Brassói Lapok, 1923. január (29. évfolyam, 2-23. szám)

1923-01-31 / 23. szám

2. wit Bl 23 Mtyg. Magyarországnak vissza kell szolgáltatnia a háború idején odakerült idegen javakat — A Brassói Lapok bécsi tudósítójától. — BÉCS. jan. 29. A múlt napokban bi­­ottságot küldött Budapestre a párisi­óvátételi bizottság. Ennek a bizottság­iak céljáról a legellentétesebb hírek ke­rü­tek forgalomba. Bécsi munkatársunk megbízható helyen szerzett értesülése szerint ez a bizottság nem az általános­óvátételi kérdésnek­ lebonyolításával ál megbízva, hanem az u. n. restitu­­ciók anyagáról folytatnak tárgyalásokat a m magyar kormánnyal. A békeszerződés szerint u. i. Magyar­ország köteles visszaszolgáltatni mind­azon javakat, vasúti anyagokat, gépeket műtárgyakat, ingóságokat, stb. amelyek a háború idején a volt ellenséges álla­mokból, sőt a Magyarországból elszakí­tott területekről kerültek a mostani Magyarországiba. Ezen javakból tekin­télyes értékű és mennyiségű anyagot az érdekelt országok megbízottai már fölkutattak Magyarországon és a ma­gyar kormány már jelentős részüket ki is szolgáltatta, Románia, Csehszlovákia és Jugoszlávia, sőt Olaszország is azon­ban azt állítják, hogy még mindig nagy értéket képviselő javak vannak Magyar­­országon, amelyeket a békeszerződés ér­telmében kiszolgáltatni köteles, Romá­nia főleg gyári berendezéseket, Olasz­ország pedig állatmennyiségeket keres Magyarországon. Az erre irányuló kuta­tások azonban az utóbbi hónapokban már rendkívül szegény eredményekkel jártak és erősen valószínűsítik a ma­gyar kormánynak azon állítását, hogy az utódállamoknak e tekintetben már nem sok követelni valójuk van. Az általános jóvátétel kérdésével annyi összefüggése még­is van e bizott­­ság budapesti működésének, hogy amint befejezte a restitúciós anyagra vonat­kozó tárgyalásait, felül fogja vizsgálni a jóvátételi bizottság budapesti fiókjának eddigi tevékenységét és főleg az irány­ban fog elöntően közreműködni, hogy a különböző ellenőrző bizottságok minél előbb fejezzék be munkájukat, hogy enyhítsenek azokon a horribilis terhe­ken, amelyeket e bizottságoknak buda­pesti tartózkodása jelent. Nyolcszázmillió aranykoronát fizet Ausztria az 520 milliós kölcsönért. — A Brassói Lapok Bécsi tud­ósi­táj­ától. — BÉCS,­­jan. 29. A Brassói Lapok bé­csi tudósitója az osztrák pénzügyi kor­mányhoz közelálló forrásból érdekes részleteket­­tudott meg arról a kölcsön­­ügyről, amelyet a népszövetség közve­títésével­­egy nemzetközi bankszindiká­tus fog nyújtani Ausztriának, a szeren­csétlen viszonyok között sínylődő köz­társaság financiá­s helyzetének szaná­lására A Mondial-kölcsön tulajdonképpen 650 millió aranykorona, ebből azonban rögtön levonásba hozzák azt a 130 mil­lió­t, amelyet Anglia, Franciaországi, Olaszország­­és Csehszlovákia előleg­ként, hitelezett Ausztriának. A kölcsönt nem bankok folyósítják, hanem nyilvá­­n a jegyzésre bocsátják; ennek sikere pedig (nemcsak a nyugati államok tőké­seinek Ausztria iránti bizalmából, ha­­nem­ a nemzetközi pénzpiac jelenlegi ka­matozási viszonyaitól is függ. A bank­­szindikátus nem altruista alapon bo­nyolítja le az ügyletet. Sőt: a közvetí­tésért ,és a propagan­daköltségek megté­rítése címén jelentős számlát fog pre­zentálni. 1­­­T­­ • Osztrák pénzügyi körökben számol­nak azzal, hogy­ taz 520 millió kölcsön fe­dezetéül legalább 800 millió kincstári jegyet kell Ausztriának szolgáltatni és hogy a kölcsön törlesztése és kamat­terhe (nem' — mint Denfben megállapí­to­tták: v—•;!;!, hanem legalább 18 százalék lesz ' .­­ Szomorúan jellemző tény, hogy en­­­nek ellenére az osztrák köztársaság fi­nanciális szanálásának minden remé­nye­­ettől a schyl©cldvköluzönttől függ BRASSÓI IPAROK. A franciák a Ruhr-vidéket teljesen elszigetelték Németországtól, újabb csapatösszevonások a Ruhr-mentén.