Brassói Lapok, 1971 (3. évfolyam, 9-53. szám)
1971-03-06 / 9. szám
GAZDASÁGI FEJLŐDÉSÜNK KÉRDÉSEI Ilie Verdeţ elvtárs beszéde Elvtársak ! 1970-ben, csakúgy mint az egész ötéves terv folyamán, Brassó megye iparvállalatai teljesítették és túlteljesítették az állami tervben megszabott feladataikat, valóra váltották a versenyben tett vállalásaikat, s ezzel lényegesen hozzájárultak az ötéves terv országos teljesítéséhez. Engedjék meg elvtársak, hogy erőfeszítéseikért, jó eredményeikért a párt vezetősége, a kormány, s személyesen Nicolae Ceauşescu elvtárs nevében forró üdvözletemet tolmácsoljam Önöknek, és szívből kívánjak sok sikert és minél jobb eredményeket további munkájukhoz." A IX. kongresszus irányelveinek sikeres teljesítésével jelentősen fejlesztettük nemzetgazdaságunkat. Az 1966—1970-es időszakban számottevő sikereket értünk el a termelőerők fejlesztésében, a gazdaság szerkezetének korszerűsítésében, valamennyi gazdasági ág fejlesztésében, a termelés és a termékek műszaki színvonalának emelésében, a gazdasági egységek és ágazatok, az egész gazdasági élet szervezésében, vezetésében és tervezésében — összhangban a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom időszerű követelményeivel. Az említett időszakban lényegesen javultak a munka- és életviszonyok, növekedett az életszínvonal. Mindezek alapján rátértünk az 1971—1975-ös tervidőszak feladatainak teljesítésére. Ebben az időszakban is gyors növekedési ütemet valósítunk meg, nagy figyelmet fordítunk a korszerűsítésre, a hatékonyság fokozására. Ilie Verdeţ elvtárs a továbbiakban a következőket mondotta : Brassó megye pártaktívájának mai tanácskozása a gazdasági ágak fejlődéséről alkotó munkajelleget öltött, színvonalas volt és gyümölcsözőnek bizonyult. A megyei pártbizottság által előterjesztett tájékoztató és a vita a vállalatok, a gazdasági egységek valóban fontos kérdéseit vetette fel. Ezek közül számos kérdésre megfelelő megoldást találtunk, mások a megyei pártbizottság s a jelenlévő minisztériumi képviselők, valamennyiünk figyelmének homlokterében kell hogy álljanak, hogy mindenképpen biztosítsuk az idei terv jó feltételek közötti valóra váltását, s hogy jó, megfelelő alapot teremtsünk az 1971—1975-ös ötéves terv sikeres teljesítéséhez. Miután a szónok számbavette a nemzetgazdaság fejlesztésében az elmúlt ötéves terv során elért eredményeket, hangsúlyozta, hogy Brassó megye az országos átlagot meghaladó termelésnövekedési ütemmel tűnt ki. Jellemző a megye iparának eredményeire — mondotta Ilie Verdeț elvtárs —, hogy itt valósul meg az ország egész traktor- és tehergépkocsi-gyártása, az országos gördülőcsapágy-gyártás 84 százaléka, a nitrogénműtrágya-gyártás 9,2 százaléka, a cellulóz-termelés 11 százaléka és a gyapjúszövet-termelés 13 százaléka. Abból ítélve, ahogy az év első két hónapjában nekiláttunk az ötéves terv teljesítésének, elmondhatjuk, hogy általában a tervet jól állítottuk össze, előirányzatai reálisak, megfelelnek minden egység lehetőségeinek és ténylegesen megvannak a feltételeink ahhoz, hogy az előirányzatokat teljesítsük és túlteljesítsük. Az év első két hónapjában a megye ipara teljesítette össztermelési és árutermelési tervét, munkatermelékenységi és beruházási előirányzatait. Ez jó, örvendetes dolog, elvtársak. Azonban nem az eredményekről kívánok szólni, hanem azokról a jelenségekről, amelyek azt bizonyítják, hogy az elért eredmények s az átlagos számadatok mögött bizonyos munkaközösségek tevékenységének fogyatékosságai is fellelhetők, így például a vidombáki krétázott papírgyár az eladott és bevételezett árutermelésnél két hónap alatt csak 92 százalékos teljesítményt ért el, a fogarasi vegyikombinát csak 96, a viktóriavárosi 92, a helyiipar pedig mindössze 82 százalékos eredményt mutathat fel Ami pedig a munkatermelékenységet illeti, az Electroprecizic üzem 94 százalékban, a gördülőanyag-javító üzem 99, a Metrom üzem pedig 96 százalékban teljesítette — RÖVIDÍTETT SZÖVEG — a tervet. Úgy