Horváth Imre - Maróti Mihály (szerk.): Botanikai Közlemények, 66. kötet (1979)

1979 / 2-4. szám - SZABÓ S. ANDRÁS: Növényi anyagok bórtartalmának, valamint a bór felvételét s eloszlását befolyásoló egyes tényezők vizsgálata

Bor. Ködern. 66. kötet 4. füzet 1979. NÖVÉNYI ANYAGOK BÓRTARTALMÁNAK, VALAMINT A BÓR FELVÉTELÉT S ELOSZLÁSÁT BEFOLYÁSOLÓ EGYES TÉNYEZŐK VIZSGÁLATA SZABÓ S. ANDRÁS Mintegy 70 éve ismeretes, hogy a növények számára a bór esszenciális mikro­elem. Egyes növények - pl. cukorrépa, len­t különösen nagy bórigényűek, másoknak pl. gabonafélék — kevesebb borra van szükségük. A litoszférában a bór átlagosan 3 • 10,4% koncentrációban fordul elő (Szpravocsnik himika 1971), azonban a különböző talajok eltérő bértartalma, az egyes növények különböző bérigénye, valamint egyéb tényezők (pl. csapadékban gazdag helye­ken a bor gyorsan kimosódik a talajból) következtében a növényeken gyakran borhiányra utaló tünetek jelentkeznek. A talaj borral történő trágyázása esetén (a növény csak borsav vagy ennek sós formájában képes a talajból a bort fel­venni) viszont problémát okozhat az a tény, hogy a bór adott koncentráció felett már toxikus hatású a növényekre, s a fiziológiailag szükséges, valamint a toxikus koncentráció közötti intervallum nem túl széles­ (BOWEN 1977). Bár a bór növényekre gyakorolt hatásáról már számos információ áll rendel­kezésünkre így pl. ismert, hogy a bór mangánnal együtt adagolva növeli a növények szénhidráttartalmát, vagy pl. а В + Mn + Al együtt fokozza a növények sótűrését azonban a bór növényfiziológiai szerepe, transzportja a növényben messze nem tisztázott kérdés. A bór élettani hatását, az egyes növények bértartalmát s a bór eloszlását, a borhiány s a toxikus koncentráció kérdését s a talaj és a növény bértartalmának összefüggéseit tárgyaló szakiro­dalom pl. (TEMPLE—LINTON 1976, JOHN et al. 1977, POLLARD et al. 1977) — nem túl bőséges, s nem ellentmondásmentes. Ez minden bizonnyal azzal magya­rázható, hogy a bór analitikailag a meglehetősen nehezen meghatározható ele­mek közé tartozik, s ezért a mg/kg koncentrációtartományban való mérés rend­kívül nagy érzékenységű analitikai módszerek alkalmazását igényli. Annak ellenére egyébként, hogy az utóbbi években a legkülönfélébb műszeres analiti­kai bőrmeghatározásokról olvashatunk — pl. PIERCE és BROWN (1976) atom­emissziós, KILROY és MOYNIHAN (1976) atomabszorpciós, KALINYIN és GIL­JEVA (1976) potenciometriás méréstechnikát ismertet — a biológiai anyagok bértartalmának mérésére nem alakult ki olyan metodika, amely minden szem­pontból (érzékenység, reprodukálhatóság, időszükséglet, olcsóság stb.) kielégí­tené az igényeket. Jelen közleményben egy olyan prompt aktivációs analitikai módszer alkal­mazását mutatjuk be, amely alkalmas néhány cm2 felületű növényi minták bér­tartalmának roncsolásmentes meghatározására. Anyag és módszer Két kísérletsorozat elvégzésére került sor. Az első célja különböző növények ill. termé­sek bértartalmának meghatározása volt adatgyűjtés céljából.­­Mint ismeretes, a bór az emberi ill. állati szervezetekre toxikus hatású (VERBICKAJA 1975). S így fontos lehet

Next