Brassói Lapok, 1984 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1984-01-06 / 1. szám

Hatékonyabban, eredményesebben Nicolae Ceauşescu elvtárs egész népünkhöz inté­zett újévi üdvözletét hallgatva hazánk 1983-ban ta­pasztalt, nehézségeket lebíró határozott előrehaladására gondolva, büszkeséggel töltött el a tudat, hogy népünk sikereihez vállalatunk, a fogarasi vegyipari berendezé­seket gyártó vállalat munkaközössége is méltó ered­ményekkel járult hozzá. Jó évet zártunk, a tervet tel­jesítettük, sőt túlszárnyaltuk. Büszkék vagyunk, hogy az év végi összegezéskor egyetlen tervmutatónk sem jelzett kevesebbet az előirányzottnál. Többlet-megvaló­sításaink is jelentősek: csaknem ezer darab szivattyút, 150 tonnányi ipari berendezést, több mint 15 millió lej értékű cserealkatrészt gyártottunk terven felül. Vállalatunk sajátos profiljából adódóan évek óta egyre több, felelősségteljesebb feladat hárul munkaközösségünkre. Románia izmosodó, lendülete­sen fejlődő vegyiparának szállítói vagyunk. Ez meg­követeli termékeink egyre magasabb műszaki színvo­nalát, komplexitását. Jelentős sikereket értünk el a behozatal kiküszöbölésében is: vegyüzemeink csereal­­katrész-igénye bonyolult feladatok megoldását köve­teli. Megjegyzendő, hogy termékeink jelentős hányada egyedi darab, legfeljebb kis sorozatban előállított al­katrész, gép, berendezés. Mindez magas műszaki szín­vonalat, szaktudást, nagy rugalmasságot követel mun­kaközösségünk minden tagjától, az esztergályostól a vezérigazgatóig. Elért munkasikereink, megvalósításaink köteleznek. Megszívlelve pártunk főtitkárának egész népünkhöz intézett felhívását 1984-ben is legalább a tavalyihoz hasonló túlteljesítést akarunk elérni. Minden lehető­ségünk megvan erre. Az idei év feladatai jelentősek. Az elemzéskor ki­derült, az idén nem annyira többet, inkább jobban kell dolgoznunk. A megrendelők egyre bonyolultabb, magasabb műszaki színvonalú termékeket igényelnek munkaközösségünktől. Olyan termékeket, berendezése­ket, cserealkatrészeket, melyek alaposan próbára te­szik majd szakembereink tudását, alkotóerejét, ügyes­ségét. A ránk háruló feladatok példás teljesítése mellett munkaközösségünk minden tagját foglalkoztatja a jobban-hatékonyabban-takarékosabban kérdése is. Mindannyian megértettük ennek parancsoló szükséges­ségét, s nemcsak megértettük, de mindenki a saját munkahelyén tett és tesz is azért, hogy munkája ered­ményesebbé, hatékonyabbá váljon. Az új év küszöbén új erővel, lendülettel, tennia­­karással fogunk az előttünk álló feladatok teljesíté­séhez. Munkánk, egész tevékenységünk hozzájárul a szocialista Románia sokoldalú fejlődéséhez, ahhoz, hogy hazánk rövidesen a közepesen fejlett szocialista or­szágok közé lépjen. Erőfeszítésünk része annak a bé­kés építőmunkának, amellyel hőn szeretett vezetőnk­­útmutatásait követve hazánk minden dolgozója, nem­zetiségre való tekintet nélkül, hozzájárul a haladás, a béke, a népek közti barátság nemes ügyéhez. EMIL TIBELEA, a fogarasi vegyipari berendezéseket gyártó vállalat pártbizottságának titkára szakemberek. Olyanok, akik azt is tudják, hogy mun­kájuk minősége döntő tényező lehet a bő termések el­érésében. Magamról