Brassói Lapok, 1985 (17. évfolyam, 1-52. szám)
1985-01-05 / 1. szám
Memes hivatás A legnemesebb hivatások egyike a tanáré. Hivatás, mert nevelni-tanítani mesterségszerűen nem lehet, csak elkötelezetten, annak tudatában, hogy a mindenkori diákok azt nyújtják majd a társadalomnak, amit tanáraiktól kaptak. Ilyen elkötelezettje hivatásának dr. Filofteia Negruţiu mérnök, egyetemi előadó tanár is, akinek az elmúlt esztendő emlékezetes év marad az életében. Hogy miért? Valljon erről ő maga. — Tény, hogy immár húsz esztendeje hazánkban a nőknek páratlan érvényesülési lehetőségek nyújtatnak. Saját tapasztalatom alapján állítom ezt, hisz '84- ben nyolc éves prorektori múltra tekinthettem vissza. Aztán jött — a szó szoros értelmében — a nagy meglepetés. A brassói Egyetem rektorává választottak. A meglepetés azért volt nagy, mert egyetemünk egyike az ország legnagyobb műszaki jellegű főiskolai intézményeinek... Aztán következett a megyei konferencia és az RKP XIII. Kongresszusa, amelyen küldöttként vettem részt. Nyilván nem mellékes, hogy a Központi Bizottságnak tagja, nagy nemzetgyűlési képviselő lehetek, viszont mindennél fontosabb számomra, hogy részt vehettem a kommunisták magas fórumán, ahol elköteleztem magam, hogy az ott elhangzott, Brassó megyére háruló feladatok megoldásában tevékeny részt vállalok. — Milyen feladatok várnak a brassói Egyetemre, tanáraira? — A tanárokra, mint mindig, az a felelősségteljes feladat hárul, hogy nagyon jól felkészült szakembereket neveljenek, mert például az intenzív gazdaságfejlesztés megvalósítása elsősorban a szakembereken múlik. Ugyanakkor a tudományos kutatást is magas szinten kell folytatni, mert a tudomány termelőerővé kell hogy váljon. Ez az elvárása pártunk főtitkárának, Nicolae Ceauşescu elvtársnak, ez az elvárása Elena Ceauşescu elvtársnőnek, a román tudomány mentorának. Minden fakultás tanárának-diákjának tehát azon kell munkálkodnia, hogy korszerű eljárásokat dolgozzon ki, amelyek azonnal felhasználhatók a termelésben és gazdaságosak — egyszóval hozzájárulnak hazánk fejlődéséhez, közvetve egész népünk jólétének növeléséhez, nemcsak 1985-ben, hanem távlatilag is. — Tevékenységük színtere az egyetem és persze a gazdasági egységek. Hogyan bővül a jövőben az egyetem anyagi alapja? — Ilyen értelemben is gazdag terveink vannak. Befejezéshez közeledik az agrárgépészeti laboratórium, integrálódási „terepet“ kell biztosítanunk a traktorgyárban az elektronikusok számára, a fakitermelési fakultásnak pisztrángneveldét létesítünk, valamint mikrocentrálét a Garcsin-völgyi tanügyi bázisunknál és fácánneveidét Szentpéteren. Tervek — amelyek mindmind megvalósításra várnak... — ön oktatói, vezetői, családi kötelezettségein kívül tudományos tevékenységet is folytat. Könyvei jelentek meg... Hogyan tovább? — Sokszor úgy érzem, a neheze elmúlt. Lányaim — három van — egyetemisták. De ha jól meggondolom, ezután sem lesz több időm. Esetleg nem fogok éjszakázni, mint akkor, amikor még kicsik voltak és én írtam a doktori disszertációmat... Jelenleg, harmadmagammal, a kis törzsű hársfák kikísérletezésén dolgozom, egy ilyen fajta előállítása a virágok leszedését könnyítené meg. Növelni szeretnénk továbbá a hársvirág-hozamot is. Ugyanakkor a sepsiszentgyörgyiek megbíztak, készítsem el a város parkosítási tervét (a brassóival és a pojénaival is én foglalkozom). Nem Brassó megyéről lévén szó, a megbízatás még inkább örömmel töltött el... S teszem