Brassói Lapok, 1973 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1973-01-06 / 1. szám
BL Lendületes évkezdés a hermányi gépállomáson Nagy sürgés-forgás fogadott az ünnepet követő napon a hermányi mezőgazdasági gépállomás udvarán, műhelyeden. Traktorokat, gépeket javítanak, hogy a tavaszi kampány megkezdése előtt minden gép munkára készen állítasson. * Kérésünkre Mihai Petrovics igazgató elmondotta, hogy a tárcsázó és burgonyaültető gépek javítását már be is fejezték, most pedig a többi gép javításán dolgoznak. Körülbelül harminc traktoros a mezőn van, a napokban be akarják fejezni az ősszel kinnmaradt cukorrépa behordását. Egy másik csoport traktoros istállótrágyát hord a földekre, ismét mások műtrágyaszóró gépekkel dolgoznak. A műhelyben, a javításon kívül különböző cserealkatrészeket készítenek más vállalatok számára. Ezek folyamatos szállítására nagy hangsúlyt fektetnek, mert máshol ezektől az alkatrészektől függ a javítás jó menete. Petrovics igazgató azt is elmondotta, hogy ha a talaj annyira felenged, haladéktalanul hozzákezdenek a mélyszántáshoz azokon a területeken, ahol az ősszel, a kedvezőtlen időjárás miatt, nem lehetett elvégezni e fontos műveletet. Ezen a héten nyitják meg a gépészek számára szervezett agromechanikai tanfolyamokat, két csoportban : kezdőknek és haladóknak. Az előadásokat főiskolát végzett szakemberek tartják, diafilmek, egyéb szemléltető és kiegészítő eszközök felhasználásával. A megyei milícia egyik közlekedési szakembere előadást tart a közlekedésbiztonságról, egy ügyész a közvagyon védelméről, a megyei munkaigazgatóság szakemberei pedig a munkavédelmi előírásokról. A hermányi traktorosok elméletileg és gyakorlatilag egyaránt minél jobban fel akarnak készülni a tavaszi munkálatokra, hogy az egész idényben zavartalanul és jól dolgozhassanak. Uzoni István Tervezők között . Ismeretes, hogy az 1973-as év, az ötéves terv harmadik esztendeje, döntő fontosságú a párt- és államvezetőség által kitűzött nagyszerű feladatok valóra váltásában. Milyen célkitűzésekkel, tervekkel indul ebben az évben a brassói tervezőintézet munkaközössége ? — ezzel a kérdéssel fordultunk Ioan Firta mérnökhöz, a négyes tervezőkollektíva vezetőjéhez. — A Carpaţi szálló és a Divatház tervezése után (melyek már felépítve szépítik Brassó arculatát) hamarosan befejezzük a Központi Piac helyén felépülő Supermagazin tervezését, amely a födémrendszer újszerűsége miatt komoly erőpróbát jelent. Ez a terv lesz az 1973-as esztendőben megvalósuló építkezések utolsó műszaki dokumentációja. Már a tavaly óta 1974—75-re dolgozunk, megelőzve egy lépéssel a tervek megvalósítóit. A sikerek ellenére még akadt 1972- ben egy-két olyan negatív jelenség, amelyet 1973-ban szeretnének teljes mértékben kiküszöbölni. Így például 1972- ben az építkezési költségvetést számító közösség 20 százaléka a különböző változtatások, újratervezések miatt a tervek költségeinek újraszámításán dolgozott. A továbbiak során Ioan Firta elmondotta, hogy a vezetése alatt álló kis közösség 1973-ban nagyobb mértékben fog típusterveket alkalmazni. Ezeket 1970-ben a polgári építkezéseknél 85 százalékban, a kulturális és közügyi építkezéseknél azonban csak 45 százalékban alkalmazták. Az arányszám 1973-ban 100, illetve 95 százalék lesz. A tervek elkészítésénél nagy figyelemmel kísérik azt a célt, hogy a tervezett objektumokat a lehető legrövidebb idő alatt építhessék fel. Ennek érdekében a műszaki és gazdasági számítások egyre nagyobb hányadát elektronikus berendezéseken végzik majd, egyre alaposabbá, elmélyültebbé teszik a tervezést megelőző dokumentációt, s igyekeznek kiküszöbölni minden olyan akadályt,amely eddig lassította a munkát. A tervezésnél fokozott figyelmet szentelnek a drága építőanyagok (fa, vasbeton, hengerelt áru stb.) helyettesítésére, az előregyártott elemek szélesebb körben való alkalmazására. Kiterjesztik együttműködésüket az IGIMB- bel az előregyártott térelemek