Brassói Lapok, 1923. január (29. évfolyam, 2-23. szám)
1923-01-04 / 2. szám
■ Óin' I. ’üístől. A beszedendő örsziget a jóvátétel számlájára csak akkor tarthatók vissza ha Németország elmulasztja a leszállított kötelezettségeit s a pénzügyi reformot. A garancia-bizottság Berlinbe helyezné át székhelyét. Németország köteles a márka stabilizálására temet előterjeszteni s belső kölcsönt fölvenni. A leszállítás csak a bomokra terjedne ki a szövetségközi adósságok leszállítása mellett. Poincaré az első ötven milliárdot Franciaországnak követeli , Iüraeli a kölcsönt. Amerika Skilzvett. ... ®^KI, jan. 2. Amerika a jóvátételi tárgyalásokban elvárta # köz■'■uto szerepet a szövetségesek és a németk között. A tárgyalások Buchston berlini amerikai követ és Wiedfeldt washingtoni német nagykövet közbejöttévvel megkezdődtek. Politikai körökben úgy tudják, hogy a közvetítés eszméjeWashingtonból indult ki. Buchster szombaton tanácskozott Cumival, s ez a tajtácskozás döntő jelentőségű volt. Javult a helyzet Lausanneta. «•s*al körül folyik a vita. LAUSANNE, jan. 2. A konferencián a kilátások kedvezőbbek. A hat Imák határozott fellépése nem tévesztette el a vönd .látást a török delegációra. Mare HoMulért. LAUSANNE., jan. 2. A lausannei tárgyalások ku •, mögött a kőolját~ ez« a főszerepet.. .osml környékén angol tarandátumalatt ál.-a meopotáuiai olajmezőkre az angorai paktum szénül a törökök tartottak igényt. A a g-oiok követeléseit azzal a megokolással utasították el, hogy feaged es Mossus egymásra van utalva s igy g^zdaságil*^ s/ez nem választhatók. .^varódást idézett; előz any» *a kőolaj érdekeltségét képviselje, aki a holland és német érdekeltségek ellen harcolt. Aháború óta itt jutottak szóhoz a német érdekeltségek legelőször, akik a bagdadi vasutat a legtermékenyebb olajmezők közepén vezették át. Az ifjú török forradalom koncesszióit megsemmisítették a német-angol érdekeltségek, megalakítva a Türkisch Petróleum! Kampány Limited társaságot, melyben az angolok ötven, a németek és a törökök huszonöt százalékig vannak érdekelve. Az amerikai érdekeltségek, a kőolaj kimerülésétől tevéd, újabb területeket akarnak szerezni. A tárgyalások folynak. Attól tartanak, hogy ezt a kérdést Lausanneba*aiig fogják rendezni. A törököknek valószínűleg más engedményeket tesznek, csakhogy messai igényeitől elüthessék őket. A mezopotámsiai petróleumforrások kiaknálására állítólag már előbb megegyezek az angolok és amerikaiak, ami színtén kizárja, hogy a konferencia kilátás-ait a törükökre nézve javíthasták. A törökök a lássokra kitartanak. LAUSANNE, jan. 2. Musztafa b«s» csodálkozását fejezte ki a tárgyalások lassú menete miatt, holott a törökök alig követeltek valamit. A török nép a legkisebb netozen birtokállományról semt mond le — Immiotia Musztafa — a végsőkig fog küzdeni a nemzet önérzetet sértő kapitulációk ellen. Ragazkodunk ahoz, hogy a görög patriarchus eltávozzon országunkból. Remélem, hogy a hatalmak méltányolni fogjk Törökország jószándékát s a tárgyasokat rövidesen befejezik. Törökország békülésfceny, de méltóságának és erejének r edatára a%ike. ,drk.í i* lab.a vetni. b'sicssría ayut Iffo-je az tbrirskalakücz, LAUSAN . 