Brassói Lapok, 1980 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1980-01-05 / 1. szám

Nicolae Ceauşescu elvtárs újévi rádió- és televízióüzenete egész (Folytatás az első oldalról) kül társadalmi berendezkedésükre. E­­gész külpolitikánkat a jövőben is a jog­­egyenlőség, a nemzeti függetlenség és szuverenitás tiszteletben tartása, a bel­­ügyekbe való be nem avatkozás és a kölcsönös előnyök, az erőszak és az e­­rőszakkal való fenyegetőzés mellőzése elveire építjük, s egyben következete­sen küzdünk az említett elvek általá­nos érvényesítéséért az egész nemzet­közi életben. Akárcsak eddig, továbbra is minden­ben hozzájárulunk az európai biztonság megvalósításának ügyéhez. A többi eu­rópai néppel együtt cselekvően részt vállalunk a madridi összejövetel jó elő­készítéséből, hogy az erőteljesen fellen­díthesse a helsinki dokumentumok egy­séges megvalósítását, a kontinens összes államainak együttműködését és különö­sen azt, hogy konkrét és hatékony ka­tonai készültségcsökkentési és leszere­lési intézkedések történjenek, ami nél­kül el sem lehet képzelni a békét és a biztonságot Európában és szerte a világon. Véleményünk szerint az összes európai népek létérdeke megakadályoz­ni újabb rakéták és nukleáris fegyverek felszerelését a kontinensen, az összes európai népek létérdeke mindent meg­tenni a fegyverkezés enyhítéséért, a vi­lág e térségében összevont óriási fegy­vertárak csökkentéséért. A béke ügye szempontjából döntő fontosságú, hogy az összes államok kö­zötti kapcsolatokból kirekesszék az e­­rőszakot és az erőszakkal való fenye­getést, kizárólag politikai, békés úton, az érdekelt felek közötti tárgyalások útján oldják meg a vitás problémákat. Ilyen összefüggésben úgy véljük, hogy fokozott erőfeszítéseket kell tenni az átfogó, tartós és igazságos közép-ke­leti békéért, amely hozza meg Izrael kivonulását a megszállt területekről és a palesztin nép önrendelkezési jogának biztosítását, beleértve saját független államának megalakítását is. Korunk legégetőbb követelménye, az összes népek létfontosságú törekvése a leszerelés, elsősorban a nukleáris le­szerelés. Biztosítva egy olyan egyen­súlyt, amely nem veszélyezteti egyik fél biztonságát sem, mindent meg kell tenni a katonai kiadások, a katonai ál­lományok­ és fegyverzet rendszeres csökkentéséért, az idegen csapatoknak a nemzeti határok közé való visszaren­deléséért, a támaszpontok és a katonai tömbök felszámolásáért, egy fegyverek és háborúk nélküli világ megteremté­séért. A napjainkban fegyverkezés­re költött óriási alapokat kizárólag a népek gazdasági és társadalmi haladá­sának biztosítására, az élet szüntelen javítására kell fordítani az egész föld­kerekségen. Határozottabban fel kell lépni ugyan­akkor az emberiségnek még nagy ré­szét sújtó gyengén fejlettség felszámolá­sáért, az egyenlőtlenség és más népek elnyomása bármely formájának meg­szüntetéséért, egy új gazdasági világ­rend megteremtéséért, amely a méltá­nyosság, a teljes egyenlőség viszonyaira épül, és biztosítja az összes országok, különösen az elmaradott országok ha­ladását, megkönnyíti az összes nemze­tek akadálytalan hozzájutását a korsze­rű civilizáció vívmányaihoz. Az emberiség nagy problémáinak é­­pítő megoldása érdekében inkább, mint bármikor, aktívan részt kell vennie a nemzetközi életben minden államnak, tekintet nélkül nagyságára vagy tár­sadalmi berendezkedésére, széleskörűen demokratizálni kell az államközi kap­csolatokat, erősíteni kell az Egyesült Nemzetek Szervezetének szerepét az egyetemes együttműködés, béke és biz­tonság