Brassói Lapok, 1922. augusztus (28. évfolyam, 173-197. szám)
1922-08-02 / 173. szám
1922 augusztus 2. feleire rugó papírpénz került ki az orosz frankór présből . A szovjet kormány saját hivatalos nyilatkozata szerint uralomra jutása óta 1921 év végéig 175 billió papírrubelt adott ki És a folyó évben, amikor , a szovjet kormány hágai delegárusának kijelentése szerint, a rubel értéke emelkedőben van, — a helyzet még szomorúbb, helyesebben mondva: a rubel-termés még hatalmasabb méreteket öltött. Februárban 18.832, áprilisban 46.93 milliárdot, májusban 65 frillót és júniusban még 85 billiót nyomatott. Egyenesen hivalkodás jelleget ölt a népbiztosok kormányának kimutatásaa papirrubelgyártás végeredményéről. 1917 novemberétől 1922 júniusáig összesen 271.236.000.000.006 papirrubelt adott ki a szovjet kormány. Bizonyos,hogy Szovjetoroszországban a legvirágzóbb iparág a bankógyártás. ! A szójakenyér egy magyar tanár szenzációs találmánya. (A Brassói Lapok bécsi munkatársától.) Vagy másfélévvel ezelőtt az a szenzációs hír íjatta be a világsajtót, hogy egy fiatal magyar orvos egy Európában eddig ismeretlen növényből elsőrangú lisztet tud előállítani, amely a bubánál jóval olcsóbb, táplálóbb és így népélelmezési célra alkalmasabb. Azóta az érdekes dologról hallgatott a krónika, holott a találmány igazolta a hozzáfűzött reményeket. A bécsi Physiologisches Institutban nyert ez még állapitist Az intézet Vezetője dr. Berczeresz magyar ember és az ő nevéhez fűződik a szójakenyér készítési módjának feltalálása. Az újfajta kenyérkészítéshez Indiának és Kínának ismert és elterjedt növényét, a szójababot használja fel dr. Bercheller László tanár. Előre már többen kísérleteztek a háború folyamán és különösen Németországban a szójakenyér elkészítési módjának feltalálásával, de sikertelenül. Németországban már le is mondottak a további kísérletezésekről, mikor Berczeler tanár kezdett a kérdéssel foglalkozni, és rövid idő alatt olyan eredményeket ért el, hogy csak a fiatal magyar tudósnak üzleti ügyekbeni naivsága az oka, hogy találmányával máris világhírre és hatalmas vagyonra nem tett szert. Jellemző a tanár üzleti naiviságára a következő eset: Vagy másfél évvel ezelőtt, amikor Berczeler tanár kísérleteinek és kísérletei eredményének híre terjedt, megjelent dr. Berczslernél egy angol, aki mint Valamelyik Bécsbe küldött angol misszió tagja és mint angol gyáros mutatkozott be s kijelentette, hogy emberbaráti szemporakból — a találmány nagy horderejére tekintettel — hajlandó finanszírozni a szója kenyér előállítását. Berczeler nagy örömmel fogadta az ajánlatot és beavatta az angolt a gyártási titok legnagyobb részébe. Röviddel ezután az angol eltűnt Bécsből és közzétette a limesben, hogy a találmány szerzője nem magyar, hanem természetesen angol és pedig ő maga. Ezt a Bécsben önzetlen emberbarátként szerepelt angol Londonban gyártani is kezdte a szlója kenyeret, Berczelertől azonban nem tudta meg a gyártásnak minden titkát és így a találmánylopás nem sikerült. Berczeler tanár pedig, aki maga is magyar ember, magyar asszisztensével, az ugyancsak mrgyan, dr. Szilárd Zoltánnal, tovább olyítatta akísérletezést és tudományos körökben feltétlen bizonyossággal várják, hogy a kísérletek a legteljesebb sikerre fognak vezetni. Beavatott körök, szakértők, tudósok már több kóstolót kaptak a Berczeler szójakenyeréből, és azt nemcsak táplálónak, hanem igen ízesnek is találták. A minap a bécsi egyetem orvosi karának dékánja látogatta meg Berczeler tanárt laboratóriumban. E látogatás végén Berczeler két teljesen egyforma tortával kínálta meg a dékánt, és arra kérte, kóstolja meg mindkét tortát és mondja meg, melyik ízlett neki jobban. A dékán megette a két szelet tortát és aztán kijelentette, hogy mindkettő