Brassói Lapok, 1923. február (29. évfolyam, 24-46. szám)

1923-02-01 / 24. szám

2. m­im. 24 KxUm. Szerdán adják át a békeszerző­dés tervezetét a törököknek. LAUSANNE, jan. 30. A hatalmak képviselői tegnap délután befejezték a békeszerződés megszövegezését.. A szer­ződés magába foglalja a területi, poli­tikai, pénzügyi és jogi határozmányo­­kat és megállapítja a keletthráciai új török határokat a­­Marica folyása és Ka­raga­cs mentén. Kijelöli a kisázsiai új török határokat és megállapítja mely szigetek maradnak Görögország birto­­­­kában és melyek lesznek Törökországé. A Dodokanezes ügyében eleget tesz Olaszország kívánságának. A tengerszo­rosokról szóló egyezmény a már ismert feltételek mellett kimondja a tenger­­szorosok szabadságát. Rendkívül érde­kes a szerződésnek ama külön határoz­­mánya, amelyben Törökország Anglia javára lemond az Egyptomra való jogai­ról.. A delegációk körében valószínűnek tartják, hogy Anglia a keleti békeszer­ződés aláírása után kiüríti Gallipolit és visszavonja csapatait a keleti háború szintéről­, sőt Konstantinápolyból is. A békeszerződés tervezetét szerdán hiva­talosan átnyújtják a törököknek, míg ma előzetesen a szövetséges nagyhatal­mak képviselőinek nyújtották azt át. A hadifoglyok kicserélésére vonatkozó kü­lön megállapodásokat, valamint a görög török túszok és a többi lakosság kicseré­­léséről szóló szerződéseket már holnap írják alá.. A felvidéken nem bűncselekmény a Hym­nusz éneklése. — A Brassói Lapok munkatársától. — KASSA. jan. 30. A kassai Ítélőtábla­­ a Korláth Endre dr. és társai ellen lel­­folytatott himnusz-per felmentő ítéletét és annak megokolását most kézbesítette írásban a vádlottak védőinek. Az elvi jelentőségű ítélet megokolása szerint a bűnösség kérdésének vizsgálatában az Ítélőtábla mindenekelőtt figyelemmel volt arra a­­körü­lm­ényre, hogy sem spe­ciális törvény, sem kormányrendelet, nem tiltja a c­seh­szlovák köztársaság­ban élő nemzetiségi kisebbségiek s így a magyar himnusz éneklését.­­ Különleges törvényi szabályozás hiá­nyában az Ítélőtábla figyelemmel volt az alkotmány levélre és az 1920. évi február 29-ről kelt 122.. sz. törvényben lefektetett alapelvekre, mely törvényhe­lyek a nemzetiségi kisebbségek politi­kai értelemben vett különállóságának el­ismerését jelentik, és annak külső meg­­nyilvánítását is megengedik, közjogi szempontból is elismeri ezek himnusz­éneklési jogát. A himnusz is csak egyik eszköze a fentebbi törvényhelyekben el­ismert nemzetiségi kisebbséghez való tartozás külső kifejezésének és úgy, mint a nemzeti ruha, melynek akadály­talan viselete ma már közismert tény, avagy a nyelv, amelynek a magánélet­ben való szabad használatát az alkot­­mány­törvény is biztosítja. Hogy a köztársaságban élő magyarság számánál és kultúrájánál fogva politikai értelem­ben vett nemzetiség, az nem is vita tárgya..