Brassói Lapok, 1923. január (29. évfolyam, 2-23. szám)

1923-01-31 / 23. szám

A 1t A: 2­0 LEI. A li ELŐFIZETÉS Ár­A HELYBEN : Évente ...............................340 Lei Félévre....................... 175 . Negyedévre................... 90 . Havonta....................... 30­0 Kézbesítési díj havonta 6 . AZ ELŐFIZETÉS ÁRA VIDÉKRE: Évente ................... 400 Lei Félévre............................. 200 Negyedévre . . . . 100 „ Havonta................... i . 36 „ Bérmentve postán küldve POLITIKAI NAPILAP Főszerkes Felelősszerkesztő: KOCSIS BÉLA XXIX. ÉVFOLYAM, BRaSOV-BRASSÓ, 1923. január 31. (Szerda.) 23. SZÁM SZERKESZTŐSÉG, KIADÓHIVATAL ÉS NYOMDA : B­R­A­K­O­N — BRASSÓ, KAPU­ UTCA 64-66. SZÁM TELEFONS­ZÁMOK: SZERKESZTŐSÉG 177- KIADÓHIVATAL ÉS NYOMDA SZ. Hirdetéseket a kiadóhivatalon kívül minden nagyobb bel- és külföldi hirdető iroda eredeti dijsz­abás szerint vesz fel. KÜ­LFÖLDRE NEGYEDÉVRE: Csehszlovákia ... 25 c K Jugoszlávia .... 50 din. Magyarország .... 1500 m. K. Egyéb külföldi államokban 10 svájci frank, v. ennek megfelelő összeg. EGYES SZÁM KÜLFÖLDRE: Csehszlovákia ... 1 c K. Jugoszlávia................... 1­­50 din. Magyarország .... 10 m.K. Ausztria............ 1000 o K. Németország .... 50 M. A U A. 2 - LEI. ~ Az ország állapota ma olyan, mint a rosszul járó óráé. A legértékesebb anyagból van, fel is van húzva, de a szerkezetébe olyan hiba került, ami miatt hol késik, hol siet, rendetlenül jár. Igaz ,hogy jobb ha jár, ha bár rosszul jár is, mintha egyáltalán nem járna, de azért ez vi­­gasztalódásnak kevés, s csak viga­szokból meg nem élünk. Az ország vezetésének helyes irányban, szabatosan és tervszerűen kell történnie. Erre pedig hivatott. E­rős, öntudatos, férfiak kellenek. A­hogy Bismarck mondta ,valaki azál­tal, hogy miniszter lett, még nem tel jelentékenyen okosabb és belátóbb,, mint mások. És ha valaki a kormányo­lásra vállalkozott és azt mondta, hogy ő most boldoggá és szerencsés­sé fogja tenni az országot, olyanná, amilyen­­még sohasem volt, erőssé te­szi vagyonban, erkölcsben, hírnév­ben, még nem jelenti, hogy éppen az ellenkezője ne legyen az ország közállapota: lázas, nyugtalan, zava­ros. A kormánynak elég ideje és al­kalma volt megmutatnia, hogy mit tudj, most már nagyon is megmutat­ta azt is, hogy mit nem tud, nem tud rendet, nyugalmat, konszolidációs anyagi és erkölcsi megújhodást te­remteni. Az ország, bár erőszakos és nem a közakaratot kifejező választás út­ján elegendő időt és alkalmat adott rá a kormánynak, hogy hivatását és hivatottságát bebizonyíthassa. Aki gyorsan akar aratni, répával ülteti be­­a földjét és csak gyökeret eszik. Aki kenyeret akar enni búzát vet és egy évet vár. A kormány kenyeret ígért ,és gyökeret eszünk, mert nem búzát ve­tett, hanem répát, s azt is a leggyön­gébb fajtából s elsietve, gondtalanul és felületesen, hogy hamar arathas­son.. Ma már odáig fajultak a közvi­szonyok, az élet annyira megdrágult és megnehezült, a közigazga­ás v van bizonytalanná, s az igazságszolgál­ta­tás olyan nehézkessé vált, s a szemé­lyi érvényesülés és a felelősség alól való mentesülés annyira általánossá, a csalódás, a kiábrándulás, a jobb után való kivánkozás olyan egyete­messé, hogy a kormány politikája, mely egymaga is csődöt mondott,­­ megérlelte a bukást, számba sem igen jön a szociális és gazdasági vál­ság mellett. A kormány elvesztette a képességéhez és erejéhez fűzött bi­zalmat. És erről mondja Thiers, a nagy francia