jó volt, de a második darabot ízletesebbnek találta. Berczteler ekkor mosolyogva mondta és bizonyította is be, hogy az első kostát Bécsnek egyik leghíresebb cukrászdából hozatta, a másodikat pedig ő sütötte a szájából),. A görögök háborúra készülnek a törökök ellen. (London, Július 31.) Drinápolyi jelentések szerint, egész Tirániában nagy katonai előkészületek észlelhetők. A görög kormány kijelentése szerint a Görögország és Törökország között folyó küzdelemnek a közeljövőben döntő eredménnyel kell végződnie._____________ Zsák Zsineg Timisoara. Nincsics küügyrminiszter nyilatkozata Jugoszlávia és az utódállamok viszonyáról. , (Belgrádi tudósítónktól.) Nincsics Momcsillo jugoszláv külügyminiszter a parlamentben érdekes exposed tartott Jugoszlávia külpolitikájáról. Nincsics Jugoszlávia és az utódállamok viszonyáról a következőket mondotta: — Magyarországgal való viszonyunk nem normális. Mi békés politikát folytattunk mindezideig, de, — sajnos, — a magyar kormány részéről nem tapasztaltuk ugyanazt a törekvést. A Magyarországon élő jugoszlávok állandói atrocitásoknak vannak kitéve, több ízben előfordult, hogy az SHS. állam képviselőit is tettlegesen inzultálták, anélkül, hogy a magyar kormány emiatt a kar min mális.,1 .tételt is..megállata volna. Ennek következtében egészen természetes, hogy a jugoszláv kormány retorziókkal élt Magyarországra nézve ez a politika csak ártalmas lehet és a mi közvéleményünkgyakran fölteszi a kérdést várjon mibe vezetést? f ; ) j — Romániára vonatkozólag kijelenthetem, hogy egyike a legjobb szövetségeseinknek. Külpolitikánk egy és ugyanabban az irányban hálád és az állandó barátság jellegét öltötte magára. Most folynak a jiugoszláv-román határkiigazítás utolsó momentumai és a kezemben lévő jelentések alapján megjegyezhetem, hogy azok a legsimábban haladnak. Belgrádban és Bukarestben meg vannak győződvie arról, hogy akét állam egymásra van utalva és ajövőben vállvetve fogja közös érdekeit megvédeni. — Ami Csehszlovákiával való viszonyunkatilleti, az az eddigi szoros barátság bázisán nyugszik. Valószínű, hogy már a közeljövőben,sakét állami tárgyalásokat fog folytatni adefenzív katonai egyezmény meghosszabbításáról. A tárgyalásokat Csehszlovákiában fogjuk folytatni. Jugoszlávia, Románia, Csehszlovákia és Lengyelország közös érdeke, hogy a békeszerződések által teremtett állapotot megszilárdítsa. A négy állam, amely a háború alatt közös bálokért küzdött, jelenlegi nemzetközi helyzetével nagy befolyást tud gyakorolni a nagyantant köreiben is, amelyek napról-napra nagyobb bizalommal viseltetnek a kisantanttal szemben.. . A Habsburg-birtoscok az utódállamokban. Kétszáztizmillió arany korona értékű Habsberg-javakat koboztak el. Schager Albin könyve. (A Brassói Lapok bécsi munkatársától.) A Habsburg-Lotharingiai család és az utolsó Habsburg uralkodó saját vagyonának egy részét az utódállamok kormányai tudvalévően elkobozták. Schager Albin dr. osztálytanácsos, a Habsburg javak osztrák kezelője most egy még a nyilvánosság elé nem került könyvben, ezt az eljárást »igazságtalannak, méltánytalannak és a modern kulturállartiok történetében példátlanul állónak« monda és azt állítjja, hogy »ezen eljárás orvoslása nemcsak az igazság követelménye, hanem az erberiesség és a tisztességgé is.