Brassói Lapok, 1922. augusztus (28. évfolyam, 173-197. szám)

1922-08-02 / 173. szám

2 «seit Higyan bánnak el az esküre jelentkezett tanítókkal és tanárokkal. )Al " lü^yét iH a Söozcktetás-3^’’ WJ* ;• *; au.. aL. ^udjén a deup tá­­& c©grtdevöbb formában suta tud­­ás­ra, l ^yjr az eslsümente ^dá d az ő sze föitt en a nemzetközi jog és békeszerző üre­spánielt vizei sem mossák­ le, dej a tr­a-fiók nemcsak Istennél, hanem nála is t­aníthatnak kegyelemre. A bukaresti idő­l­­kalmából világos volt, hogy ezt a hangot a kolozsvári államtitkárság Bu­karestben volt vezérigazgatója csalta ki a különben­ szépen szóló miniszter úr lelkéből.­­ Most újból hallhatjuk annyi idő után a visszhangot. A tanárok és tanítók egyesülete által beadott memorandum­ra a kolozsvári államtitkárság a követ­kező választ küldte el 1923. junius 10- iki kelettel: Uitim.1­­ 1922. márcisul 2-iki memorandumára, m­­ely azon tanárok és tanítók helyzetének rendezésé­ről szólott, lek 1919-ben a román államnak m­eg­­tagadták az eskütételt. Válaszképet» van szeren­­csenk önnek tudomására hozni a következőket! A román állam mindezeket önként lemondot­taknak tekinti és igy Velük szemben njh­ül henk tűi kötelezettsége. Mindazáltal emberi­es érzésből megengedi nekik­, hogy magyar tannyelvű ál­lami iskoláknál jelenleg üresedésben levő tártgzzé­kekre pályázhassanak, nemkülönben román is­kolákhoz te, ha románul tudnak, lehetőség és Eza oktatás szükségleteinek korlátai közt. Ezek az üres tanszékek kihirdettettéfeJá *­ hó 3 folyamán a közoktatási vezérigazgatósági hiva­talos közlönyében, kih­irdettettek továbbá ft bu­karesti Monitorul Oficial folyó évi máinál 30-fikii azámábajt is, , i K a Matetu i Jteza­rfgftz*gjatic|j Ez a levél m eprei elő utakon csak Julius hó 26-án jutott köztudomásra. [Ma már nehéz tudni, hogy a pályá­zatok mikor jártak le, de a taofelü­gye­­­lőségek tudnának felvilágosítást adni, hogy az egyes megyékben hol volnának megfelelő üres állások. A lapokban egy régebbi véleményben arról volt szó, hogy minden megyében az érdekeltek igyekezzenek az­­­res állásokról meggyő­zőktést szerezni s a megfelelő módokon odahatni, hogy az esküre jelentkezett közalkalmazottak nyerjenek elhelyezést. Most a tanárok és tanítók mozdulja­nak meg és a helyi lapokban adjanak kifejezést ennek az irányzatnak. A felekezetek iskoláiról az illetékes tényezők most tárgyalnak. Keserűs meg­próbáltatások és szomorú csalódások jutottak igen sokaknak osztályrészül. ! j-­iJ'“1 mm az Mom Bi&orestfeen a kettős robbanás miatt. Bukárese­tbe! jekntik: A főváros te- Lósságát kát következeő nagy robbanás tartja irrgalomtól. Áss első robbanás Foksaniban történt, » mely alkalomm­al mintegy 1500 kilo­gramm­ dinárait robbtet fel és a levegő* by­eépitette a B­. műszaki ezred teljes lőszerraktárát.