mindezt, mert mint említettem, pártunk és államunk vezetősége, személyesen Nicolae Ceauşescu elvtárs minden lehetőséget megteremtett, hogy mindenki, mi nők is, tehetsége szerint az őt megillető helyet foglalhassa el a társadalomban. S hálával adózom Elena Ceauşescu elvtársnőnek is, aki minden nő példaképe a helytállásban, s felé száll most valamennyiünk gondolata, jókívánsága, köszönete tetteiért, amelyek a román tudomány felvirágzását szolgálják. Kívánok neki, egyetemünk nevében is, boldog életet, kívánom, hogy szeretett főtitkárunk mellett még hoszszú éveken át munkálkodhasson hazánk felvirágoztatásáért, népünk jólétéért. KARSAY ÉVA NICOLAE DAICU: Hódolat (részlet) 1985. 1. 5. Gondolatok a közelgő születésnap ürügyén Silvia Bobeanu vegyészmérnök, a brassói Nivea gyár igazgatója: „Igen, az új év elején vagyunk ahhoz, hogy gyárunk tervmutatói ne lennének úgymond behunyt szemmel is előttem; jogos büszkeségre feljogosító teljesítményeink örömhíre mindannyiunké. És ami különös öröm számunkra: az elért eredményekkel egy olyan gyár dicsekedhet, melynek dolgozói döntő többségükben nők. Íme három „kulcsadat“ a fentiek bizonyítására: az 1984-re kijelölt vállalt termelési tervet a gyár dolgozói 104 százalékban valósították meg, az exportfeladatokat 113 százalékban teljesítették, 5 százalékkal teljesítették túl az új, illetve korszerűsített termékek számának mutatóját, az egy dolgozóra jutó termelékenység pedig közel tizenháromezer lej értékben haladta meg a tervezettet. Ismétlem: e büszkeségre jogosító eredmények mindenekelőtt a gyárban dolgozó nők — lányok, asszonyok — szorgos, odaadó munkájának tulajdoníthatók. Nőknek, akik számára — jól tudom! — Elena Ceauşescu elvtársnő, a politikus, a tudós, az anya élete és munkássága követendő példa. Az évek folyamán gyárunk — közvetve — nem egy alkalommal rendkívül értékes segítséget kapott Elena Ceauşescu elvtársnőtől. Az ő javaslatára, útmutatásai alapján született meg az új román kozmetikai ipar; számos új termékünk megvalósítása az ő nevéhez fűződik; az ő személyes utasítására kezdtük el — és tesszük ezt a vártnál nagyobb sikerrel — a kozmetikai iparban használatos import nyers- és segédanyagok hazaiakkal való helyettesítését. Tudjuk: Románia a tudományos kutatás területén első ízben rendelkezik programatikus állampolitikával egészen az ezredfordulóig terjedően. Elena Ceauşescu elvtársnő egész munkásságával hozzájárult e politika gyakorlatba ültetéséhez, a tudomány és műszaki haladás vívmányainak minden területen való alkalmazásához, gyakorlati felhasználásához. Elena Ceauşescu elvtársnő az, aki tudós-kutatóként elsősorban a tudományos igényesség, a korszerű elméleti megalapozottság és a gyakorlat szoros kapcsolatát teremtette meg. Munkájának eredményeit, tudománypolitikai tevékenységét ismeri és nagyrabecsüli az egész világ. És nagyra becsüli humanizmusát, azt, hogy a tudomány fegyverével harcol a békéért. Megjegyeztem e tekintetben mondott szavait: «... a haladást és a békét el sem lehet képzelni a tudomány közvetlen hozzájárulása nélkül, a tudomány pedig csakis békés körülmények között aknázhatja ki haladási lehetőségeit». Sokáig éljen, tisztelt Elena Ceauşescu elvtársnő!