Brassói Lapok, 1923. január (29. évfolyam, 2-23. szám)
1923-01-31 / 23. szám
A 1t A: 20 LEI. A li ELŐFIZETÉS ÁrA HELYBEN : Évente ...............................340 Lei Félévre....................... 175 . Negyedévre................... 90 . Havonta....................... 300 Kézbesítési díj havonta 6 . AZ ELŐFIZETÉS ÁRA VIDÉKRE: Évente ................... 400 Lei Félévre............................. 200 Negyedévre . . . . 100 „ Havonta................... i . 36 „ Bérmentve postán küldve POLITIKAI NAPILAP Főszerkes Felelősszerkesztő: KOCSIS BÉLA XXIX. ÉVFOLYAM, BRaSOV-BRASSÓ, 1923. január 31. (Szerda.) 23. SZÁM SZERKESZTŐSÉG, KIADÓHIVATAL ÉS NYOMDA : BRAKON — BRASSÓ, KAPU UTCA 64-66. SZÁM TELEFONSZÁMOK: SZERKESZTŐSÉG 177- KIADÓHIVATAL ÉS NYOMDA SZ. Hirdetéseket a kiadóhivatalon kívül minden nagyobb bel- és külföldi hirdető iroda eredeti dijszabás szerint vesz fel. KÜLFÖLDRE NEGYEDÉVRE: Csehszlovákia ... 25 c K Jugoszlávia .... 50 din. Magyarország .... 1500 m. K. Egyéb külföldi államokban 10 svájci frank, v. ennek megfelelő összeg. EGYES SZÁM KÜLFÖLDRE: Csehszlovákia ... 1 c K. Jugoszlávia................... 150 din. Magyarország .... 10 m.K. Ausztria............ 1000 o K. Németország .... 50 M. A U A. 2 - LEI. ~ Az ország állapota ma olyan, mint a rosszul járó óráé. A legértékesebb anyagból van, fel is van húzva, de a szerkezetébe olyan hiba került, ami miatt hol késik, hol siet, rendetlenül jár. Igaz ,hogy jobb ha jár, ha bár rosszul jár is, mintha egyáltalán nem járna, de azért ez vigasztalódásnak kevés, s csak vigaszokból meg nem élünk. Az ország vezetésének helyes irányban, szabatosan és tervszerűen kell történnie. Erre pedig hivatott. Erős, öntudatos, férfiak kellenek. Ahogy Bismarck mondta ,valaki azáltal, hogy miniszter lett, még nem tel jelentékenyen okosabb és belátóbb,, mint mások. És ha valaki a kormányolásra vállalkozott és azt mondta, hogy ő most boldoggá és szerencséssé fogja tenni az országot, olyanná, amilyenmég sohasem volt, erőssé teszi vagyonban, erkölcsben, hírnévben, még nem jelenti, hogy éppen az ellenkezője ne legyen az ország közállapota: lázas, nyugtalan, zavaros. A kormánynak elég ideje és alkalma volt megmutatnia, hogy mit tudj, most már nagyon is megmutatta azt is, hogy mit nem tud, nem tud rendet, nyugalmat, konszolidációs anyagi és erkölcsi megújhodást teremteni. Az ország, bár erőszakos és nem a közakaratot kifejező választás útján elegendő időt és alkalmat adott rá a kormánynak, hogy hivatását és hivatottságát bebizonyíthassa. Aki gyorsan akar aratni, répával ülteti bea földjét és csak gyökeret eszik. Aki kenyeret akar enni búzát vet és egy évet vár. A kormány kenyeret ígért ,és gyökeret eszünk, mert nem búzát vetett, hanem répát, s azt is a leggyöngébb fajtából s elsietve, gondtalanul és felületesen, hogy hamar arathasson.. Ma már odáig fajultak a közviszonyok, az élet annyira megdrágult és megnehezült, a közigazgaás v van bizonytalanná, s az igazságszolgáltatás olyan nehézkessé vált, s a személyi érvényesülés és a felelősség alól való mentesülés annyira általánossá, a csalódás, a kiábrándulás, a jobb után való kivánkozás olyan egyetemessé, hogy a kormány politikája, mely egymaga is csődöt mondott, megérlelte a bukást, számba sem igen jön a szociális és gazdasági válság mellett. A kormány elvesztette a képességéhez és erejéhez fűzött bizalmat. És erről mondja Thiers, a nagy