vélem, hogy alapvető tanulság ne hagyjuk felgyűlni a dolgokat, ne hagyjunk megoldatlanul egy egész sor kérdést, főleg a műszaki-anyagi ellátással, az egységek közötti szerződéses viszonyokkal, az áruértékesítéssel, a munkaerő-biztosítással és a beruházásokkal kapcsolatos kérdéseket, mert amit nem végzünk el az első negyedévben, azt nagyon nehéz pótolni a következő negyedévekben és sokszor, vagy éppenséggel minden esetben nagyobb költségekkel. Úgy kell megszervezni a munkát, hogy a harmadik és negyedik évnegyedben ne dolgozzunk vasárnapokon is vagy 10—12 órás megnyújtott műszakokban, ahogy egyes vállalatokban még előfordul. A továbbiakban a szónok hangsúlyozta: Noha az első két hónapban az évi beruházási tervből 12,2 százalékot teljesítettek, véleményem szerint ez Brassó megye lehetőségeihez képest kevés. Van egy olyan téves felfogás, hogy januárban, februárban és márciusban nem sokat lehet tenni, pedig az idén télen kedvező feltételeik voltak az építőipari egységeknek. A téli hónapokban az építők e felfogásból eredő álmatagsága miatt a munkálatok javarészét a következő évnegyedekre összpontosítják, az üzembehelyezések zömét a negyedik évnegyedre irányozták elő, amikor aztán közbejönnek még a halasztások is, s ez nagyon nagy károkat okoz a nemzetgazdaságnak. Ha jobb beosztással dolgoznánk, ha jobb viszonyt alakítanánk ki a tulajdonképpeni építkezések és a szerelési munkálatok között, kisebb munkafronttal, kevesebb megnyitott építőteleppel gyorsabb ütemben építhetnénk, hamarabb üzembe helyezhetnék a létesítményeket és gyorsabban hasznot biztosíthatnánk a beruházott összegekből. Ami a munkatermelékenységet illeti, mint láttuk, elég jó a helyzet. Ez azonban nem kell hogy nyugalomba ringassa a pártaktívát s a megye vállalatvezetőit. A munkatermelékenység növelése az idén elég magas, s amit az első két hónapban megvalósítottak, egyes esetekben még a felét sem teszi ki annak a feladatszintnek, amelyet a negyedik negyedévben el kell érniök. Általában, amikor az eredményeket vizsgáljuk, ajánlatos azokat az egész évi feladathoz viszonyítani, mert csak így tudhatjuk, mit kell tennünk, hogy elkerüljük a rohamszerű munkát a harmadik és negyedik negyedévben. A továbbiakban Ilie Verdeţ elvtárs részletesen kitért azokra a fő feladatokra, amelyek a pártszervezetekre, az igazgató bizottságokra, a szakszervezetekre és a KISZ-szervezetekre hárulnak az 1971-es terv példás teljesítésében, a termelési tevékenység gazdasági hatékonyságának növelésében. A gépek és felszerelések kihasználási mutatói, valamint a váltásmutatók növekedéséről szólva a szónak hangoztatta, hogy noha ezen a téren Brassó megye valamivel az országos átlag fölött áll, az elért eredmények még mindig nem tükrözik kellőképpen a megye vállalatainak nagy tartalékait. Egyes helyeken pedig, mint például a rozsnyói szerszámgyárban, az Electroprecizie gyárban és egyebütt, a gépek kihasználási mutatója az országos átlagszínvonal alatt mozog. A váltásmutatók növekedéséről szólva a szónok ezeket mondotta : a váltásmutatónak el kell érnie a 2,4—2,5 arányt. Jelenleg ez 2 körül mozog, egyes egységekben még alacsonyabb. Természetesen ezt a kérdést sem szabad csak általánosságban vizsgálni. Gyakran azok az üzemrészlegek nem érték el a megfelelő váltásmutatói szintet, amelyek döntő mértékben határozzák meg a haladást, a minőséget, a termelékenységet. Különösen a gyártáselőkészítő és szerszámrészlegekről van szó, ahol az igazgató bizottságoknak, a pártszervezeteknek munkaerő, szervezési és gazdasági kérdéseket kell megoldaniuk De a termelési kapacitások jobb kihasználása, mint ismeretes, nem szorítkozik csupán a fentiekre. Javítani kell a gyártási technológiát is. A megyében vannak még elavult technológiai folyamatok. Ma, amikor világviszonylatban és nálunk is egész sor fejlet technológiát alkalmazunk, nem engedhető meg az elavult gyártási folyamat, nem engedhetjük meg magunknak a nagy gépmunka-ráfordítást, a nagy munkaerő-ráfordítást és a