Brassói Lapok, 1922. augusztus (28. évfolyam, 173-197. szám)

1922-08-02 / 173. szám

1922 augusztus 2. feleire rugó papírpénz került ki az orosz frankór présből . A szovjet kormány saját hivatalos nyilatko­zata szerint uralomra jutása óta 1921 év végéig 17­5 billió papírrubelt adott ki És a folyó év­ben, amikor , a szovjet kormány hágai delegár­­usának kijelentése szerint, a rubel értéke emel­ke­dőben van, — a helyzet még szomorúbb, he­lyesebben mondva: a rubel-termés még hatal­masabb méreteket öltött. Februárban 18.832, áp­rilisban 46.­93 milliárd­ot, májusban 65 frill­ót és júniusban még 85 billiót nyomatott. Egyenesen hivalkodás jelleget ölt a népbiz­tosok kormányának kimutatása­­a papirrubelgyár­tás végeredményéről. 1917 novemberétől 1922 júniusáig összesen 271.236.000.000.006 papirru­­belt adott ki a szovjet kormány. Bizonyos,hogy Szovjetoroszországban a legvirágzóbb iparág a bankógyártás. ! A szójakenyér­­ egy magyar tanár szenzációs találmánya. (A Brassói Lapok bécsi munkatársától.) Vagy másfél­­évvel ezelőtt az a szenzációs hír íjatta be a világsajtót, hogy egy fiatal magyar orvos egy Európában eddig ismeretlen növényből el­sőrangú lisztet tud előállítani, amely a bubánál jóval olcsóbb, táplálóbb és így népélelmezési célra alkalmasabb. Azóta az­ érdekes dologról hallgatott a krónika, holott a találmány igazolta a hozzáfűzött reményeket.­­ A bécsi Physiologisches Institutban nyert ez még állapi­tist­ Az intézet Vezetője dr. Berczeresz magyar ember és az ő nevéhez fűződik a szója­kenyér készítési módjának feltalálása. Az­ újfajta kenyérkészítéshez Indiának és Kínának ismert és elterjedt növényét, a szójababot használja fel dr. Bercheller László tanár. Előre már töb­ben kísérleteztek a háború folyamán és külö­nösen Németországban a szójakenyér elkészítési módjának feltalálásával, de sikertelenül. Német­országban már le is mondottak­ a további kísérle­tezésekről, mikor Berczeler tanár kezdett a kér­déssel foglalkozni, és rövid idő alatt olyan ered­ményeket ért el, hogy csak a fiatal magyar tu­dósnak üzleti ügyekbeni naivsága az oka, hogy találmányával máris világhírre és hatalmas va­gyonra nem tett szert. Jellemző a tanár üzleti naiviságára a követke­ző eset: Vagy másfél évvel ezelőtt, amikor Ber­­czeler tanár kísérleteinek és kísérletei eredményé­nek híre terjedt, megjelent dr. Berczslernél egy angol, aki mint Valamelyik Bécsbe küldött angol misszió tagja és mint angol gyáros mutatkozott be s kijelentette, hogy emberbaráti szemporak­­b­ól — a találmány nagy horderejére tekin­tettel — hajlandó finanszírozni a szója kenyér előállítását. Berczeler nagy örömmel fogadta az ajánlatot és beavatta az angolt a gyártási titok legnagyobb részébe. Röviddel ezután az angol eltűnt­ Bécsből és közzétette a limesben, hogy a találmány szerzője nem magyar, hanem­ ter­mészetesen angol és pedig ő maga. Ezt a Bécs­­ben önzetlen emberbarátként szerepelt angol Lon­donban gyártani is kezdte a szlója­ ke­nyeret, Berczelertől azonban nem tudta meg a gyártásnak minden titkát és így a találmánylopás nem si­került. Berczeler tanár pedig, aki maga is magyar ember, magyar asszisztensével, az ugyancsak mr­­gyan, dr. Szilárd Zoltánnal, tovább olyítatta a­­kísérletezést és tudományos körökben feltétlen bizonyossággal várják, hogy a kísérletek a leg­teljesebb sikerre fognak vezetni. Beavatott kö­rök, szakértők, tudósok­ már több kóstolót kaptak a Berczeler szójakenyeréből, és azt nemcsak táplálónak, hanem igen ízesnek is találták. A minap a bécsi egyetem orvosi karának dékánja látogatta meg Berczeler tanárt laboratórium­ban. E látogatás végén Berczeler két teljesen egyforma tortával kínálta meg a dékánt, és arra kérte, kóstolja meg mindkét tortát és mondja meg, melyik ízlett neki jobban. A dékán meg­ette a két szelet tortát és aztán kijelentette, hogy mindkettő jó volt, de a második