francia államférfi. A legnélkülözhetetlenebb tulajdonságok egyike mellyel a kormánynak bírnia kell, a jó hírnév; ha a kormány ezt elveszti, ha másoknak, sőt a sorsnak hibáit te neki tulajdonítják, akkor nem képes többé kormányozni és e tehetetlemséget a surak feléöi ttyfcimtacti* hogy itt az idő a leköszönésre (L,histoire de la revolution francaise 59. fejezet.) Lehet-e kétséges ma már, hogy a kormány részint a saját hibájából és mulasztásából, részint a külső körülmények kedvezőtlen alakulása következtében az egész vonalon beváltatlan ígéreteket hagyott hátra, s e miatt az anyagi és hatalmi érdek szálaival hozzáfűzött párthíveken kívül, mindenek bizalmát és respektusát elvesztette. A helyzet ma olyan, hogy a kormánynak, balkezű politikája nélkül is, csupán a közélet és közgazdaság katasztrófával fenyegető krízise miatt is sürgősen el kell hagynia a helyét. Ez a lépése volna minden eddigi közt a legértékesebb és az országra a legszerencsésebb. Megalakul az ellenzéki blokk. iiiftfc* tábruk parlaautei kiflii akcióra is kési. Szígm* itézkedések az olastiiífk reidjárék biztosítására. — A Strassói Lapok eredlet il táviratai. — BUKAREST, jan. 29. Az ellenzéki blokk megalakítására vonatkozó vita tovább folyik. A nemzeti párt és parasztpárt véleménye teljesen megegyezik abban, hogy közös harcot kell folytatni. A néppárt kebelében egyesek amellett vannak, hogy a pártnak dolgoznia kellene azért, hogy a korona jóindulatát megnyerje, hogy ily módon ők legyenek a liberális párt utódai, hogyha a liberálisok az alkotmányt megszavazzák. Averescu tábornoknak azonban az a véleménye, hogy az egész ellenzék közös akciója szükséges és mivel Averescunak pártjában igen nagy tekintélye van, biztosra lehet venni, hogy az ő álláspontja győzedelmeskedni fog és az ellenzéki blokk megalakul. Averescu tábornok híve a kormány ellen irányuló parlamenten kívüli heves akciónak is.«k»Tszki lehetétlenek tartja a máirosz Eefekezést. BUKAREST, jan. 29. Az Aurora munkatársa beszélgetést folytatott Rakovszki szovjet meghatalmazottal. A beszélgetésből a következő részleteket vesszük át: — Szíveskedjék megmondani nekem, hogy milyen légkörben kezdődött Lausanneban a román és orosz delegátusok közötti megbeszélés. — Csak azt ismételhetem, ami az újságokban volt. Csicserin és Diamandi találkoztak. Azt nem mondhatom meg, hogy mit beszéltek ez alkalommal. Csak annyit mondhatok, hogy mindkét fél kifejezésre juttatta azt az óhajtását, hogy a két országi viszonyát kedvezőbbé tegyék, mint amilyen ma. Mind a két delegátus fenntartotta magának azt a jogot, hogy kormánya utasításának kikérése után folytassa a megbeszélést. — Lehetségesnek tartja-e, hogy teljes orosz-román megegyezés jöhessen létre és milyen alapon? Éss a kérdés főleg a besszarábiai ügyre vonatkozott. — Hiszem és bizonyos vagyok afelől, hogismertségen ás pedig azon az alapon, hogy minden nép szabadon rendelkezhessék sorsáról. Végül azt kérdezte a hírlapból az ukrajnai szovjetek főnökétől hogy mi a véleménye arról, hogy Európa hogyan szabadulhat abból a zűrzavarból, amelybe jutott. ..Valamennyi nemzet békés megegyezésével, felelte Rakovszki, aki válaszát kifogástalan román nyelven írásban adta át az újságírónak. Az wvetinek rendjének biztosítása. BUKAREST, jan. 29. Tegnap délben 1 órakor Anghelescu C. dr. közoktatásügyi miniszter elnöklése alatt a közoktatásügyi minisztériumban tanácskozást