Brassói Lapok, 1973 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1973-01-06 / 1. szám

AZ RKP BRASSÓ MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NI­PTANAGS LAPJA ■■ VILÁG ÍtIOLET ARJAI, EGYESÜLJETEK ! BRASSÓI LAPOK DÖNTŐ ESZTENDŐ KÜSZÖBÉN A brassói Temelia cementgyár soha ki nem hűlő klin­­ker-égetőkemencéi az új év első órájában kereken 5 ton­na cementtel többet termeltek, mint az elmúlt év óra­­átlaga. így, ilyen iramú munkában képzeljük el 1973-at, ilyen iramú munkára van szükség m­indenütt ahhoz, hogy az ország vágya­ szándéka — az ötéves terv négy és fél év alatti teljesítése — megvalósuljon. S ez az elhatározás — milyen jó ezt tudni — közis­mert minden termelőegységben. Hadd bizonyítsuk ezt példákkal is. Vicenţiu Apolzan, a Rulmentul gördü­lőcsapágy-gyár pártbizottságának titkára : „Ahhoz, hogy az ötéves ter­vet négy és fél év alatt valósítsuk meg, naponta 5 800 gördülőcsapágyat kell gyártanunk terven felül“. Tudják ezt maguk a gördülőcsapágy-gyártók is ? Válasz helyett íme, a tények : az új év első három munkanapján 20 000 gördülőcsapággyal gyártottak többet az előirány­zottnál, d­e kiteltek magukért a traktorgyári dolgozók is. Ja­nuár elsején 21, másodikén 46, harmadikén 30 traktort (a tervezettnek kétszeresét) küldtek el külföldi megren­delőiknek. A brassói kőolajfinomítóban az év első munkanapján megszületett az első újítás is : egy értékes, új szűrési eljárás. S az akarat, a hozzáállás hasonló példáit még sokáig folytathatnék. Az ötéves terv harmadik éve döntő esztendő a gyors fejlődés diktálta országépítő feladatok megvalósításában. Ezzel kapcsolatban pártunk főtitkára. Nicolae Ceauşescu elvtárs felhívta a figyelmet : az egész nemzet arra össz­pontosítja erőfeszítéseit, hogy megvalósítsuk a sokolda­lúan fejlett szocialista társadalom építésének programját. Mert ez a program jelenti számunkra a töretlen előreha­ladást, az ország gyors ütemű fejlesztését, végső soron azt, hogy lépést tartunk minden téren a fejlett civilizá­cióval, a technikával, a tudománnyal és egyre magasabb életszínvonalat teremtünk hazánk lakóinak. Tudjuk , az idei tervfeladatok megvalósításához min­den feltétellel rendelkezünk. A tervet — emlékezzünk ! — tartalékaink, lehetőségeink gondos számbavétele alap­ján dolgoztuk ki, egész dolgozó népünk aktív részvéte­lével. És még van valami, ami döntően járul hozzá fel­adataink megvalósításához : a lépten-nyomon tapasztal­ható, állandóan fejlődő szocialista öntudat, hazafias fele­lősségérzet. Ez a — lényegében döntő — erő hazán­kat, népünket, a párt politikájának megfelelően, törté­nelmileg rövid időszak alatt a jólét és a civilizáció leg­magasabb csúcsaira emelheti. A tavaly a párt Országos Konferenciája nagy jelen­tőségű határozatokat hozott az ország gazdasági-társadal­mi fejlődésének meggyorsítására, a Nagy Nemzetgyűlés pedig számos törvényt hagyott jóvá, melyeknek célja tovább tökéletesíteni a termelési viszonyokat, szocialista társadalmunk megszervezését. E törvények kivétel nélkül a párt gondoskodását tükrözik dolgozó népünk iránt­i mozgató rugói a szocialista öntudat, a hazafias felelős­ségérzet növekedésének. Nicolae Ceauşescu elvtárs újévi rádió- és televízióbe­szédében mondotta : „Valamennyien képesek vagyunk arra, hogy a legjobb körülmények között valósítsuk meg a jövő évi tervet“. Mindnyájan éreztük, ez így igaz. Egyetlen feltétele : saját munkahelyén minden hon­polgár maradéktalanul tegyen eleget kötelességének. Ezt pedig már a tervfeladatok elfogadásával vállaltuk. Huzakodásunknak tehát alapja van. 20­09 * Petőfi Sándorról 1847-ben készült dagerrotip EMBERARCÚ CSODA Volt egyszer egy szilveszter. Százötven évvel ezelőtt. .. Gyönyörű volt, akárcsak bármely szilveszter előtte és utána, tele csilingelő jókedvvel, ün­nepi jókívánságokkal, ünnepi óhajokkal, az emberi remény újabb és újabb megfogalmazásaival. Ez a százötven évvel ezelőtti szilveszter olyan volt tehát, mint a többi. És mégsem. Külön em­lékszik meg róla­ a magyar nép és­ a nagyvilág. Megszületett Petőfi Sándor. Megszületett : Petőfi Sándor. Megszületett a magyar nép első költője. Első, noha előtte is éltek magyar költők, akik a nép felé fordultak, akik a nép nyelvén próbáltak énekelni. Petőfi nem fordult a nép felé, Petőfi a­­zonosult a néppel, nemcsak próbált, hanem tudott is a nép nyelvén beszélni. Énekelni! Nem­csak a nép nyelvén, hanem a nép nyelvén örömét és bánatát énekelte, szabadságvágyát. Apáthy Géza (Folytatása az 5. oldalon)

Next