előmozdításában. A tapasztalat azt mutatja, hogy a népek, ha együttesen, határozottan és következetesen lépnek fel, megaka­dályozhatják a nemzetközi légkör sú­lyosbodását, egy újabb háború kirob­banását, kikényszeríthetik az enyhülés és az együttműködés jegyében fogant új irányzatot a világpolitikában, diadal­ra vihetik a szabadság és a független­ség, a béke és a biztonság ügyét a földkerekségen. Kedves elvtársak, barátaink! Tegyünk meg mindent az 1980-as és az egész ötéves terv sikeres teljesítésé­ért, s egyben a következő ötéves terv alapos előkészítéséért, biztosítva a XII. Pártkongresszus történelmi jelentő­ségű határozatait és a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom megterem­téséről és Románia kommunizmus felé haladásáról szóló nagyszerű program valóra váltását! Azt kívánjuk, hogy az új esztendő hozzon egyre jelentősebb győzelmeket az összes népeknek a haladással és a jóléttel, a szabad fejlődéssel, az együtt­működéssel és a békével kapcsolatos törekvéseik megvalósításában ! Az újév alkalmából sok sikert, elég­ tételt és örömet, összes kívánságaik és jobbra, szebbre törekvéseik megvalósu­lását, jó egészséget és boldogságot kí­vánok mindenkinek, kedves elvtársak, barátaink! Ezekben az ünnepi pillanatokban a hagyományos jókívánsággal fordulok önökhöz, kedves honfitársak: BOLDOG ÚJ ÉVET! X. SZÁM 2. OLDAL 1980- »■ 5- ­ 1980 — a minőség és a Hatékonyság éve (Folytatás az első oldalról) és berendezések kihasználására. A Hidromecanica vállalatban például 64,4, a Mecanica vállalatban 81,2, a codleai mezőgazdasági gépgyárban pedig 84 százalékos gépkihasználási mutatót értek el csupán, s így megyei átlagban a tervezett 86,0 százalékos szint helyett csupán 84,9 százalékot ér­tünk el. Ugyancsak negatívumként kell meg­említenünk, hogy néhány új termelő­­kapacitás, köztük a Hidromecanica vál­lalat öntödéje, a fogarasi és viktória­­városi vegyipari kombinát, a zemyesti papír- és cellulózkombinát új berende­zései nem indultak be a tervezett idő­ben.­­ Brassó nemcsak erős ipari köz­pont, tudományos potenciálja is jelen­tős. A műszaki tudományos forradalom e jelentős időszakában milyen műszaki újdonságokat jegyeztek a Brassó me­gyei vállalatokban és intézetekben, és milyen befolyással voltak ezek a ter­melésre ? — A vállalatokban állandó feladat a termelés felújítása, a termékek műsza­ki paramétereinek javítása, s ezekkel párhuzamosan az anyagfogyasztás, a költségek csökkentése, a termékek és általában az egész tevékenység minő­ségének javítása, a hatékonyság foko­zása. Ezekből az igen fontos követelmé­nyekből kiindulva az elmúlt esztendő folyamán erőteljesen ösztönöztük vala­mennyi termelőegység és kutatóintézet tudományos tevékenységét. A központi traktorkutató és technológiai intézet­ben például egy kísérletsorozat ered­ményeként a dugattyú térfogatának nö­velése révén kevesebb fémfogyasztással nagyobb teljesítményű 2, 3 és 4 dugat­­­tyús traktortípusokat sikerült előállí­tani. A központi gépkocsikutató és technológiai intézetben a gépkocsi­­gyártás tipizálását, az úgynevezett gép­kocsi-modulok, gépkocsi-alegységek gyártását tűzték célul. A jelenlegi 11 alaptípust hatra szándékoznak csök­kenteni, így teremtve meg a lehetősé­get egy széleskörű és hosszú lejáratú nemzetközi kooperáció kibontakozásá­ra, valamint a termelékenység növelé­sére és a gyártási költségek csökkenté­sére. — 1979 az új gazdasági-pénzügyi mechanizmus alkalmazásának első esz­tendeje volt. Az eddigi tapasztalatok alapján az új mechanizmust milyen irányban kell tökéletesíteni, hogy az