“ Angela Mărculescu, a Nivea gyár kutató vegyészeti laboratóriumának helyettes vezetője: „1975-ben végeztem a főiskolát Bukarestben, azóta munkahelyem a Nivea gyár. Kutatólaboratóriumunk 1981-ben létesült, a kezdettől dolgozom itten. A laboratórium tulajdonképpen a fővárosi vegy- és gyógyszeripari kutatóintézethez tartozik — nagyon is konkrét, személyesen Elena Ceauşescu elvtársnő által kijelölt feladatokkal. Laboratóriumunk szorosan a gyár termékeire, e termékek számának az állandó növelésére, a minőség javítására összpontosítja tevékenységét. Kapcsolatunk a fővárosi központtal igen szoros, a tőlük — kollégáktól — kapott segítség nagy, de az együttműködésünk, az egymás rendszeres informálásán alapuló munkánk az igazán gyümölcsöző. Amikor a laboratóriumunkról esik szó, nekünk, itt dolgozóknak önkéntelenül is Elena Ceauşescu elvtársnő jut eszünkbe. Az ő élete, tevékenysége. Hiszen ő az, aki az egész román vegyipar — s ebben a kozmetikai ipar — feladatait megfogalmazta, új alapokra helyezte. Az iparágban elért eddigi példátlan fejlődés pedig felkészültségét, hozzáértését bizonyítja. Tudományos munkássága világszerte ismert. Az izoprén sztereospecifikus polimerizációja, valamint Új kutatások a makromolekuláris vegyületek terén című munkái a világ számos nyelvére lefordítva szolgálják a tudományos kutatást. Laboratóriumunkban, együttműködve a fővárosi központtal, sok elégtételt, örömet nyújtó eredményt értünk el. Mintegy féltucat növényi, illetve illóolajjal gazdagítottuk a már meglévő és felhasznált ilyen nyersanyagaink számát, sok esetben sikerült helyettesítenünk — anélkül, hogy ez a termékek minőségét rontotta volna — az import nyers- és segédanyagokat hazaiakkal. S ez a tény újra az Elena Ceauşescu elvtársnő nevét juttatja eszembe. Ő az, aki a kishitűség ellen is síkra száll, s az idő neki adott és ad igazat a szívvel-lélekkel való kutatást, az erőnkben, felkészültségünkben, tudásunkban való hitet illetően. Kívánom, sokáig éljen, tisztelt Elena Ceauşescu elvtársnő!“ Maria Margineanu, a Nivea gyár dolgozója: „Egyszerű munkásnő vagyok, a spray-részlegen dolgozom immár négy esztendeje. Három gyermek anyja vagyok, vágyam e három gyermeket békében felnevelni. Békéről beszélek — és tudom, hogy a béke a Föld szinte valamennyi lakójának hő vágya! —, a békéről beszélek és Elena Ceauşescu elvtársnőre gondolok. Számomra, Nicolae Ceauşescu elvtárs mellett, Elena Ceauşescu elvtársnő a béke szimbóluma is. Ahogy én érzem: munka, s az abból fakadó öröm, elégtétel, fejlődés, életszínvonal-emelkedés csak békében, békés körülmények között lehet, valósulhat meg. Márpedig Elena Ceauşescu elvtársnő életét a békés termelés, a fejlődés, az egész nemzet gyarapodása szolgálatába állította. Nekem ő példakép. De példakép családom minden tagjának és minden körülöttem dolgozónak is. Tiszta szívből és családom minden tagjának nevében mondom: sokáig éljen, szeretett Elena Ceausescu elvtársnő!“ TORDAI SÁNDOR BL Eredményes tudományos munkásságának nemzetközi elismerése A hazai tudományosság történetében, Románia eddig nem ismert anyagi és szellemi fejlődésének korában is kimagasló dr. Elena Ceauşescu mérnök, akadémikus élete és egész tevékenysége, hisz a nemzetközi tekintélyű tudós, az elismert társadalmi harcos és számottevő politikai személyiség ragyogóan példázza a hazája előrehaladását állandó töretlenséggel híven szolgáló tudós és politikus erényeit. Felfedezéseinek sorát, új kutatási módszereit rögzítő tudományos munkáit világszerte ismerik és elismerik, megjelentetik. Az izoprén sztereospecifikus polimerizációja című munkája New York-i megjelenése alkalmával nem kisebb tudományos személyiség, mint Otto Vogi, a