Brassói Lapok, 1985 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1985-01-05 / 1. szám

Mem­es hivatás A legnemesebb hivatások egyike a tanáré. Hivatás, mert nevelni-tanítani mesterségszerűen nem lehet, csak elkötelezetten, annak tudatában, hogy a minden­kori diákok azt nyújtják majd a társadalomnak, amit tanáraiktól kaptak. Ilyen elkötelezettje hivatásá­nak dr. Filofteia Negruţiu mérnök, egyetemi előadó ta­nár is, akinek az elmúlt esztendő emlékezetes év ma­rad az életében. Hogy miért? Valljon erről ő maga. — Tény, hogy immár húsz esztendeje hazánkban a nőknek páratlan érvényesülési lehetőségek nyúj­tat­nak. Saját tapasztalatom alapján állítom ezt, hisz '84- ben nyolc éves prorektori múltra tekinthettem vissza. Aztán jött — a szó szoros értelmében — a nagy meg­lepetés. A brassói Egyetem rektorává választottak. A meglepetés azért volt nagy, mert egyetemünk egyike az ország legnagyobb műszaki jellegű főiskolai intéz­ményeinek... Aztán következett a megyei konferencia és az RKP XIII. Kongresszusa, amelyen küldöttként vettem részt. Nyilván nem mellékes, hogy a Központi Bizottságnak tagja, nagy nemzetgyűlési képviselő le­hetek, viszont mindennél fontosabb számomra, hogy részt vehettem a kommunisták magas fórumán, ahol elköteleztem magam, hogy az ott elhangzott, Brassó megyére háruló feladatok megoldásában tevékeny részt vállalok. — Milyen feladatok várnak a brassói Egyetemre, tanáraira? — A tanárokra, mint mindig, az a felelősségteljes feladat hárul, hogy nagyon jól felkészült szakembere­ket neveljenek, mert például az intenzív gazdaságfej­lesztés megvalósítása elsősorban a szakembereken mú­lik. Ugyanakkor a tudományos kutatást is magas szin­ten kell folytatni, mert a tudomány termelőerővé kell hogy váljon. Ez az elvárása pártunk főtitkárának, Nicolae Ceauşescu elvtársnak, ez az elvárása Elena Ceauşescu elvtársnőnek, a román tudomány mentorá­nak. Minden fakultás tanárának-diákjának tehát azon kell munkálkodnia, hogy korszerű eljárásokat dolgoz­zon ki, amelyek azonnal felhasználhatók a termelésben és gazdaságosak — egyszóval hozzájárulnak hazánk fejlődéséhez, közvetve egész népünk jólétének növelé­séhez, nemcsak 1985-ben, hanem távlatilag is. — Tevékenységük színtere az egyetem és persze a gazdasági egységek. Hogyan bővül a jövőben az egye­tem anyagi alapja? — Ilyen értelemben is gazdag terveink vannak. Be­fejezéshez közeledik az agrár­gépészeti laboratórium, integrálódási „terepet“ kell biztosítanunk a traktorgyár­ban az elektronikusok számára, a fakitermelési fakul­tásnak pisztrángneveldét létesítünk, valamint mikro­­centrálét a Garcsin-völgyi tanügyi bázisunknál és fá­cánneveidét Szentpéteren. Tervek — amelyek mind­mind megvalósításra várnak... — ön oktatói, vezetői, családi kötelezettségein kí­vül tudományos tevékenységet is folytat. Könyvei je­lentek meg... Hogyan tovább? — Sokszor úgy érzem, a neheze elmúlt. Lányaim — három van — egyetemisták. De ha jól meggondo­lom, ezután sem lesz több időm. Esetleg nem fogok éjszakázni, mint akkor, amikor még kicsik voltak és én írtam a doktori disszertációmat... Jelenleg, harmad­­magammal, a kis törzsű hársfák kikísérletezésén dol­gozom, egy ilyen fajta előállítása a virágok leszedését könnyítené meg. Növelni szeretnénk továbbá a hárs­­virág-hozamot is. Ugyanakkor a sepsiszentgyörgyiek megbíztak, készítsem el a város parkosítási tervét (a brassóival és a pojénaival is én foglalkozom). Nem Brassó megyéről lévén szó, a megbízatás még inkább örömmel