­­A­ súlyos­ sebesültek közül tizenkilenezet­­ katonai kórházba szállítottak. Az őrt álló katonán és egy szakaszvezetőn­ kívül még egy katona esett áldozatul a robbanásnak. Valószí­ni, hogy a romok, alatt, még találnak holttestet. A­ beb­egyitek száma 85. Az any­agi kár több­ millió lej A második robbanási a főváros környékén levő , Ca­t. erőd­ben történt, ahol 86 vögyon­t ‘ a.‘.’AU'tlan lőszer robbant fel. A ..v.v!U.iv....«tok?ri vei.ügyelö­tteatok ág a mun..ások iuitéSR szerint «unbwi árdej setfe­rra.es a robbanásnak, mivel a rab­banás oly későn történt, hogy' u koto­­!.( V .ás aniu­sota már nyugalom­r* tóiv­­el­ és nagy távolságban tartónkodtak.­ ­(®Ces, jjul, 31) MriMÍ joloűléíB «sortat a franetia p«íi fepolil has­áibbs cikkekbe», egy Poiuo&re ellen h­ányni ló anifób­vioUortvvol, am­­elyet állítólag o. kfeziitenek el­ A Ifrartóa sajtó szarint a merfeylet tor* tótöl a b'orJM spaaílat »aj^yksivet a && . met htján értőért.­lkától«» fiandia kórok azt állítják­, hogy a JüE liga* ás adatokkal « imdelkoznek. A r i .«yiettervről q némstcu­ntfig nem r*y*b utarényiet Po noara eaen.. BHADRUI (Mfifl) Osztrák monarchisták öszejátszottak a magyar felkelőkkel. IA Brassói Lapok bécsi munkatársá­tól.) A legutóbbi nyugatmagyarországi fe­kelő támadás által felkavart hull­á­­mok több adatokat vetnek a csodálko­zó közvélemény elé, amelyek­ azt bizo­nyítják hogy a magyar kormányi eré­­lyes fellépése által könnyül módon le­szerelt akció mögött olyan tényezők ál­lottak, akikről a legkevésbbé volt föl­tehető, hogy ilyen vállalkozásokban bár­milyen szerepük­ is lenne.­­ Már a Héjjas és Prónay nyilatkoza­tai is következtetni engednek, hogy a karácsfai támadás egy, az ő általuk ké­sőbbre tervezett akciónak meghiúsítá­sára,kompromittálására szervezett »haza­fiatl­an« vállalkozás volt, amelyekben a magyar legitimistáknak homályban dol­gozó kezeit látják. A budapesti lapok­nak közlései, amelyek a sorok között ugyancsak sejthetni engedték magyar 1©­gitimistáknak összeköttetését a leszerelt fölkelőkkel, bécsi politikai körökben ért­hető feltűnést keltettek és slacot szolgál­tattak ahoz, hogy a bécsi rendőrség nyo­mozást indítson, nem volt-e tudomásuk a bécsi monar­chistáknak is a magy­ar fölkelők szervezkedésér­ől? Ez a nyomozás, —a mint bécsi mun­katársunk –teljesen megbízható forrásból értesül­t— arra, a meglepőnek egyáltalán nem mondható megállapításra vezetett, hogy a magyar orthodox legitimistákkal­­ szorosan együttdolgozó «Oesterreich­i­ache ‘Staatspartei« címerű­ nemrégiben szervezkedett a »Die Monarchie« ciiál le­gitimista­­lap mögött Sphager Albin, a Habsburg-javak ausztriai igazgatója , Hoynigg Hugó volt aktív főhadnagy vezetése alatt álló. monarchist© csoport az utóbbi hetekben ismételten közvetlen tárgyalásokat folytatott azzal a buda­pesti monarchista csoporttal, amelynek részességét a legutóbbi felkelő akció­ban Budapesten ma már majdnem­ két­ségtelennek látják. A bécsi politikai rendőrség azzal az ürjüggyel, hogy Hoyniggsék eg­y­ titkos szervezetet létesítettek a G Habsburg-csa­lád tagjai becsületének­ védelmére, teg­nap házkutatást