Brassói Lapok, 1923. október (29. évfolyam, 221-246. szám)
1923-10-01 / 221. szám
á. iddfafL ÖL 9űfiai. Tovább dühöng a forradalom Bulgáriában Véres harcok Ferdinandovóban Dimítrovo kommunista vezér elesett — A Brassói Lapok eredeti távirata. — BRASSÓ, szeptember 21. Annak ellenére, hogy a bulgár kormány — amint ezt a Brassói Lapok ma reggeli számában közöltük, — már kiadta kommuniskéjét, amelyben bejelenti, hogy a kommunista lázadást az egész országban sikerült elfojtani, ma hír jön arról, hogy az ország egyes helyén, ott is, ahol már sikerült a kormánynak a bolsevizmust elnyomnia, újból kitört a lázadás, így például, amint azt egy Szófiából érkezett távirat jelenti, Ferdinandovoban teljes erővel dühöng a kommunista forradalom. A kormánycsapatok szakadatlanul egyúzzák a várost, s kétségtelen, hogy a kommunisták emez utolsó fészkének eleste már csak órák kérdése. A városban borzalmas vérengzés folyik, amelynek folyamán a kommunisták áld: harcba kényszerhetik'4?tiai prígái ?ít tömegesen vesztik éreiüket. A kormány csapatainak felháborodása oly nagy, hogy a kommunisták nem számíthatnak kegyelemre. Dimitrovo, a bulgár kommunisták vezére harc közben életét vesztette. A kormány erélyes intézkedésére a kormánycsapatok mindazokon a helyeken, ahol a lázadás újból kitört, a kommunistákat teljesen kiirtották. A Bulgár Távirati Iroda jelentése szerint a bulgár kormány kiáltványt intézett a néphez, amelyben feltárja mindazokat a titkos okokat, amelyek a kommunistákat lázadásra bírták. — Idegen zsoldban álló vezetők — mondja a kiáltvány — meg akarták téveszteni a népet. Majd felsorolja a kommunisták bűneit, s megállapítja, hogy felforgató terveik teljes kudarcot vallottak. A kommunisták a jelenlegi kormányt meg akarták dönteni, hogy visszaállítsák az uralmat a Sztambulinszky szellemében. A kiáltvány végül felhívja a népet, hogy járuljon hozzá az ország nyugalmának megóvásához. Szófiából később érkezett távirat jelenti, hogy Ferdinandovó várost kiragadták a kommunisták kezéből. A kommunista forradalmat most már végleg levertnek lehet tekinteni. 4 Barbu Stirbey lesz Románia párisi követe BUKAREST, szeptember 29. Politikai körökben mind határozottabban beszélnek arról, hogy Románia párisi képviseletét Barbu Stirbey herceg veszi át. A párisi miniszterség kérdése már régóta kísért, de a kormány ezideig nem tudott végleg megállapodni a kiküldendő miniszter személyére nézve. Tény az, hogy liberális pénzügyi körök a herceg nevét lauszírolták, és úgy látszik, hogy Bratianuékat sikerült meggyőzni arról, hogy benne a legalkalmasabb embert találják erre a pozícióra, annál is inkább, mert a hercegnek elsőrangú összeköttetései a párisi pénzvilággal lehetővé teszik Bratianuéknak azt, hogy financiális terveiket keresztülvigyék. Barbu Stirbey hír szerint már a legközelebbi napokban elfoglalja új hivatalát . Hétfőn újból minisztertanács lesz BUKAREST, szeptember 29. A kormány tagjai hétfőn délután minisztertanácsot tartanak, amelyen az általános belpolitikai helyzetről fognak tanácskozni. MODERN MOZGÓ | 1923. szept. 30-art ! DORIAN-FILM! KÖZKIVÁNATBAN ! Hapsiski fial Dráma 7 felvonásban. A főszerepet GERALDIN FARRAR játsza. brassói LAJOK Goga is elitéli az új vallásügyi törvénytervezetet és a felekezeti iskolák elleni hajszát A Néppárt álláspontba . A liberális kormány napjai meg vannak számlálva A Brassói Lapok bukaresti tudósítójától.. -BUKAREST, szeptember 29. Hazajött Goga. Jól néz ki, jó kedve van és mindjárt belesüppedt a politikába. A mai nap folyamán több politikus látogatását fogadta. Coavidával is beszélt, Argetoianuval is. A néppárt belső békéjét, mint ahogy már megírtam, úgy látszik, már semmi veszély nem fenyegeti, s a kijenovi kongresszus határozottan a béke és a munkálkodás jegyében fog megindulni. — Mondhatom, Kegyelmes Uram, —• kezdettem a beszélgetést Gogával —• Banu kollegája ugyancsak nekirontott a vallási kisebbségeknek az uj vallásügyi törvényjavaslattal. Hiszen Erdély református, lutheránus de különösen unitárius egyházait közvetlen veszély fenyegeti. — Aki Erdély vallási viszonyait ismeri, — mondotta Goga Oktávián, — az valósággal megretten ilyen nagy mérvű tájékozatlanság láttára. Bamnu miniszter határozottan nem ismeri Erdély viszonyait, különben nem jutott volna eszébe ilyen meggondolatlan törvényjavaslatot készíteni. Ne tessék elfelejteni, hogy Erdély református, unitárius és lutheránus egyházának évszázados múltja van. Várjon Banu maga tudja-e, hogy milyen magas nívójú történelemmel bír Erdély unitárius egyháza? Hiszen, ha ezt tudná, képtelen volna ezeknek az egyházaknak a fennállását ilyen drasztikus módon veszélyeztetni. Különben is meg vagyok róla győződve, hogy ezt a törvényjavaslatot még a jelenlegi parlament sem