túl nagy fajlagos fogyasztást. Határozottabban kell bevezetnünk a fejlett technikai eljárásokat, ki kell terjesztenünk azokat,, amelyek a megyében és az országban jól beváltak. Az az érzésem, hogy ebben a tekintetben minisztériumaink még mindig nem dolgoznak kifogástalanul, nem biztosítják megfelelően a fővállatoknak és üzemeknek a termelési folyamatok újdonságaival kapcsolatos információkat. A termelés és a munka tudományos megszervezésével kapcsolatos tanulmányokról szólva, Ilie Verdeţ elvtárs hangoztatta, hogy a nagy fáradsággal elkészített tanulmányok sokszor kihasználatlanul hevernek a fiókokban A termelés és a munka tudományos megszervezésének széles méreteket kell öltenie, ezt nem szabad idénymunkának tekinteni, és egyáltalán, ne elégedjünk meg azzal, amit már elértünk, hanem állandóan tovább kutassunk új megoldások, új eljárások bevezetéséért. Ezzel kapcsolatosan a szónok különösen hangsúlyozta, hogy jobban fel kell használni a műszaki kádereket és mérnököket a koncepciós tevékenységben, bizonyos technológiai és tervezési megoldások kidolgozásában. A továbbiakban a szónok részletesen kitért a műszaki-anyagi ellátás kérdéseire, az ezzel kapcsolatos hiányosságokra és hangsúlyozta, hogy a legtöbb nehézség a belső műszaki-anyagi ellátásban onnan ered, hogy késve kötik meg a szerződéseket, sok szerződés pedig pontatlan a kötelezettségek körvonalazásában, késlekedések tapasztalhatók a megrendelések leszállításában. Szigorúan tiszteletben ítéli tartani a fogyasztási normákat és nyomon kell követni a rendelkezésre álló anyagkészletet, annak jó kihasználását. El kell érnünk, hogy az üzemben vagy a fővállalatban az úgynevezett biztonsági készlethez senki se nyúljon hozzá, s ha mégis sor kerül rá, erre még a minisztériumnak is fel kell figyelnie. Trier elvtárs mondotta itt, hogy 37 napi készlet kevés. Lehet, hogy igaza van, mert ez az elégtelen választék és a nem megfelelő méretek esetében csak 25—30 napi készletet jelent. Nem szabad megtörténnie olyan esetnek sem, mint a rozsnyói szerszámgyárban, ahol olykor csak 4—5 napra van gyorsacéltartalék. Az ellátási osztályoknak jól tájékozottaknak kell lenniük. Az ellátási osztályokra olyan embereket helyezzünk, akik értenek ehhez a munkához, s nemcsak a kiutalási cédulák kitöltéséhez, olyan embereket, akik értik a termelési folyamatot, ismerik az üzem feladatait és mindent megtesznek a szükséges nyersanyag- és anyagkészletek biztosításáért,, anélkül, hogy fölösleges készleteket halmoznának fel, biztosítva a termelési folyamat jó menetét. Miután kitért a belföldi megrendelőkkel való szerződések megkötésének meggyorsításával kapcsolatos kérdésekre, a szónok foglalkozott a brassói vállalatok exportfeladataival. Rámutatott, hogy a hosszúlejáratú szerződések megkötésére kell helyezni a hangsúlyt. A traktor- és tehergépkocsi-exportról szólva Ilie Verdeţ elvtárs szorgalmazta az elhelyezési piacok kibővítését, új piacok feltárását, oly módon, hogy ezeknek a termékeknek az exportjában nem kell csak néhány országra és a nagy tételben vásárló megrendelőkre szorítkozni. Egyszersmind megfelelő karbantartó szolgálatot kell biztosítani. A szónok a továbbiakban az exporttermelés minőségének javításával foglalkozott. Ezzel kapcsolatosan hangsúlyozta,hogy a megye minden vállalatában szigorú ellenőrzést kell kifejteni a termékek világpiaci versenyképességének növelésére. Javítani kell az exporttermékek műszaki-gazdasági mutatóit. Hangsúlyozta, hogy az exportárat végeredményben a termékek minőségi mutatóinak színvonala, funkcionalitásuk dönti el Állandóan foglalkozni kell azzal, hogy a termelést a külpiacok, a megrendelők igényeihez igazítsuk, ami szükségessé teszi a szervezett és fokozott piackutatást. Ezért az exporttermelést minden vonatkozásban előnyben kell részesíteni. A továbbiakban Ilie Verdeţ elvtárs részletesen foglalkozott a fővállalatokkal, kitért azokra a feladatokra, amelyek Nicolae Ceauşescu elvtársnak, a fővállalatok vezetőivel tartott