tartottak Hoynigg laká­sán és a »Die­­Monarchie« szerkesztő­ségében. Forrásom közli, h­ogy ez a ház­kutatás kétségtelen bizonyítékokat nem eredményezett ugyan arról, hogy Hoyy­niggék részesei­, lennének a fölkelés szervezésének, az azonban már kétségte­len tényként áll a bécsi rendőrség előtt, hogy az osztrák monarchistáknak­ ez a csoportja már a szervezkedés első stádi­umában tudomással bírt a Burgenland ellen készülőben lévő támadásról és en­nek a csoportnak több tagja az utóbbi hetekben igen sünön járt Budapestre és viszont Budapestről sűrűn jártak Bécs­be a magyar monarchisták megbízottai, ezek között különösen dr. Mészáros Gyu­la egyetemi tanár, Hoynig­gékkal való tárgyalások céljából. A bécsi rendőrség­ez Schager-Hoy- Vlgg-csoport több vezető tagjánál is tart még házkutatásokat, a nyomozást kiter­jeszti ennek a csoportnak Stájerben és Burgenlandban lakó tagjaira is és így valószínűsített bécsi politikai körökben elterjedt az a vélemény, hogy a leg­­­utóbbi burgenlandi­ támadás megszerve­zésében Hovniggék bű­nrészességét a bé­csi rendőrségnek sikerülni fog kétség­telenül bebizonyítania. ^Budapest, j­l. 31^ Tito gpap délelőtt újabb harminctnyolc fölkelőt kísértek a főkapitányságra, akik kijelentették, hogy­ őket senki semi toborozta, és saját akaratukból mentek nyugatina^amr­­szágyra. Az előállítottak szerint még há­romszázan vannak Rösalőpusztán és az elszakított Burgenlandi területén még szernét több felkelő tartózkodik. A fel­kelők­ Héjjas Ivánt vallják fővezérüknek akinek személyes varázsa alatt állanak. (Budapest, júl. 31.) A nyugatmagyar országyi felkelés ügy­ében Vásárhelyi Bá­te táblabíró késő délután kihallgatta a fogságban maradt Juhász Lajos, Ossiatich Zoltán, Baló Ferenc,­­Hidler Lajos és Brandt István terheiteket. A kihallgatás után mindnyájukat szabadlábra helyez­tük. 'i,',:: (Budapestről jelentik: Héjjas Iván szabadlábra helyezésével az egész nyu­­gatmagyarországg kiárdító politikai ■vo­natkozásai teljesen megszűntnek tekint­hetök és iigy az ügy mínden részrévfibsen a híres álgok elé tartoziak. í feáviánja a további bizonyítást, szükség esetén azonban kéri az or­­goványi pör iratainak beszerzését, a­melyben Héjjas beismerte, hogy Zbónának az Izsákiak kivégzésére­­ adott parancsot. A nyomozási iratok és a rendőrségi jelentések ismertetése után a bíró az eljárást befejezettnek j­elentette ki. A bizonyítási eljárás után Moldová­­nyi ügyész vádbeszédét mondta el. Fog­lalkozott az orgoványi tárgyalás eredmé­nyeivel, amely szerinte szorosa ö­ssze­ Pürgy az inkriminált beszéddel. Mivel az orgoványi por idején a kö­zönség ideges hangulatú volt és a la­kosság egy részét Héjjas nevének hal­latára amúgy is remegő izgatottság lepi meg, továbbá ezekben a napok­ban jelent meg a Szózatban Kádár Lehelnek Héjjasról írt vezércikke, ezután vált ismeretessé, hogy Zbónáék­nak Héjjas adta a kivégzésre a paran­csot, és hogy e parancs nem­ az utolsó, volt annélfogva ez