államférfi. A legnélkü­­lözhetetlenebb tulajdonságok egyike mellyel a kormánynak bírnia kell, a jó hírnév; ha a kormány ezt elveszti,­­ ha másoknak, sőt a sorsnak hibáit te neki tulajdonítják, akkor nem ké­pes többé kormányozni és e tehetet­­lemséget a surak feléöi ttyfcimtacti* hogy itt az idő a leköszönésre (L,his­­toire de la revolution francaise 59. fejezet.) Lehet-e kétséges ma már, hogy a kormány részint a saját hibájából és mulasztásából, részint a külső kö­rülmények kedvezőtlen alakulása kö­vetkeztében az egész vonalon bevál­tatlan ígéreteket hagyott hátra, s e miatt az anyagi és hatalmi érdek szá­laival hozzáfűzött párthíveken kívül, mindenek bizalmát és respektusát el­vesztette. A helyzet ma olyan, hogy a kor­mánynak, balkezű politikája nélkül is, csupán a közélet és közgazdaság katasztrófával fenyegető krízise mi­att is sürgősen el kell hagynia a he­lyét. Ez a lépése volna minden ed­digi közt a legértékesebb és az or­szágra a legszerencsésebb. Megalakul az ellenzéki blokk. iiiftfc* táb­ruk parlaautei kiflii akcióra is kési.­­ Szígm* i­tézkedések az olastiiífk reidjárék biztosítására. —­ A Strassói Lapok eredlet il táviratai. — BUKAREST, jan. 29. Az ellen­zéki blokk megalakítására vonatkozó vita tovább folyik. A nemzeti párt és parasztpárt véleménye teljesen meg­egyezik abban, hogy közös harcot kell folytatni. A néppárt kebelében egyesek amellett vannak, hogy a párt­nak dolgoznia kellene azért, hogy a korona jóindulatát megnyerje, hogy ily módon ők legyenek a liberális párt utódai, hogyha a liberálisok az alkotmányt megszavazzák. Averescu tábornoknak azonban az a véleménye, hogy az egész ellen­zék közös akciója szükséges és mivel Averescunak pártjában igen nagy te­kintélye van, biztosra lehet venni, hogy az ő álláspontja győzedelmes­kedni fog és az ellenzéki blokk meg­alakul. Averescu tábornok híve a kor­­mány ellen irányuló parlamenten kí­vüli heves akciónak is.­­«k»Tszki lehet­étlen­ek tart­ja a m­ái­­­rosz Eefek­ezést. BUKAREST, jan. 29. Az Auro­ra munkatársa beszélgetést folytatott Rakovszki szovjet meghatalmazottal. A beszélgetésből a következő részle­teket vesszük át: — Szíveskedjék megmondani nekem, hogy milyen légkörben kez­dődött Lausanneban a román és orosz delegátusok közötti megbeszé­lés. — Csak azt ismételhetem, ami az újságokban volt. Csicserin és Dia­­mandi találkoztak. Azt nem mondha­tom meg, hogy mit beszéltek ez alka­lommal. Csak annyit mondhatok, hogy mindkét fél kifejezésre juttatta azt az óhajtását, hogy a két országi viszonyát kedvezőbbé tegyék, mint amilyen ma. Mind a két delegátus fenntar­totta magának azt a jogot, hogy kor­­mánya utasításának kikérése után folytassa a megbeszélést.­ — Lehetségesnek tartja-e, hogy teljes orosz-román megegyezés jö­hessen létre és milyen alapon? Éss a kérdés főleg a besszarábiai ügyre vonatkozott. — Hiszem és bizonyos vagyok afelől, hog­ismertségen ás pedig azon az alapon, hogy minden nép szabadon rendelkezhessék sorsáról. Végül azt kérdezte a hírlapb­ól az ukrajnai szovjetek főnökétől hogy mi a véleménye arról, hogy Európa hogyan szabadulhat abból a zűrza­varból, amelybe jutott. .