«. Schager könyve részletesen ismerteti a Habsburg-Lotharingiai család közös birtokai és IV. Károly magánvagyója nagy része elkobzásának körülményeit. Igyekszik bebizonyítani, hogyaz elkobzások jogtalanul történtek és ennek igazolására okmányokat, jogi véleményeket ismertet. Elégikus szavakban mutat ráarra, hogy ezek a jogtalanságok döntötték nyomorba a Habsburg család több tagját, ezek között a volt uralkodó családját is és a javak elkobzása volt részben előidézője a detronizált uralkodó, korai, tragikus halálának is. Az elkobzott vagyonrészek, birtokok Csehszlovákiában, Ausztriában, Magyarországban, Lengyelországban ésOlaszországban vannak. Más államban semi a Habsburgok, sem az elhunyt uralkodó nem birtok vagyonnal, — mondja Schager, — ha csak annak nem számítja azt a 28.000.000 osztrák koronát és a családi ékszereknek azt a részét, amelyet Károly 1919. novemberében Svájcba vitt magával, illetve vitetett maga után. Amikor Károlyi 1919. őszén elhagyta Eckartsaut, Schager szerint csak 9 millió osztrák korona volt birtokában. Ebből kellett volna saját családját, anyját, fivérét Miksát, ennek feleségét és fiát, nagybátyját, Péter Ferdinándot, ennek feleségét és négy gyermekét és mostoha nagyanyját, Mária Terézia főhercegnőt eltartania. Zita mivel sem járult az udvartartás költségeihez minthogy egész vagyona 929,100 osztrák korona névértékű papírokból és a stájerországi seistritzi kastély fele tulajdonjogából állott. Schager állítása szerint a csehszlovák köztársaság messze túlment a saint germaini békeszerződés intencióin amikor nem csak a Habsburgok családi birtokait, hanem az I. Ferenc József által alapított korona-hitbizományt,sőt Károlyinak személyes vagyonát is elkobozta és csehszlovák állami tulajdonnak nyilvánítottá. A Csehszlovákiában lévő és állami tulajdonoknak nyilvánított javakat Schager könyve négy osztályba sorozza. Az első csoportba veszi azokat a javakat,, amelyek »Udvari vagyon«, vagy »Korona-uradalom« név alatt ismer a köztudat. Ezeket a vagyonrészeket nem veszi részletesebb megvilágítás alá, mert ezekre vonatkozólag ő sem látja kézenfekvőnek és kétségtelennek, hogy a Habsburg család tagjai magánszerzés útján jutottak ezeknek birtokába. Ehez ,a csoporthoz tartoznak: Cseh Szlovákiában a prágai Burg, a karlstelni kastély, a kladrubi ménes, a ffrancenshofi birtok, Ausztriában többek közötta bécsi Hofburg, s Schönnbrunn, Laxenburg, stb. Magyarországban a budai királyi várpalota, a gödöllői kastély és a birtok, a tokaji szöllőbirtok, Lengyelországban ti vaveli kastély, Olaszországban a Miramiar stb . A második csoportot a Habsburg- Lotharingiai család közös vagyona képezi. II. Károly haláláig a Habsburg család egyetemessége nem birt olyan vágyalmal, mely anyagi szükségleteiket fedezhette volna. Máriás Terézia 1765. október 16-án férjének hagyatékából alapította a családi ellátási alapot, amelynek az volt a rendeltetése, hogy gondoskodjon a család tagjainak megélhetéséről, állásukhoz méltóan és az állami hozzájárulása nélkül. Mária Terézia rendelkezése alapján és később, 1839-ben módosított »családi törvény« értelmében ennek az alapítványnak tőkéje nem csökkenthető, a jövedelemnek egyharmada a család tagjai között kerül elosztásra, kétharmada pedig a szükséghhez képest és az uralkodó családfő által is megállapítandó összegekben rendkívül segélyezésekre fordítandó, illetve, ha ennek szüksége fenn netot forog, az alap tőkékhez csatolandó Ebből a vagyontételből Csehszlovákia a maga tulajdonának nyilvánította a gödingi uradalmat, Pavlovitzal, a holicsi uradalmat és a sasvári uradalmat, Bur és Kuklowal. Ezt a három uradalmat, — úgy állítjaSchager, — Lotharingiai Ferenc magántulajdonként Czobor József gróftól, illetve ennek hitelezőitől vásárolta. Ehhez a vagyontételhez tartozik a breznói uradalom, amelyet I. Ferenc József 1908-ban a Padi Jasenen grófi hagyatékból vásárolt és a családi alapítvány pénzéből az alapítvány javára, továbbá az ugyancsak I Ferenci József által Mallmann lovagtól, Croy-Dülmon hercegnőtől, báró Liebigtől és másoktól a családi alap pénzéből és az alap céljaira vásárolt smáci uradalom Cerekkel, Hedefisttel és Svétyvel, amelyeket a csehszlovák köztársaság az 1931. évi, mgtmUs PX-en hozott törvény alapján, ugyancsak