Borsodi Vegyész, 1979. július-december (16. évfolyam, 27-52. szám)

1979-07-05 / 27. szám

2 Egy újítás haszna A feldolgozás során a pvc­­porhoz különféle adalékanya­gokat, úgynevezett stabilizá­­torokat kevernek, s ennek ré­vén, egyrészt javul a pvc fel­dolgozhatósága, gyarapodhat a termékskála, többféle jó tulajdonságú, jobban értéke­síthető késztermék készíthető belőle. Lapunk elmúlt heti számá­ban tájékoztattuk olvasóin­kat arról, hogy az új pvc­ gyár építésével egyidőben kezdődött meg a Borsodi Ve­­gyikombinátban a klórozott polietilén, az úgynevezett CPE-üzem építése. A klóro­zott polietilén ugyanis az egyik legfontosabb, a világ­piacon igen keresett és drága adalékanyag. Azok a rangos tőkés válla­latok, amelyeknek birtoká­ban van a klórozott polieti­lén gyártástechnológiája, még magas áron sem adták el a Borsodi Vegyikombinátnak, pedig annak vásárlását ugyancsak szorgalmazták a kombinát vezetői. Nem volt más választás: megkezdődtek a kutatások, a kísérletek a Borsodi Vegyikombinátban, a klórozott polietilén gyártás­technológiájának kidolgozá­sára. Az erőfeszítéseket siker koronázta és mindez a mű­szaki fejlesztési főosztályon dolgozó szakemberek ér­deme A laboratóriumi kísérlete­ket követően, rövid idő el­múltával megkezdődött egy kis kapacitású kísérleti üzem építése is. Az üzem építésé­nek krónikája feljegyez egy olyan újítást is, amely két kollektíva érdeme, s amely jelentősen elősegítette a kí­sérleti üzem építését. Arról van ugyanis szó, hogy az üzem építéséhez, szerelé­séhez, főként nyugati im­portból szerezték be a gépe­ket, berendezéseket, ami ko­rántsem volt kis feladat. Így egyebek között, az üzem sze­relésének folytatásához, sür­gősen biztosítani kellett egy úgynevezett elválasztó beren­dezést, amit csak hosszas­ utánjárás után és rendkívül nagy költséggel sikerült vol­na beszerezni. S hogy az üzem építésében mégsem kö­vetkezett be fennakadás, az a technológiai fejlesztési osz­tályon tevékenykedő Varga József, valamint a konstruk­ciós osztályon dolgozó Pat­tantyús szocialista brigád tagjainak érdeme, akik gyor­san elkészítették a berende­zés technológiai és műszaki kiviteli terveit. Ezt követően már gyorsan munkához láttak a kombinát gépgyártó­­ és karbantartó részlegeiben a szakemberek, és jó minőségben elkészítet­ték az elválasztó berendezést. A szétválasztó berendezés napjainkban is kiválóan mű­ködik a kísérleti üzemben, sőt a két kollektíva elkészí­tette annak módosított, kor­szerűbb változatát is, amit előreláthatólag az új, jelen­leg épülő nagy kapacitású klórozott polietilénüzembe telepítenek. A számítások szerint a két kollektíva újítása, mintegy 5 millió deviza forint megtaka­rítását eredményezte. Sz. D. borsodi» A párt-vb napirendjén Az üzemi demokrácia, a kutató-fejlesztő tevékenység és a PVC—V. nagyberuházás A címben szereplő három rendkívül fontos téma ke­rült megvitatásra a Borsodi Vegyikombinát nagyüzemi párt-végrehajtó bizottságá­nak 1979. június 3-i ülésén. Az üzemi demokrácia to­vábbfejlesztéséről szóló je­lentés — mint azt a vb-ülé­­sen részt vevő Szénégető Jó­zsef, a városi pártbizottság titkára is megállapította — hű képet ad a vállalati üze­mi demokrácia érvényesülé­séről. Erről beszélt az esz­mecsere során Keresztes Já­nos is, aki megállapította: a különböző, fórumok betöltik