­.Valamennyi nemzet békés megegyezésével, felelte Rakovszki, a­ki válaszát kifogástalan román nyel­ven írásban adta át az újságírónak. Az wvetinek rendjének biztosítása. BUKAREST, jan. 29. Tegnap délben 1 órakor Anghelescu C. dr. közoktatásügyi miniszter elnöklése alatt a közoktatásügyi minisztérium­ban tanácskozást tartottak, melyre az egyetem prorektora és valamennyi fakultás dékánja hivatalos volt. Azokról az intézkedésekről folyt a szó, melyeket jövőben tenni kell, hogy az egyetemi előadások rendben folyhassanak. Abban állapodtak meg hogy minden fakultás dékánja a diá­kok küldöttei előtt kifejti azokat a következményeket, melyek reájuk várnak, ha jelenlegi izgatásaikat foly­tatják. Tudomásukra fogják hozni a következő intézkedéseket, melyeket a felettes iskolai hatóságok teljes erély­lyel alkalmazni fognak: 1. Valamennyi egyetemet, diák­­otthont és diákétkezőt az év hátrale­vő részére bezárják. 2. A jelenlegi iskolai évet elve­szítik. A diákoknak a fakultásokon való végleges rend helyreállítására február 1-ét tűzték ki határnapul. Az új bukaresti Olasz kft. BUKAREST, jan. 29. Franklin Martint, Olaszország bukaresti meg­hatalmazott miniszterét visszahivják. Helyette Olaszországot Romániában Viano gróf, Olaszország szófiai meg­­hatalmazott minisztere fogja képvi­selni. Az új meghatalmazott minisz­ter rövid időn belül elfoglalja állo­máshelyét. Törvényjavaslat a szállodai szoba­árak szabályozására. BUKAREST, jan. 29. Vartoianu tábornok bolügy i nsmer aj tör­vényjavaslat készítését javasolta, mely a jelenlegi lakbérleti törvény­nek a szálló díjszabásra vonatkozó részét módosítaná. Az íjságok vasárain Munkaszik­tere. BUKAREST, jan. 29. Tegnap délelőtt Marzescu munkaügyi mi­niszter értekezletet tartott, melyen Maxim miniszteri vezértitkár, továb­bá­ a sajtó, a sajtóegyesületek, továb­bá a nyomdai munkások szindikátu­sának képviselői vettek részt. A ta­nácskozás tárgya az volt, hogyan al­kalmazzák a vasárnapi munkaszünet­re vonatkozó törvényt az újságokra. A munkaügyi miniszter elsősor­ban rámutatott arra, hogy a munka­szünetre vonatkozó törvény eltiltja a nyomdákban a munkát vasárnapra és bizonyos meghatározott ünnepna­pokra n­érve és a miniszter nem tehet egyebet, minthogy a törvény szigorú alkalmazásán őrködik. Akik kivételben akarnak része- t­e­sülni, azoknak törvény értelmében a kérvénnyel kell a munkaügyi minisz­tériumhoz f fordulniuk, a minisztérium a törvénynek megfelelően, a kereske­delmi kamarához véleményadás vé­gett fordul és azután a kérést a mi­nisztertanács elé viszi. Mindennemű más kívánságot csak a törvény jövőbeli módosítás­a szempontjából lehet figyelembe venni. A vitában valamennyi jelenlevő részt vett és csaknem valamennyien elfogadták a miniszter álláspontját. Hogy mindenkit kielégítsenek, később egyhangúan elfogadták Fa­­gure D. Emil áthidaló javaslatát, hogy a napilapok nyomdáiban a mun­ka a munkaszüneti napot követő reg­gelen 6 órakor kezdődhessék ismét, ami a törvény­­keretein belül megtör­ténhetik és a napilapoknak lehetővé teszi, hogy hétfőn és a törvényes ün­nepeket követő nap reggelén 10—11 óra tájban megjelenjenek. A törökök nem szolgáltatják vissza a medinai műkincseket. LONDON, jan. 29. A lausannei konferencián, a műtárgyak és régisé­gek kérdésével foglalkozó albizott­ságban a szövetségesek azt követel­ték a törököktől, hogy a Fakri basa által 1917-ben Medinából Konstanti­­nápolyba szállított rengeteg értékű műkincset szolgáltassák vissza. A tö­rökök a követelést kereken visszautas­íttatták. A pápa alább encyklikát bocsátott ki. ROMA, jan. 29. A pápa egy má­sodik encyklikát bocsátott ki,­­ ami nagy meglepetést keltett. A pápa el­sősorban a sajtóhoz fordul, kérve, maradjon hű hivatásához, és befo­lyását használja fel a mérséklet és a békesség hirdetésére.

Next