felhasználásában. Lehetőséget nyújtanak az építőknek a gépesítési lehetőségek jobb kihasználására, korszerű műszaki eljárások — csúszó-zsaluzás, univerzális zsaluzás — tervezésével. Jelenleg a Bucsecsben, a Semenic hegységben, Tusnádon felépülő kötélpályák tervén, a pojánai turisztikai komplexum kibővítésén, az M. Viteazul lakónegyed tömbházainak tervezésén dolgoznak. Reméljük, hogy a jövőben formát öltő számos létesítmény mind e tehetséges tervezőkollektíva alkotó fantáziáját fogja dicsérni. Incze Ibolya Részlet a Mihai Viteazul negyed makettjéből Hogy gazdagabban teremjen a föld Beszélgetés Gheorghe Dima mérnökkel, a megyei mezőgazdasági vezérigazgatóság helyettes igazgatójával . A mezőgazdasági termelőszövetkezetekben készülnek a zárszámadó közgyűlésekre, amelyeken az idei tervfeladatokat is megvitatják. Ön hogyan értékeli az elmúlt évben a megye mezőgazdaságában elért eredményeket ? — Véleményem szerint a tavalyi eredmények — mind a növénytermesztésben, mind az állattenyésztésben — nem tükrözik kellően a mezőgazdaság műszakianyagi alapja által kínált lehetőségeket. E lehetőségek növekedésével kapcsolatban szeretném megjegyezni azt, hogy az ötéves terv első két évében Brassó megyében csaknem 12 000 hektáron végeztek vízlecsapolási munkálatokat, mintegy 200 traktorral és más gépekkel bővült az egységek gépállománya. Az említett időszakban mintegy 10 000 tonnával növekedett a megyének juttatott műtrágya mennyisége — Szeretnék, ha Dima elvtárs utalna az eredményeket csökkentő tényezőkre. — Elsőnek említem a kedvezőtlen időjárást. Az elmúlt télen a száraz hideg miatt több ezer hektár árpa- és búzavetés kifagyott. A nyári bőséges esőzések jelentős veszteségeket okoztak a kalászosok betakarításánál, gyorsították a gyomnövények fejlődését és a különböző növénybetegségek terjedését. Ősszel a sok csapadék nagyon megnehezítette a betakarítási munkálatokat, számottevően csökkentette a hektárhozamot, különösen a burgonyánál. — Bizonyára nem csupán a természetet hibáztathatjuk. — Sajnos, nem egy szubjektív jellegű tényezőt említhetek, amely csökkentette a munka hatékonyságát. A vezető tanácsok, a községi néptanácsok a munkára alkalmas napok, hetek idején sem mozgósították kellőképpen a falvak lakosait a munkálatok elvégzésére. A gépesítők sem használták ki maradéktalanul a munkaidőt. A munkaszervezés terén nemegyszer tapasztalhattunk gyengeségeket, visszásságokat Mindössze két példát említek. A tavaly nagy mennyiségű szénafü veszett kárba azért, mert a gazdaságok vezetői nem hajtották végre a szénafű besilózására vonatkozó utasításainkat Hasonlóképpen számos termelőszövetkezetben hetekkel megkéstek a kukorica besilózásával, s ez újabb veszteségeket okozott a takarmányalapban. Ezek mind olyan jelenségek, amelyeknek az idén nem szabad megismétlődniük. — Milyen feladatok hárulnak 1973-ban a megye mezőgazdaságára ? — Az idei tervfeladatok megállapításakor abból a tényből indultak ki, hogy Brassó mezőgazdaságában is számos belső tartalékot kell értékesíteni. Komoly erőfeszítéseket kell tenni minden egységben a hektárhozam növelésére. Azért hangsúlyozom ezt a követelményt, mert az idén például, az elmúlt évhez viszonyítva, csaknem 10 000 tonnával több árpát, 11 700 tonnával több kukoricát kell átadnunk a központosított alapba Ez a növekedés a cukorrépa és a burgonya esetében 50 000, illetve 34 000 tonnát jelent. Az állami terv előirányzatának értelmében az idén a megye állatállománya 25 000 szarvasmarhával, 20 000 juhval, 13 000 sertéssel és 180 000 szárnyassal növekszik. A mezőgazdasági termelés gazdasági hatékonyságát jelentősen befolyásolja a termelés koncentrálása, szakosítása. Hogyan értékeli ön az e téren elért eredményeket ? — Véleményem szerint ezzel a kérdéssel csupán az utóbbi két-három évben foglalkozunk komolyan. Ennek ellenére máris beszámolhatunk néhány jó eredményről, különösen a termelőszövetkezetek állattenyésztésében Jelenleg például a borjúk hizlalását