Borsodi Vegyész, 1989. július-december (26. évfolyam, 27-51. szám)

1989-07-06 / 27. szám

Részráyfaá® alakult a szekszárdi gyáron . A BVK hivatalos lapjá­nak június 27-én megje­lent számában arról tudó­sít, hogy részvénytársa­­­sággá alakult a mű­anyagfeldolgozó gyár szekszárdi egysége. Amint az a vezérigazgatói utasí­tásban olvasható: a vál­lalati tanács 1989. márci­us 24-i határozata alap­ján június 1-jétől műkö­dik Rt-formában a gyár­egység. A vezérigazgató felhív­ja az érintett területek ve­zetőinek figyelmét, hogy a továbbiakban az üzleti és a piaci jellegnek kell ér­vényesülnie a Borsodi Ve­gyi Kombinát, valamint a részvénytársaság kapcso­lataiban. VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! A BORSOD MEGYEI VEGYIPARI VÁLLALATOK DOLGOZÓINAK METHAPJA XXVI. ÉVFOLYAM, 27. SZÁM 1989. JÚLIUS S.­ARA: 1.30 FT ríróasztal mellől nézve.»» Mint minden évben, az idén is nagy várakozás előzte a meg­y Borsodi Vegyi Kombinát munkahelyein a kollektív szer­ződés módosítását. Az 1986—1990-es dokumentum kiegészí­tésére, bizonyos pontjainak megváltoztatására a javaslatok tömkelege érkezett be a dolgozóktól, a különböző kollektí­váktól. A június 29-én délutánra összehívott főbizalmi tes­tület volt hivatott arra, hogy elfogadja a javaslatokra ér­kezett, s írásban korábban közreadott válaszokat. E fóru­mon kellett állást foglalniuk a dolgozók képviseletében, hogy hozzájárulnak-e a szerződés módosításához, felhatal­mazzák-e a szakszervezeti bizottság titkárát a dokumen­tum aláírására. Mielőtt részletesen képet adnánk a közel három órán át tartó, s nemegyszer pa­rázs vitáról, érdemes meg­említeni : kompromisszum született, s ezt is csak sze­rény szavazattöbbséggel fo­gadta el a testület. Bevezetőjében Szoboszlai Árpád, a munkaügyi főosz­tály vezetője elmondotta: juttatásokkal kapcsolatban pedig — szerinte — nem lehet az íróasztal mellől nézve eldönteni, mi a kü­lönböző posztokon dolgozók számára a megfelelő... Számtalanszor hangzott el a tanácskozáson a különböző pótlékok, díjazások szintén régóta ,,visszaköszönő” ügye. A kubikosoknak járó­­ fo­rmakakőkben járó fehér­nemű kihordási ideje meny­nyi legyen, s hogy a buda­pesti kirendeltség dolgozói is ugyanakkora összegű ét­kezési hozzájárulást kapja­nak — nos, az ilyen ügyek talán nem is kívánnának ily széles körű fórumot. Jo­gosnak tűnik persze az az igény is, hogy a kisebb ké­pesítés megszerzése után ne a nevetségesen alacsony ösz­­szeget fizesse a vállalat, mert az egyáltalán nem ösztönöz a képzésre, tanu­lásra. Mint ahogy az is el­lenérzést váltott ki, hogy a személyzeti és oktatási fő­osztály által javasolt főelő­adói munkakört elfogadták, a gyárak által igényel­t cso­portvezetői státuszt már nem... •• Örökzöld javaslatok, elutasító válaszok Módosítják a BVK kollektív szerződését hamarosan hozzálátnak a szakbizottságok az új, öt év­re szóló kollektív szerződés előkészítéséhez. Jelenleg csak azokat a módosításo­kat tartják időszerűnek, amelyeket az időközben megjelent rendeletek tesz­nek szükségessé. Tizenhárman kértek és kaptak szót, s legtöbben nemcsak a saját „házuk tá­járól” hozott kritikai meg­jegyzéseket, jogos, vagy an­nak vélt sérelmeket emlí­tették. Igyekeztek „kitekin ■ teni”, s lehetőleg vállalati szinten vizsgálni a koordi­nációs bizottság (általában elutasító) válaszát a módo­sító javaslatokra. Mindjárt az elsőként hoz­zászóló Fekete Nagy Gábor szinte „kivesézte” az egész anyagot. Mint mondotta: nem érzi, hogy kellőképpen átgondoltak, mindenki szá­mára érthetőek a reagálá­sok a különböző pontokra. A különféle munkavédelmi hontos pótlék 20 éve (!) té­ma — jegyezte meg az épí­tési gyáregység képviseleté­ben Bagó Attila. S azt is sérelmesnek ítélte, hogy „odafönt” döntik el, hogy a különböző szennyeződéssel járó munkák végzői meny­nyi és milyen tisztasági szert kapjanak. Nem egy főbizalmi a szellemi munká­sok pótlékát, a szabad idő­ben végzett munka megvál­tását emlegette — ez alka­lommal is eredménytele­nül ... Volt, aki azt emlí­tette fel, hogy az otthoni ügyedet, s a készenlét díja­zása nem egyforma a fizi­kai és a műszaki állomány­ban dolgozóknál, mások — ki tudja, még hányadszor — ismét a rugalmas munka­idő-rendszer anomáliáit em­legették. .