Brassói Lapok, 1922. november (28. évfolyam, 249-273. szám)

1922-11-01 / 249. szám

1972 mnsfim­bsir 1. Gárdonyi Géza meghalt. (Brassó, okt. 30.) A magyar iroda­­lom rendkívüli veszteségéről ad hírt egy Budapestről, a Brassói Lapoknak érke­­­­zett távirat. Budapesti tudósítónk je­­r­­enti, hogy Gárdonyi Géza, a kiváló re­­g­­­gény és színműíró, a Kisfaludy- és Pe­­j­­tőfi társaságok tagja Egerben, ahol több j­j évtized óta lakott, meghalt. I . Gárdonyi Géza, akinek eredeti neve Zigler, 1863-ban született a fehérme­gyei Agárdon. Pályáját mint egyszerű néptanító kezdte, de írói hajlama hama­­­rosan a Tiszlapiroshoz vitte, melynek ki­­­ tűnő munkása lett. Előbb Győrött uj­­­j­ságíróskodott, majd Szegedre került, a­honnan annyi jeles izó emelkedett már ki: Mikszáth Kálmán, Sebők Zsigmond­, Tömörkény István. Gárdonyi a Szegedi Híradóba, majd a Szegedi Naplóba írt­­ apróságaival és tárcáival már feltűnt , s ezekkel inkább, mint Ujlaky Gézával , vívott párbaja, érdeklődést keltett maga­­ iránt. Miután egy ideig Aradon is újság­­­íróskodott, felkerült Budapestre, ahol­­ a Magyar Hírlap belső munkatársa lett . Egyidejűleg pedagógiai folyóiratokba ír -dolgozott, s több tanügyi lapot is szer­kesztett. Csakhamar azonban, igazi hiva­tásának ösvényére lépett, s ezt haláláig­­»el nem hagyta többé­: költeményeket tárcákat, novellákat, regényeket, és szín­darabokat irt. Már 1836-ban megjelent száz novellájával, melyekben humorát, fantáziáját, ötletes stílusát ragyogtat­­ta, feltűnést keltett. Göre Gábor ciklusa or­szágszerte nagy népszerűséget szerzett az írónak, aki azonban valójában mély érzésű, a legnemesebb ideálokért sdevü­lő költő volt. Regényei, melyeknek egy része a Pesti Hírlapban jelent meg, elő­ször­ ifjúsági írásai, köztük a gyönyörű Egri csillagok, s a Nemzeti és Vígszín­házban előadott darabjai, elsősorban „A bor“ című pompás népszínműve, a legnagyobb magyar írók, Jókai, Mik­száth, Herczeg Ferenc mellé emelték. Gárdonyi Géza óriási írói sikere el­lenére, a hiúságot feltűnést, tömjéné­zést, kerülve, puritán egyéniségének megfelelően több évtizeddel ezelőtt Eger­be vonult vissza családjával, ahol kis házat és szőlőt vett és ott kis gazdaságé­val, baromfiaival, melyeknek életét Maeterlinck módjára megfigyelte és ta­nulmányozta, szerettei bíbelődött. Pár évvel ezelőtt Brassóban is járt és kirán­dult a Hétfaluba is, hogy a csángók nép életét tanulmányozza. . Még csak nemrég Budapesten több­­övével szerepelt mind a színpadon. Blind az írói társaságokban, melyekre fényt árasztott. Halála bizonyára nem csak Magyarországon, de mindenütt, ahol csak magyarok laknak, s ahol él­vezték az ő zamatos, üde, költőiség­­gel teljes írásait, mély fájdalmat és rész­vétet kelt. Nevét és emlékét örökbecsű művei fogják fenntartani. Busarábia ügye a kasaiméi konferencia előtt (Szoba, okt. 30.) A «Politic*» twig­er na­­pilap írja, hogy a Lausannci konferencián a v­árosz kiküldöttek a neuillyi békeszerződés re­­víziójának, a­­balkáni államok határán­ak és Beszt­­szarábiának kérdését is felvetik. BRASSÓI la­­k­ok A király nincs megelégedve az Erdélyben