állalmi tulajdonnak nyivánitott. A harmadik csoportba sorozza Schager a. »Ferenc József császári hőbizományt«, amelyet Ferenc József atoagánvagyonából alapított 1001-ben és amelynek a Ferenc József halála után első haszonélvezője Károly király volt. Schager állítása szerint ennek a hitbizományi vagyonnak magántulajdon volta is kétségen felül áll, amit bizonyít az a tény is, hogy ennek statútumai az uralkodóház detronizálásának esetére a polgári törvények értelmében rendelkeznek és a koronával csak annyi összefüggése van, hogy a hitbizománynak a Habsburg család tulajdonában kell maradnia. E hitbizományi vagyonból Csehszlovákia magáénak nyilvánította reichstadt-politzi, a svolenovesi, busteh rádi, tachlovitzi, kacovi, kroníporicini uradalmakat, a toskaniai kastélyt aprágai Hradzsinen. Ezek a vagyontételek a 17-ik század közepe óta egy kézben összpontosultak és 1847-ben a bécsi kongresszus határozata értelmében I. Ferencz József magántulajdonai lettek. Az I. Ferenc József magántulajdonát képezte Schager szerint a Instraui Uradalom is, mely szinte tartozéka lett a családi hitbizománynak és amelyet a csehszlovák köztársaság ugyancsak sajátjának nyilvánított. Schager közlése szerint iá családi alapítványi vagyonok értéke 78 millió arany és 2 millió t paprrkoronában, a családi hitbizományi vagyon értéke pedig 130 millió arany és 7 millió papírkoronában állapíttatott meg, összesen tehát áll8 millió arany és 9 millió papírkoronában. A negyedik csoportba vette Schlager a VI. Károly magánvagyonát, amelyből Csehszlovákiában csak brandeisi uradalom van. Ez 1860-ig állami birtok volt,akkor nyilvános árverésen. Lipót toskánai nagyherceg vásárolta meg, tőle Lajos Szalvátor főherceg örökölte, aki Vives Antónia spanyol nőnek és gyermekeinek hagyományozta; ezektől vásárolta meg Károly 1917. októberében teljesen saját magánvagyonából és magántulajdonául. Az Ausztriában állami tulajdonná nyilvánított javak közül Habsburgok magánvagyonának állítja a családi alapot, a hitbizományi birtokokat, gyűjteményeket, könyvtárakat, vadászlatokat, a Ferenc József hitbizomány értékpapírjait, az estei gyűjteményeket és az udvari könyvtárt, írtért — mint mondja, ezeknek magántulajdoni jellege okiratokkal bármikor bebizonyítható. Károly magánvagyona Ausztriában aránylag igen csekély és a garthholzi villán és a feistritzi kastély fele tulajdonán kívül, összesen 5 millió koronát kitevő , életbiztosítási kötvényekből, értékpapírokból, készpénzből és lakberendezési, tárgyakból áll. Magyarországon nem kobozták el a hlabsburg-vagyonokat de ott is zárlat alatt van a ráckevei uradalom, egy ház .Pesten, értékpapírok és készpénz kb. 60 millió névértékben, amelyek azonban csak 48 millióval vannak megterhelve. Magyarországban nettül volt Károlynak magánvagyona, de — Schager állítása szerint — joggal követelheti Magyarországtól, annak a nagy mennyiségű tokaji bornak értékét, és egyébb tárgyaknak értékét, amelyeket a civilistából vásároltak., Schager nem vonja kétségbe, hogy a taagyar kormány el is ismeri a Károly örököseinek ezekhez jogát I ■ Lifovországban, mint Schager állítja, a Károlyi tó agán vagyonát leteszi a Rétoa melletti Tivoliban levő Estevilla és la Pádua melletti Cattnról lttok, amelyeket Ferenc Ferdinándtól örökölt Károly, és amelyeket az olasz kormány a st -germaini szerződés alapján nyilvánított állatoitulajdonnak, Schager Albin dr.-nak könyve, amely minden ténybeli állítását különböző bizonyítékokkal igyekszik alátámasztani, nem kerül a könyvpiacra, csak azt a célt tart hivatva szolgálni, hogy illetékes körökben argumentumul szolgáljon a Habsburg Károly törvényes örököseinek azon kívánsága mellett.)ogy az utolsó Habsburg uralkodó magé.’vagyonát adják vissza a családnak. ? !!'** il it. Gerő Arthur RS