1, 2. (Nies eriti «e iWMdiikai«tépin* nyílt levdet PARTS, jan. 2.Duca külügyminiszti jelenleg Párisban van, a Les Temps munkatársa számára hosszabb nyilatkozatot tett, melyből a következő részletet vesszük át. — »Ami Oroszországhoz való viszonyunkat illeti. — mondotta Duca — bizonyára nem kerülte el figyelmüket, hogy Csicgerin Lausannéban nyílt ülésen kifejezésre juttatta azt az óhajtást hogy Romániával megegyezést léteznie, s hogy mi azonnal azt válaszoltuk, hogy a szovjet kormány nevében tett ezen nyilatkozatot örömmel vesszük tudomásul. Minnélfogva reménykem, hogy sikerülni fog az Oroszország és mi közöttünk függőben levő ügyek rendezése, mert nekünk is azt kívánja érdekünk, hogy normális és békés viszonyban éljünk mindenkivel, különösképen szomszédainkkal. — Ugyanezért azt is óhajtjuk, hogy Magyarország és Bulgária és mi közöttünk is közeledés történjék. Am Magyarországot illeti, a helyzet valamivel bonyolultabb. Úgy látszik, hogy Budapesten sajnos még növekedésén van az izmientista szellem, akár a kormány ajkla rátából,akár anélkül s a magyar kormány politikájával és bizonyos incidensekkel-, legjobb akaratunk ellenére még nehezíti az általunk szándékolt közeledést- Reménysém azonban hogy Magyarországhoz való viszonyunk is rövid időn belül kielégítővé, fog válni — mert— ismétlem — nincsen állam, amely békésebb politikát folytatna mint Romániai. . fi ír?. . . # BUKAREST. jan. 2. A kamara dec- 31-iki ülésén Th. Florescu benyújtotta az ügyvédi kar egységesítéséről szóló törvényjavaslatot, amelyet a szenátus már elfogadott. Kérte, s a ház kimondta a sürgősséget. Djuvara szóvá tette, hogy a" minisztérium nagyon soká késedelmeskedett az erdélyi magyar jurisprudencia és a törvényanyag lefordíttatásával miáltal az ottani bírók igen súlyos helyzetbe jutottak, és nem tudják jól alkalmazni a törvényeket, amelyek alapján ítélkeznek". Florescu igazságügyminisztter elismerte, hogy egyes magyar törvények fordításának hiánya nagy nehézségeket okoz. A törvények hivatalos fordítása azonban anyagi eszközök hijján nem jöhetett létre- Procus magyar törvényekezést egy évig fordította és -az losz nyo ■más alatt van- Ugyancsak Marts is fordított és az erdélyi bírósági szervezeti, törvény fordítása szintén rövid időn belül megjelenik-A kamara január 1-ei ülésén Dr Ionescu Anton kérdést intézett a közlekedésügyi miniszterhez, hogy van e tudomása arról, hogy Ploesti és Brassó állomásokon kevés a vasúti személyzet. Kérdezte, hogy minintézkedések történek a vasúti személyzetnek cipővel, köpennyel és életműszerekkel való ellátása végett . Mert nem tűrhető hogy ezek a tisztviselők éhen haljanak és megfagyjanak. iteanu interpellációt intéz az igazságügyi miniszterhez Körtvélyfáy sepsiszentgyörgyi járásbiró esete miatt, akit a brassói törvényszék felfüggesztett az igazságügyminiszter pedig visszahelyezett állásába. ( A szenátus reformja. BUKAREST, jan 2. Az alkotmányozó nagybizotság folytatta a szenátus s szervezetének vitáját. A megyék és községek ali..d talosztott szenátorokra vonatkozó intézkedéseket. változatlanul hagyták« Az egyházakra nézve khnondották ■ hogy) olyan az állami által elistert felekezetek. 1 ¡U',á,ma a 2000./.