történtekkel. (Bukarest, okt. 30) Az Adieverul i­-Tömeges kiutasítások­­ja az alábbi érdekes cikket: Országunkban, ahol minden a ki­rálytól függ, a király haragja, vagy elé­gedetlensége azokra nézve, akik­ azt fel­idézték, egyenlő valami nagy szerencsét­lenséggel. Ebben a szomorú, igen szo­morú helyzetben van most Vaitoianu tá­bornok belügyminiszter. A király mélységesen elégedetlen egy egész sorozat személyesen tapasztalt dologgal,a­mely állapotok belügyminisz­teri rendelkezések folytán keletkeztek. A parasztok a koronázáson. * Nagyon megharagította a királyt az, hogy azokat az erdélyi parasztokat, akik a gyulafehérvári koronázásra eljöttek, vagy akiket elhoztak, több kilométer tá­volságra tartották az ünnepségek­­színhe­lyétől közigazgatási rendelkezések foly­tán. Nagyon rossz hatást tett a királyra az a sok panasz­­is, melyet azon mód­ mi­att tettek, hogy hogyan utasítgatták ki a külföldieket azon a címen, hogy a ko­ronázási ünnepség nyugalmát biztosítsák A király nem titkolta el elégedetlen­ségét, melyet ezek a tények keltettek fel és ezen elégedetlenség folytán a belügy­miniszter helyzete nagyon megromlott. Vaitoianu tábornokot azzal nevez­ték ki, hogy civilizált közigazgatást szer­vezzen, s amennyire lehetséges, küszö­bölje ki a politika­­befolyását. Azokkal az intézkedésekkel azonban ,amelyeket Er­délyben a kormány politikai ellenfelei ellen tett ,épen az ellenkezőről tett bi­zonyságot. Túlságosan feszítette a húrt, mely most elszakadással fenyeget. — Nagymennyiségű robbanóanyag egy ál­lomáson. Iassiból jelentik: Pascani állomá­son szenzációs felfedezést tett­ek. Egy katona, aki a 11. számú vasúti különítményhez tar­tozik, egy Újzhatlan vászonba göngyölt csoma­got talált az állomás félreeső helyén egy ládába rejtve. A csomag felnyitásakor nagy meglepe­tésükre benne nagy mennyiségű d­inamitot, 360 gyújtót és öt csomag Bikford kanócot találtak, mely u­tóbbit a pokolgépek explodálására hasz­nálnak. Azonnal részletes vizsgálatot indítot­tak, de nem tudták megállapítani, ki rejtheti­ el a d­inam­itcsomagot. : — Egy őrnagy öngyilkosságot követett el a kedvesével. Moga Jón őrnagy, a II. hadosztály orvosa, Pipos Paulina Annával, aki a kedvese volt megmérgezte magát. Moga őrnagy azonnal meghalt., Községi bíró egy rablóbanda élén, Jassi­­ból jelentik: A IV. hadtest katonai i hatóságár­­ak vizsgálatai során kiderült, hogy Lencan­­Péter juetani községi bíró egy 29 katonaszökevény­ből álló rablóbanda élén állott, ameg­y banda tíz rablást és gyilkosságot követett el Bukovina kü­lönböző megyéiben. hi Osztrák-Magyar Bank alkalmazottainak sztrájkhatározata. Huszonnégy éves ultimátum a kormányzóságnak. — Sztrájk esetén a derka­­központ és a bankóprés is beszünteti üzemét. (A Brassó» La fiók bécsi tudósítójától­.. Az ezer sebből vérző osztrák gazdasági életet kö­vetkezményeiben kiszámíthatatlanul súlyos csa­pás fenyegeti: az Osztrák-Magyar Bank egész személyzete sztrájkot határozott el arra az eset­re, ha a bank kormányzósága 24 órán belül nem teljesíti az alkalmazottak ruházati hozzájárulá­sára vonatkozólag hónapokkal ezelőtt tett ígé­retét és