Borsodi Vegyész, 1979. január-június (16. évfolyam, 1-26. szám)

1979-01-04 / 1. szám

2 borsodi Pvc­por Iránba Mint ismeretes, a Borsodi Vegyikombinát régi és új PVC-gyárában 1978-ban ösz­­szesen 90 ezer tonna pvc­­port termeltek. Ebből 28 ezer tonnát a vállalat üzemeiben hasznosítottak, míg a fenn­maradó mennyiség értékesí­téséről a kereskedelmi igaz­gatóság­­szakemberei gondos­kodtak. Hegedűs István, az igazga­tóság exportcsoport-vezetője újságolta, hogy egyre na­gyobb a kereslet határain­kon túl is a kombinátban gyártott pvc-por iránt. Jó példa erre, hogy a közel­múltban Iránban nyertek meg egy versenytárgyalást, ami 10 ezer tonna pvc-por exportját jelenti. A rendkí­vül gazdaságos export két szakaszban történik: tavaly 4 ezer, az idén tavasszal pe­dig újabb 6 ezer tonna pvc­­port szállít Iránba a BVK. A kereskedelmi szakemberek körültekintő munkájára jel­­l­­emző, hogy az üzletkötés előtt ellenőrizték: a jelenle­gi politikai helyzetben meg­felelően működik-e a banki mechanizmus Iránban. A vizsgálat eredménye meg­nyugtató volt. A pvc-ril,űrszállítást azon­ban késleltette, hogy a kom­biját egyik vidéki raktárá­ban elhelyezett 480 tonnás egységrakatról hiányoztak a minőségi jegyzékek, az úgy­nevezett „szisínók". Ezért az igazgatóság Széchenyi István szocialista brigádjának tag­jai. Hegedűs István, Károlyi Jolán és Sztojkó Edit szemé­lyenként 16 óra társadalmi munkában mind a hatszáz egységrakatot­ kétszeresen ellátták „szignóval". Ennek köszönhető, hogy az Iránba irányuló első pvc-porszállít­­mány 1978-ban útnak indul­hatott. és a KölődiS Leninváros — munkásvá­ros Természetes tehát, hogy a­­művelődési intézmények munkájának középpontjában a munkásművelődés áll. Az intézmények vezetői és mun­katársai fontos kérdésként foglalkoznak a szocialista brigádok művelődésével. A kapcsolat megteremtése elsősorban a társadalmi ve­zetőség aktivistáinak és a közművelődési bizottság tag­jainak segítségével valósul m­eg. Ugyancsak jelentős sze­repe van ebben a munkában az" üzemek szervezőgárdájá­nak, s a szocialista brigá­dokhoz rendszeresen eljutta­tott propagandaanyagoknak. A Derkovits Gyula Műve­lődési Központ munkatársai felmérést végeztek, megvizs­gálták a TVK, a TIFO, va­lamint a Közmű- és Mély­építő Vállalat szocialista brigádjainak művelődési igé­nyeit, melyek azok a terü­letek amelyek iránt a szo­cia­lista brigádok különösen érdeklődnek. Ilyenek: a film, a műsoros estek, a ki­állítások és a színház. A nagyobb művelődési rendezvények alkalmával megnövekedett a vállalatok versenyirodáinak szerepe, ugyanis bekapcsolódtak a kö­zönségszervezésbe és a ren­dezésbe is. Sokat tettek a vállalatok szakszervezeti bizottságai is a szocialista brigádok műve­lődési lehetőségeinek biztosí­tása érdekében. Beszélgetés az ÉM­V 1979. évi terveiről A közelmúltban az Észak­magyarországi Vegyiművek­ben a szakszervezeti bizal­miak tanácskozásán elfogad­ták az ÉMV 1979. évre szóló termelési tervét. A terv lé­nyegesen többet követel a vállalat dolgozóitól, hiszen a termelési érték mintegy 14— 16 százalékkal emelkedik majd. Az 1978-ban végrehaj­tott munkagazdálkodási fel­adatokról Kovács János főosztályvezetővel beszélget­tünk. — Feladatunk szorosan kapcsolódik a termelőmunká­hoz, éppen ezért gondjaihoz is — mondja. A termelési tervet nem teljesíti a válla­lat, elsősorban a termékösz­­szetétel változása miatt. En­nek ellenére a termelés na­turális mutatói, a tervezett­nél nagyobb mértékben ja­vultak. Az értékesítési tervet várhatóan túl is teljesítjük majd, a nyereségtervvel együtt. — Hogyan alakul a jöve­delem-színvonal a vállalatnál? — A tervezett jövedelem­színvonalat biztosítani tud­juk. A fizikai dolgozók átlag­keresete átlagosan két szá­zalékkal emelkedik. Nagy eredménynek tartjuk, hogy a munkaerő-vándorlás ebben az évben lényegesen csökkent. Az alkalmazotti létszám kö­rülbelül