Brassói Lapok, 1923. január (29. évfolyam, 2-23. szám)

1923-01-04 / 2. szám

■ Óin­' I. ’üístől. A beszedendő örsziget­ a jóvátétel számlájára csak akkor tarthatók vissza ha Németország elmulasztja a leszállí­tott kötelezettségeit s a pénzügyi refor­mot. A garancia-bizottság Berlinbe he­lyezné át székhelyét. Németország k­öte­les a márka­ stabilizálására temet elő­terjeszteni s belső kölcsönt fölvenni. A leszállítás csak a bom­okra terjedne ki a szövetségközi adósságok­ leszállítása m­ellett. Poincaré az első ötven milliár­dot Franciaországnak követeli , Iüraeli a kölcsönt.­­ Amerika Skilzvet­t. ... ®^KI­, jan. 2. Amerika a jóvá­­tételi tárgyalásokban elv­árta # köz­­■'■uto szerepet a szövetségesek és a né­me­tk között. A tárgyalások Buchston berlini amerikai követ és Wiedfeldt was­­­hingtoni német nagykövet közbejötté­­vvel megkezdődtek. Politikai körökben úgy tudják, hogy a közvetítés eszméje­­Washingtonból indult ki. Buchster­ szom­baton tanácskozott Cumival, s ez a ta­­jtácskozás döntő jelentőségű volt. Javult a hely­zet Lausanneta. «•s*al körül folyik a vita. LAUSANNE, jan. 2. A konferencián a kilátások kedvezőbbek. A hat Imák ha­tározott fellépése nem tévesztette el a vön­d .látást a török deleg­ációra. Mare HoMulért. LAUSANNE., jan. 2. A lausannei tárgyalások ku •, mögött a kőol­­­ját~ ez« a főszerepet.. .osml környékén angol tarandátum­­alatt ál.-a me­opotáu­i­­ai olajmezőkre az angorai paktum szé­nül a törökök tartottak igényt. A a g-o­iok követeléseit azzal a megokolással utasították el, hogy feage­­d es Mossus egymásra van utalva s igy g^zdaságil*^ s/ez nem választhatók. .^varódást idézett; elő­­z any» *a kőolaj­ érdekeltségét­ képvisel­j­e, a­ki a holland és német érdekeltségek el­len harcolt. A­­háború óta itt jutottak szóhoz a német érdekeltségek legelő­ször, akik a bagdadi vasutat a legtermé­kenyebb olajmezők közepén vezették át. Az ifjú török forradalom koncesszióit megsemmisítették a német-angol érde­keltségek, megalakítva a Türkisch­ Petró­leum! Kampány Limited társasá­got, mely­ben az angolok öt­ven, a németek és a törökök huszonöt százalékig vannak ér­dekelve. Az amerikai érdekeltségek, a kőolaj kimerülésétől t­e­véd, újabb ter­ü­­leteket akarnak szerezni. A tárgyalások folynak. Attól tartanak, hogy ezt a kérdést Lausanneba*­aiig fogják rendezni. A törökökn­ek valószínűleg más engedmé­nyeket tesznek, csakhogy messa­i igé­nyeitől elüthessék őket. A mezopotámsi­ai petróleumforrások kiakná­­lá­sára állí­tólag már előbb megegyezek az angolok és amerikaiak, ami színtén ki­zárja, hogy a konferencia kilátás-­ait a tö­rükökre nézve javíthasták. A törökök a lássokra kitartanak. LAUSANNE, jan. 2. Musztafa b«s» csodálkozását fejezte k­i a tárgyalások lassú menete miatt, holott a törökök­ alig követel­tek valamit. A török nép a legkisebb netozen birtokállományról semt mond le — Immiotia Musztafa — a végsőkig fog küzdeni a nemzet önérze­tet sértő kapitulációk ellen. Rag­az­ko­­dunk ahoz, hogy a görög patriarchu­s eltávozzon országunkból. Remélem, hogy a hatalmak méltányolni fogj­k Törökország jószándékát s a tárgya­­so­kat rövidesen befejezik. Törökország bé­külésfceny, de méltóságának és erejének r edatára a%i­ke. ,drk.í i* lab.a vetni. b'sicssría ayu­t Iffo-je az tbrirskalakücz, LAUS­AN . 