Brassói Lapok, 1922. november (28. évfolyam, 249-273. szám)

1922-11-01 / 249. szám

bili d. :49 bánságokat tartalmazza, egyhangú lel­kesedéssel fogadta el a népgyűlés. Fél hétre járt az­ idő, amikor az el­nök a vezérek megjelenését megköszön­ve a gyűlést bezárta. Este társasvacsora volt a Maior Mura étteremben a melyen számos felköszöntő hangzott el. Bizonytalan a keleti konferencia megtartása. (Páros, okt. 28) A Petit Journal le­hetségesnek tartja, hogy a törökök nem fogadják el Lausanne t a keleti értekez­let helyéül. Ez esetben Firenzében tarta­nák meg a konferenciát. Lehetséges, hogy a konferenciát elhalasztják, az olasz kormányválság miatt. (Konstantinápoly, okt. 28) A Ha­­■bas­­ügynökség jelenti: Izrped basát az angolai kormány külügyi népbiztosának nevezték ki. (Páris, okt. 28.) A francia külügyi hivatal jelenti: Poincaré a keleti kon­ferencia befejezésére személyesen uta­zik Lausanneba, hogy a békeszerződés okmányát aláírja. Bonar la politikája Német­­ország­gal szemben. (London, okt. 30) Bonar Lav az­­Observer szerint nyilatkozatában kije­lentette, hogy Németországgal szemben határozottabb politikát fog követni, mint Lloyd George. (London, okt. 30) A konzervatívok ■elhatározták, hogy Lolyd George, Chur­chill és Asquith ellen nem állítanak el­lenjelölteket Sh­anes és Gastiglion­i foot adlays egy berlini szállodában. Castiglioni m megfigyeltette Ronb­urreuset­. (Berlin, október 24.) Castiglioni és Still­stes berlini tartózkodása alatt rendesen Ugyan­ab­ban a szállodában szokott megszállni. A napok­ban is így történt. Mindkettőjüknek Berlin­iben vielt dolga és mindketten ugyanabban­ a száj­­tortában szálltak meg. Stinnes, aki igen elfog­lalt ember, üzleteinek egy részét telefonon sz­ok­ta elintézni. A szálloda telefonfülkéjébe men­ven, észrevette, hogy egy szobalány ólálko­dik kint. Stinnes azonnal hivatta az igazgatót, és azután mindketten hozzáláttak a szobaleány vallatásához. A leány, aki igen megijedt, zavar­tan elmondotta, hogy őt Castiglioni bízta meg­ avval, hogy Stinnes beszélgetéseit kihallgassa. E váratlan leleplezés Stinnest igen me­gdöbben­tette, egyelőre azonban titoktartást kért az igaz­gatótól, mint a szobalánytól, akinek ép­p­zért nem kívánta a megbüntetését és tovább nyomoz­tatott.­­ A nyomozás során kiderült az, hogy Casti­­glioni megvesztegette a szálloda por­­trait és szobalányait, hogy a lehetőség szerint hall­gassák ki Stiines telefonbeszélgetéseit és elen­­őrizzék látogatóit, valamint lehetőleg azt is, hogy hová megy ő. Castiglioni ezt már évek óta űzte és a nyomozás azt is megállapította, hogy nemcsak Stinessel, hanem a többi banká­rokkal és iparfejedelmekkel szemben is hason­ló eljárást tanúsított. Stinnes ,e kínos b.Hiány után megszüntetett minden összeköt­ C­ést Castig­lianoval, sőt még a kölcsönös köszönési vi­i­szonyt is megszüntette. Castiglioni és Stinnes között a viszony so­hasem volt valami túlságosan meleg a német iparbáró Castiglonit feltolakodott parvenünek te­kintette. Mindazonáltal több üzletet egymás se­gítségével bonyolítottak le, és például az osztrák Alpine részvényeit Castiglioni szerezte meg Stan­­nesnek. A berlini botrány után azonban vajmi kevés reménye lehet Castiglioninak, hogy Sta­pes a jövőben is megbízásokkal fordul hozzá. Bulgária követelései. (Szófia, okt. 30) Stambulinszky mi­niszterelnök a Szobranje előtt expozét tartott, amelynek során többek között ki­jelentette :nem fogják tűrni, hogy a bol­gár területet átjáróul használják. Bul­gária ragaszkodik a szabad tengerhez — mondotta — és Bulgáriának az Égei ten­ger partjának egy darabját meg kell kapnia «'S VI" 'K !