két százalékkal csök­kent, s ez részben bérpoliti­kai, részben szervezési intéz­kedéseknek köszönhető. — Ebben szerepet játszik a jobb munkahelyi légkör kialakulása is? — Valóban javult a kap­csolat a vezetők és a beosz­tottak között, javultak a munkavégzés feltételei, nyíl­tabb, őszintébb lett a dolgo­zók közötti kapcsolat is. — Az említettek bizonyára jó alapul szolgálnak az 1979. évi tervek teljesítéséhez is. — Ahogy a szakszervezeti küldöttek tanácskozásán is elhangzott: a terv feszített, de teljesíthető. Még inkább szükség lesz a munkaidő tel­jes kihasználására, a gazda­ságos termékek gyártására. A termelési érték több mint kétmilliárd forint lesz, a ter­melékenység pedig közel 19 százalékkal emelkedik a jövő évben. A foglalkoztatottak létszáma viszont egy száza­lékkal csökken, ez annyit je­lent, hogy a természetes munkaerő-vándorlás során el­távozott dolgozók helyét nem töltjük fel újabb létszámmal. — A bérszínvonal növeke­désének tervezett szintje krozági viszonylatban is egye­dülálló, mintegy 5,7 százalék. Ezen belül hogyan alakul az alapbérek növekedése? — Elsősorban az alapbé­rek emelkednek majd inten­zíven. A fizikai dolgozóké 10,6 százalékkal, a nem fizi­kai dolgozóké pedig 8,6 szá­zalékkal. A bérből származó jövedelem a fizikai dolgozók esetében 6,6, a nem fizikai dolgozók esetében pedig 3,8 százalékkal növekedik.­­ A bizalmiak tanácsko­zásán a munkaközi szünet díjazására tett intézkedési javaslat is elhangzott. Ebé­delhetnek-e a dolgozók mun­kaidőben? "­­ Az intézkedés csak azokra vonatkozik, akik olyan gépek mellett dolgoznak, ahol egy percre sem állhat meg a folyamatos termelés. Így ezek a fizikai dolgozók, és az őket közvetlenül irá­nyítók, a fél óra ebédidőt anyagi juttatás formájában kapják meg. — Ebben az évben felül­vizsgálták az ÉMV törzsgár­­daszabályzatát. Milyen intéz­kedések várhatók? — A törzsgárdatagság 1978- ban megállapított évei után, 1979. május elsején anyagi el­ismerést is kapnak dolgozó­ink, így az öt éve itt dolgozók 500, a tízéves törzsgárdatag­­ság után 1000, a tizenöt éves tagság után 1500, és a húsz éve vállalatunknál tevékeny­kedők 2000 forint jutalmat kapnak. Ebben az évben el­ső alkalommal az ÉMV arany­gyűrűjét kapják azok, akik huszonöt éve dolgoznak a vállalatunknál. Megoldódik a nyugdíjba vonuló törzsgárda­­tagok anyagi elismerése is. Az anyagi ösztönzés teljes rendszerében változás követ­kezik be, és fokozottan elő­térbe kerül a végzett munka szerinti elosztás. Vadas Zsuzsa Pve-ablakgyártás Műanyagiparunkban első­sorban a fejlett ipari orszá­gok termelési gyakorlatában bevált megoldások bevezeté­se előnyös — állapították meg a közelmúltban a hazai műanyagipari kutatóintézet­ben. Az intézet kutatói eh­hez nyújtanak segítséget. Jó példa erre a pvc-ablak­­gyártás megindítását meg­előző kísérletsorozat, amely­ben a kutatóintézet munka­társai jelentős szerepet vál­laltak. A behozott különféle pve-ablakrendszer elemeit mechanikai vizsgálatoknak vetették alá. Utána értékel­ték tulajdonságaikat, majd a BVK alapanyagából külföldi gépsorokon legyártott ilyen elemek összehasonlítására ke­rült sor. A műszaki vélemények alapján döntöttek erről a be­ruházásról, amelynek ered­ményeként megkezdték az Ongropat műanyag ablak so­rozatgyártását. Köszönőlevél Meleg hangú köszönőleve­let kapott a Tiszai Vegyi­kombinát nagyüzemi pártbi­zottsága a Tiszakeszi Általá­nos Iskola igazgatójától. Az igazgató a gyerekek és a maga nevében fejezte ki kö­szönetét azért a munkáért, amelyet a Tiszai Vegyikom­binát pártbizottságának tag­jai, a kombinát dolgozói az elmúlt esztendőben végeztek a tanyasi kollégiumban élő gyermekek megsegítéséért. Az igazgató hangsúlyozta leve­lében: a gyermekek nevelé­sében nagy segítséget jelen­tett, s a közösségi szellem ki­alakításában sokat segített a szocialista brigádok és a vö­röskeresztes aktivisták lelkes