1, 2. (Nies eriti «e iWMdiikai­­«tépin* nyílt levdet PARTS, jan. 2.­Duca külü­gyminisz­ti jelenleg Párisban van, a Les Temps munkatársa számára hosszabb nyilatko­zatot tett, melyből a következő részletet vesszük át. — »Ami Oroszországhoz való viszo­nyunkat illeti. — mondotta Duca — bi­zonyára nem­­ kerülte el figyelmüket, hogy Csicgerin Lausannéban ny­ílt ülé­sen kifejezésre juttatta azt az óhajtást hogy Romániával megegyezést léte­znie, s hogy mi azonnal azt válaszoltuk,­ hogy a szovjet kormány nevében tett ezen nyilatkozatot örömmel vesszük tudomá­sul. Minnélfogva reménykem­, hogy sike­rülni fog az Or­oszország és mi közöt­tünk függőben levő ügyek rendezése, mert­ nekünk is azt kívánja érdekünk, hogy normális és békés viszonyban él­jünk mindenkivel, különösképen szom­szédainkkal.­­ — Ugyanezért azt is óhajtjuk, hogy Magyarország­ és Bulgária és mi közöt­tünk is közeledés történjék. Am­ Ma­gyarországot illeti, a helyzet valamivel bonyolultabb. Úgy látszik, hogy Buda­pesten sajnos még növekedésén van az izmientista szellem, akár a kormány ajkla rátából­­,akár anélkül s a magyar kor­m­ány politikájával és bizonyos inciden­sekkel-, legjobb akaratunk ellenére még nehezíti az általunk szándékolt közele­dést- Reménysém­ azonban hogy Magyar­országhoz való viszonyunk is rövid időn belül kielégítővé, fog válni — mer­t— is­métlem — nincsen állam, amely béké­sebb politikát folytatna mint Ro­mániai. . fi ír­?. . . # BUKAREST. jan. 2. A kamara dec- 31-iki ülésén Th. Flores­cu benyújtotta az ügyvédi kar egységesítéséről szóló törvényjavaslatot, amelyet a szenátus már elfogadott. Kérte, s a ház­ kimondta a sürgősséget. Djuvara szóvá tette, hogy a" miniszté­rium nagyon soká késedelmeskedett az erdélyi magyar jurisprudencia és a tör­vény­anyag lefordíttatás­ával miáltal az ottani bírók igen súlyos helyzetbe jutot­tak, és nem tudják jól alkalmazni­ a tör­vényeket, amelyek alapján ítélkeznek". Florescu igazságügyminisztter elis­merte, hogy egyes magyar törvények fordításának hiánya nagy nehézségeket okoz. A törvények hivatalos fordítása azonban anyagi eszközök hijján nem­ jö­hetett létre- Procu­s magyar törvénye­kezést egy évig fordította é­s -az l­osz nyo ■más alatt van- Ugyancsak Marts is for­dított és az erdélyi bírósági szervezeti, törvény fordítása szintén rövid­ időn be­lül megjelenik-A kam­ara január 1-ei ülésén Dr­ Io­nescu Anton kérdést intézett a közleke­désügyi miniszterhez, hogy van e tudo­mása arról, hogy Ploesti­ és Brassó állo­másokon kevés a vasúti személyzet. Kérdezte, hogy mini­­­ntézkedések tör­tén­­ek a vasúti személyzetnek cipővel, köpennyel és életmű­szerekkel való ellá­tása végett . Mert n­em­ tűrhető hogy ezek a tisztviselők éhen haljanak és meg­fagyjanak. iteanu interpellációt intéz az igaz­ságügyi miniszterhez Körtvélyfáy sepsi­szentgyörgyi járásbiró esete miatt, akit a brassói törvényszék felfüggesztett az igazságügymin­iszter pedig visszahelye­zett állásába. ( A szenátus reformja. BUKAREST, jan 2. Az alkotmányo­zó nagybizotság folytatta a szenátus s szervezetének vitáját. A megyék és községek ali..d talosz­tott szenátorokra vonatkozó int­ézkedé­se­ket. változatlanul hagyták­« Az egyhá­zakra nézve khnondották ■ hogy) olyan az állami által elist­ert fe­lekezetek. 1 ¡U',á,ma a 200­0./.