­­ . A parasztpárt a kamarában bejelentette a liberálisok elleni harcot. Bratianu miniszterelnök válasza. — Duca klilönyminiszter beszámolója. Tárgyalások az oroszokkal. — A Brassói Lapok eredeti táviratai. — BUKAREST, jan. 30. A kamara tegnapi ülésén Lupu dr. a paraszt­párt nevében hosszú nyilatkozatot ol­­vasott fel, mely azt mondja ,hogy a parasztpárt nem ismeri el ennek­ a parlamentnek törvényességét és még kevésbé azt a jogát, hogy az ország­ra egy alkotmányt erőszakoljon. Ha ezt mégis megteszi, a parasztpárt azt semmisnek fogja tekinteni és parla­menten kívüli harcot kezd, hogy ezt a kierőszakolt alaptörvényt össze­rombolja.­­Bratianu miniszterelnök kijelen­tette, hogy csak rövid nyilatkozatot tesz a parasztpárt deklarációjára, s melyre — mondta — nem­ talál fele­■ letet. És minthogy a nyilatkozat sem­■ mit sem tartalmaz, nincs is mit vála­­ki szólnia reá, azonban ennek dacára­­ két szomorú megállapítást akar tenn­i­ni: 1. Hogy azok, akik ezt a nyilat­kozatot tették, teljesen felelőtlen em­berek és 2. Arra a nyilatkozatra, hogy minden utón és minden eszközzel fognak harcolni, azt felelem,s- mon­dotta , hogy mi is minden törvé­nyes eszközzel harcolni fogunk, hogy a közvéleményt felvilágosítsuk a mi művünk jelentőségéről. Hogyha törvénytelen eszközö­ket fognak használni, biztosíthatom önöket, hogy mi tudatában leszünk felelősségünknek és ezt megőriztük minden körülmények között. Madgearu V. interpellációt je­lent be a lej­tés az általános pénzügyi helyzet romlásának kérdésében. A képviselő­ a kormányt és különösen Bratianu V. pénzügyminisztert vá­dolta, hogy az ország pénzügyeinek leromlását ők idézték elő. Inculet miniszter hosszú nyilat­kozatot olvasott­­fel, melyben ki­jelen­tette, hogy a besszarábiai parasztpárt az ország konszolidálása érdekében , egyesült a nemzeti liberális párttal. Betlanu besszarábiai parasztpár­ti képviselő kijelentette, hogy a pa­­­­rasztpárt elveihez hű marad, mert a­­ cég változása a becsületes lelkiisme­­­­ret számára nem jelent semmit.­­ Crihan besszarábiai parasztpárti képviselő szólalt fel ezután. Kijelen­­­­tette, a besszarábiai parasztpárttal soha sem rendelkezhetett Inculet, hanem az­­mindig Halippa vezetése alatt követte elveit. Amikor azt hatá­roztuk, — mondotta — hogy a libe­­­­rális kormányt támogatni fogjuk, azt­­ hittük, hogy "az becsületesen fog dol­­­­gozni és az ország érdekeit fogja vé­­­­deni, de csalódtunk. A besszarábiai parasztpárt elnö­ke és tagjai között kifejlődött hosz­­szas vita után Duca külügyminiszter szólalt fel és ismertette a lausanne- i nemzetközi konferencián teljesített­­ missziójának az eredményét. * A beszámolás nem lehetett rész­letes és Duca csak elmondta, hogy amit Románia a konferencián kért, az azt el is fogadták. Bulgária, Görög­ország és Törökország­­között egy de-­­ militarizált semleges zónát alakítot­­­­­tak, a tengerszorosok kérdését pedig­­­ olyan kedvezően intézték el, amilyen ,­ kedvezően tekintettel a konferencia úk viszonyaira, elintézhető volt. A töb­­bi kérdésre nézve, melyeket a konfe­­­­rencia tárgyalt, Duca külügyminisz­ter kijelentette, hogy nem adhat felvi­lágosítást, mert sajnos még nem ho­zattak végérvényes határozatok. Közölte továbbá a külügymi­niszter, hogy Lausanneban Oroszor­szág és Románia közt az ismert füg­gő kérdések megoldása céljából tár­gyalások kezdődtek. Duca sajnálkozását fejezte ki, hogy távolléta alatt az ügyre vonat­kozólag olyan dolgokat mondtak és írtak, amelyek nem felelnek meg a