munkája. Tizenkét esztendővel ez­előtt alakult meg a Borsodi Vegyikombinát műtrágyaüze­mének laboratóriumában a Madame Curie nevét viselő brigád. Huszonhárom lány és asszony határozta el akkor, hogy megpróbálják segíteni egymást mind a munkában, mind pedig a magánéletben. S ez, amint az évek bizonyí­tották, nem is volt könnyű feladat. Asszonyokról, csa­ládanyákról lévén szó — mondanunk sem kell — mi­lyen sok plusz energiát je­lent. A háromműszakos mun­kabeosztás, a fegyelem, amit a sajátos munkahely megkö­­vetel tőlük. Az évek bizonyí­tották azt is, hogy a mun­kával soha nem volt baj, mindez pedig kitűnt a szo­kásos év végi értékelések idején is. Több alkalommal szolgáltak rá a gyár veze­tőinek elismerésére, hiszen minden évben maradéktala­nul teljesítették mindazt, amit vállaltak, elhatároztak. 1977-ben az arany fokozatú brigádérem kitüntetést nyer­te el a kollektíva, s ez min­dennél jobban érzékel­teti tíz esztendő szorgalmas mun­káját, a sikereket. A műtrágyaüzem labora­tóriuma Tisztaság, rend, s a külső szemlélődőt is megra­gadja valami sajátos atmosz­féra ezen a munkahelyen. Most a nappalos műszak dolgozik a laboratóriumban. Vigh Zoltánné brigádvezető: — A munka számunkra olyan kötelesség, amit fegyel­mezetten, a legjobb tudásunk szerint kell elvégezni. Per­sze, ez évekkel ezelőtt nem is volt annyira magától ér­tetődő. Éppen ezért, akkori­ban a legfontosabb felada­tunknak tekintettük a rend­szeres tanulást, a tovább­képzést, a szakmai ismere­tek gyarapítását. Minden év­ben tanult közülünk valaki. Az elmúlt esztendőben pél­dául nyolcan vettek részt a szakmai, politikai oktatás va­lamilyen formájában, de a brigád valamennyi tagja részt vett politikai oktatás­ban is. A lehetőségek, a ké­pességeink ismeretében meg­pályáztuk a Vállalat Kiváló Brigádja címet. A vállalá­sok? Természetesen most sem „hiányzott” a tanulásra való hajlam. Közülünk valaki mindig tanul, s ami fontos, szorgalmasan és sikerrel. Vá­lalásaink között termé­szetesen megtalálható a tár­sadalmi munka is. Összesen 920 óra társadalmi órát vál­laltunk, és jórészt az új PvC-gyárban dolgoztunk. Még nem tudok kerek szá­mot mondani, hiszen csak most készítjük az úgyneve­zett önértékelő jelentésün­ket, az elmúlt évet összegező számvetést. Az azonban bi­zonyos: valamennyi vállalá­sunkat teljesítettük. A brigád önértékelő jelen­tése most készül. Bizonyára sok számszerű adatot tartal­maz majd, egyvalamit azon­ban nem szövegeznek meg abban a bizonyos jelentés­­ban, mert valahogy nem kí­vánkozik oda és nem is kö­vetelik meg. Arról van szó hogy a 23 tagot számláló kollektívában tovább erősö­dött a kollektív szellem, egy­más megbecsülése, segítése. Az asszonyok azonban érzik: ez az ami összetartja, össze­fogja a kollektívát, immár tizenkét esztendeje. És ez a legnagyobb öröm számukra, amikor munkájukat, eredmé­nyeiket „értékelik". Sz. D. A Madame Curie brigád A nappalos műszak a műtrágyaüzem laboratóriumában Fotó: Kaprai János Hasznos b­illinife A karbantartási munkák gyors és eredményes elvég­zése érdekében a Tiszai Ve­gyikombinát, a Tiszai Erőmű Vállalat és a Tiszai Kőolaj­finomító Vállalat együttmű­ködési szerződést írt alá. A három leninvárosi nagy­­vállalat már az eddigiek so­rán is igen hasznos és ered­ményes közös karbantartói munkát végzett. Régebben a TVK és a TEV működött együtt, elsősorban az éves nagyjavítások összehangolá­sánál, hiszen az erőműi üzemszünetek egyeztetése rendkívüli jelentőségű. A nagyjavításoknál is kölcsönö­sen segítették egymást, s mindkét részről jelentős műszaki és szakmai együtt­működést sikerült kialakíta­ni. Az együttműködési szerző­dés, amely az 1979. és 1980- as évekre szól, több, eddig még nem alkalmazott, új szempontot tartalmaz. A TVK például vállalja: a társ­­vállalatoknál elvégzi a 200— 2000 kp/köbcenti nyomásha­tárú szerelvények revízióját, s szükség esetén a