töltött el... S teszem mindezt, mert mint említettem, pártunk és államunk vezetősége, személyesen Nicolae Ceauşescu elvtárs minden lehetőséget megteremtett, hogy min­denki, mi nők is, tehetsége szerint az őt megillető he­lyet foglalhassa el a társadalomban. S hálával adózom Elena Ceauşescu elvtársnőnek is, aki minden nő pél­daképe a helytállásban, s felé száll most valamennyi­ünk gondolata, jókívánsága, köszönete tetteiért, a­­melyek a román tudomány felvirágzását szolgálják. Kí­vánok neki, egyetemünk nevében is, boldog életet, kívánom, hogy szeretett főtitkárunk mellett még hosz­­szú éveken át munkálkodhasson hazánk felvirágozta­tásáért, népünk jólétéért. KARSAY ÉVA NICOLAE DAICU: Hódolat (részlet) 1985. 1. 5. Gondolatok a közelgő születésnap ürügyén Silvia Bob­eanu vegyészmérnök, a brassói Nivea gyár igazgatója: „Igen, az új év elején vagyunk ahhoz, hogy gyárunk tervmutatói ne lennének úgymond behunyt szemmel is előttem; jogos büszkeségre feljogosító teljesítménye­ink örömhíre mindannyiunké. És ami különös öröm számunkra: az elért eredményekkel egy olyan gyár dicsekedhet, melynek dolgozói döntő többségükben nők. Íme három „kulcsadat“ a fentiek bizonyítására: az 1984-re kijelölt­ vállalt termelési tervet a gyár dol­gozói 104 százalékban valósították meg, az exportfel­adatokat 113 százalékban teljesítették, 5 százalékkal teljesítették túl az új, illetve korszerűsített termékek számának mutatóját, az egy dolgozóra jutó termelé­kenység pedig közel tizenháromezer lej értékben ha­ladta meg a tervezettet. Ismétlem: e büszkeségre jogosító eredmények min­denekelőtt a gyárban dolgozó nők — lányok, asszo­nyok — szorgos, odaadó munkájának tulajdoníthatók. Nőknek, akik számára — jól tudom! — Elena Ceauşescu elvtársnő, a politikus, a tudós, az anya élete és munkássága követendő példa. Az évek folyamán gyárunk — közvetve — nem egy alkalommal rendkívül értékes segítséget kapott Elena Ceauşescu elvtársnőtől. Az ő javaslatára, útmu­tatásai alapján született meg az új román kozmetikai ipar; számos új termékünk megvalósítása az ő nevé­hez fűződik; az ő személyes utasítására kezdtük el — és tesszük ezt a vártnál nagyobb sikerrel — a kozme­tikai iparban használatos import nyers- és segédanya­gok hazaiakkal való helyettesítését. Tudjuk: Románia a tudományos kutatás területén első ízben rendelkezik programatikus állampolitik­ával egészen az ezredfordulóig terjedően. Elena Ceauşescu elvtársnő egész munkásságával hozzájárult e politika gyakorlatba ültetéséhez, a tudomány és műszaki ha­ladás vívmányainak minden területen való alkalmazá­sához, gyakorlati felhasználásához. Elena Ceauşescu elv­társnő az, aki tudós-kutatóként elsősorban a tudomá­nyos igényesség, a korszerű elméleti megalapozottság és a gyakorlat szoros kapcsolatát teremtette meg. Mun­kájának eredményeit, tudománypolitikai tevékenysé­gét ismeri és nagyrabecsüli az egész világ. És nagyra becsüli humanizmusát, azt, hogy a tudomány fegyve­rével harcol a békéért. Megjegyeztem e tekintetben mondott szavait: «... a haladást és a békét el sem lehet képzelni a tudomány közvetlen hozzájárulása nélkül, a tudomány pedig csakis békés körülmények között aknázhatja ki haladási lehetőségeit». Sokáig éljen, tisztelt Elena Ceauşescu elvtársnő!