelyükön teljesítik. (Szántó)

Next