­­ Óriási izgalom a megszállói területen. — A Népszövetség nem tárgyalhatja a jóvátétel kérdését. — A Brassói Lapok eredeti táviratai. — ESSEN, jan. 29. A vámvonal el­választása éjfélkor befejeződik. A hivatalnokok és a munkások a fran­cia beavatkozás miatt beszüntették a munkát. A vasúti forgalomban nagy zavarok állottak be, mert a franciák a német biztosítóváltóberendezések­­hez nem értenek. A német vasutaso­kat fegyveres fenyegetésekkel kény­szerítik szolgálattételre, s így foly­tatják a csapatszállításokat. A Ruhr­­mentén óriási csapattömegek tankok­kal és ágyukkal vonulnak előre. A la­kosság izgalma leírhatatlan. Duisburgban a belga csapatok kivont fegyverrel léptek fel az alkal­mazottak ellen, akik tiltakoztak elöl­járóik letartóztatása miatt. Trierben az ostromállapot kihirdetése alkal­mával a katonaság számos személyt, köztük nőket és gyermekeket is meg­sebesített. A forgalom teljesen szü­netel. Az iparosok, kereskedők, ven­déglősök testületei egyhangúlag el­határozták, hogy mától kezdve áruk, ételek és italok kiszolgálását franci­áknak és belgáknak megtagadják. Az esseni rendőrfőnököt a megszálló csapatok felszólították, hogy a váro­si rendőrséget vonja vissza a katona­ság mögé, mire a rendőrfőnök kije­lentette, hogy nem engedheti meg, hogy­ a francia csapatok honfitársaira lövöldözzenek. Az Intel kormány dilemmái«. LONDON, jan. 29. A Ruhr vi­dékének Németországtól való elszi­getelése angol politikai körökben nagy nyugtalanságot keltett. Lehet­ségesnek tartják, hogy az angol meg­szálló csapatok visszahívásának kér­dése újból előtérbe kerül. A helyzet­re jellemző, hogy Godlyki az angol rajnai csapatok főparancsnoka azzal a kéréssel fordult az angol kormány­hoz, hogy végleges utasításokat ad­jon arra nézve, milyen magatartást tanúsítson az angolok által megszállt területeken élő német hivatalnokok letartóztatásával szemben. Lehetetlen­nek tartják, hogy Anglia továbbra is megőrizze jóindulatú semlegességét. LONDON, jan. 29. Az angol kormány tartózkodó­­magatartását az­zal magyarázzák, hogy az angol csa­patok visszahívása, az antant egysé­gének végleges­­felborulását jelente­né, amit Anglia nem óhajt.Ha azon­ban a francia akció további fejlemé­nyei az­­angol rajnai hatóságoknak le­hetetlenné teszik, hogy az angol kor­mány által előírt politikát kövessék, úgy az angol kormány haladéktala­nul felveti a csapatok visszahívásá­nak kérdését. Pénzért sem adnak szenet. ESSEN, jan. 29. A Visszatért b­á­­nyaigazgatók értekezletükön elhatá­rozták, hogy szenet ezentúl jóvátételi célokra még készpénzfizetés ellené­ben sem szállítanak. Lotharingiában már érezhetővé vált a Franciaország­ba irányuló szénszállítmányok elma­radása, mivel néhány nagy olvasztó kénytelen volt üzemét beszüntetni.­­ A franciák nem engedik, hogy a Népszövet­ség tárgyalja a jóvátételt. PARIS, jan. 29. A francia kül­ügyminisztériumban ki­j­elentették, Franciaország nem fogja tűrni, hogy a Népszövetség tanácsa párisi ülésén a jóvátételi problémát tárgyalja. A­mennyiben mégis ezt a kérdést tűz­nék napirendre, Franciaország azon­nal visszavonul. A francia kormány csak azzal a feltétellel hajlandó a jó­vátétel­­kérdésével foglalkozni, ha Né­metország kézzelfogható bizonyíté­kát adja annak, hogy a szerződés be­tartását őszintén akarja. A francia kormány álláspontjával szemben Franciaországban sokan vannak, a­kik a jóvátétel kérdését a Népszö­vetség elé szeretnék vinni. Elfoglalták a düsseldorfi postahivatalt, ESSEN, jan. 29. A Wolff ügy­nökség jelenti: A franciák tegnap számos pályaudvart megszállottak. A düsseldorfi pályaudvart vasárnap délelőtt elfoglalták. A tisztviselőket,­­— a nőket is,­­— fegyveresen kiker­gették. Számos újságot hosszabb idő­re betiltottak. A Rajna balpartján nincs vasúti tartalom. COBLENZ, jan j£L9. A Rajna balpartján megszűnt a vasúti forga­lom. A franciák erőszakkal akarták kényszeríteni a