biztonsá­gi szelepvizsgáló állomást is rendelkezésükre bocsátja. A szerződés 1979. január 1-én lépett életbe. Új gépeket vásárolnak Olyan ausztriai gyártmá­nyú gépeket vásárolnak a Borsodi Vegyikombinát mis­kolci műanyagfeldolgozó gyáregységébe, amelyekkel úgynevezett matricázott ter­mékeket is készíthetnek. A címkézett poharaknak ugyanis nagy a keletjük, s ezek az új gépek majd a körkörös címkézés mellett a vízszintes matricázást is le­hetővé teszik. Ezzel is tovább bővül a miskolci üzem termékválasz­téka. 1979. JANUÁR 4. Csomagolás, rakodás, szállítás A nagy iparvállalatok gaz­dálkodásában mind nagyobb jelentősége van az előállított termékek csomagolásának, szállításának, s nem utolsó­sorban a belső anyagmozga­tás hatékonyságának. Mind az anyagmozgatás, mind pedig a csomagolás, sokrétű és szer­teágazó tevékenység, amelyre a legtöbb vállalatnál önálló szervezeti egységet hívnak életre. A Borsodi Vegyikom­binátban például a megmoz­gatott anyag- és termékmen­­­­nyiség, a vállalat dinamikus fejlődésével párhuzamosan, évről évre növekedett, és 1977- ben meghaladta az 1,3 mil­lió tonnát. A kombinátba ér­kezett anyagféleségek m°e­y­­nyisége is növekedett, ami 1977-ben 258 ezer tonna volt, s ennek több mint a fele öm­lesztett formában érkezett a kombinátba. A kiszállított termékmennyiség viszont 677 ezer tonna volt, s a kimuta­tások szerint a beérkezett anyagokon és a kiszállított termékeken felül 75 ezer ton­nányi anyagot kellett meg­mozgatni; a többször meg­mozgatott anyagmennyiség csaknem 300 ezer tonnára te­hető. A közelmúltban a BVK- ban, az MTESZ szervezésé­ben egy ankétra került sor, amelyen számos szakember vett részt. A téma: a csoma­golás és az anyagmozgatás helyzete a nagy iparvállala­toknál. Nagy figyelmet, ér­deklődést váltott ki az az előadás, amelyet Székely Ta­más, a BVK e témával fog­lalkozó szakembere tartott. A kombinát terveiről, elkép­zeléseiről­ és a megoldásra váró feladatokról kérdeztük: — A távlati fejlesztéseket is figyelembe véve, a kombi­nát áruforgalma 1980-ra el­éri vagy meghaladja az évi Íj® millió tonnát, ami a többszöri átrakásokat is fi­gyelembe véve, évenként 2 millió tonna anyag és ter­mék megmozgatását jelenti mondja. — Az áruforga­lom közúton és vasúton tör­ténik, s előreláthatólag a közúti forgalom a következő években növekedik majd. Ide kívánkozik az is, ha egy nagyvállalat megjelenik ter­­mékével a piacon, ez meg­követeli hogy a terméket korszerűbben, a követelmé­­nyeknek megfelelően szállít­sa, és csomagolj­ A készter­mékek csomagolására a mi esetünkben jellemző az a fej­lesztési törekvés, hogy a kez­deti csomagolási céltól — ami elsősorban az áru védelmét jelentette —, előbbre lépjünk A jelenlegi ,,piacközpontú termelésben” már kereske­delmi, fogyasztói és társadal­mi igényeket is kielégítünk, ezért mind korszerűbben cso­magolva kell termékeinket eljuttatni a felhasználókhoz. Ez különösen a pvc-gyár termékeinek korszerű csoma­golását­ követeli meg. Fejlesz­­téseink során, az elavult félautomata zsákolómérle­geket nagy teljesítményű automata mérlegekre cserél­­tük ki, vagy cseréljük ki a­ következő években. A pvc gyártástechnológia fejlettsége, a termelékenység megkövetelte és megköveteli a pvc-por és granulátum csomagolásának, kiszállításá­nak korszerűségét Tekintet­tel az új pvc-gyár üzembe helyezésére, az elmúlt hóna­pokban olyan csomagolásfej­­lesztést kellett megvalósítani, ami a BVK kereskedelmi stratégiájának megfelelően, elősegíti a kombinát termé­keinek piaci versenyképes­ségét. A dre késztermékek csomagolására, árukezelésé­re, szállítására korábban nem rendelkezett m­e*zeielő szín­-m­­ v, p­rotTr_­binát. A műanyag-fel­dolgozó gyáregység és ? szállítási gyáregység közé- fp lesztői Ttunkéval *végzi a ásamosol­ási tárolás)­és rakodási tech­nológia kidolgozását és gya­­korlatban való megvalósítá­sát. Sz. D.

Next