tanácskozáson elhangzott beszédéből rájuk hárulnak. A szónok behatóan foglalkozott a gépkocsi- és traktoripari fővállalatokhoz tartozó egységek közötti együttműködéssel. Hangoztatta, hogy jó együttműködéssel kell biztosítani a termelési kapacitások teljes és hatékony kihasználását, különösen az öntödékben és a szerszámrészlegeken. A gazdasági tevékenység hatékonysága jórészt a termelés összpontosításától, szakosításától és az együttműködéstől függ. A beruházásokról szólva Ilie Verdeţ elvtárs kitért a tervezők és az építők közötti viszonyra is. Hangsúlyozta, hogy jelenleg az építő nem köteles elfogadni a tervező bármilyen tervét. A közöttük lévő viszonyt törvény szabályozza, s el kell érni, hogy hatékonyabban juttassuk érvényre ezt a törvényt a tervezővel szemben is. Ugyanakkor a megrendelő, az ipari fővállalat is többet kell hogy foglalkozzon a beruházásokkal, és ne elégedjen meg csak a beruházások nyomon követésével. Számos beruházási munkálatnál konkrét feladatokat kell kijelölnie, mert hiszen a megrendelő tudja a legjobban, hogy mit akar, hogyan kívánja fejleszteni az üzemet. De a beruházásokkal való foglalkozás nem szorítkozhat csak az épületre, ki kell terjednie az új termelési kapacitáshoz szükséges gépekre és felszerelésekre is. Ebben a tekintetben Brassó megyében biztató jelenségek tapasztalhatók, különösen az önfelszerelés vonalán. Ilyen vonatkozásban szép eredmények tapasztalhatók a tehergépkocsi-üzemben, a 6 Martie üzemben és más vállalatokban. De az önfelszrelési akció még mindig csak a kezdeteknél tart, még távolról sincs kihasználva az üzemek műszaki káderállományának képessége. Végezetül az ötéves tervvel kapcsolatos káderszükségletekről szólt Ilie Verdeţ elvtárs. Hangsúlyozta : a vállalatvezetők elsőrendű feladata gondoskodni a megfelelő káderek biztosításáról, azok neveléséről, hiszen jórészt ettől függ a hozzáértő vállalatvezetés, az üzem távlati fejlesztése. Ezzel kapcsolatosan — mondotta Ilie Verdeț elvtárs — az egyszerűbb műveletekhez szükséges munkások képzésével kellene kezdenünk a feladatok megoldását. Rövidebb időalatt kell kiképezni az embereket, s ne pazaroljunk magas képzettségű munkásokat egyszerűbb műveletek elvégzésére. Az iparban nagyobb bátorsággal kell felhasználni a női munkaerőt, s nemcsak az élelmiszer- és könnyűiparban, hanem a gépgyártóiparban is. Persze, nem a kazánkovács műhelyekre vagy az öntödékre gondolok, hanem az olyan részlegekre, ahol bebizonyosodott a nők jó munkát végezhetnek, sőt, egyes esetekben éppenséggel lelkiismeretesebben dolgoznak, mint a férfiak. Ilie Verdeţ elvtárs részletesen foglalkozott a szakképzett káderek felkészültségi színvonalának körültekintő program alapján történő emeléséről. A megyei pártbizottság vállalásairól szólva a szónok elismerően értékelte azokat, de az exportvállalásokkal kapcsolatosan megjegyezte : körültekintő tanulmányozás alapján 500 millió valutalejre emelhetők, Nicolae Ceauşescu elvtárs útmutatásainak megfelelően. Miután foglalkozott a gazdasági és a társadalmi élet megszervezésének és vezetésének tökéletesítésére irányuló intézkedésekkel, Ilie Verdeţ elvtárs befejezésül ezeket mondotta : A kommunistákra jellemző komolysággal és határozottsággal láttunk neki az 1971. évi, az ötéves terv első esztendei feladatainak teljesítéséhez. Elmondhatjuk : minden feltételünk megvan ahhoz, hogy teljes egészében teljesítsük és túlteljesítsük a kitűzött feladatokat, a versenyben tett vállalásokat. Az idén ünnepeljük pártunk fennállásának félszázados évfordulóját. Úgy tiszteleghetünk a legméltóbban pártunk előtt, pártunk vezetősége előtt, ha a dicsőséges jubileumot minden ipari egység feladatainak maradéktalan teljesítésével és túlteljesítésével köszönti. Meg vagyok győződve róla, elvtársak, hogy Brassó megye pártaktívája, a megye összes dolgozói — románok, magyarok, németek és más nemzetiségűek — becsülettel teljesítik ezirányú vállalásaikat. ■ Munkájukhoz teljes sikert kívánok ! 10. SZÁM 2. oldal