darabot ízle­tese­bbnek találta. Berczteler ekkor mosolyogva mondta és bizonyította is be, hogy az első kos­tát Bécsnek egyik leghíresebb cukrászdá­ból hozatta, a másodikat pedig ő sütötte a szájából),. A görögök háborúra készülnek a törökök ellen. (London, Július 31.) Drinápolyi je­lentések szerint, egész Tirániában nagy katonai előkészületek észlelhetők. A gö­rög kormány kijelentése szerint a Gö­­rögország és Törökország között folyó küzdelemnek a közeljövőben döntő ered­ménnyel kell végződnie._____________ Zsák Z­sineg­­ Timisoara. Nincsics küü­­gyrminiszter nyilatkozata Jugoszlávia és az utódállamok viszonyáról. , (Belgrádi tudósítónktól.) Nincsics Momcsillo jugoszláv külügyminiszter a parlamentben érdekes exposed tartott Ju­g­oszlávia külpolitikájáról. Nincsics Ju­goszlávia és az utódállamok viszonyáról a következőket mondotta: — Magyarországgal való viszonyunk nem normális. Mi békés politikát foly­tattunk mindezideig, de, — sajnos, — a magyar kormány részéről nem tapasz­taltuk ugyanazt a törekvést. A Magyar­ország­on élő jugoszlávok állandói atro­citásoknak vannak kitéve, több ízben előfordult, hogy az SHS. állam­ képvise­lőit is tettlegesen inzultálták, anélkül, hogy a magyar kormány emiatt a k­ar min mális.,1 .t­ételt is­­..megállata volna. Ennek következté­ben egészen ter­mészetes, ho­g­y a jugoszláv kormány re­torziókkal élt Magyarországra nézve ez a politika csak ártalmas lehet és a mi köz­véleményünk­­gyakran fölteszi a kérdést várjon mib­e vezet­ést? f ; ) j — Romániára vonatkozólag kije­lenthetem, hogy egyike a legjobb szö­­vetségeseinknek. Külpolitikánk egy és ugyanabban az irányban hálád­ és­ az állandó barátság jellegét öltötte magára. Most folynak a jiugoszláv-ro­m­án határkii­gazítás utolsó momen­tumai és a kezemben lévő jelentések alapján megjegyezhetem, hogy azok a legsimábban haladnak. Belgrádban­­ és Bukarestben meg vannak­ győződ­­vie arról, ho­gy a­­két állam egymásra van utalva és a­­jövőben vállvetve fog­ja közös érdekeit megvédeni.­­ — Ami Csehszlovákiával való viszo­nyunkat­­illeti, az az eddigi szoros barát­ság bázisán nyugszik. Valószínű, hogy már­ a közel­jövőben,­sa­­két állami tárgyal­­ásokat fog folytatni a­­defenzív katonai egyezmény meghosszabbításár­ól. A tár­gyalásokat Csehszlovákiában fogjuk folytatni. Jug­oszlávia, Románia, Csehszlovákia és Lengyelország közös érdeke, hogy a békeszerződések által teremtett állapo­tot megszilárdítsa. A négy állam, amely­ a háború alatt közös bálokért küzdött,­ jelenlegi­ nemzetközi helyzetével nagy befolyást tud gyakorolni a nagyantant köreiben is, amelyek napról-napra na­gyobb bizalommal viseltetnek a kisan­­tanttal szemben.. . A Habsburg-birtoscok az utódállamokban. Kétszáztizmillió arany korona értékű Habsberg-javakat koboztak el. Schager Albin könyve. (A Brassói Lapok bécsi munkatár­sától.) A Habsburg-Lotharingiai család és az utolsó Habsburg uralkodó saját vagyonának egy részét az utódállamok kormányai tudvalévően elkobozták. Schager Albin dr. osztálytanácsos, a Habsburg javak osztrák kezelője most egy még a nyilvánosság elé nem­ került könyvben, ezt az eljárást »igazságtalan­nak, méltánytalannak és a modern kul­­turállartiok történetében példátla­nul állónak« monda és azt állítjja, hogy »ezen eljárás orvoslása nem­­csak az igazság követelménye, hanem az er­be­riesség és a tisztességgé is.