*’i}»*i < *'■ *<• *:•' V* i * Beszüntették Bukarestben a magyar vízum­adást. Románia még nem intendeniált Budapesten. (Budapest, okt. 30) A budapesti saj­tót továbbra is élénken foglalkoztatja a román vizum betiltásának ügye. Appo­nyi Albert gróf a Pesti Naplónak nyilat­kozik ez ügyben. Szerinte a kormány h­e­lyesen cselekszik, ha az ügyet nemzet­közi fórum elé viszi. Ami a román kül­ügyminiszter beszédét illeti, kijelentem, hogy amennyire én a nemzetközi jogot ismerem, ha a hivatalos állásban nem­ le­vő egyén akár a parlamentben, akár a parlamenten kívül idegen államnak nem tetszőt mond, vagy tesz, ha a tény bele is ütközik önálló szerződésekbe ,annak még soha semmiféle következménye nem volt, nem is lehet. (Budapest, okt. 30) A román­ vízum megtagadásáról a legellentétesebb hírek kerültek forgalomba. A román követség hivatalosan cáfolja azt, hogy pénteken és szombaton a magyar honosok útleve­­leire nem adott volna vízumot Az »Az Uj­ság.« értesülése szerint a nemzetgyűlés összehívása után Szilágyi ugyanebben a kérdésben fel fog szólalni. Nyilatkozik a bukaresti magyar követség. (Bukarest, okt. 29) A bukaresti ma­gyar királyi követség a következő kom­­munké közlésére kért fel bennünket: #A budapesti román királyi követ­ség értesítvén a magyar kormányt arról, hogy egyetlen magyar alattvaló útleve­­lét sem láttamozza, a bukaresti magyar királyi követség legnagyobb sajnálatára kötelezve érzi magát újabb rendelkezés­ig a román alattvalók útlevelének látta­mozását beszüntetni. Más külföldi alattvalók számára a vizum­ megszerzésének nincs akadálya. A demarset néhány nap múlva egynesen a magyar Rom­ányhoz! Intézik. (Bukarest, október 30.) Egy buka­resti reggeli napilap azt jelentette, hogy Románia már interveniált Budapesten avégből, hogy a magyar nemzetgyűlésen Szilágyi képviselő által provokált inci­dens kérdésében elégtételt kapjon. Ezzel a hírrel szemben azt jelenti bukaresti tudósítónk, hogy ebben a kér­désben semmiféle demars nem történt miután előbb vizsgálatot kell tartani arra nézve, vájjon az illető magyar képviselő csakugyan kiejtette-e a román államra vonatkozó kifejezéseket. Valószínű az is, hogy a de­mar­sót egyenesen a magyar kormányba intézik a kisantant kormányainak köz­vetítése nélkül. A román kormány intervenciója azonban semmi esetre sem történik meg azelőtt,­­mielőtt a magyar parlamentben történtekről hi­teles értesülést nem kap, ami még bele­telik néhány napba. Döntés a Magyar Követség ügyében, lelkes úr diadala. (Kolozsvár, október 30.) A liberális kormányhoz közel álló körökből már ré­gebben kiszivárgott az a hír, hogy a kormány a Magyar Szövetség módosí­tott alapszabályait nem fogja jóváhagy­ni. Ezt a hírt most a beérkezett belügy­miniszteri döntés igazolta. Megérke­zett ugyanis Kolozsvárra Methes pre­fektushoz a belügyi kormány döntése, mely a következőleg hangzik: Kérem a Magyar Szövetség alapsza­bályainak benyújtóit értesíteni, hogy az alapszabályokból a fogas utazási St...... s a benne lefektetett