hivatásukat, a kialakult fórumrendszer jól működik, bár haté­konyságát még növelni le­het. A jelentésben többek kö­zött ez áll: a vállalatnál az üzemi demokrácia olyan fó­rumrendszere alakult ki és működik, amely a vállalati szervezet különböző szintjé­re épül és figyelemmel van az­­ egyes dolgozó csoportok sajátosságaira. Jelentős elő­relépés volt a tervezés de­mokratizmusának kiszélesí­tése. Az úgynevezett fórum­­rendszer valóban átfogja az egész nagyvállalatot, a köz­vetlen fórumok, a termelési tanácskozás,­­­­ a szocialista brigádértekezlet, a munkás­­gyűlés, az újítók tanácsko­zása, a fiatal pályakezdők tanácskozása, nem utolsó­sorban a közvetett fórumok, az igazgatói tanácsülés, a műszaki-gazdasági konfe­rencia, a brigádvezetők vál­lalati tanácskozása, , az ifjú­sági parlament­­és a vszt és bizalmiak együttes ülése igen jól segíti az üzemi de­mokrácia érvényesülését, to­vábbfejlesztését. Különösen hatékonyan működik a ne­gyedévenként megtartott műszaki-gazdasági konfe­rencia, amelyen a gazdasági vezetők mellett részt vesz­nek a pártalapszervezetek titkárai, MB- és OB-titká­­rok, valamint a kiemelkedő eredményeket elérő szoci­alista brigádok vezetői. Ezek a tanácskozások színvonalasak, felszínre hozzák a problémákat is, és meghatá­rozzák a fő fel­adatokat. A vállalatnál rendszeresen megtartják az igazgatói ta­nácsüléseket, ugyanígy a szocialista brigádvezetők ta­nácskozását. Legutóbb pél­dául ez év január 25-én ta­nácskoztak a szocialista bri­gádok vezetői és meghatá­rozták az idei munkaverseny célkitűzéseit. Valamennyi fórum, tanácskozás munkája eredményes, céltudatos, s ami a lényeg: a nagyválla­lat közel valamennyi dolgo­zóját sikerül bekapcsolni a kombinát életének ,­irányí­tásába’, a soron következő feladatok megoldásába. Az üzemi demokrácia gyakorlati megvalósulását szolgálja, hogy a különböző szintű fó­rumokon az illetékes terü­leti vezetőnek kötelezően részt kell vennie, s a kér­désekre a dolgozók nyomban érdemi választ kapnak. En­nek is köszönhető, hogy a fórumokon aktivitás tapasz­talható. A jelentés azonban azt is megállapítja, hogy az üzemi demokrácia művelése és fej­lesztése terén még nagyon sok haszno­sítható lehetőség van, s ez tükröződött a vb tag­jainak vitájában, hozzászó­lásaiban is. Egy azonban tény­, az eltelt idő is igazol­ta, hogy a végrehajtó bizott­ság korábban hozott határo­zata jól szolgálta a vállalat­nál az üzemi demokrácia érvényesülését és tovább­fejlődését. -A BVK pártbizottsága a szervezett kutatás, fejlesztés és tervezés létrejötte óta megkülönböztetett figyelmet fordított e fontos tevékeny­ség mind színvonalasabbá tételére. Különösen érvényes ez az MSZMP KB tudo­mánypolitikai irányelveinek 1969. június 26-i megjelené­se óta. Az eltelt időszak azt mutatja, hogy a vállalatnál eredményes a kutató, fej­lesztő tevékenység, a BVK sokat tett a kuta­tás-fejlesztés területén. Természetesen van feladat is, hiszen a követelmények egy­­re nőnek, s mind jobban al­kalmazni kell a tudományos módszereket a gyakorlati munkában. Erről is szólott többek között Gulya Imre, amikor szóbeli kiegészítőt fűzött az e témáról szóló írásos tájékoztatóhoz. Körtvélyes István igazgató azt hangsúlyozta, hogy a jó kutatói, fejlesztői tevékeny­séggel alapozhatjuk meg a vállalat jövőjét, s a végre­hajtó bizottság jó