vasutasokat szolgálat­tételre, mire kitört a sztrájk. Mivel Coblenz vasúti gócpont, az itteni sztrájk az egész környék forgalmát megbénította. Kr. amerikai esapatak klyaiitáaa. COBLENZ, jan. 29. Az ameri­kaiak a hídfőt ma délben átadták a franciáknak. Mivel a franciák meg­szállták a pályaudvart a vasutasok sztrájkba léptek, letartóztatott postah­arcató. DORTMUND, jan. 29. A fran­ciák letartóztatták Herbst postaigaz­­gatót, mert vonakodott felvilágosítá­sokat adni. DUISBURG, jan. 29. A belga haditörvényszék hat napi fogházra és három­ezer frank pénzbüntetésre ítélte Bergradt városi erdőtanácsost, mert a kiadott rendelkezések teljesí­tését megtagadta. Halálra ítéltek Mégy­resdőrt. ACHEN, jan. 29. A belga ka­­ditörvényszék a hamborni rendőrség négy tagját halálraítélte, mert egy belga hadnagyot a múlt évben állí­tólag meggyilkoltak. Nem dolgoznak a bányák. PARIS, jan. 29. A Havas ügy­nökség jelenti: Újabban öt kohó szüntette meg a működését a Ruhr­­vidéken. A működő kohók nagy része korlátolt üzemben dolgozik. Segítség a sztrájkodnak. AACHEN, jan. 29. A nemzet­közi szakszervezeti szövetség köz­pontjának ülésén elhatározták, hogy a csatlakozott szakszervezeti közpon­tokat felhívják, hogy kövessék a né­metalföldi szövetség példáját, és te­kintélyes pénzösszegeket bocsássa­nak a német munkások rendelkezésé­re a Ruhr-megszállás elleni harc foly­tatására. a Kitűnő Kisküküllö­ völgyi I E2 BOROK­O olcsó árban kaphatók. $ W e g e n d, Vidombák 4. , Li im ■ni.............mi ■mini m nm Ilim mi MIM I limai 1923. január 31 t nagyváradi nyugdíjasok farsangi felvonulása. Nyomortü­ntetésre készülnek az elcsapott és nyugdíjas tisztviselők. — A Brassói Lapok munkatársától. NAGYVARAD, (jatt. 28. Nyugdíjas­nak lenni sohasem­ volt; jó dolog, de a mai drágaság közepette, amikor a kiál­tó­­nyomor hiába kér segítséget: se égi, se föld­­nem tud enyhíteni a nyugdíjas és­­az elbocsátott tisztviselőcsaládok ín­ségén. Nagyváradon több száz városi és állami­­nyugdíjas él, s tekintélyes az el­bocsátott tisztviselők száma is, akik kö­zül csak kevesen tudnak magánválla­latoknál elhelyezkedi. A nyugdíjasok és elbocsátott tiszt­viselők nagy nélkülözések között élnek, amii a fokozódó drágaság mellett egyre súlyosodik.­­A jótékony egyesületek­ pénztára­­is lyukas zsák a­­magyar közép­osztály ínségével szemben, s ezért a nyugdíjas­­és elbocsátott tisztviselők el­határozták.., hogy a farsang alatt egy mulatságot­­rendeznek, hogy annak jöve­delm­éből segítsenek a legjobban nél­külöző családokon. Csakhogy a záróra korlátozás mellett kétséges volt, hogy bel tudnak-e­­hozni­ annyi jövedelme­t, a­mennyire feltétlenül szükségük volna: tudják-e­­fedezni a terem, világít­ás, fűtés stb. költségeit s mi marad ezen fel­ül a jótékony célra? Kénytelenek voltak letenni a farsan­gi estély rendezéséről s elhatározták, hogy irigy farsangi felvonulást rendez­nek, még pedig a nappali órákban,­­ mivel finom és drága kosztümökre nincs pénzük (kenyérre sincs) a felvo­nulást a Tolonc és az Éjjeli Menedék­hely kosztümjeiben fogják megtartani, nyomoruk­­néma demonstrációjául.­­ Hogy az érdekes és a mai időket mélyen­ jellem­ző­­farsangi felvonulást melyik na­pon tartják meg, még nem sikerült meg­tudnunk. "­s i szövetségesek jóváhagyták Ausztria ku­rü­lii­­ kölcsönét. PARIS, jan. 29. A garantáló ha­talmak ellenőrző bizottsága elvben elfogadta az osztrák kormány javas­latait, amelyek a külföldi kölcsönök feltételeire vonatkoztak. Most hala­déktalanul meg lehet kezdeni a köz­vetlen tárgyalást a londoni banká­rokkal. Olaszország ratifikálni fogja a santa­­nargheritai szerződést- ROMA, jan. 29. Mussolini nyi­latkozott az olasz-jugoszláv kérdés­ről. Kijelentette, hogy bár a susaki kérdés még elintézetlen, s a harma­dik zóna még nincs kiürítve, a santa­­margheritai egyezményt nemsokára ratifikálni fogják.

Next