«. Schager könyve részletesen ismer­teti a Habsburg-Lotharingiai család kö­zös birtokai és IV. Károly magán­vagyó­ja nagy része elkobzásának körülmé­nyeit. Igyekszik bebizonyítani, hogy­­az elkobzások jogtalanul történtek és en­nek igazolására okmányokat, jogi véle­ményeket ismertet. Elégikus szavakban mutat rá­­arra, hogy ezek a jogtalansá­gok döntötték nyomorba a Habsburg család több tagját, ezek között a volt uralkodó családját is és a javak elkob­zása volt részben előidézője a detroni­zált uralkodó, korai, tragikus halálának is. Az elkobzott vagyonrészek, birto­kok Csehszlovákiában, Ausztriában, Ma­gyarországban, Lengyelországban és­­Olaszországban vannak. Más államban semi a Habsburgok, sem­ az elhunyt ural­kodó nem birt­ok vagyonnal, — mondja Schager, — ha csak annak nem számít­ja azt a 28.000.000 osztrák koronát és a családi ékszereknek azt a részét, ame­lyet Károly 1919. novemberében Svájc­ba vitt magával, illetve vitetett maga után. Amikor Károlyi 1919. őszén elhagy­ta Eckartsaut, Schager szerint csak 9 millió osztrák korona volt birtokában. Ebből kellett volna saját családját, any­ját, fivérét Miksát, ennek feleségét és fiát, nagybátyját, Péter Ferdinándot, en­nek feleségét és négy gyermekét és mos­toha nagyanyját, Mária Terézia főher­cegnőt eltartania. Zita mivel sem járult az udvartartás költségeihez minthogy egész vagyona 929,100 osztrák korona névértékű papírokból és a stájer­orszá­gi seistritzi kastély fele tulajdonjogából állott. Schager állítása szerint a csehszlo­vák köztársaság messze túlment a saint germaini békeszerződés intencióin amikor nem csak­ a Habsburgok családi birtokait, hanem az I. Ferenc József ál­tal alapított korona-hitbizományt,­­sőt Károlyinak személyes vagyonát is elko­bozta és csehszlovák­ állami tulajdonnak nyilvánítottá. A Csehszlovákiában lévő és állami tulajdonoknak nyilvánított ja­vakat Schager könyve négy osztályba sorozza. Az első csoportba veszi azokat a javakat,, amelyek »Udvari vagyo­n«, vagy »Korona-uradalom« név alatt is­mer a köztudat. Ezeket a vagyonrésze­ket nem veszi részletesebb megvilágítás alá, mert ezekre vonatkozólag ő sem lát­ja kézenfekvőnek és kétségtelennek­, hogy a Habsburg család tagjai magán­szerzés útján jutottak ezeknek birtoká­ba. Ehez ,a csoporthoz tartoznak: Cseh Szlovákiában a prágai Burg, a karl­stel­ni kastély, a kladrubi ménes, a ffrancens­hofi birtok, Ausztriában többek között­­a bécsi Hofburg, s Schönnbrunn, Laxen­burg, stb. Magyarországban­ a budai ki­rályi várpalota, a­ gödöllői kastély és a bir­tok, a tokaji szöllőbirtok, Lengyelország­ban ti vaveli kastély, Olaszországban a Miramiar stb . A második­ csoportot a Habsburg- Lotharingiai család közös vagyona ké­pezi. II. Károly haláláig a Habsburg család egyetemessége nem­ birt olyan vágyalmal, mely anyagi szükségleteiket fedezhette volna. Máriás Terézia 1765. ok­tóber 16-án férjének hagyatékából ala­pította a családi ellátási alapot, amely­nek az volt a rendeltetése, hogy gondos­kodjon a család tagjainak megélhetésé­ről, állásukhoz méltóan­ és az állami hoz­zájárulása nélkül. Mária Terézia rendel­kezése alapján és később, 1839-ben mó­dosított »családi törvény« értelmében en­nek az alapítványnak tőkéje nem csök­kenthető, a jövedelemnek egy­harmada a család tagjai között kerül elosztásra, két­harmada pedig a szükséghhez ké­pest és az uralkodó családfő által is megállapítandó összegekben rendkívül segélyezésekre fordítandó, illetve, ha ennek szüksége fenn netot forog, az alap tőkékhez csatolandó Ebből a vagyontételből Csehszlo­vákia a maga tulajdonának nyilvánítot­­ta a gödingi uradalmat, Pavlovitzal, a holicsi uradalmat és a sasvári uradal­mat, Bur és Kuklowal. Ezt a három uradalmat, — úgy állítja­­Schager, — Lotharingiai Ferenc magántulajdonként Czobor József gróftól, illetve ennek hi­telezőitől vásárolta. Ehhez a vagyon­tételhez tartozik a breznói uradalom, a­­melyet I. Ferenc József 1908-ban a Padi Jasenen grófi hagyatékból vásárolt és a családi alapítvány pénzéből az alapít­vány javára, továbbá az ugyancsak I Ferenci József által Mallmann lovagtól, Croy-Dülmon hercegnőtől, báró Liebig­­től és másoktól a családi alap pénzéből és az alap céljaira vásárolt smáci ura­dalom Cerekk­el, Hedefisttel és Svéty­­vel, am­elyeket a csehszlovák köztársa­ság az 1931. évi, mg­tmUs PX-en hozott törvény alapján, ugyancsak­ állalmi tulaj­donnak nyivánitott. A harmadik csoportba sorozza Schager a. »Ferenc József császári hő­bizományt«, amelyet Ferenc József a­­toagánvagyonából alapított 1001-ben és amelynek a Ferenc József halála után első haszonélvezője Károly király volt. Schager állítása szerint ennek a hitbizo­mányi vagyonnak magántulajdon volta is kétségen felül áll, amit bizonyít az a tény is, hogy ennek­ statútumai az ural­kodóház detronizálásának­ esetére a pol­gári törvény­ek értelmében rendelkeznek és a koronával csak annyi összefüggése van, hogy a hitbizománynak a Habs­burg család tulajdonában kell marad­nia. E hitbizományi­ vagyonból Cseh­szlovákia magáénak nyilvánította reichstadt-politzi, a svolenovesi, busteh rádi, tach­lovitzi, kacovi, kroníporicini uradalmakat, a toskaniai kastélyt a­­prá­gai Hradzsinen. Ezek a vagyontételek a 17-ik század közepe óta egy kézben összpontosultak és 1847-ben a bécsi kongresszus határozata értelmében I. Fe­rencz József magántulajdonai lettek. Az I. Ferenc József magántulajdonát ké­pezte Schager szerint a Instraui Ura­dalom is, mely szinte tartozéka lett a családi hitbizománynak és amelyet a csehszlovák köztársaság ugyancsak sa­játjának nyilvánított. Schager közlése szerint iá családi alapítványi vagyonok értéke 78 millió arany és­ 2 millió t paprrkoronában, a csa­ládi hitbizományi­ vagyon értéke pedig 130 millió arany és 7 millió papírkoro­­nában állapíttatott meg, összesen tehát áll8 millió arany és 9 millió papírkoro­nában.­­ A negyedik csoportba vette Schla­ger a VI­. Károly magán­vagyonát, a­melyből Csehszlovákiában csak bran­­deisi uradalom van. Ez 1860-ig állami birtok volt,akkor nyilvános árverésen. Lipót toskánai nagyherceg vásárolta meg, tőle Lajos Szalvátor főherceg örö­költe, aki Vives Antónia spanyol nőnek­ és gyermekeinek hagyományozta; ezek­től vásárolta meg Károly 1917. októberé­ben teljesen saját magánvagyonából és magántulajdonául.­­ Az Ausztriában­ állami tulajdonná nyilvánított javak közül Habsburgok magán­vagyonának­ állítja a családi ala­pot, a hitbizományi birtokokat, gyűjte­ményeket, könyvtárakat, vadászlatokat, a Ferenc József hitbizomány értékpa­pírjait, az estei gyűjteményeket és az ud­vari könyvtárt, írtért — mint­ mondja, ezeknek magántulajdoni jellege okira­tokkal bármikor bebizonyítható. Károly magánvagyona Ausztriában aránylag igen csekély és a garthholzi villán és a feistritzi kastély fele tulajdonán kívül, összesen 5 millió koronát­ kitevő , élet­biztosítási kötvényekből, értékpapírok­ból, készpénzből és lakberendezési, tár­gyakból áll. Magyarországon­ nem­ kobozták el a hlabsburg-vagyonokat de ott is zárlat alatt van a ráckevei uradalom, egy ház .Pesten, értékpapírok és készpénz kb. 60 millió név­értékb­en, amelyek azon­ban csak 48 millióval vannak megter­helve. Magyarországban nettül volt Ká­rolynak magánvagy­ona, de — Schager állítása szerint — joggal­­ követelheti Magyarországtól, annak a nagy mennyi­ségű tokaji bornak értékét, és egyébb tárgyaknak értékét, amelyeket a civilis­tából vásároltak., Schager nem vonja kétségbe, hogy a taagyar kormány el is ismeri a Károly örököseinek ezekhez jogát I ■ Lifov­országban, mint Schager állítja, a Károlyi tó agán vagyonát let­­eszi a Réto­a melletti Tivoliban levő Este­villa és la Pádua melletti Cattnról lttok, amelyeket Ferenc Ferdinándtól örökölt Károly, és amelyeket az olasz kormány a st -germaini szerződés alap­ján nyilvánított állatoi­­tulajdonnak, Schager Albin dr.-nak könyve, a­mely minden ténybeli állítását k­ülön­böző bizonyítékokkal igyekszik alátá­masztani, nem kerül a könyvpiacra, csak azt a célt tart hivatva szolgálni, hogy illetékes körökben argumentumul szolgáljon a Habsburg Károly törvényes örököseinek azon kívánsága mellett.­­)ogy az utolsó Habsburg uralkodó ma­gé.’vagyonát adják vissza a családnak. ? !!'** il it. Gerő Arthur RS

Next