-tót m­eghaladja • Hivataluknál fogva szenátorok­ lesz­nek « wir­­m 1 évei és a volt miniszterek, ha 6 évet te­ttek ebben a minőségben.­­ Dumitriu C. inditványára a serrlltő szék volt elnökei is tagjai a szénáis­­nak, fia 5 évi szolgálatuk van » ebből 6 év elnöki szolgálatban telt el. T .A s törvényhozó testületek volt elit­­keit abban az esetben illeti meg a szen­á­tus tagsága, ha 8 ülésszakon keresztül voltak elnökök­.­­ Továbbá Bote? NL indítványára­ a kö­­vetkezők szenátusi tagságát ismerték el: a volt képviselők és szenátorok, ha, leg­alább 10 parlamentbe megválasztottak tekintet nélkül azok tartamára; a kise­­nevi, csernovici és gyulafehérvári nem­­zeti gyűlések elnökei, amely gyűléseken az egyesülés kimondatott, a volt kineve­zett hadtestparancsnok tábornokok, kik 3 hónapig hadseregparancsnokok voltak AV- ellenséggel szemben 4 . évi szolgálat után. Továbbá az akadémia elnöke és mindenik egyetemnek egy választott­ kép­viselője. Elfogadták továbbá, hogy választás sok a választójogi törvény szerint meg­határozandó számú szenátor a kereske­dő Ind, ipar, mezőgazdasági és munkás kamarák által­ A két utóbbi fajú kamarákat ké­sőbbi törvény fogja létesíteni. BUKAREST, jan­ 2. Az egységes tiszt­vise­llsi statútumok tör­vén­ytervezetének t­a­nuilmányotására és megszerkesztésére kiküldött bizottságot 1823. január 2­2-re­­'hivták Vaitoianu és Bratianu Yin ▼ ivucare -'.1 * ' A kamara ja­ nuár 4-én csütörtökön kezdi meg kará­csonyi szünetét. A lipcsei Alba a­ törifényszék 93 „há­borús bitafis“ ellen szüntette b­e az eljárást — A Brassói Lapok literáni tudósítójától. — BERLIN, jan. 2. Az antant követelé­sére a német kormány a nyugati hatal­mak által konskridált, »háborús bűnö­söket a fuidi t­örvényszék elé állította A­­ lijjcsei törvényszék mostan bűntény hiá­nyában 93 háborús bűnös ellen szüntette meg a további eljárást. A rehabilitáltak között varrnak többek között Gülritz, Kirchabaeh, Trotta, Belov, Olasena , U alder­see, és Linsangen generálisok. A 93 névből álló lista altiszteket és tiszte­ket sorol még fel. Diplomáciai körök­ben elterjedt hírek szerint az antant hall­gatólagosan tudomásul veszi a lipcsei­ bíróság tömeges felmentő végzéseit. XI. Pius pápa karácsonyi encyklikája,­ ­ papiról béke és az igazi béke. — A népek féltékenysége és félelme. — A Br­esói Lapok I munkatársától. — Románia békében óhajt élni szomszédain. Daca külügyminiszter párisi nyilatkozata. — A kamara két ülése. -V lesz­nek a szenátus tagjai ? - ünnepi vakáció. — A Brusairt Lapok bukaresti tudósítójától.. — A tisztviselő! prapmatika. " BRASSÓ jan. 2. A pápa egy­ karácso­nyi encikliát bocsátott ki, amelyben mél szomorúságának a€ kifejezést,­­holott, hogy áj­ népek között n ré­gi (Hütti illott helyre a béke. Szükséges, mondja az eneyklia, hogy a bajnak horderejét föl­ismerjük, okait fölkutassuk és a baj ta­nulmányorcjára szükséges lépéseket­­megjegyvjseliogy aztán sikerrel küzd­­hessünk il­lene. A körlevél a jelen kor nyomorságait sorolja föl Még min­dig nymi a ttc uralkodik, hanem a há­­­boru, hol retten, hol nyiltan... Euró­pában a gyü­let sűrű fátyoléba bebur­í­­­tol­ózva émnek fa népek és tele vannak bi­zalma­tansággal­­, Legjobban szenvednek a legyőzöttek­,­k még a győzőket sőt még a semleges siket sem kíméli meg a baj/ A múlt kor­ral még súlyosbítja az a körülmény, holto­ hiányzanak a gyorsan segítő gyógy­szerek. A politikusok többszöri kisér­lete, hogy a bajt orvosolják, nemcsak nem lasztiéit, hanem ha lehet kudarcok­kal níg csa­k kiírtára volt az­ ügynek. A veszély annál nagy,.