ha ez a sztrájk tényleg kitör, akkor be­szünteti üzemét az osztrák devizaközpont és az osztrák bankóprés is. Az ügyről tudósítónk a következő hite­les értesüléseket szegezte: Az Osztrák-Magyar Bank alkalmazottjainak­­állandó harcot kell folytatniuk annak érdeké­ben, hogy járandóságaik megállapításánál a töb­b­i bankok és pénzintézetek alkalmazottjainak járandóságai vétessék alapul. A ruházati járu­lékok megállapításánál folyó év tavaszán az O. M. B. alkalmazottjai csak egy­harmadát kapták annak, amit a többi osztrák bankok alkalmazottai kaptak. Spitzm­üller bankkormányzó akkor az al­kalmazottak elégületlenségét azzal az ígérettel szerelte le, hogy ez év őszén pótlólag meg fog­ják kapni az összegnek tizenkétszeresét., Most azonban a többi bankok már az O. M. B. által már 4 hét óta folytatnak tárgyalásokat a bank tavasszal fizetett összegnek 30—35 szörösét juttat­­ták alkalmazottaiknak­. Az O. M. B. alkalmazottai kormányzóságával, hogy a többi bankok al­kalmazottai által élvezett ruházati járulékot ma­guknak megszerezzék. Ezek a tárgyalások azon­ban mindeddig eredményre nem vezettek, ami miatt az O. M. B. alkalmazottjai körében az elégületlenség az elkeveredd­tségig fajult és mert a kormányzóság az egyik napról a más­ikiig húz­za-halasztja a határozott válasz megadását, az alkalmazottak titkos gyűlésén szavazással a sza­vazatok 98 százalékával úgy határoztak, hogy az osztrák bankalkalmazottak szakszervezete út­ján ma ultimátumot adnak át a bank kormán­y­zóságának, amelyben 24 órán belüli határozott választ kérnek követeléseikre és ha ez­ a vá­lasz elutasító lesz­, azonnal beszüntetik a mun­kát. Az O. M. B. technikai személyzete, ez­ek között a bankjegynyomda személyzete is - bár ezeknek külön szakszervezetük van — és bár ezek nem közvetlenül érdekeltek a többi alkal­mazottak ezen mozgalmában, úgy határoztak, hogy ha a tisztviselők kénytelenek a sztrájk­ fegyveréhez nyúlni, úgy ők is szolidaritásukat jelentik ki és ugyancsak beszüntetik a munkát. Hasonló az helyzet az osztrák Devizaközpontnál is. A Devizaközpont alkalmazottjainak túlnyomó része az O. M. B. alkalmazottjainak sorából ke­ltil ki. A 24 órás ultimátumot kimondó gyűlés határozata ezekre nézve is kötelező, sőt éppen a Devizaközpont alkalmazottjai tanúsítják a kor­mányzósággal szemben a legerélyese­bb maga­tartást és feltétlen bizonyos, hogy ha munka­­beszüntetésre kerül a sor, a Devizaközpont is azonnal kénytelen lesz beszüntetni működését. Az Osztrák-Magyar Bank, a bankóprés és a Devizaközpont üzemének besz­inteté­s egyet je­lentene Ausztria egész­ pénzügy-gazdasági életé­nek megbénulásával, mert nemcsak a cleariingfor­­galom szünetelne, hanem a bankok, iparválla­latok és kereskedelmi cégek sem lennének képe­­­sek átutalásokat, kifizetéseket eszközölni, még a munkabérek kifizetésére sem állana összeg ren­delkezésre. Éppen mert ez a sztrájkmozgalom ilyen súlyos következményekkel fenyeget, az O. M. B. kormányzósága kénytelen lesz teljesíteni az alkalmazottak követelését, amely körülbelül 3 milliárd osztrák korona kiadást igényel. *** Itália és a kisantant viszonya. (A­ Brassói Lapok bécsi munkatársától.) Egy a viszonyokat ismerő bécsi diplomata mondja: Olaszország és a kisantant viszonya a bur­gen­landi vita óta nem volt szívélyes, sőt, msí Sped utazása Prágába, Berlinbe, valamint a Cseh­szlovákia és Jugoszlávia közötti szövetségi szer­ződés nyilvánosságra hozatala a kölcsönös bizal­matlanságot még megerősítette. Toretta politi­kája, aki a kisantantban Franciaország alkotását látta, és ezért minden eszközzel küzdött fellene, a­helyett, hogy megkísérelte volna a francia befo­lyást barátságos politikával neutralizálni, gyű­, anőieseit már Genuában mutatta, ahol Schanzer hi­ába kísérelte meg meggyőzni Rerest az olasz külpolitika megváltozott irányáról. Ezek azon belátásból származtak, hogy Franciaország és a kisantant viszonya semmikép sem oly szoros, hogy az utóbbi alkalomadtán saját érdekeit kö­vetve nem folytatna önálló politikát.. Az SHS állam a legnagyobb bizalmatlansággal szemlél­te a törökök visszajövetelének lehetőségét a kon­­tinensre, miután ez utóbbi Bulgária revanche­­­rád­jainak s Törökország és Bulgária jóviszo­nyának folytán a Balkán számára nem megveten­dő veszedelmet jelentett. Ezért Schainzer az olasz külpolitikát a kis antanttal szemben a Consultan eddig követett olasz külpolitikával szemben tel­jesen ellentétes irányban vezeti. Ennek megnyil­vánulására Schanzer alkalmat talált az­ osztrák kérdésben. A Genfben megkezdett újrafelépítése Ausz­triának­ már kezdetben kétszeresen érdekesnek mutatkozik egyik­özépeurópai béke számára. A helyzet ezen tisztázása, amit Benes és Schan­ler velencei találkozója is mutat, hozzájárul Olaszország és Csehszlovákia gazdasági viszo­nyának ápolásához, melyektől függ Trieszt sor­sa Ezenkívül Csehszlovákia közvetítése elő fog­ja segíteni a feszültség e­nyhítését az SHS ál­lam és Olaszország között. Kétségtelenül meg­állapítható tehát, — mondtatta a bécsi diplo­mata — hogy Olaszország közeledik a kisan­­­tanthoz.. . / ,­­ , — Csehszlovák lisztek tömeges nyugdíjaztatása* Prágai tudósítónk je­lenti: Ez év decemberével mindazon tényleges állományú katonatiszteket, a­kik november hó végével elérik az 55 éves kort, vagy 40 beszámítható szolgá­lat évük van, szolgálaton kívüli viszony­ba helyezik. A III. osztályú tábornoko­kat, akik november végén a 61 éves kort elérik, nem hagyják további szolgálat­ban; ugyanilyen elbánás alá esnek a IV oszt. 60 éves, az I­V. oszt. 59 éves és a VI. oszt. 57 éves tábornokok és VII.. oszt. ve­zérkari tisztek, akik az 55 életkort el­érték.­­ — Bírósági kinevezések és áth­lyezé­sk. Po­pescu C. St. ilfovi helyettes bírói a brassói törvényszékhez­ ügyésznek rendelték ki Missir N. G. helyére, akit Brassóból az ilfovi Vényszékhez járói minőségben helyeztek át.. — Cimrea Sándor csíkszeredai járásbirót Fogaras­­ra és Fr­umusanu V. székelykereszturi járásbirót Csíkszere­dán beívelték át. 249 szftm. 