szólva: már hosszú évek óta ugyanazt a munkát végzem, az őszi árpát, búzát, rozsot vetem minden ősszel, illetve tavasszal. Rendkívül fontos az, milyen a magágy minősége, milyen a szántás, a tár­csázás — ha kifogásolható, nem vetek. Hasonló eset azonban még nem fordult elő. Mi traktorosok „össze­dolgozunk“, s ez nem is lehet másképpen, hiszen a munkánk ezt követeli meg. Az elmúlt évben kitűnő terméseredményeink vol­tak. Mikor azt mondom, kitűnő, nyilván szem előtt tartom a krizbai szántóterületek minőségét és eddigi eredményeinket is. Cukorrépából 18 000 kg-ot, takar­mányrépából 35 000 kg-ot, burgonyából 15 200 kg-ot, búzából 2 553 kg-ot, rozsból 3 010 kg-ot takarítottunk be hektáronként — például. Az ősszel jómagam 180 hektáron vetettem őszi ár­pát és 360 hektáron búzát és rozsot. Kitűnő minőségű magágyba került a vetés. Ebben az évben — úgy, ahogy azt Nicolae Ceauşescu elvtárs újévi üdvözletében is hangsúlyozta — az egész mezőgazdaságban rekordterméseket szán­dékoznak elérni — hasonlóak a mi terveink is. Mi, traktorosok, nemegyszer tárgyaltunk, vitatkoztunk ar­ról, hogy Krizbán is elérhetők az eddigieknél (például a tavalyinál is) nagyobb terméseredmények. Figyel­mesebb, gondosabb, pontosabb munkával persze. El­határozásunk: úgy dolgozni, hogy terveink ne csak tervek maradjanak, hanem meg is valósuljanak. DEZSŐ ÁRPÁD, a krizbai mezőgazdasági termelőszövetkezet traktorcsa gében lemondást jelent bizonyos dolgokról: kevesebb színházi előadás, mozi, szépirodalom, zene, tánc, de máris beidegződött, hogy a nap 24 óráját, a szabad szombat délutánt és vasárnapot minél értelmesebben töltsem. Őszintén szólva ezt az önként vállalt több­letet nem érzem tehernek, s ezért nem is várom el, hogy különös bánásmódban részesítsenek. Délelőtt tel­jes munkás akarok lenni, az egyetem padjaiban pedig teljes diák, mint bármelyik nappali tagozatos. Hogy mindezeknek a követelményeknek eleget tehetek, ab­ban nagy segítségemre voltak és vannak munkatársa­im, s hogy olyan csoportfelelősöm van, mint Steinesz János, aki előtt valóban megemelem a kalapom, mert nemcsak nagyon jó szakember, hanem kiváló ember, munkatárs is, tőle jól esik hallanom, hogy „gyere csak, fiacskám, hadd mutassam meg neked ezt meg azt, hogy ha majd mérnök leszel, ne nevezzenek zöld­fülűnek." Mi mást kívánhatnék az új esztendőben, mint azt, hogy sikeresen folytathassam tanulmányaimat, hogy a csoportban megmaradjon az a jó, egészséges, alkotó hangulat, amely jelenleg jellemzi, hogy a vállalat visszaszerezze az utóbbi években kissé megcsorbult hír­nevét, hogy a focicsapat ismét A-ligás legyen, hogy a nyáron testvérem, barátaim társaságában jót csatan­golhassak, hogy... szóval, sikerekben gazdag új évet mindenkinek. FAZAKAS GYÖRGY, a tehergépkocsi-vállalat 420-as részlegének lakatosa KÖLLŐ MARGIT: Új városnegyed Gondosabb, pontosabb munkával jövő hónapban lesz 22 éve, hogy frissen alakult mezőgazdasági termelőszövetkezetünk traktoros­ jelöl­teket toborozott — magam is jelentkeztem. Hermány­­ban tanultuk a mesterséget, amolyan rövid időtartamú tanfolyam volt ez, de mert szorgalomban, akarásban nem volt hiány a részünkről, kellően elsajátítottuk a szükséges