Horváth Imre - Maróti Mihály (szerk.): Botanikai Közlemények, 66. kötet (1979)
1979 / 2-4. szám - PODANI JÁNOS - KOVÁCS MARGIT - DINKA MÁRIA: A balatoni nád elemtartalmának vizsgálata: I. A nád szerveinek összehasonlítása, az elemek közötti korrelációk
Bot. Ködern. 66. kötet 4. füzet 1979. A BALATONI NÁD ELEMTARTALMÁNAK VIZSGÁLATA I. A NÁD SZERVEINEK ÖSSZEHASONLÍTÁSA, AZ ELEMEK KÖZÖTTI KORRELÁCIÓK PODANI JÁNOS-KOVÁCS MARGIT—DINKA MÁRIA A növények ásványianyag-forgalmával kapcsolatos kutatásokban alapvetőek az elemtartalom vizsgálatok. Emellett környezetvédelmi szempontból is fontos ismernünk, hogy az egyes növényfajok mely elemeket képesek nagyobb mértékben akkumulálni. Hazai viszonylatban kiemelkedő jelentősége van a balatoni vízinövények tanulmányozásának. .A Balaton megnövekedett gazdasági-idegenforgalmi szerepe teszi indokolttá és időszerűvé a sokirányú környezetbiológiai kutatásokat. Ennek részeként az MTA Botanikai Kutatóintézetében már több esztendeje foglalkozunk a Balaton állományalkotó növényeivel (hínárfajok, nád, káka, gyékény fajok stb.). Két részből álló cikkünkben a legjelentősebb fajra, a nádra vonatkozó vizsgálataink eredményeit ismertetjük. Célkitűzéseinket három pontban foglalhatjuk össze: 1. A nád szerveinek (levél, szár, járulékos gyökér, rizóma, gyökér és hajszálgyökér) jellemzése és összehasonlítása az elemtartalom alapján. 2. Az analizált elemek (N, P, Si, O, Ca, Mg, Sr, Na, Mn, Fe, Zn, Pb, Cu) közötti korrelációk mértékének megállapítása. 3. A különbözőképpen szennyezett illetve a szennyezetlen partszakaszokról származó minták összehasonlítása szervenkénti lebontásban és a nád egészét tekintve (1. - II. részben). Mintavételi helyéül a Keszthelyi-öbölnek a Csókakői patak torkolatától a balatongyöröki strandig terjedő szakaszát választották. A mintavételi helyek részletes felsorolását és a kvantitatív elemanalízis módszereit 1. - II. részben. A matematikai adatfeldolgozás módszerei A nád szervei egyes elemeinek objektív összehasonlítása, a nagy adattömeg korrekt kiértékelése elképzelhetetlen lett volna a többváltozós numerikus módszerek és számítógép nélkül. Vizsgálataink során a következő eljárásokat alkalmaztuk: variancia-analízis, cluster-analízis és főkomponens elemzés. A számításokat intézetünk HP 9820A kisszámítógépén és az MTA CDC 3300 komputerén végeztük. A matematikai módszerek rövid ismertetése a következő (részletes információ az idézett szakirodalomban) : A variancia-analízist (1. SVÁB 1967, HAJTMAN 1971) A nád szervei között, egy adott elem koncentrációjában mutatkozó szignifikáns különbségek indikálására használtuk. Cikkünk szignifikancia adatai 5%-os valószínűségi szintre vonatkoznak. A cluster analízis valamilyen objektumok (jelen esetben szervek ill. elemek) osztályozására alkalmas módszer. A klasszifikáció során minden jellemzőt (attribútumot) figyelembe veszünk. A cluster-analízis segítségével arra a kérdésre kapunk elsősorban választ, hogy az objektumok halmaza miként osztható kisebb, homogénabbnak tekinthető részhalmazokra. A cluster-analízis ma már az ökológia és a cönológia egyik legfontosabb numerikus módszere (LOKAL— SNEATH 1963, HARTIGAN 1975, JARDINE — LIBSON 1971, ORLÓCZ 1975).