irányelvek miatt megtagadom a kor­mányhatósági jóváhagyást. Vaitoianu belügyminiszter: Románia egész magyarsága mélysé­ges megdöbbenéssel és nagy keserűség­gel fogadja e döntés hírét. Úgy látszik, hogy Methes prefektusnak sikerült speci­ális álláspontját a belügyi kormánnyal elfogadtatni. Ez pedig öreg hiba, mert­­sokkal fontosabb lett volna a kétmillió­nyi magyarság egységes óhajtását szank­cionálni, mint egy minden pártot ki­szolgáló prefektus téves álláspontját di­adatra juttatni. A magyarságnak ezt a döntést nem lehet és nem szabad csak úgy egysze­rűen tudomásul vennie. A vezetőségnek gondoskodnia kell arról, hogy a magyar nép delegáltjai újból összegyűlhessenek és a törvényes formák szigorú betartá­sa mellett, de férfias nyíltsággal meg­nyilatkozhassanak a sajnálatos döntés­sel szemben. Mussolini fascista-vezért miniszterelnökké nevezték ki. Oiassorsicáé a fascisták­ hatalmában. — A fascisták­ nem adják át Dalmáciát a jugoszlávoknak­ ? - Külpolitiseai bonyodalmak előtt. — A Brassói Lapok eredeti táviratai — (Milano, okt. 30) A Havas ügynök­ség jelentése szerint Mussolini kijelentet­te, hogy királyi megbízásra hajlandó a kormányt megalakítani és pedig annál in­kább, mert teljes kormánylista áll ké­szen. V. (Róma, okt. 30) A Stefáni ügynök­ség jelenti: Sulandrra nem vállalta a kor­­m­ányalakítást. A király Mussolinit bízta meg kor­mányalakítással. A vidéki városok a fascisták uralma alatt. (Milano, okt. 30) A Popolo D.Italia szerint a fascisták több városban a hely­zet urai, különösen Raviaban, Novara­­ban, Noviban, Liguriban és Alessandriá­­ban. (Róma ,okt. 30) Az éjszaka kiadott jelentés szerint a fascisták megszállották a cremonai pályaudvart és a »La Provin­■ cia« című demokrata újság szerkesztő-­­­ségét. Éjféltájban a karabinerek­­és a ki- L rályi gárdisták felsőbb parancs­ nélkül ■ lövöldözni kezdtek, aminek következté ■­ben négy fascistát megöltek, tizenkettőt­­ pedig súlyosan megsebesítettek. Ugyancsak véres összeütközés volt­­ San­ Giovaniban, ahol két karabiner és egy fascista meghalt. A fascista főpa­rancsnokság rendeletére két milánói új­ságot a felkelők ellenőrzés alá hely­ezt­ek. Siennában a fascisták benyomul­ak a kaszárnyába és hatalmukba kerítették a fegyvereket és a muníciót (Milano ,okt. 30) A fascisták szerit boton éjjel megszállották a bersagieri­ laktanyát. Genta, a fascisták főparancsnoka — a Secolo római jelentése szerint — alá­írta a légió mozgósítási parancsát, hogy rendet tartsanak fenn és a katonailag­­os pontokat megszállják. (Róma,­ október 30.) A Stefani ügy­nökség jelenti: A hatóságok messze­menő biztonsági intézkedéseket tettek. A hidakat gyalogság és tüzérség őrzi. A hídfeljárók előtt drótakadályokat he­lyeztek el. A csapatok parancsot, kap­tak, hogy a faseistákat ne engedjék be Rómába. Azokat a fascista osztagokat, amelyek Pizából, Via Reggióból, Firen­zéből, Nápolyból és Livornóból indul­­tak el, útjukban a­ katonák feltartóztat­ták. A hatóságoknak parancsot adtak ki a vasúti forgalom megszüntetésére. A katonaság Palo és Civilia­ Vechia között a síneket 200 méter hosszúság­ban felszedte. A város főbb­ pontjait erős lovasosztagok szállották meg. A lapok rendetlenül és korlátolt ter­jedelemben jelennek meg. A Naciona cremonai jelentése sze­rint, mikor a fascisták megszállották