• Nem egy „piti” kérdés is hangot kapott a vitában —, s ez bizony már elgondol­kodtató. Merthogy az egyes Sorolhatnánk vég nélkül az elhangzott, s intézkedést váró javaslatokat. Mint aho­gyan azt is tételesen idéz­hetnénk, hogyan igyekezett választ adni — megismétel­ve általában a már koráb­bi érveket — Szoboszlai Árpád, a válalat munka­ügyi főosztályának vezetője. Mint hangsúlyozta: kevés idő volt az anyag megszöve­gezésére, s egyébként is­ a pótlékok ügye (amely elis­merten már régen megérett a változtatásokra), majd csak az újabb öt évre szóló szerződésben kerül változ­tatásra. A továbbiakban el­mondotta: a premizálást idén a harmadik negyedévben új rendszer szerint, a vállalati munkához, eredményhez va­ló hozzájárulás arányában akarják megvalósítani! Bi­zonyos kérdésekbe­n (pl. a rugalmas munkaidő, vagy a munkaruha ügye) újabb vizs­gálatot, felmérést ígért, álláspont kialakítását szor­galmazta. Néhány, elsőre el­utasított módosításnál java­solta az újabb vizsgálatot a végleges döntés előtt. Áthidaló javaslatát —, mely szerint az új kollektív szerződés előkészítéséhez a vállalat és a szakszervezet által a főbb kérdéskörökre létrehozandó szakbizottságok már októberben lássanak hozzá, s az év végére végez­zék el a szükséges vizsgála­tokat — végül is elfogadták a főbizalmiak. Mint ahogyan egyetértettek azzal is: a je­lenlegi módosítást csak 1990. január végéig szólóan látja el kézjegyével az szb-titkár. A szavazás eredménye: a nyolcvankét jelenlévőből hu­szonegyen a módosítás ter­vezetét nem fogadták el, ti­zenhárman tartózkodtak a szavazástól. Ki lehet ezután­­számolni, mekkora volt a szótöbbség... Gpárföl­KMmtm Vállalataink a pozsonyi Inchebán Június 24. és 30. között tartott nyitva a pozsonyi vegyipari vásár, az Incheba. A most 21. alkalommal meg­rendezett vásáron a Hufig­­expo szervezésében, mint­egy 520 négyzetméteren több mint 20 vállalat képviselte hazánkat, köztük a kazinc­barcikai Borsodi Vegyi Kombinát és a sajóbábonyi Északmagyarországi Vegyi­művek. 1988-ban a csehszlovák— magyar kétoldalú áruforga­lom mintegy 5 százalékkal nőtt, és az év végére elérte az 1,753 milliárd rubelt. A forgalomnak mintegy fele gépipari termék, a legdina­mikusabban a vegyipari áruforgalom bővül: a tervek szerint 1986—90 között vegy­ipari exportunk közel hat­vanöt, importunk pedig mintegy negyvenöt százalék­kal nő. Az Incheba magyar kiállí­tói között a BVK-n és az ÉMV-n kívül szerepelt az Egyesült Vegyiművek, a Ma­gyar Viscolagrár, a Tisza­­menti Vegyiművek, a Buda­pesti Vegyiművek, a Taurus, a MOM és a Medimpex. Az ÉMV növényvédő sze­rekkel, a BVK poliuretánból készült autószerelvényeket, cipőtalpakat, víz- és szenny­vízkezelő szerek­et mutatott be. Pályakezdők bére Az idén végzett szak­munkások közül jó néhá­nyan kezdik el a munkát a Borsodi Vegyi Kombinát üzemeiben. A munkaügyi főosztály a közelmúltban úgy foglalt állást, hogy a kezdő szakmunkások bértétele 26—29 forint kö­zött állapítható meg. Az órabért úgy állapí­tották meg, hogy ne ke­letkezzen bérfeszültség az elmúlt évben alkalmazott pályakezdők és az idén munkába álló szakmunká­sok között. Mindezek utáa nem vé­letlen, hogy a vita összefog­lalásakor Tamek Gyula szó­­titkár először is azt jegyez­te meg: az írásos anyag el­ső olvasásakor kiderült, hogy egyszerűbben, konkrétabban kellett volna megfogalmazni a válaszokat, s erre elfogad­hatatlan az a magyarázat, hogy kevés volt az idő. Egyes kérdéseket kiemelve, szor­galmazta a munkaidőn túl vállalható másodállások egy­értelmű szabályozását, va­lamint a rugalmas munka­idő-rendszer kérdését, hi­szen — mint mondotta — több esztendős tapasztalat­­szerzés után végre ebben is konkrét állásfoglalást vár­nak el a dolgozók. Egyet­értett a továbbképzés ösz­tönzésének fokozásával, s a bér, a mozgóbér felosztásá­val kapcsolatban egységes Befejezte a