ötéves terv feladatainak teljesítése szempontjából igen fontos 1980. évi előirányzatokat a legjobb körülmények között lehessen megvalósítani ? — Az eddigi tapasztalatok világosan igazolják, hogy a siker érdekében az egész esztendő folyamán nyomon kell követni a tervfeladatok, a fizikai ter­vek, a termékskála ütemes megvalósí­tását. Az eddiginél nagyobb gondot kell fordítani mindenekelőtt a beren­dezések kihasználására: 1980-ban me­gyei átlagban el kell érni a 87 száza­lékos gépkihasználási szintet. Gondot kell fordítani ugyanakor a munkaerő továbbképzésére, a rend, a fegyelem erősítésére, a kisegítő személyzet szá­mának csökkentésére. 1980-ban az összes termelőegységek­ben újabb lépéseket kell tenni a haté­konyság fokozása érdekében. A gép­­gyártó-iparban a fémek felhasználási mutatójának el kell érnie a 87 szá­zalékot. Ennek érdekében csökkenteni kell a selejtet, szélesebb körben kell alkalmazni a helyettesítőket, újabb in­tézkedéseket bevezetni az energia- és fűtőanyagfogyasztás további csökken­téséért. A vállalatokban e célkitűzések megvalósítása érdekében megfelelő in­tézkedési terveket állítottak össze. A feladat most az, hogy ezeknek az elő­irányzatoknak a kivitelezését nyomon kövessük és időközben az újabb köve­telményeknek megfelelően még javít­suk őket.­­ 1980-ban Brassó megye ipari egy­ségeire újabb feladatok várnak a kivi­tel fokozását illetően is. A jelenlegi világgazdasági konjunktúra közepette mit kell tenni a kitűzött célok elérése érdekében ? — Az előirányzatok értelmében eb­ben az esztendőben az export 30 szá­zalékos növekedését kell elérnünk. E célkitűzés megvalósításának elengedhe­tetlen követelménye, hogy termékeink kiváló minőségűek, tartósak, változa­tosak, ízléses kivitelűek legyenek, mű­szaki paramétereik a világ színvonalán álljanak. Fokozni kell a piackutatást, hosszúlejáratú együttműködési szerző­déseket kell kötni elsősorban a hagyo­mányokkal rendelkező vállalatokkal, aktívabban részt venni a nemzetközi kiállításokon és vásárokon, javítani kell termékeink népszerűsítését. — 1980-ban milyen fontosabb gazda­sági, társadalmi, kulturális rendelteté­sű objektumot kell Brassó megyében megvalósítani ? — Szám szerint több mint 690 objek­tum felépítéséről van szó. Ezek közül a legfontosabb a Fogarason épülő tej­­feldolgozó gyár, további bővítéseket és korszerűsítéseket irányoztak elő a te­hergépkocsi-vállalatban, a traktorgyár­ban, a radiátor- és kábelgyárban, a szecselevárosi Electroprecizie vállalat­ban, a Hidromecanica üzemben, a cod­leai Colorom vállalatban, az építő­anyagipari vállalatban és több más ipari egységben. Ezen kívül Brassó megye építőire több mint 9 000 lakás, 12 400 négyzet­­méter kereskedelmi felület, Brassóban 650 férőhelyes mozi, Codleán, Viktória­­városban, Zernyesten egy-egy kórház átadása vár. Helységfejlesztésre-szé­­pítésre több mint 145 millió lejt irá­nyoztak elő, amelyből újabb vízveze­tékek, szennyvízcsatornák, utcák, par­kok épülnek.­­ Sikerült-e a termelőegységekben megfelelően előkészíteni a most kezdő­dő esztendő tervfeladatainak és válla­lásainak megvalósítását ? — A tervfeladatokat az összes mun­kaközösségek idejében ismerték. Októ­ber és november folyamán rendkívüli közgyűléseken elemezték a lehetősége­ket, és valamennyi vállalatban konkrét intézkedési terveket dolgoztak ki an­nak érdekében, hogy az év első napjai­tól ütemesen termelhessenek. Megjegy­zendő, hogy a tervfeladatok elkészíté­sében, a vitás kérdések megoldásában közvetlenül részt vettek a fővállalatok és a központi szervek képviselői is. Figyelembe