Valóságnak és annak a reményének adott kifejezést, hogy a tárgyalások kedvező eredményre fognak vezetni és hozzátette, hogy az eredmény Ro­mániára nézve semmiesetre sem lesz kedvezőtlen. A liberális párt nevében Anto­­nescu N.. üdvözölte Ducát a Lausan­neban elért siker alkalmából. Dr. Lupu szintén örömét fejezte ki afölött, hogy Románia kiküldöttje sikereket ért el, de egyszersmind rá­mutatott arra, hogy Romániának a helyzete a külfölddel szemben,nem olyan rózsás, mint amilyennek Dúca rajzolja, mert a külföldet az anti­szemita tüntetések és a lej értékének hanyatlása izgatják. A volt belügyminiszter megál­­lapította továbbá, hogy mind Bratia­nu Cernában, mind pedig Dúca Lau­sanneban szóba álltak a szovjeteknek a képviselőivel, habár azzal meggya­núsították Vajda kormányát, hogy négy évvel ezelőtt ugyanezen elinté­zetlen ügyekre vonatkozólag tár­gy­al­ik. Duca erre azt válaszolta, hogy ő nem is mondta azt, hogy az ország helyzete rózsás, különben ez a szín nem is tetszik neki, de ismételte, hogy azokból a beszélgetésekből, a­melyeket a külföld számottevő sze­mélyiségeivel folytatott, azt a meg­győződést merítette, hogy Romániát úgy értékelik ottan, mint­­ahogyan ér­demlik, habár az országból elfogult tudósításokat küldözgetnek.­­ Ami az Oroszországgal való tár­gyalásokat illeti, most állam tárgyal az­­állammal,­­nem pedig mint a múlt­ban, a belföldi bolsevisták közvetíté­­sével. Ez ellen Lupu dr. élénken kikelt és Duca magyarázatképen ezeket mondta: A Vajda kormány a szovjet kor­mány megbizottaival tárgyalt, ellen­ben Lupu a Monitorul Oficial mun­kásainak vörös zászlaja alatt állott. Lupu kéri, hogy apróságok­­miatt ne gyanúsítgassák és emlékezzenek meg arról, hogy Párisban térden kö­­nyörgött B Bratianunak és Take Iones­­cunak, hogy dolgozzanak vele a bé­kekonferencián. Ők azonban nem akartak s ezért veszítette Románia el a Bánságot. Ez a nyilatkozat óriási szenzá­ciót keltett, úgy ,hogy a miniszterel­nöknek azonnal válaszolnia kellett. Bratianu tényleg rögtön válaszolt és ezeket mondta: . — Mindent elkövettem, hogy Take I­onescut rábírjam arra, hogy velem együtt dolgozzék. Fölajánlot­tam neki a külügyminiszterséget s kértem, hogy menjünk együtt a ki­rályhoz, állapítsuk meg, hogy mi le­gyen Románia politikája a Bánság kérdésében s aztán menjünk együtt a békekonferenciára. Take Ionescu azonban nem volt hajlandó és így történt az, ,am­it önök is tudnak., Lupu ismét válaszolt: — Igaz, hogy Bratianu kevésbé volt bűnös ebben a tekintetben, mint Take Ionescu, de ő sem hozott meg minden áldozatot, annak a cél­nak érdekében, amelyre törekedtem. Bratianu ismételten kijelentette, hogy ő minden lehetséges áldozatot meghozott. Ezek után Dúca azzal zárta be beszédét, hogy egyes szenvedélyes politikusok, akik a külpolitikát a bel­politikával összezavarják, az ország­ra nézve káros propagandát folytat­nak a külföldön.