az­­­jabb parancs te­hát csak újabb gyilkosságok elkövetésé­re szólhatott, mert logikailag másképen paát®) értelmezhető. A fenyegetés miatt Budapest lak­os­­ság­ának egy részét újabb félelem lepte meg, mert a fenyegetést ko­molynak hitte. Délben tizenkét órakor Tóth bíró a kö­vetkező végzést hirdette­­ki: A bíróság Héjjas Iván­­cselekedeté­ben nem közcsendi elleni kihágást, ha­nem az izgatás bűntettét látja fennforog­ni, ezért hatáskörét lesz­állítja és az ügyet további eljárás végett az ügyész­séghez tes­z­i át, így a törvényszék fogja eldönteni, hogy csakugyan fennforogt-e az izgatás vádja? JBJB Ül­TI VJ 1 1 271,236.000.000.000 papír rubel van forgalomban. lloyd George kiábrándult orosz álmából. — Szovjet-Oroszország költségvetése a hágai konferencia előtt. (A Brassói Lapok b­écsi munkatársától.) A bécsi diplomáciai karnak­ egy olyan tekintélyes tagja, ki részt vett a hágai konferencián és most érkezett Vissza Bécsbe, a következő érdekes nyi­latkozatban világította meg bécsi munkatársunk élőt­t az orosz­ kérdésnek a hágai konferencián napirenden szereplését. A hágai konferenciáról a nagy nyilvánosság e­sste tudott meg Valamivel többet, mint hogy a­ konferencia ezéjt elment, és az oroszok Vona­kodtak 3 jegyzőkön­yvet aláírni. A konfereu­­erciniáku­s íftiéj kom priho« s negatív cis*ci­­f éhyKaj van, L I, ajra«, hogy a nyugati hatal­­mas »drtákat fő állatufér­ fiai belátni kénytelenek), t­ogy Oroszországgal ez időszerint mit sem­ le­het csinálni, d­e hogy a világi politikáját intéző tényezőknek most­­fontosabb tennivalójuk van, m Int az Olvasztókkal foglalkozni és ez a középeuró­pai kérdés megoldás, mely a márka, az osztrák t­i­vattyar korona kurzus-esése következtében, m­­ost soknál aktuálisabb és sürgősebben megol­dandó kérdés, mint bámikor eddig Volt. Diplo­­­ációs körökben most azt várják, hogy Lloydl­­­aorge belátja, hogy az orosz kérdés megoldár­a­a Vonatkozó álmai ,még koraiak, és egész* erő­­vével­­t komolyabb veszedelmekkel fenyegető * szépeurópai kérdésnek rendezését fogja szor­almazni A hágái konferencia tanácskozásaiban nagy szerepet játszott az orosz költségvetési javaslat. Ennek az a részlete, amely a paphrubel Inflá­­ciót tömlítette, egyenesen félelmetes hatást gyi­­­korolt. Nem a csillagászat köréből vett számje­gyek hanem a hivatalos orosz előterjesztés ada­tai azok, amelyek azt bizonyítják, hogy a jw- F­uSuzgyártás terén a népszó csak kormányé­ven betétlenül ta­rtja a rekordot, ISZT novem­berében 2,6 miliárd rubelt, de­­Tímbewében 33 milliárdot nyomtattak, 1918-tól a­­égy­ötezesen o»aac 83,5 milliárd1 uj rubel ke­sétt forgalomba, de 1919-ben már megindult a p^Mredati áprilisban ö,Q. májusban 11.4, vc rteejibänbetc^l már S® ésr decemberben már 164^2 «V.&aindal hakelte a szovjetkom­ány a papin­­«s^feSS «J'^nnyiségét. Ettől kezdve isvtnnszxsNion tfegudí pzf íy;­sí) 1921 év rubel-termése 04^ cvJbA^ Volt, 1921 ssfepardverében a forgalomban!