időpont­ban tűzte napirendre ezt a témát. Megállapította, hogy a kombinátban a kutató­fejlesztő tevékenység nagy­szerű erdeményekben reali­zálódik, olyan eredmények­ben, amelyekre a nehézvegy­iparban hazánkban még nem volt példa. A magas színvo­nalú műszaki kutatási-fej­lesztési tevékenység a rangos elismerésekben is megnyilvá­nul. A BVK-ban nemcsak or­szágosan, de nemzetközi­leg is elismert szakembe­rek dolgoznak, és gyakran publikálják a gyakorlatban már bizonyí­tott, bevált új módszereket. Keresztes János ugyancsak a kiutalás-fejlesztés kérdései­vel foglalkozott igen beha­­tolvi, és elmondotta: a BVfc- ben a kémiai kutatás mutat fel új és új eredményeket, új módszereket, amelyeket a gyakorlat visszaigazol. Ilyen színvonalra kell emelni a vállalatnál a vegyi-gépészeti kutatást is, s e téren még sok a­ tennivaló. Szénégető József azt hang­súlyozta többek között: cél­tudatosan azon kell munkál­kodni, hogy a tudomány mi­nél gyorsabban termelőerő­vé váljon, ez a vállalat és a népgazdaság érdeke, erre kell ösztönözni a kutató-fej­lesztő szakembereket. Zavadovics László, a párt­­bizottság titkára összefogla­lójában arról is szólott, hogy a kutató, fejlesztő és tervező munkában többre vagyunk képesek, mint amit jelenleg végzünk. A kutatás-fejlesztés most, a PVC—III. nagyberuhá­zás befejezése után az egyik fő feladatot jelenti. A PVC—III. nagyberuhá­zás megvalósítására hozott városi pb 1974. VI. 5-i ha­tározat végrehajtásáról szóló jelentés megállapította, hogy az azóta eltelt több mint 5 év politikai és gazdasági munkájának eredményeként, a vegyipar eddig legnagyobb beruházása lényegében befe­jeződött. Jelenleg a PVC—III. már mintegy 120 ezer tonna pvc-port állított elő, kiváló export minőségben. A nagyberuházás határidő­re, jó minőségben és a meg­adott költségkereten belüli megvalósítása azt bizonyítja: a beruházó és a kivitelező vállalatok kiemelkedő mun­kát végeztek. S mint az már közismert, a BVK új és ha­talmas pvc-gyára nemzetközileg is egyre is­mertebbé válik, mert ki­fogástalan terméket szál­lít a piacokra. Zavadovics László többek között ezt mondotta e napi­rendi pont összegezéseként: a PVC M Ill-nál szerzett ta­pasztalatokat, módszereket át kell adni más vállalatoknak is, hogy a beruházások során hasznosítani lehessen. A vb-ülés előremutató, ér­tékes munkát végzett. Jól ha­tározta meg a soron követ­kező legfontosabb feladato­kat, gazdaságpolitikai teen­dőket, egy sor területen. Különösképpen az üzemi de­mokrácia továbbfejlesztése és a kutató-fejlesztő, tervező te­vékenység területén, amely most valóban a kombinát jö­vőjét alapozza meg. (—szegedi—) 1979. JÚLIUS 5. Répási Ferenc 1936-1979 Az elmúlt héten szerdán, június 27-én, váratlanul el­hunyt Répási Ferenc elv­társ, aki 1963-tól dolgozot a Borsodi Vegyikombinát­ban, ahol több, nagy fele­lősségge­ járó munkakört látott el, kommunistához méltó szorgalommal, fegyel­mezettséggel. Munkásévei kezdetén aktívan bekapcso­lódott a Kommunista Ifjú­sági Szövetség munkájába, majd később, mint pártcso­­port bizalmi, nagy felelős­séggel tevékenykedett párt­­alapszervezetében. Az el­múlt esztendőben a párt­­alapszervezet titkárává vá­lasztották. Mind gazdasági, mind pedig politikai mun­káját haláláig magas szín­vonalon látta el. Elhunytá­­val nagy veszteség érte a Borsodi Vegyikombinát