“ Angela Mărculescu, a Nivea gyár kutató vegyészeti laboratóriumának helyettes vezetője: „1975-ben végez­tem a főiskolát Bukarestben, azóta munkahelyem a Nivea gyár. Kutatólaboratóriumunk 1981-ben létesült, a kezdettől dolgozom itten. A laboratórium tulajdon­képpen a fővárosi vegy- és gyógyszeripari kutatóin­tézethez tartozik — nagyon is konkrét, személyesen Elena Ceauşescu elvtársnő által kijelölt feladatokkal. Laboratóriumunk szorosan a gyár termékeire, e ter­mékek számának az állandó növelésére, a minőség javítására összpontosítja tevékenységét. Kapcsolatunk a fővárosi központtal igen szoros, a tőlük — kollégák­tól — kapott segítség nagy, de az együttműködésünk, az egymás rendszeres informálásán alapuló munkánk az igazán gyümölcsöző. Amikor a laboratóriumunkról esik szó, nekünk, itt dolgozóknak önkéntelenül is Elena Ceauşescu elvtárs­nő jut eszünkbe. Az ő élete, tevékenysége. Hiszen ő az, aki az egész román vegyipar — s ebben a koz­metikai ipar — feladatait megfogalmazta, új alapokra helyezte. Az iparágban elért eddigi példátlan fejlődés pedig felkészültségét, hozzáértését bizonyítja. Tudo­mányos munkássága világszerte ismert. Az izoprén sztereospecifikus polimerizációja, valamint Új kuta­tások a makromolekuláris vegyü­letek terén című mun­kái a világ számos nyelvére lefordítva szolgálják a tudományos kutatást. Laboratóriumunkban, együttműködve a fővárosi központtal, sok elégtételt, örömet nyújtó eredményt értünk el. Mintegy féltucat növényi, illetve illóolajjal gazdagítottuk a már meglévő és felhasznált ilyen nyersanyagaink számát, sok esetben sikerült helyet­tesítenünk — anélkül, hogy ez a termékek minőségét rontotta volna — az import nyers- és segédanyagokat hazaiakkal. S ez a tény újra az Elena Ceauşescu elv­társnő nevét juttatja eszembe. Ő az, aki a kishitűség ellen is síkra száll, s az idő neki adott és ad igazat a szívvel-lélekkel való kutatást, az erőnkben, felké­szültségünkben, tudásunkban való hitet illetően. Kívánom, sokáig éljen, tisztelt Elena Ceauşescu elvtársnő!“ Maria Margineanu, a Nivea gyár dolgozója: „Egy­szerű munkásnő vagyok, a spray-részlegen dolgozom immár négy esztendeje. Három gyermek anyja vagyok, vágyam e három gyermeket békében felnevelni. Bé­kéről beszélek — és tudom, hogy a béke a Föld szinte valamennyi lakójának hő vágya! —, a békéről beszé­lek és Elena Ceauşescu elvtársnőre gondolok. Számom­ra, Nicolae Ceauşescu elvtárs mellett, Elena Ceauşescu elvtársnő a béke szimbóluma is. Ahogy én érzem: munka, s az abból fakadó öröm, elégtétel, fejlődés, életszínvonal-emelkedés csak békében, békés körülmé­nyek között lehet, valósulhat meg. Márpedig Elena Ceauşescu elvtársnő életét a békés termelés, a fejlő­dés, az egész nemzet gyarapodása szolgálatába állí­totta. Nekem ő példakép. De példakép családom min­den tagjának és minden körülöttem dolgozónak is. Tiszta szívből és családom minden tagjának ne­vében mondom: sokáig éljen, szeretett Elena Ceausescu elvtársnő!“ TORDAI SÁNDOR BL Eredményes tudományos munkásságának nemzetközi elismerése A hazai tudományosság történetében, Románia ed­dig nem ismert anyagi és szellemi fejlődésének korá­ban is kimagasló dr. Elena Ceauşescu mérnök, aka­démikus élete és egész tevékenysége, hisz a nemzet­közi tekintélyű tudós, az elismert társadalmi harcos és számottevő politikai személyiség ragyogóan példáz­za a hazája előrehaladását állandó töretlenséggel hí­ven szolgáló tudós és politikus erényeit. Felfedezéseinek sorát, új kutatási módszereit rög­zítő tudományos munkáit világszerte ismerik és el­ismerik, megjelentetik. Az izoprén sztereospecifikus polimerizációja című munkája New York-i megjelenése alkalmával nem kisebb tudományos személyiség, mint Otto Vogi, a po­­limerkutatás