polimerkutatás ismert amerikai szakembere, a Massachusetts Egyetem érdemes professzora, a New York-i Herman F. Márk Politechnikai Intézet tanára hangsúlyozta: „Kivételes örömünkre szolgál, hogy kifejezzük értékelésünket a román tudomány iránt általában, a makromolekuláris vegyészeti iskola iránt különösen, amely Elena Ceauşescu asszony közvetlen irányításával kimagasló sikereket ért el. Azt mondhatnám — fűzte hozzá —, hogy a polimerek terén folytatott kutatás közelebb hozta egymáshoz az Egyesült Államok és Románia tudósait, újabb összekötő hidakat épített, hozzájárult országaink tudományos-technikai kapcsolatainak fejlődéséhez, a kölcsönös jobb megismeréshez“ . A népi Kínában a fent említett munkával egyidőben megjelent Elena Ceauşescu elvtársnő másik munkája, az Újabb kutatások a makromolekuláris vegyületek terén is, amelyek tudományos jelentőségét Shi Lianghe professzor, a kémiai tudományok doktora, az Akadémia Vegyészeti Intézetének igazgatója méltatta: „Elena Ceauşescu mérnök akadémikus elvtársnő kötetei kiemelkedő tudományos tartású, rendkívüli elméleti és gyakorlati értékű munkák. A művek kiindulópontját Románia konkrét feltételei képezik a nyersanyagok terén s nemzetgazdasági szempontból kivételes jelentőségű problémákat oldanak meg. A művek ezen a téren is rendkívül értékesek Kína és más országok számára. Az izoprén sztereospecifikus polimerizációja című munkája római megjelenésekor Ernesto Quagliariello professzor, az olasz Országos Kutatási Tanács elnöke többek között rámutatott, hogy: „Doktor Elena Ceauşescu mérnök akadémikus monográfiája nagy tudományos telítettségű munka, s egyben annak a példás üzenetnek a hordozója, hogy a megismerésnek szentelt akadémiai kutatás, illetve a technológiai és anyagi haladásra irányuló kutatás között nemcsak, hogy nincs elvi és magatartásbeli összeférhetetlenség, hanem ellenkezőleg, teljes az egység és az ösztönző harmónia, ami őszinte és maradéktalan elkötelezettségre ösztönzi mindazokat, akik a tudomány terén dolgoznak.“ Hágában dr. F.A.H. Peeters szakember, a fenti munka fordítója kiemelte: „Miközben a művet tanulmányoztam, megállapítottam, hogy az egy átfogó, már 1968 előtt megkezdett kutatási programnak az eredménye, és értékes kísérleti anyagot nyújt az alkalmazott vegyészetnek ezen a rendkívüli területén, megállapítottam továbbá, hogy ezt az anyagot nagy gonddal dolgozták fel, világosan és sűrítetten, beágyazva a történelmi fejlődésbe, s hogy ez az anyag rendkívül fontos lesz a holland olvasó számára“. De nem csupán műveinek kiadásával ismerte el kiváló munkásságát a nemzetközi tudományosság, hanem akadémiák, egyetemek, neves tudományos intézetek tekintették megtiszteltetésnek, hogy magas címeket, okleveleket, kitüntetéseket adományozhatnak Elena Ceauşescu elvtársnőnek a kivételes érdemei iránti mélységes tisztelet jeléül, a jelenkori tudomány és civilizáció haladásához nyújtott számottevő hozzájárulása elismeréséül. Elena Ceauşescu elvtársnő dísztagja a Franciaországban székelő Nemzetközi Iparvegyészeti Társaságnak, rendes tagja a New York-i Tudományos Akadémiának, dísztagja az Amerikai Vegyészek Washingtoni Intézetének, a Vegyészek és Vegyészmérnökök Costa Rica-i Kollégiumának, Ecuador Központi Egyeteme Tanácsának, levelező tagja az Athéni Akadémiának, díszdoktora a Teheráni Egyetemnek, továbbá perui, mexikói, argentínai, Fülöp-szigeti, ghanai, japán akadémiáknak és tudományos intézeteknek. 1. SZÁM 3. OLDAL