tudnivalókat. Az igazság az, hogy a kezdet meglehetősen nehéz volt. A téesz munkagépparkja mindössze két régi típusú traktorból állt (ma a gépek száma több tucat), azok is gyakran hibásodtak meg, nem volt leányálom a munka velük... Dehát ez volt a kezdet, az ember nem felejtheti el. Ma a krizbai mezőgazdasági gépállomáson 25 trak­toros dolgozik, bízvást állíthatom, valamennyien jó ÁBRAHÁM JAKAB: Első csapolás 1984. I. 6. Jót s jól Új esztendő... Talán nincs még egy hasonló foga­lom, amelyhez annyi terv, vágy, álom, bizakodás fű­ződne. A nemrég lezárult évet elkönyveltük, ki nehe­zebbnek, ki könnyebbnek, s az új elé valamennyien új erővel, újabb reményekkel indulunk, tarsolyunk­ban magunkkal vive botladozásaink tapasztalatait is. Nyolcvan KISZ-tag tisztelt meg bizalmával az u­­tóbbi választáson. S e fiatalok háromnegyed része nem lány, mint ahogy bárki gondolná, lévén a szövetgyár­ról szó, hanem fiú. Vállalatunk egyik legnagyobb a­­lapszervezete a miénk, s profilja következtében majd­nem az összes fiatal férfimunkásokat magába foglalja. Akkor is, most is büszke voltam s vagyok, hogy lány­ra bízták a szervezeti élet vezetését, s ez a lány éppen én vagyok. Az új esztendőben először is ennek a nyolcvan KISZ-tagnak a bizalmát szeretném meg­őrizni. 1984-ben nagy feladatok hárulnak alapszerveze­tünkre: a vállalat energiatakarékossági tervének leg­nagyobb részét nekünk kell konkrét alapokra helyezni. Az akció igen összetett, egyik munkálat a másiktól függ, kapcsolódnak egymáshoz. Csak néhányat említek: minden gép-munkaasztal fölé szerelünk — ahol van, fennebb engedjük — neoncsöveket; olyan automata készülékkel látjuk el a villamos energiával működő gépeket, amelyek lehetővé teszik, hogy a gép önmű­ködően leálljon, ha nem dolgoznak rajta; a kikészítő­részlegen működő prések gőzt bocsátanak ki, ezt a gőzt fogjuk egy különleges készülékkel felfogni és en­nek segítségével biztosítjuk a vállalat melegvíz-ellátá­sát. S mindezt a megszokott mindennapi (karbantar­tói) munka mellett. Ezen kívül fiataljaink közmunkát is vállaltak. Már meg is érkeztek azok az áruszállító konténerek, ame­lyek javításra szorulnak. A fiúk munkaidő után még bentmaradnak, s helyrehozzák őket. Mindig példásan teljesítettük az önkéntes munka tervét, remélem, az idén sem vallunk szégyent. Van még részlegünkön néhány szakképzetlen fia­tal, akiket feltétlenül — az első alkalommal — szak­képesítő tanfolyamra küldünk, mert a továbbképzés­szakképzés elsőrendű feladataink közé fog tartozni 1984-ben is. És itt megállok. Nem folytatom tovább terveink felsorolását. Azt hiszem, két szóban is kifejezhetem a­­karásunkat: dolgozni akarunk. Jól s­­ól, jobban, mint eddig. Méltó tagjai akarunk maradni továbbra is an­nak a közösségnek, amelyhez tartozunk. Dolgozni aka­runk egyetértésben és békességben. POPA SINKA MAGDOLNA, a Carpatex szövetgyár mechanikai­­energetikai részlegének KISZ-titkára Rászolgálni a bizalomra Az elmúlt esztendő fordulópontot jelentett számom­ra. Az első egyetemi év vizsgáinak sikeres letétele után éreztem, érezhettem, hogy „teljes jogú“ tagja let­tem azoknak, akiket tömören és találóan estiseknek neveznek. Marosvásárhelyről származom, ott