3. ftdal. HÍREK — Géptörés a Brassói Lapok nyom­d­ájában. Csütörtökről péntekre virradó éjjel, amidőn a Brassói Lapok hatalmas­­ rotációs gépe, az emberi tudománynak, a technikai alkotásnak, ez a remek­mű­ve oltotta magából a kész példányokat, hirtelen megakadt a gép óriás munkája. Egy roppanás és a csodás gépezet, — a­mely nyomja a papirosra a kezüket, le­vágja az old­alnagyságot és összehajtva, tehát teljesen készen adja elő a friss Brassói Lapokat. — álés­tan, mozdulat­lanul maradt: egy finom kereke, amely a gépezet szivét alkotja, megsérülve, ki­csorbulva felmondta a szolgálatot. A gép szive kiesett s e nélkül a végtagok nem vihetik tovább a gépezetet. A hazal­mas szerkezetű körforgó gép olyan, mint a finomművű óra, ha egyik kis kereke kiesik, megáll az egész szerkezet. A Brassói Lapok péntek reggel meg­jelenő számát e váratlan szerencsétlen­ség következtében csak félig tudtuk elő­állítani, tízezer olvasónk lap nélkül ma­radt. Óriási károsodásunk mellett is minden igyekezetünk arra irányult, hogy­ a lap megjelenésének­­folyamatossá­gát biztosítsuk, s hogy ha kisebb ter­jedelemben is, de továbbra is megfelel­­­tessük a Brassói Lapokat. Vasárnapi és hétfői lapunkat éjjeli­­nappali megfeszített munkával két ki­­­sebb gépen állítottuk elő, hogy egy nap­ra se szakadjon meg olvasóink és la­punk közötti érintkezés. A Brassói La­pok rotációjának a szívhez hasonló fon­tos szerepet betöltő kereke összetörhe­tett, de az újságnak a magyarság érdeké­ben kifejtett munkáját meg nem bénít­hatja. Olvasóink elnézését kérjük, hogy e hét végéig e kényszerű helyzet miatt csak négy oldalon, de hirdetések nélkül jelenünk meg, hogy a forrongó Európa és a világ eseményeiről minél bővebben informálhassuk közönségünket. Hird­e-.-* tőinket is ezúton értesítjük, hogy e hé­ten lapunk negyedik oldalán csak apró­­hirdetéseket közölünk, a többi hirdetést a jövő heti számunkban pótoljuk. E hét után azonban kárpótlásul nyolc oldal terjedelemben fog lapunk megjelenni , ezt a nagyobb lapot is természetesen egy fejért juttatjuk olvasóinkhoz. A Brassói Lapok a romániai ma­gyarságnak, az ideszakadt magyar nem­zeti kisebbségnek a lapja, az elárvult ma­gyarság vágyainak, kívánságainak min­denkitől és mindentől független szószó­lója és védelmezője. Tudtuk, hogy ez a magyar nép, amelynek érd­ekében írjuk minden sorunkat, velünk van, ezt bi­zonyítja lapunk óriási elterjedtsége, hogy a romániai magyarság-székelység legnagyobb számban megjelenő orgánu­ma vagyunk. Bizton hisszük, hogy az a közönség, mely napról-napra látja szizifuszi mun­kánkat, a Sors kiszámíthatatlan csapása idején nem hagy el bennünket, hanem ezután is mellettünk marad, fajunk és minden egyes olvasónk érdekében,­­ áldozatkészségünket, méltányolni fogja és a magyar nép lapja, a Brassói Lapok mellett elszántan kitart akkor is, amikor erre a lapra lesújtott a váratlan szerencsétlenség.■ -1 * — Lemond a Pasics-feorm­fting. Jól informált helyen szerezte bécsi tudósí­tónk azt az értesülését, hogy Pasics ju­goszláv miniszterelnök a legközelebbi na­pokban beadja a királynak a lemondását Egyelőre bécsi diplomáciai körökben az a vélemény, hogy a jugoszláv kormány­­válság a mostani koalíciós kabinet re­konstruálásával fog megoldatni. A Károlyi Iire grófot rágalmazás miatt elítélték. Budapestről jelentik: A' Károlyi Imre gróf és Friedrich István

Next