-tót meghaladja • Hivataluknál fogva szenátorok lesznek « wirm 1 évei és a volt miniszterek, ha 6 évet tettek ebben a minőségben. Dumitriu C. inditványára a serrlltő szék volt elnökei is tagjai a szénáisnak, fia 5 évi szolgálatuk van » ebből 6 év elnöki szolgálatban telt el. T .A s törvényhozó testületek volt elitkeit abban az esetben illeti meg a szenátus tagsága, ha 8 ülésszakon keresztül voltak elnökök. Továbbá Bote? NL indítványára a következők szenátusi tagságát ismerték el: a volt képviselők és szenátorok, ha, legalább 10 parlamentbe megválasztottak tekintet nélkül azok tartamára; a kisenevi, csernovici és gyulafehérvári nemzeti gyűlések elnökei, amely gyűléseken az egyesülés kimondatott, a volt kinevezett hadtestparancsnok tábornokok, kik 3 hónapig hadseregparancsnokok voltak AV- ellenséggel szemben 4 . évi szolgálat után. Továbbá az akadémia elnöke és mindenik egyetemnek egy választott képviselője. Elfogadták továbbá, hogy választás sok a választójogi törvény szerint meghatározandó számú szenátor a kereskedő Ind, ipar, mezőgazdasági és munkás kamarák által A két utóbbi fajú kamarákat későbbi törvény fogja létesíteni. BUKAREST, jan 2. Az egységes tisztvisellsi statútumok törvénytervezetének tanuilmányotására és megszerkesztésére kiküldött bizottságot 1823. január 22-re'hivták Vaitoianu és Bratianu Yin ▼ ivucare -'.1 * ' A kamara ja nuár 4-én csütörtökön kezdi meg karácsonyi szünetét. A lipcsei Alba a törifényszék 93 „háborús bitafis“ ellen szüntette be az eljárást — A Brassói Lapok literáni tudósítójától. — BERLIN, jan. 2. Az antant követelésére a német kormány a nyugati hatalmak által konskridált, »háborús bűnösöket a fuidi törvényszék elé állította A lijjcsei törvényszék mostan bűntény hiányában 93 háborús bűnös ellen szüntette meg a további eljárást. A rehabilitáltak között varrnak többek között Gülritz, Kirchabaeh, Trotta, Belov, Olasena , U aldersee, és Linsangen generálisok. A 93 névből álló lista altiszteket és tiszteket sorol még fel. Diplomáciai körökben elterjedt hírek szerint az antant hallgatólagosan tudomásul veszi a lipcsei bíróság tömeges felmentő végzéseit. XI. Pius pápa karácsonyi encyklikája, papiról béke és az igazi béke. — A népek féltékenysége és félelme. — A Bresói Lapok I munkatársától. — Románia békében óhajt élni szomszédain. Daca külügyminiszter párisi nyilatkozata. — A kamara két ülése. -V lesznek a szenátus tagjai ? - ünnepi vakáció. — A Brusairt Lapok bukaresti tudósítójától.. — A tisztviselő! prapmatika. " BRASSÓ jan. 2. A pápa egy karácsonyi encikliát bocsátott ki, amelyben mél szomorúságának a€ kifejezést,holott, hogy áj népek között n régi (Hütti illott helyre a béke. Szükséges, mondja az eneyklia, hogy a bajnak horderejét fölismerjük, okait fölkutassuk és a baj tanulmányorcjára szükséges lépéseketmegjegyvjseliogy aztán sikerrel küzdhessünk illene. A körlevél a jelen kor nyomorságait sorolja föl Még mindig nymi a ttc uralkodik, hanem a háboru, hol retten, hol nyiltan... Európában a gyület sűrű fátyoléba beburítolózva émnek fa népek és tele vannak bizalmatansággal, Legjobban szenvednek a legyőzöttek,k még a győzőket sőt még a semleges siket sem kíméli meg a baj/ A múlt korral még súlyosbítja az a körülmény, holto hiányzanak a gyorsan