végeztem el a középiskolát, oda fűznek gyermekkori emlékeim és barátaim, de továbbtanulni Brassóba jöttem. Így kerültem szakmunkásként a tehergépkocsi-vállalatba. Ma már nem bánom, hogy így döntöttem, mert itt láthattam először, mit jelent egy munkaközösség tag­jának lenni, egy munkacsoportba beilleszkedni, s an­nak írott vagy íratlan szabályai szerint élni. És úgy vélem, igen fontos az is, hogy itt és most kiváló al­kalmam van a szakmát megtanulni, sőt, jó szakem­berré válni, s ezzel egyidőben folytatni egyetemi ta­nulmányaimat is. Tudom, hogy ez néhány évig lénye­ I VALLOMÁSOK­­ ÉV ELEJÉN BL Szeressük a termőföldet! A címben megfogalmazott felhívást újesztendei gondolataim mottójaként értelmezte a kedves olvasó. S ezt azonnal hozzá is kapcsolnám ahhoz a felhívás­hoz, amelyet pártunk főtitkára egész népünkhöz inté­zett újévi üzenetében, s amelyet így fogalmazott meg: a mezőgazdaságban jó anyagi alappal, hozzáértő mun­kásokkal, szakemberekkel és szövetkezeti tagokkal rendelkezünk, következésképpen úgy kell dolgoznunk, hogy 1984-ben rekordhozamokat érjünk el! Az eltelt esztendőben, habár az éghajlati viszonyok kevésbé voltak kedvezőek, a növénytermesztés számos területén említésre méltó eredményeket értünk el a megye mezőgazdaságában. A búzánál és az árpánál például a hektárhozamok csaknem 600 kilogrammal haladták meg az 1982-es esztendő átlaghozamait. A burgonyánál a megyei átlagos hektárhozam túlhaladta a 24 tonnát. Ezek az eredmények és mások távolról sem jelentik azt, hogy az összes gazdaságok maximá­lisan értékesítették, kiaknázták a föld termőképessé­gét. És ez azonnal kitűnik akkor, ha külön-külön meg­vizsgáljuk, összehasonlítjuk az egységekben elért ered­ményeket. A szecselevárosi mezőgazdasági termelő­szövetkezetben például 800 hektárról 23,6 tonna bur­gonyát takarítottak be átlagosan hektáronként, miköz­ben a szomszédos bodolai és keresztvári gazdaságok­ban az átlagos hektárhozam 8, illetve 5 tonnával volt kisebb. Ugyancsak Szecselevárosban a cukorrépa át­lagos hektárhozama elérte a 34 tonnát, a szomszédos tatrangi téeszben viszont ez a mennyiség alig haladta meg a 22 tonnát. Külön hangsúlyoznám, hogy tavaly a kukoricánál, megyei viszonylatban, alacsony termés­átlagot értünk el, s ezért jogosan megbíráltak bennün­ket a párt Központi Bizottságánál szervezett legutóbbi munkatanácskozáson. Az egyes egységekben elért gyenge terméseredmé­nyek azt bizonyítják, hogy súlyos fogyatékosságok vol­tak a gazdasági vezetők és szakemberek tevékenysé­gében, s esetenként hozzá nem értéssel is találkoz­hattunk a termelés és a munka szakszerű, tudományos megszervezésében, vezetésében, ellenőrzésében. Mind­ezek végső soron azt eredményezték, hogy sok gazda­ságban nem tartották be a termesztési technológiák törvények által, valamint a megyei pártbizottság kü­lönleges programjai által meghatározott előírásait, szabályait. A tanulság kézenfekvő: hozzáértően, fegyelmezetten dolgozzunk, szeressük jobban a termőföldet, mert csak így érhetjük el­ az idénre kijelölt, megnövekedett ter­mésszinteket. IOAN ENESCU, a mezőgazdasági igazgatóság növénytermesztési kérdésekkel foglalkozó igazgatója 1. SZÁM 3. OLDAL

Next