­­ Egy napom majd meg fogom­ őket nevezni — mondotta Duca — és adatokkal fogom bizonyítani, hogy milyen súlyos hibákat követnek el azok,­­akik politikai­­szenvedélyükre hallgatva, az országot a külföld előtt befeketítik. A szenátus illése, BUKAREST, jan. 30. A szená­tus hétfői ülésén Costacheschu N. fel­olvasta a parasztpártnak a jelenlegi parlamentre és az alkotmány benyúj­tására vonatkozó ugyanazt a nyilat­kozatát, amelyet már a kamarában is felolvastak. Egyesek közbekiáltanak. Amit ebben a nyilatkozatban mondanak, azt ön sem hiszi! Az elnök ezt a nyilatkozatot kü­lönösnek tartja. Hogyha a paraszt­párt nem bízik abban, hogy az új al­kotmány az ország érdekeit védi, nem tehet egyebet, minthogy idejön és a kötelességét teljesíti. A szenátus aztán osztályülésre vonult, hogy az alkotmányt és a pénz­ügyi adótörvényt tárgyalja. Az alkotmányjavaslat sorsa: BUKAREST, jan. 30. Az alkot­mányjavaslat vitájával ugyanúgy fognak eljárni, mint az egyenesadó törvénnyel. Minden javasolt módo­sítást előzetesen megvizsgál a dele­gátusok bizottsága a kormány tagjai­val közösen, hogy már előre megálla­pítsák, mely módosításokat fogadnak el.. Az egyenesadók egysé­gesítése. BUKAREST, jan. 30. Bratianu Vintila pénzügyminiszter szombaton a szenátus osztályülésein felvilágo­sításokat adott az egyenesadók egy­ségesítéséről szóló törvényre vonat­kozólag. Abban állapodtak meg, hogy a különböző módosítási javas­latokat a delegátusok választmánya elé terjesszék, hogy az nyilatkozzék­­ az indítványokra vonatkozólag. Romániában tartóztatták le a bolgár hadügyminiszter egyik gyilkosát. BUKAREST, január 30. Zimnicea­­ban letartóztattak egy Kiru Theodoroff nevű bulgár alattvalót, akit a városban mindenféle okmány nélkül találtak. A vallatás során Theodoroff kijelentette, hogy ő egyike azoknak, akik Vum­itrnt főt, a volt­­bulgár hadügyminisztert meg­gyilkolták, amikor ő Szófiából automo­bilon Kustendilbe ment. Theodoroff átszökött ,a határon, hogy a bulgár rendőrség üldözése elől meneküljön. Minthogy politikai gyilkos­ságról van szó, Tneot­o,ahol a bukaresti hatóságok elé állítják. Görögország nem vonja vissza csapatai a Marica mögé. PARIS, január 30. A Matin jelenti Athénből. A görög hadsereg főparancs­no­kca kijelentette a francia katonai atas­­sénak, hogy Görögország semmi körül­mények közt sem vonhatja vissza csa­patait tíz kilométerre a Marica mögé mert ezzel éppen azt a területet veszí­tené el, amely Görögország élelmezési szempontjából a legértékesebb. BRASSÓI LAP­OK. február 1 Francia propaganda egy új dunai monarchia érdekében? BÉCS, jan. 30. A »Münchener Post« közli, hogy a francia diilom­á­­cia egy új dunai monarchia érdeké­­ben nagyszabású propagandát foly­­tat, amelynek célja, hogy Ausztriá­nak a kisantanthoz csatlakozásai ki­­forszírozza csehszlovák vezetés mel­­lett és francia protektorátus alatt hozzák létre az új államalakulatot A müncheni hír szerint a propagandát Allizé volt bécsi francia követ Bern­ből irányítja ugyan, központja azon­ban Prágában van. Hitelt érdemlő csehszlovák helyen úgy informálták a »W. B.»-t, hogy a müncheni hír ko­molytalan kombináció. H­ERCZ IMRE: OradeO'Mitre pinnyvAmd) Strada Vl­a h u t­a (Szent János­ utca) 32 szám alatt Disznózsír és szalona nagykereskedés. Tel efnn 438 Sürgönyeim : Her ez Imre Alapittatott 1911 évben. Naptárban szállít szavatosság mellett bármely állomásra I-a 3 táblás, fehér, sózott szalonnát és szavatolt, tiszta disznózsírt.

Next