segítő gyógyszerek. A politikusok többszöri kisérlete, hogy a bajt orvosolják, nemcsak nem lasztiéit, hanem ha lehet kudarcokkal níg csak kiírtára volt az ügynek. A veszély annál nagy,.i. mennél jobban nő a titek félelme, az újabb háborúkkal vali fenyegetődzéstől, amelyek még sokkal borzalmasabbak és pusztilóbbak lennének, mint a világháború- Épen ezért állandós félelem közepette élünk, és a fegyveres béke vigasztalan állapotának tartósságától félünk, amely majdnem elvet jelent a háborúval, amely lerontja a népek pénzügyeit és tönkreteszi ifjúságuk vigasságát. A másik bajt a benső harcok képezik. Az osztályharc a legbegyökeresedettebb és leghalálosabb betegsége a társadalomnak, hasonlatos a mételyhez, amely az életidegeket teszi tönkre. Innen erednek a forradalmak és fölkelések az egyik oldalon, innen eredneka reakció és elnyomás a másikon. A párt • »- t vesz részt a nép ,a kb. \ pedig a modern ■államrendszert énen-^ ez jellemzi. A ma|Lv felfogások melle* azonban ezt a rendszert a legkenyfélbben használhat'ak fel hamis célok/“A továbbiban a pápa arc'd panaszkodik, hofiy a borulás csir-d kikezdték már az álamnak és a csalidnak sejtjeit is. A hálóru szellemi kúaii az egész földön éreztetőek, még a misszionáriusoknak is a»»a kellett hagyniok apostoli tevékenyegüket és gjnos még vissza sem terheik. A bégé csak formálisan köttetett‘g, de » sziveket továbbra is a harc táplálja. Egy meghamisitott le csak még jobban elmérgesitette j^osszuallas szellemét és'csak törvénye^dr az anyagi javak után való mo]y°#ot * forrásává vált újabb haroolm* es nemzetközi igazság Ezeket meg a hazafiasság é/z allaméndekek köntösébe bujtat L-t'n majdnem jogosultaknak jr' L , az przes, ami önmagában A,Piflleres csodálatraméltó hősies /hm«*« w* a ,fonása, súlyos igazság /ekheM8 k mn1Ttiava lett* Mindazon es? iet in('■ rt /ht11 v ek je?1 a jogos hazaszere I . K (,k V‘len tiaaonalizmussá alakul, tut sejti, hogy más népek is testvérei W i^én^uDV* csal:uij,ak más népeknek ,tioimoim meg van a J°«uk az életre és léten I8' mint,nekik amelyekben ",Cf.‘"P ,W °r?S dolog „ lassal a tiszteletreméltótól különválasztani. Épen ezért akár a család, akár a ncZ ,,, szamara ily módon szerzett jászláé l Fa$y°& siker dacára is. mu lando értékű s épen a hirtelen elveszlesüktől való felelem az oka a sok haj mik s az emberek istentől való eltérd SS&T' államába,, génk vimlLgjli li» á,! za ,a sajnálkozással végzi, 'hogy olasz fK xi^e,deTl. ,la«? hatalom, amely a Szentszékkel még nem ketteltel -i ,i;i, biai összeköttetit és Isten té r birodalmának ESS®} * fa»* 1 I ť, ! I fi t ť }J! j. UbUUl. ‚ HMM 39V A f^ tjjí uvcj Ndi-uiví’.d», tukciiiv*». ejvanut Clwj, Sin.- ‚ V1.1IU» / n £‚ .-abb kivi"minden e tu.alutiab* taiu.va nimi# ii.loyd U(0) jyoi tt'l tnp1 ,n- HRRMIOI LAPOK ki. A levél szerint az oroszok vágyódnak I/L béke után, melynek elérésére Amerika támogatására sziámít. A béke megteremtéséért Oroszország Amerikát a maga oldalán óhajtja látni, s a fekete-tengeri államok békéjéért le akarja zárni a tengert az idegen haderő»^ Oroszország a békéért kész mű bajt evetni a lefegyverzésnek, de ebbőlwajt sent nyernek addig, miig a világ általános leszerelést nem hajtja végre rts3. január 4.