véve a megye műszaki potenciálját, a dolgozók tanácsai és a pártszervezetek kezdeményezéseit és mozgósító erejét, elmondhatjuk, hogy minden feltételünk megvan az 1980. évi tervfeladatok teljesítésére. Az elő­irányzatok közül most csak a legfonto­sabbakat említeném meg. Ipari terme­lésünknek 7,3 százalékos növekedést kell elérnie, a többlettermelés egészét a munkatermelékenység fokozása ré­vén kell megvalósítani. Az 1000 lej értékű árutermelés költségeit 33 lejjel, az anyagi kiadásokat 20 lejjel kell csökkenteni, ami természetesen magá­ba foglalja a nyersanyag-, az energia- és a fűtőanyagfogyasztás csökkentését, a termelés gazdaságosabbá tételét. Rö­viden: úgy kell gazdálkodjunk, hogy 1980 folyamán Brassó megyének több mint 22 milliárd lejjel kell a nemzeti jövedelem gyarapításához hozzájárul­nia, azaz ennyi nettó termelést kell megvalósítanunk. í­jévi gondolatok­ ra, az új esztendő harmadik mun­kanapján, nem akarunk messze vissza­tekinteni az időben. Inkább előre pil­lantunk, az idén több lesz, jobban lesz, többet teszünk, jobban teszünk irányá­ba. Ezek a gondolatok munkálnak ben­nünk — s ez oly emberi, oly természe­tes s oly megszokott, hogy csak az ő­­szinte hit, amely mindig és újra átfűti, menti meg attól, hogy több legyen, más legyen, ne csak unos-untalan ismétlődő sablon —, s ezeknek a gondolatoknak kölcsönöz mélyebb tartalmat pártunk főtitkárának, államunk elnökének, Nicolae Ceauşescu elvtársnak az újévi üzenete. A tervnek, a vállalásoknak szívós munkával, lelkesedéssel, szerve­zéssel és minden emberi erőtartalékkal össznemzeti akarattá kell kovácsolód­­nia azért, hogy „felépüljön Romániá­ban a történelem legigazabb és legem­beribb társadalmi rendje — a szocia­lista és a­ kommunista rend”. Ugyanak­kor azzal is számolnunk kell, hogy e haza mellett — amely otthonunk — a teljes földkerekség is léttezünk, tehát problémái nem idegenek — nem le­hetnek azok — tőlünk. Az új gazdasági világrend az enyhülés, a béke, a biz­tonság, az együttműködés, a gyengén­fejlettség felszámolása aktív hozzájáru­lást követel tőlünk is. „Vessük latba minden erőnket az 1980-as tervelőirányzatok sikeres telje­sítéséért, valósítsunk meg új, maga­sabb minőséget az iparban, a mezőgaz­daságban, a szállításban, az építkezés­ben, a tudományban és az oktatásban, a szocialista építés összes területein” — kéri tőlünk pártunk főtitkára. Latba vetjük minden erőnket — csak ez le­het a mi válaszunk. Sok-sok egyéni reflexiót idézhetnénk, s valamennyinek ugyanaz lenne a lényege, mint ami Anghel Radulescu traktorgyári mester szavaiban fogalmazódik meg: „Megha­­tottan néztem és hallgattam Nicolae Ceauşescu elvtárs újévi üzenetét, azzal a meghatottsággal, amely bizalmat ad életem és munkám döntő pillanataiban. Bizakodást, hogy az 1980-as év — a jelen ötéves terv döntő éve, összekötő híd a következő szakasz felé, amely a párt XII. Kongresszusa határozatának értelmében Romániát a közepesen fej­lett államok sorába emeli — számunk­ra is, akik sorsunkat a román traktor sorsához kötöttük, gyümölcsözőbb, beteljesülésekben gazdagabb lesz. Azzá tesszük munkánkkal, korunk és értelmünk alkotó erejével, hogy felemelkedjünk az elvárásoknak és a bizalomnak arra a szintjére, a­­melyet pártunk és országunk tisz­telt és szeretett vezetője kér tőlünk, hogy megfeleljünk az irántunk tanúsí­tott bizalomnak és gondoskodásnak.“ Ezekkel a gondolatokkal indult az új évben — vagy folytatódott ott, ahol az évek határköve sem enged megállást, pihenést — a munka. MAROSI ERZSÉBET Csipkézett „várfalak” antennákkal

Next