ismert amerikai szakembere, a Massa­chusetts Egyetem érdemes professzora, a New York-i Herman F. Márk Politechnikai Intézet tanára hang­súlyozta: „Kivételes örömünkre szolgál, hogy kife­jezzük értékelésünket a román tudomány iránt általá­ban, a makromolekuláris vegyészeti iskola iránt külö­nösen, amely Elena Ceauşescu asszony közvetlen irá­nyításával kimagasló sikereket ért el. Azt mondhatnám — fűzte hozzá —, hogy a polimerek terén folytatott kutatás közelebb hozta egymáshoz az Egyesült Álla­mok és Románia tudósait, újabb összekötő hidakat épített, hozzájárult országaink tudományos-technikai kapcsolatainak fejlődéséhez, a kölcsönös jobb megis­meréshez“ . A népi Kínában a fent említett munkával egy­­időben megjelent Elena Ceauşescu elvtársnő másik munkája, az Újabb kutatások a makromolekuláris vegyületek terén is, amelyek tudományos jelentőségét Shi Lianghe professzor, a kémiai tudományok doktora, az Akadémia Vegyészeti Intézetének igazgatója mél­tatta: „Elena Ceauşescu mérnök akadémikus elvtársnő kötetei kiemelkedő tudományos tartású, rendkívüli el­méleti és gyakorlati értékű munkák. A művek kiindu­lópontját Románia konkrét feltételei képezik a nyers­anyagok terén s nemzetgazdasági szempontból kivéte­les jelentőségű problémákat oldanak meg. A művek ezen a téren is rendkívül értékesek Kína és más or­szágok számára­. Az izoprén sztereospecifikus polimerizációja című munkája római megjelenésekor Ernesto Quagliariello professzor, az olasz Országos Kutatási Tanács elnöke többek között rámutatott, hogy: „Doktor Elena Ceauşescu mérnök akadémikus monográfiája nagy tudományos telítettségű munka, s egyben annak a példás üzenetnek a hordozója, hogy a megismerés­nek szentelt akadémiai kutatás, illetve a technológiai és anyagi haladásra irányuló kutatás között nemcsak, hogy nincs elvi és magatartásbeli összeférhetetlenség, hanem ellenkezőleg, teljes az egység és az ösztönző harmónia, ami őszinte és maradéktalan elkötelezett­ségre ösztönzi mindazokat, akik a tudomány terén dolgoznak.“ Hágában dr. F.A.H. Peeters szakember, a fenti munka fordítója kiemelte: „Miközben a művet tanul­mányoztam, megállapítottam, hogy az egy átfogó, már 1968 előtt megkezdett kutatási programnak az ered­ménye, és értékes kísérleti anyagot nyújt az alkalma­zott vegyészetnek ezen a rendkívüli területén, megálla­pítottam továbbá, hogy ezt az anyagot nagy gonddal dolgozták fel, világosan és sűrítetten, beágyazva a tör­ténelmi fejlődésbe, s hogy ez az anyag rendkívül fon­tos lesz a holland olvasó számára“. De nem csupán műveinek kiadásával ismerte el kiváló munkásságát a nemzetközi tudományosság, hanem akadémiák, egyetemek, neves tudományos in­tézetek tekintették megtiszteltetésnek, hogy magas cí­meket, okleveleket, kitüntetéseket adományozhatnak Elena Ceauşescu elvtársnőnek a kivételes érdemei i­­ránti mélységes tisztelet jeléül, a jelenkori tudomány és civilizáció haladásához nyújtott számottevő hozzá­járulása elismeréséül. Elena Ceauşescu elvtársnő dísztagja a Franciaor­szágban székelő Nemzetközi Iparvegyészeti Társaság­nak, rendes tagja a New York-i Tudományos Akadé­miának, dísztagja az Amerikai Vegyészek Washingtoni Intézetének, a Vegyészek és Vegyészmérnökök Costa Rica-i Kollégiumának, Ecuador Központi Egyeteme Ta­nácsának, levelező tagja az Athéni Akadémiának, dísz­doktora a Teheráni Egyetemnek, továbbá perui, mexi­kói, argentínai, Fülöp-szigeti, ghanai, japán akadémi­áknak és tudományos intézeteknek. 1. SZÁM 3. OLDAL

Next