kol­lektíváját. Emlékét kegye­lettel megőrizzük. A Borsodi Vegyikombinát nagyüzemi pártbizottsága Kin­övelés A közművelődés fejleszté­sének feladatait összegező, 1974-es párthatározat a leg­fontosabb tennivalók között említi meg a munkásművelő­dés lehetőségeinek, helyzeté­nek javítását. . E gondolat szellemében készítette el an­nak idején programját az Északmagyarországi­­ Vegyi­művek művelődési bizottsága is. A sajóbábonyi vállalatnál több, mint 1900 munkás dol­­gozik. Közülük szakképzett­séggel csak mintegy ezren rendelkeznek, a létszámuk 39 százaléka betanított, a többi­ek segédmunkásként dolgoz­nak. Az első és legfontosabb teendő: a munkások művelt­ségi színvonalának növelése. Amint arról nemrég a párt­bizottság előtt a művelődési bizottság beszámolt, az utób­bi időszakban csökkent azok­nak a száma, akik nem ren­delkeznek az általános iskola­­elvégzéséről szóló bizonyít­vánnyal. Örvendetes az is, hogy emelkedett azoknak a szak­munkásoknak a száma, akik középfokú képesítést szerez­tek. A munkások 17,5 száza­léka — 347 dolgozó — vé­gezte el valamelyik középis­kolát. Különösen az utóbbi három esztendő jelentett di­namikus fejlődést: ebben az időszakban 117 fizikai dolgo­zó fejezte be eredményesen a középiskolában a tanulást. Jelenleg a közép- és a felső­fokú oktatási intézményekben a vállalat 194 dolgozója ta­nul, s közülük kilencvenen munkások. Népszer­ű továbbképzési forma a technikusminősítő rendszer. Bevezetése óta, az eltelt öt esztendő alatt az ÉMV-ben 101-en szereztek technikusi oklevelet. Közü­lük hetvenketten a szakmun­­kás-bizonyítványhoz szerez­ték meg a középfokú képe­sítést. Időnként továbbképzésben részesülnek a szakmunká­sok. A vegyészek kivételével általában valamennyi szak­mában megtörtént a tovább­képzés. Bizonyos esetekben külső szervek tanfolyamain szereztek megfelelő, új isme­reteket egyes dolgozók. Há­rom év alatt hatszázan vettek részt valamilyen továbbkép­­zésben. Ugyancsak képzést kaptak a munkás csoportve­zetők. Amint azt az ÉMV-ben a pártbizottság megállapította: ahhoz, hogy továbbra is szín­vonalasan valósuljanak meg a közművelődési határozat­ból adódó feladatok, a külön­féle szervek munkájának koordinálására, egy erre hi­vatott, önálló munkakör léte­sítésére lesz szükség. (gyárfás) Ahol a poliuretánt gyártják A hazai műanyagipar egyik jelentős bázisa az Északíra­­gyaror­szági Vegyiművek po­­liuretánüzeme. A 7-egység­­ben gyártott lágyhabokat ma már megtalálhatjuk az élet valamennyi területén. A kár­­pitos­ és a textilhab félesége­ket elsősorban a hazai bútor­os járműipar, valamint a ru­­házati cikkeket gyártó vál­lalatok használják fel. A régi üzemben, valamint a rekonstrukció során épült, új csarnokban végzik a ha­bosítást. Igyekeznek felhasz­nálni a gyártás során kelet­kező hulladékot is , de manapság annak még csak egy hányadát tudja hasznosí­tani, feldolgozni és értékesí­teni a vállalat. Nemegyszer jelent gondot a késztermék tárolása, szállítása , hiszen a jelenleginél jóval nagyobb kapacitás kellene e céllá. Sokszor megnehezíti a hely­zetet, hogy rendkívül nagy raktárteret foglal el az össze,­gyűlt és még feldolgozásra váró hulladékanyag is. Képeinken a hulladékból készült tömbök vágását (bal­oldalt), valamint a készáruk csomagolását (jobbra) láthat­­ják olvasóink. Fotó: Hamvas Géza

Next