­yott pn^-rubelak mtamyisége más* meghaladta « W wüYumnbcrben B368 milliárdnyi decem- ÖcÜAp petlg már 7,9 Mlliárdny* papírrubelt nyo­m*t-fí- 10.3*8.gOOOOO.WOO rat Egy diplomata nyilatkozata. Héjjas Iván a bíróság előtt. Héjjas Iván nem kirendelleni kihágást, hanem izgatást követett el. „Hiszem, egyetlen magyar embernek sem lehet kifogása, ha elbánok a nemzetromboló elemekkel“ — mondja Héjjas J .(Budbposh juh 31)., Hájjan triámfale,­m ébredők két héttel ezelőtti gjj'ülé­ k(ji mondott &fisíftuhyffit WülfEt^to hm szdkfte miatt, mini ta^ret««, kö»«n*6d é. tei kihágpis «.íimón indult ptne® srz eljá­rás. A büntető járáshirós^g teanb'fft dél­előtt Tóth Utaló járáshiiró elnöjkletóttel kezdte még' m ügy .tá­rgyí.ilásSt.. A tárgyalás m^estéérn sleff, mi­­kor Héjjas a tar­órabe l­épett, a közönség zajosan megéljenezte, tilájdl Héjjas a bíró kérdiéseire bemondta személyi adat­­óit. Eszerint 1890 január­ 1-én Kecske­­pébrn született, református valláu, nőt­len, apja földbirtokos. Moldoványi­ ü­gyész, a vád képvise­lője kijelenti, ho­gy Hájj&a Budapest la­­kossá­gának egy részét zsMX óriási szendék nélkül gyilkosság elkövetésével fenyeget­te meg,. atrptoor esurral mondotta: — Egy ország elveszett akkor, ha fejét elrengtette, Bwdkpost "Magiyírt*­­feje. ftok«®­«— hallottam egy orvos barátomtól, ha egy betegh vél n,esm: elégh egy. operáduó, (Edekor jmá'­sodazor te oip|gy­fcöll operálni. Én megj nem t­ömdltóaa ki az utolsó szót, és m­a­­smay«r fógj bármoly táján. «.Hgdörö^, ivagy vatámlik, akkor Bu ‘ deposit as^asssáira én irateek vx ifitea­ Héjjas Iván v*Jboaaáisálleto kijelen­tés’a, hogy nem­ tosgát biünögnek, & főttós iw/revkicu jidtejáa m eUonfor— r­­­w%rw’)j91' m*rr/*7!fcert*?Tr. A*^ tfor ea utcákon »l&takcaB te sötétbleni bujkáló ellenfo­rradalnhár« felírása vö­rös plikátok Jelennek meg!, ©* teros8es és intim kolamedlett évntést váltsatt ki ne­ki Imfarradalmárok Iközíül. Mikor én na Ébredők egyesületében elmondtam bű­nvédemet, barátaimat megkérdeztem­, megijed­ lek-e, tvagy támadt-e» lferaink kellemetlen érzés? Azt vili a szülték: Meas, tesZöm, hblaly kellemetlen érzés támadt azok lelkében, akiknek lelk­iis­­merete nem volt nyugodt les akik a mai jogrend ellen áskálódnak. Kijelentem, amit elmondtam, ma is állom ért© a fe­lelősséget. Tóth bíró: Az ügyész a vádiratban azt mondja, hogy ön­gyilkossággá fe­nyegetőzött. Héjjas: A magyaar baka vitézsége a háborúban világhírű, volt, tittáni küz­delmeinek méjglis az lett a vége, hogy a fegyver kiesett kszinkből, mert Buda­pest lAMu­luSai me­g­fei'‘ta&fcnk őket. IMto­­den Igaz magyar lelkében­ ott él a vissza fizetés gondolata, és ha eljös áss a» Idő, hogy Budapest bladUlli ujsa meg akarnJi isaSntot mételye­zni, akl.­r ilyensís itt a hhóxág dön­ kijalotttem, hölgy ón leszek) Budiapnat fetennyílása sőt mégr ennél is iszígajíihki. r H$á[ il­ i het 'ha élniük a vmitaS«* vmititolié A bm kérdésérta Mdi’loyáfeyin.^yAr'?3 Ifogy » mtagi* nem mi augumtus 2.

Next