­i. mennél jobban nő a titek félelme, az újabb háborúk­kal vali fenyegetődzéstől, amelyek még sokkal borzalmasabbak és puszti­lóbbak lennének, mint a világháború- Épen ezért áll­andós félelem­­ közepette élünk, és a fegyveres béke vigasztalan ál­l­a­potának tartósságától félünk, a­mely majdnem elvet jelent a háborúval, a­mely lerontja a népek pénzügyeit és tönkreteszi ifjúságuk vigasságát. A másik bajt a benső harcok képe­zik. Az osztályharc a legbegyökerese­dettebb és leghalálosabb betegsége a társadalomnak, hasonlatos a mételyhez, amely az életidegeket teszi tönkre. In­­­nen erednek a forradalmak és fölkelé­sek az egyik oldalon, innen erednek­­a reakció és elnyomás a másikon. A párt • »- t vesz részt a nép ,a kb. \ pedig a modern ■államrendszert énen-^ ez jellemzi. A ma|Lv felfogások melle* azonban ezt a rendszert a legkenyfélb­ben használ­ha­t'ak fel hamis célok/“­A továbbiban a pápa arc'd pa­naszkodik, hofiy a borulás csir-d kikezd­ték már az álamnak és a csalidnak sejt­jeit is. A hálóru szellemi kúaii az egész földön éreztetőek, még a m­isszionáriu­soknak is a»»a kellett hagyniok aposto­li tevékenyegüket és gjnos még vissza sem terheik. A bégé csak formálisan köttetet­t‘g, de » sziveket továbbra is a harc táplál­ja. Egy meghami­sitott l­e csak még jobban elmérgesi­tette j^osszuallas szellemét és'csak tör­vénye^dr az anyagi javak után való mo]y°#ot * forrásává vált újabb har­oolm* es nemzetközi igazság Ezeket meg a hazafiasság é/z allaméndekek köntösébe bujtat L-t'n majdnem jogosultaknak jr' L , az przes, ami önmagában A,Piflle­r­es csodálatraméltó hősies /hm«*« w* a ,fon­ása, súlyos igazság /ekheM8 k mn1Ttiava lett* Mindazon es? iet in('■ rt /ht11 v ek je?1 a jogos hazaszere I . K (,k V‘len tiaaonalizmussá­ alakul, tut sejti, hogy más népek is testvérei W i^én^uDV* csal:uij,ak más népeknek ,tioimoim m­eg van a J°«uk az életre és l­é­ten I8' mint,nekik­ amelyekben ",Cf.‘"P ,W °r?S dolog „ las­sal a tiszteletreméltótól különválasztani. Épen ezért akár a család, akár a ncZ ,,, szamara ily módon szerzett jászláé l Fa$y°& siker dacára is. mu land­o értékű s épen a hirtelen elvesz­lesüktől való felelem az oka a sok haj mik s az emberek istentől való eltérd SS&T' államába,, génk vimlLgjli li» á,! za ,a sajnálkozással végzi, 'hogy olasz fK xi^e,d­eTl. ,la«? hatalom, amely a Szentszékkel még ne­m ketteltel -i ,i;i, biai összeköttetit és Isten té r birodalmának ESS®} * fa»* 1 I ť, ! I fi t ť }J! j. UbUUl. ‚ HMM 39V A f^ t­jjí uvcj Ndi-uiv­í’.d», tukciiiv*». ejvan­ut Clwj, Sin.- ‚ V1.1I­U» / n £‚ .-abb kivi­­"minden e tu.alutiab* taiu.va nimi# ii.loyd U(0) jyoi tt'l tnp1 ,n- H­R­RMIO­I LAPOK ki. A levél szerint az oroszok vágyódnak I/L béke után, melynek elérésére Amerika támogatására sziámít. A béke megterem­téséért Oroszország Amerikát a maga oldalán óhajtja látni, s a fekete-tengeri államok békéjéért le akarja zárni a ten­gert az idegen haderő»^ Oroszor­szág a békéért kész mű bajt evetni a le­fegyverzésnek, de ebből­­wajt sent nyernek addig, miig a világ általános leszerelést nem hajtja végre rts3. január 4.

Next