Fekete Gábor - Zsoldos Ferenc (szerk.): Botanikai Közlemények, 68. kötet (1981)
1981 / 3-4. szám - SZABÓ S. ANDRÁS: Növényi anyagok bórtartalmának, valamint a bór felvételét és eloszlását befolyásoló egyes tényezők vizsgálata III.
Bot. Közlem. 68. kötet 3— 4. füzet 1981. NÖVÉNYI ANYAGOK BORTARTALMÁNAK, VALAMINT A BOR FELVÉTELÉT ÉS ELOSZLÁSÁT BEFOLYÁSOLÓ EGYES TÉNYEZŐK VIZSGÁLATA III. SZABÓ S. ANDRÁS Bevezetés A növények bortartalmának s bérfelvételének vizsgálata két szempontból is jelentős. Részben azért, mert a bór a növények számára esszenciális mikroelem, ugyanakkor viszont adott koncentrációhatárok felett már toxikus a növényekre, mivel a fiziológiailag szükséges s a már toxikus koncentráció közötti intervallum nem túl széles (BOWEN 1977), MENGEL (1976), BOWEN (1977) és PAIS (1980) adatai alapján, egyes növények fiziológiailag minimálisan szükséges borkoncentrációja mg/kg levél szárazanyag egységben a következő: paradicsom: 8, cseresznye: 10, borsó: 12, lucerna: 15, fejes saláta: 16, cukorrépa: 18, burgonya: 20, szőlő: 20. Ennél kisebb bortartalom esetén a növényeken a borhiány jellegzetes tünetei — tenyészőcsúcs lepusztulás, szövetek szétesése, barnarothadás, mélyzöld, torz, vastag levelek, a gyökerek nem ágaznak el, stb. — lépnek fel. Megadom néhány növény leveleinek szárazanyagra vonatkoztatott azon bór koncentrációját is, amely felett már fitotoxikusságra utaló tünetek jelentkezhetnek. Búzánál ez 60, kukoricánál 80, burgonyánál 100, rizsnél 130, paradicsomnál 150, cseresznyénél 180, cukorrépánál és cukorborsónál 200 mg/kg szárazanyag. Számos kérdés vár még tisztázásra a bór növényfiziológiai szerepét, növényen belüli eloszlását és transzportját s a felvételét befolyásoló tényezőket illetően is. Így pl. olyan kérdések merülnek fel, hogy a bór elősegíti-e a fehérjeszintézist, s ha igen, milyen mechanizmus szerint, antagonisztikus-e az anyagcserében a bór s a kalcium, összefügg-e a növények kálium- és bértartalma stb. A növények bértartalmának ismerete humán-, ill. állategészségügyi szempontból is fontos, hisz az emberi és állati szervezetek számára a bór toxikus, így az a cél, hogy az emberi szervezetbe lehetőleg minél kevesebb bór jusson, s ennek érdekében pl. az ivóvizek megengedhető maximális bértartalmára 0,5 mg/L értéket javasolnak (VERBICKAJA 1975, BORISOV 1976). SCHORMÜLLER (1965) szerint az élelmiszerekkel és italokkal naponta felvett bormennyiség általában 10—20 mg. Véleményem szerint ez az érték — főleg sok növényi eredetű élelmiszert fogyasztva — jelentősen több lehet (SZABÓ 1979). Általában sok bort tartalmaznak az ásványvizek is (ZVEREV et al. 1976). Az a bórkoncentráció, amely a különböző növények esetében még távolról sem toxikus, embereken és állatokon súlyos zavarokat (bór-enteritisz) okozhat. Éppen ezért mezőgazdasági és egészségügyi szempontból is nagyon fontos, hogy a bórhiányos talajok bórutánpótlásáról úgy gondoskodjunk, hogy a kijuttatott bór mennyisége (néhány kg bór/ha) ne okozhasson szükségtelen borfeldúsulást. Miután a talajok bértartalma (s vízoldhatósága) és a különböző növények bérigénye viszonylag széles határok között van — az egyszikűek kevésbé bérigényesek, mint a kétszikűek — a borhiány elég gyakori jelenség.