tartottak, melyre az egyetem prorektora és valamennyi fakultás dékánja hivatalos volt. Azokról az intézkedésekről folyt a szó, melyeket jövőben tenni kell, hogy az egyetemi előadások rendben folyhassanak. Abban állapodtak meg hogy minden fakultás dékánja a diákok küldöttei előtt kifejti azokat a következményeket, melyek reájuk várnak, ha jelenlegi izgatásaikat folytatják. Tudomásukra fogják hozni a következő intézkedéseket, melyeket a felettes iskolai hatóságok teljes erélylyel alkalmazni fognak: 1. Valamennyi egyetemet, diákotthont és diákétkezőt az év hátralevő részére bezárják. 2. A jelenlegi iskolai évet elveszítik. A diákoknak a fakultásokon való végleges rend helyreállítására február 1-ét tűzték ki határnapul. Az új bukaresti Olasz kft. BUKAREST, jan. 29. Franklin Martint, Olaszország bukaresti meghatalmazott miniszterét visszahivják. Helyette Olaszországot Romániában Viano gróf, Olaszország szófiai meghatalmazott minisztere fogja képviselni. Az új meghatalmazott miniszter rövid időn belül elfoglalja állomáshelyét. Törvényjavaslat a szállodai szobaárak szabályozására. BUKAREST, jan. 29. Vartoianu tábornok bolügy i nsmer aj törvényjavaslat készítését javasolta, mely a jelenlegi lakbérleti törvénynek a szálló díjszabásra vonatkozó részét módosítaná. Az íjságok vasárain Munkasziktere. BUKAREST, jan. 29. Tegnap délelőtt Marzescu munkaügyi miniszter értekezletet tartott, melyen Maxim miniszteri vezértitkár, továbbá a sajtó, a sajtóegyesületek, továbbá a nyomdai munkások szindikátusának képviselői vettek részt. A tanácskozás tárgya az volt, hogyan alkalmazzák a vasárnapi munkaszünetre vonatkozó törvényt az újságokra. A munkaügyi miniszter elsősorban rámutatott arra, hogy a munkaszünetre vonatkozó törvény eltiltja a nyomdákban a munkát vasárnapra és bizonyos meghatározott ünnepnapokra nérve és a miniszter nem tehet egyebet, minthogy a törvény szigorú alkalmazásán őrködik. Akik kivételben akarnak része- tesülni, azoknak törvény értelmében a kérvénnyel kell a munkaügyi minisztériumhoz f fordulniuk, a minisztérium a törvénynek megfelelően, a kereskedelmi kamarához véleményadás végett fordul és azután a kérést a minisztertanács elé viszi. Mindennemű más kívánságot csak a törvény jövőbeli módosítása szempontjából lehet figyelembe venni. A vitában valamennyi jelenlevő részt vett és csaknem valamennyien elfogadták a miniszter álláspontját. Hogy mindenkit kielégítsenek, később egyhangúan elfogadták Fagure D. Emil áthidaló javaslatát, hogy a napilapok nyomdáiban a munka a munkaszüneti napot követő reggelen 6 órakor kezdődhessék ismét, ami a törvénykeretein belül megtörténhetik és a napilapoknak lehetővé teszi, hogy hétfőn és a törvényes ünnepeket követő nap reggelén 10—11 óra tájban megjelenjenek. A törökök nem szolgáltatják vissza a medinai műkincseket. LONDON, jan. 29. A lausannei konferencián, a műtárgyak és régiségek kérdésével foglalkozó albizottságban a szövetségesek azt követelték a törököktől, hogy a Fakri basa által 1917-ben Medinából Konstantinápolyba szállított rengeteg értékű műkincset szolgáltassák vissza. A törökök a követelést kereken visszautasíttatták. A pápa alább encyklikát bocsátott ki. ROMA, jan. 29. A pápa egy második encyklikát bocsátott ki, ami nagy meglepetést keltett. A pápa elsősorban a sajtóhoz fordul, kérve, maradjon hű hivatásához, és befolyását használja fel a mérséklet és a békesség hirdetésére.