Horváth Imre - Maróti Mihály (szerk.): Botanikai Közlemények, 66. kötet (1979)
1979 / 2-4. szám - SZABÓ S. ANDRÁS: Növényi anyagok bórtartalmának, valamint a bór felvételét s eloszlását befolyásoló egyes tényezők vizsgálata
Bor. Ködern. 66. kötet 4. füzet 1979. NÖVÉNYI ANYAGOK BÓRTARTALMÁNAK, VALAMINT A BÓR FELVÉTELÉT S ELOSZLÁSÁT BEFOLYÁSOLÓ EGYES TÉNYEZŐK VIZSGÁLATA SZABÓ S. ANDRÁS Mintegy 70 éve ismeretes, hogy a növények számára a bór esszenciális mikroelem. Egyes növények - pl. cukorrépa, lent különösen nagy bórigényűek, másoknak pl. gabonafélék — kevesebb borra van szükségük. A litoszférában a bór átlagosan 3 • 10,4% koncentrációban fordul elő (Szpravocsnik himika 1971), azonban a különböző talajok eltérő bértartalma, az egyes növények különböző bérigénye, valamint egyéb tényezők (pl. csapadékban gazdag helyeken a bor gyorsan kimosódik a talajból) következtében a növényeken gyakran borhiányra utaló tünetek jelentkeznek. A talaj borral történő trágyázása esetén (a növény csak borsav vagy ennek sós formájában képes a talajból a bort felvenni) viszont problémát okozhat az a tény, hogy a bór adott koncentráció felett már toxikus hatású a növényekre, s a fiziológiailag szükséges, valamint a toxikus koncentráció közötti intervallum nem túl széles (BOWEN 1977). Bár a bór növényekre gyakorolt hatásáról már számos információ áll rendelkezésünkre így pl. ismert, hogy a bór mangánnal együtt adagolva növeli a növények szénhidráttartalmát, vagy pl. а В + Mn + Al együtt fokozza a növények sótűrését azonban a bór növényfiziológiai szerepe, transzportja a növényben messze nem tisztázott kérdés. A bór élettani hatását, az egyes növények bértartalmát s a bór eloszlását, a borhiány s a toxikus koncentráció kérdését s a talaj és a növény bértartalmának összefüggéseit tárgyaló szakirodalom pl. (TEMPLE—LINTON 1976, JOHN et al. 1977, POLLARD et al. 1977) — nem túl bőséges, s nem ellentmondásmentes. Ez minden bizonnyal azzal magyarázható, hogy a bór analitikailag a meglehetősen nehezen meghatározható elemek közé tartozik, s ezért a mg/kg koncentrációtartományban való mérés rendkívül nagy érzékenységű analitikai módszerek alkalmazását igényli. Annak ellenére egyébként, hogy az utóbbi években a legkülönfélébb műszeres analitikai bőrmeghatározásokról olvashatunk — pl. PIERCE és BROWN (1976) atomemissziós, KILROY és MOYNIHAN (1976) atomabszorpciós, KALINYIN és GILJEVA (1976) potenciometriás méréstechnikát ismertet — a biológiai anyagok bértartalmának mérésére nem alakult ki olyan metodika, amely minden szempontból (érzékenység, reprodukálhatóság, időszükséglet, olcsóság stb.) kielégítené az igényeket. Jelen közleményben egy olyan prompt aktivációs analitikai módszer alkalmazását mutatjuk be, amely alkalmas néhány cm2 felületű növényi minták bértartalmának roncsolásmentes meghatározására. Anyag és módszer Két kísérletsorozat elvégzésére került sor. Az első célja különböző növények ill. termések bértartalmának meghatározása volt adatgyűjtés céljából.Mint ismeretes, a bór az emberi ill. állati szervezetekre toxikus hatású (VERBICKAJA 1975). S így fontos lehet