Szabó Zoltán (szerk.): Botanikai Közlemények, 33. kötet (1936)
1936 / 1-6. szám - LENGYEL GÉZA: Degen Árpád emlékezete. 1866-1934
.A LENGYEL GÉZA tok, különösen a Kísérletügyi Közlemények, a Köztelek is külföldi szaklapok hasábjain megjelentek. Ezek közül a legfontosabbak az arankakérdésre, a malombükkönyre, a hereféle magvak származására, azok termelési értékének elbírálására, a rostaaljakra, a magyar búzakérdésre, stb. vonatkoznak. Legérdekesebb azonban talán az a dolgozata, mely az oroszmák beléndektartalmával foglalkozik, amely szélesalapú gazdasági, botanikai és orvostudományi megállapításaival ennek a kérdésnek minden vonatkozását tisztázta. A háború után egy évtizeden át mint a Köztelek „Gazdasági Növénytan" rovatának vezetője, az ebbe a tárgykörbe tartozó külföldi eredményeket időről-időre vonzó összefoglalásokban hozta a magyar gazdaközönség tudomására s számtalan felmerülő kérdésben nyújtott a magyar gazdaközönségnek tájékoztatást. A szerkesztésében 8 kötetben megjelent Magyar Füvek Gyűjteménye (Gramina Hungarian) s az 5 kötetben megjelent Magyar Sásfélék, stb Gyűjteménye (Сурегасеае, Junceacae, etc. Hungaricae) kiállításával, fajainak gazdagságával, botanikai és mezőgazdasági megállapításaival messze túlhaladja a külföldi hasonló vállalkozásait. A Magyar Füvek Gyűjteményének impozáns kötetei nélkülözhetetlenek hazánk rétjeinek és legelőinek szakszerű megismerése és javítása terén. Épp olyan nélkülözhetetlen azonban minden botanikus szakember részére, aki Magyarország növényzetének az itt összegyűjtött csoportjaival foglalkozni kíván, mert benne egész sorát találhatja a hazánk flórájára vonatkozó új megállapításoknak. Vezetése alatt lefolyt közel négy évtized alatt a budapesti Vetőmagvizsgáló Állomás hazánkban valósággal mezőgazdasági botanikai központtá lett. Számos külföldi szakember nemcsak rövid látogatásokat tett ott, hanem hónapokon át folytatott beható tanulmányokat, úgyhogy nem egy orosz, japán, norvég, olasz, horvát, stb. szakember nyerte az ő vezetése alatt tudományos továbbképzését. A nemzetközi mezőgazdasági és tudományos életben elfoglalt kivételes helyzetét Degen Árpád arra használta fel, hogy a magyar vetőmag jó tulajdonságait a külfölddel megismertesse s így annak exportlehetőségeit növelje. Így reámutatott a magyar származású hereféléknek, elsősorban a lucernának, a faggyal és szárazsággal szemben való nagy ellenállóképességére, melyet külföldön végzett elfogulatlan termelési kísérletek is támogattak. Propagandájával elérte azt, hogy ma a nagy nyugati állattenyésztő országok, mint Németország, Dánia, Svédország, Svájc, sőt újabban Hollandia és Lengyelország is, melyek lucernavetőmagot egyáltalában nem, vagy a szükségletet el nem érő mennyiségben termelnek, elsősorban a magyar származású magot keresik, sőt annak jeles tulajdonságait magasabb vételárral is kifejezik, ami a magyar gazdaközönség jövedelmének gyarapodását jelenti.