mindössze 4 szakosított egységben végzik. Hasonlóképpen szakosították a sertéstenyésztést és a bárányhizlalás legnagyobb részét. Az idéntől kezdve a kiselejtezésre kerülő szarvasmarhák felhizlalását két egységben — Dumbrăviţán és Zsomboron — végzik — Mi a helyzet a növénytermesztés zonálása, szakosítása terén ? — Ezen a téren ez ideig szerény eredményeket értünk el. Szakosításról jelenleg lényegében csupán a zöldség- és a gyümölcstermesztés terén beszélhetünk A növénytermesztés zonálása, szakosítása szorosan összefügg a műszaki-anyagi alap, a gépesítés, a kemizálás fejlesztésével, és nem utolsósorban az állami terv egységes jellegével. Éppen ezért e kérdés megoldása még bizonyos időt igényel. Addig is azonban a szakemberek sokat tehetnek a termelés gazdaságosságának növeléséért. Köztudott például, hogy a zabtermesztés jóval kevesebbet jövedelmez, mint például a len vagy a cikória. Ennek ellenére egyes téesz-vezetők makacsul ragaszkodnak a zab termesztéséhez. Hasonlóképpen, számos termelőszövetkezet a bükköny termesztését részesíti előnyben, holott köztudott, hogy a takarmányrépa és -karalábé vagy a silókukorica sokkal gazdaságosabb takarmánynövény. Íme, miért szükséges az, hogy elsősorban a szakembereink szakítsanak a régi felfogásokkal. — Január elején vagyunk, melyek az időszerű teendők a mezőgazdasági egységekben ? — A termelőszövetkezetek földjein még több mint 10 000 tonna cukorrépa vár elhordásra. Számos községben — Krizbán, Mandrán, Apácán, Kóboron és egyebütt —, bár takarmányhiány tapasztalható, nagy területeken még nem fejezték be a kukoricaszár levágását. Ugyanakkor sürgetni kell az istállótrágya szállítását. Külön említem a talajfeljavítási munkálatokat. Gyorsított ütemben kell folytatni a vízlecsapolási munkálatokat, már most hozzá kell kezdeni a legelők és a kaszálók tisztításához, feljavításához E munkálatok elvégzéséhez pontosan kidolgozott tervek alapján mozgósítani kell a falvak összes lakóit. A termelőszövetkezetekben most dolgozzák ki az 1973-as termelési terveket. Ezek keretein belül különös figyelmet kell fordítani a munkaszervezési intézkedésekre, a globális akkord alkalmazására valamennyi munkálatnál. Az elmúlt év tapasztalatai ugyanis azt bizonyítják, hogy ,e javadalmazási módszer lényegesen hozzájárul a mezőgazdasági termelés növeléséhez. Lejegyezte : Bartha Albert 1. SZÁM 2. oldal Halló, ipari építkezési tröszt? — Igen, mi vagyunk. — Emil Spell igazgató elvtársat keressük. — A készüléknél. — Jó napot kívánunk, itt a Brassói Lapok. Egy újévi interjút szeretnénk készíteni. — Az most teljesen lehetetlen. Itt vannak a minisztériumból, s termelési értekezletre készülünk. Az új tervfeladatokat vitatjuk meg. — Ezzel kezdik a januárt ? — Nem, januárt már december utolsó hetében megkezdtük. Ekkor teljesítettük tavalyi tervünket. — Az új évben milyen objektumokat adnak át ? — Hosszú lenne mind felsorolni, ezért csak néhányat említek : a tehergépkocsi-gyár ROMÁN részlege, ugyanitt egy számítási központ, bővítési munkálatok a fogarasi vegyipari kombinátban, az Aurora sörgyárban, aztán két új zootechnikai farm Codleán és Sercaián ... — A hévízi cementgyár építése hogy halad ? — Egyelőre jól, nincsen lemaradás. De szükségünk van két új cölöpverőre. Hogy az új évben is mintaépítőtelep maradhasson ... — Petrucu Munteanu elvtárs, a cementgyár technikai igazgatója aggódik, hogy kevés az építőmunkás. — Igen, ez nekünk is gondot jelent. Szükségünk lenne ácsokra és kőművesekre. — Ez azt jelenti, hogy a tervet. .. ? — Nem ! A tervet mindenképpen teljesítjük, teljesítenünk kell ! Tudjuk, hogy a beruházási tervben ránk oroszlánrész hárul. Nyugodtan elmondhatjuk, rajtunk nem fog múlni. — A szállítóeszközökkel hogy állnak ? — Külön gépparkunk van, ezt a saját portánkon belül meg tudjuk oldani. — Ez nagy előny. Ami az interjút illeti . .. — Azt el kell halasztani. Sajnos, most sehogy sincs rá idő. — Köszönjük, már el is készítettük. Nagy Károly