rel­érd­­-szi­ízítís A múlt héten, június 27— 28-án a Borsodi Vegyi Kom­binát adott otthont a III. magyar magnézium-szimpó­­ziumnak. A tanácskozáson neves hazai és külföldi szakemberek vettek részt. Amint azt Töreki Ernő, mű­szaki vezérigazgató-helyettes hangsúlyozta, a hazai mag­néziumkutatás az orvosbio­lógiai résszel kezdődött Mannsfeld professzor révén a húszas években. Megálla­pította, hogy az agysejtek működése magnéziumigé­nyes. A mostanihoz hasonló, első tanácskozást 12 eszten­dővel ezelőtt, Győrben ren­dezték meg. Az orvosi magnéziumos kutatást követte az agrár­jellegű talajtani, növényter­­mesztési kutatás. A magné­­ziumos növénybiológiai, biokémiai kutatás a Borsodi Vegyi Kombinátnál kezdő­dött el a hatvanas években, a vállalat agrokémiai osztá­lyán, dr. Kiss A. Sándor osztályvezető irányításával. A mintegy 30 előadás kö­zött hangzott el dr. Kiss A. Sándor, akadémikus, a BVK nyugalmazott osztályvezető­jének előadása is, A mag­nézium hármas szerepe a biológiában címmel. A részt­vevők 30 poszter dolgozat segítségével is gyarapíthat­­ták ismereteiket a legújabb kutatási eredményekről. A kétnapos szimpózium a szakember-találkozók mel­lett talajtani, növény- és állattenyésztési, orvosi, bio­lógiai és biokémiai témakört ölelt­ fel. Termelési helyzetkép az ÉKV-ből Aránylag kedvező év eleji „rajt” után, sikeresen alakult az ÉMV-ben az év első hat hónapjában az idei termelési tervek időarányos teljesítése. Amint azt a legfrissebb, nap­rakész adatok ismeretében Dudás László termelési vezér­igazgató-helyettes elmondotta: várhatóan 370 millió forint­tal lesz több a konkrét árbevétel, hiszen a 4,5 milliárdos tervből több mint 2,6 milliárdot már megvalósítottak. — Vállalatunk fő profil­ja, a termelés mintegy 60 százalékát kitevő növényvé­­dőszer-gyártás. A rendelése­ket sikerült teljesítenünk, s csak az alapanyagellátási nehézségeken múlott, hogy nem tudtuk kielégíteni a je­lentkező többletigényeket is. E termékeinkből a kéthar­madrész külföldi piacokra megy — Európától Délkelet- Ázsiáig, számos országba. Jelentős megrendelő a Szov­jetunió. Rugalmas létszámátcso­portosításra, időnként leál­lásokra került sor nemegy­szer amiatt, hogy nem ju­tott hozzá időben a vállalat a szükséges alapanyaghoz. Megnehezítette a helyzetet az első negyedévben, hogy nemegyszer történt huza­vona a szovjet—magyar áru­csere-forgalomban. Az agrokémiai egyez­ményt késve, csak idén feb­ruár 15-én hagyták jóvá, s a gyártáshoz szükséges alap­anyagokat csak ezután le­hetett megrendelni. Ennek ellenére szállítási kötelezett­ségeit az ÉMV teljesítette az első fél évben a Szovjet­unióval szemben.­­ A formalingyártási ka­pacitásunkat évi 15 ezer tonnával bővítettük. Válla­latunk szállítja majd a Bor­sodi Vegyi Kombinát szá­mára az MDI gyártásához szükséges formalint. Jelenleg valamivel ,,csen­desebb” a leemelési folya­mat, hiszen a V—3 üzemben például július 1—15. között kerül sor a rendes évi nagy­leállásra. A termelési prog­ramokhoz igazodva, a szep­temberben a Z-, valamint az U-üzemben látnak majd hozzá a nagyjavítási mun­kálatokhoz. — Fontosnak tartom azt a rekonstrukciót, mely ugyancsak ebben az idő­szakban történik. Három kazánunk közül tavaly egyet már teljesen felújítottunk, s most végzik a másik fel­újítását. A munkálatokat az Erőműkarba­nntartó Vállalat, valamint annak alvállalko­zói végzik. S mivel a har­madik kazán is lassan meg­érett a rekonstrukcióra, van „tartalékban” egy pluszka­zánunk, amely — esetleges zavar alkalmával — rövid időn belül üzembe állítható. Amint azt a termelési ve­zérigazgató-helyettes hang­súlyozta: az 1989-es év első felében elért termelési­ ered­mények a vállalati kollektí­va összteljesítményének, a munkahelyi kollektívák jó hozzáállásának eredménye is. Ezen a tényen múlott, hogy az átmeneti alap­­anyag-hiányok, s egyéb ked­vezőtlen tényezők ellenére is sikerült megtartani az új piacokat, teljesíteni a rubel, és a tőkés megrendeléseket, s természetesen kielégíteni­­— a lehetőségekhez mér­ten — a hazai igényeket. Gy. K.

Next