a prefektúrát, négy fascistát megöltek. i'., ;; novellier l. A fascisták külpolitikája. (Páris, okt. 30) A Chicago Tribune­­jelenti Rómából. A fascisták megállapí­tották külpolitikájuk alapelveit. Ezek szerint a dalmát partra vonatkozóan kö­vetelik az Olaszország és Jugoszlávia kö­zött megkötött szerződés megsemmisíté­sét, Olaszországnak a jóvátételi összeg­ből való részesedését, valamint a laus­­senei konferencia elhalasztását, hogy m­ódot nyújtsanak Olaszországnak a ke­leti probléma gondos áttanulmányozá­sára. A pápa szózata a rend érdekében. (Róma, október 30.) A Stefani ügy­nökség jelenti: A pápa Olaszország püspökeihez intézett körlevelében saj­nálkozását fejezte ki, hogy a nyugalom még mindig nem állott helyre. A pápa szent István szavait intézi a püspö­­kökéhöz: — Testvérek vagytok1. Egyezzetek meg egymással. Végül inti a pápa a püs­pököket, hogy kettőzött buzgalommal igyekezzenek közreműködni a béke hely­reállításán. A rassizimus szabdköraives ráegitélésben. (Róma, okt. 30) A Stefani ügynök­ség jelenti: A szabadkőműves páholyok­ nagymestere valamennyi páholyhoz inté­zett körlevelében kijelenti, hogy a fas­­­cizmus mostani nagy újjászületése való­ságában epizód és abból keletkezett, hogy a demokrácia és liber­al­izmus kö­zött nincs egyetértés és bizalom. Hangoz­tatja a körlevél, hogy a fascizmus erős és új hatalmi tényező, mely részt akar venni a nemzet életében. Róma csendes.­ (Róma, október 30.) A király szom­bat este megbeszélést folytatott a naci­onalisták vezéreivel. Utána Orlandóval és De Navaval tanácskozott. Lap­jelen­tések szerint Salandra fél­hivatalosan megbízást kapott kormány alakításra.­­ • r í sK ! f 1­­T Parlamenti körök véleménye szerint Salandra missziója kom­oly nehézségek­be tü­tközik, mert Mussolini nem támo­ga­tja. Valamennyi lap meleg dicsérettel adózik a királynak, amiért megtagad­ta az ostromállapot kihirdetés­ére vo­natkozó dekrétum, aláírását A város képe csendes.­­ Lelepleplezték­ Petőfi segesvári szobrát (Budapest, október 30.) Kiskunfél­egyházán vasárnap leleplezték Petőfi se­gesvári ércszobrát. Pakots Józse Petőfit méltatta,­ Jakab Ödön felolvasta Petőfi című költeményét. Holló polgár­mester átvette a szobrot, majd a város közönsége elhelyezte koszorúját. Bud­a­pest közönségének képviselője szintén megkoszorúzta a szobrot A magyar feb­entössülés őszi amnka­­profitáramja. (Budapest, október 27.) A minisz­tériumokban a törvényjavaslatok égé® sorát készítik elő, hogy a november el­ső felében összeülő nemzetgyűlés el­é terjesszék. »­­ A legfontosabb a főrendiház és a közigazgatás reformja, továbbá újabb adójavaslatok és a kivételes hatálok­ alapján kiadott rendeletek kiegészíté­s­re szolgáló javaslatok. Ezenkívül f­o tosabbak a sajtótörvény és az interne­t törvényes rendezésére vonatkozó­ ja­vaslatok.­­ Az internálásokat szabályozó re­v id­ az indentitási törvény értelm­e december 10-én hatályát veszti, a­d­dig a kormány a kérdés szabálya I ujabb törvényjavaslatot nem j­ál b­e. A belügyminisztériumban v­z összefoglaló törvényjavaslatot ■ nők elő mely a közrend fokozot. J delméről szólna és többek közt s■ bályozná az internálás és a rend ügyelet kérdését. A javaslat szál­l­ná a külföldiek jelentkezési kötesé­kéb­e záróra kérdését és rendelke­t a levél és táviró cenzúráról. H­ ­­iS

Next