fogja megszavazni. S ha mégis megszavazná, amit alig tudok elképzelni, a következő kormány határozottan meg fogja semmisíteni. — Mit tetszik szólani a magyar nemzeti kisebbség felekezeti iskolái ellen elkövetett merénylethez és mindahoz a kényszermódszerhez, amellyel meg akarják semmisíteni nemzeti voltunkat? — őszintén szólva csak Csehországban elterjedt hírek alapján tehetek némi megjegyzést erre vonatkozólag, de a helyzetet a maga egészében nem ismerem. Azonban annyit már előre is mondhatok, hogy a néppárt programirata szerint a román nyelv kötelező tantárgy kell, hogy legyen az összes kisebbségi iskolákban, s tudtommal Romániának ezt a jogát és kívánságát egyetlen magyar iskola sem akarta kétségbe vonni, azonban a tanítási nyelv magyar kell, hogy maradjon, az egész vonalon. Az elemi iskolák tanítási nyelve minden fenntartás nélkül az illető nemzeti kisebbség anyanyelvén történjen, míg ellenben a középiskolákban a magyarság magja járhatna elől jó példával, hogy egyik vagy másik tantárgy tanításánál a lehetőséghez mérten, a román nyelvet vegye igénybe, anélkül, hogy ezzel háttérbe szorítaná a magyar nyelv alkalmazását. Hiszen éppen a magyarság vezetői azok, akik őszintén elismerik, hogy a nemzeti kisebbségeknek meg kell tanulniok az állam nyelvét, hogy ezáltal is lehetővébbé tétessék a románsághoz való szorosabb közeledés. — Na, még valamit. Mikor tetszik belépni a liberális kormányba? — Tessék valami okosat kérdezni. . — Akkor... Ahá, már tudom.Mikor tetszik átvenni a fascizmus vezetését.? — Hát már ilyet is híresztelnek rólam? — Akkor tessék megmondani, mi lesz Averescu tábornok és Argetoianu veszekedésével? — Ugyan, ugyan... Veszekedés.... Hát van politikai párt, ahol ne fordulna elő házi perpatvar? — Legyen róla meggyőződve, hogy minden rendbe jön, sőt azt is mondhatom, hogy már rendbe is jött. Holnap megyek Turna-Severinbe az »öreg«-hez, s megmondom neki, hogy Argetoianu jó fiú, s hogy békét akar. S mire megnyílik a kisenevi kongresszus, mint egy érctömb, úgy fogunk a világ elé állani. — Mikor megy a kormány? — Rövidesen. Legyen nyugodt, nagyon rövidesen. — Akkor azt is tetszik tudni, hogy ki jön utána. — A néppárt, uram, a néppárt. Nem azért, mintha pártpolitikát akarnánk folytatni, vagy pedig lehetetlenné tenni a többi pártokkal való együttes munkálkodást, hanem annál az egyszerű oknál fogva, hogy az ellenzék nem képezhet komoly ellenállási erőt, amidőn mindenki, hogy úgy fejezzem ki magam, a saját szakállára dolgozik. Ahány párt vak, annyi felé húz, anynyi elvet, annyi nézetet vall, annyi érdeket képvisel; Így tehát a néppárt tünytelen a saját, megszokott útjain haladni, a megszokott eszközökkel küzdeni, s a megszokott módszerrel: lassan, de biztosan azonban a háborút nem lehet Vénájában befejezni, és mivel nemsokára be kell fejeződnie, arra kérem Szentségedet, lépjen közbe az olasz kormánynál, hogy emberiségből tekintsen « tervétől. Szentséged ezzel a lépéssel sok ezer ember életét mentené meg.« Az olasz offenziva enne ellenére megkezdődött. Erre azután az osztrákok a trienti fegyverszüneti bizottságot feloszlatták. Az olasz hadsereg első támadásai sikerrel jártak. Maga József főherceg kérte meg a császárt, hogy minden időveszteség nélkül, még a legsúlyosabb feltételek között is kössön fegyverszünetet. Október 24-én Burián gróf helyébe Andrássy Gyula gróf lépett. Az új külügyminiszter különbékét akart kötni és ezáltal a Habsburgok sorsát el akarta választani a Hohenzollernekétől. Ugyanekkor Berlinben elfogadták Ludendorff tábornagy lemondását. Október 26-án IV. Károly azt sürgönyözte Vilmos császárnak, hogy megmásíthatatlan elhatározása, miszerint 24 órán belül különbékét és azonnali fegyverszünetet kér. Vilmos császár szintén táviratilag válaszolt és megelégedésének adott kifejezést, majd közölte azt, hogy ő a megkezdett tárgyalások elé bizalommal néz, mivel az antant előtt eddig a szövetség felbomlása még nem ismeretes. Vilmos császár éppen ezért óvta IV. Károlyt, hogy különbéke akciójával kártyát adjon az antant kezébe. Ennek ellenére IV. Károly október 28-án Wilsonhoz fordult és az ő közreműködését kérte egy különbéke érdekében. Egyúttal elismerte a csehek és a délszlávok teljes önállóságát. A csehek és a délszlávok ekkor már elszakadtak a monarchiától. A Wilsonhoz intézett sürgönynyel egyidejűleg IV. Károly II. Vilmosnak is táviratozott és ebben közölte vele, hogy a helyzet Bécsben egyenesen kétségbeejtő. Alberti generális előadásában megemlékezett az osztrák-magyar és a német hadseregfőparancsnokságok, illetőleg IV. Károly és Vilmos császár állítólagos veszekedéseiről a tárgyalások alkalmával. Vilmos császár, mikor értesült az olaszok súlyos feltételeiről, arra akarta rábírni IV. Károlyt, hogy ne fogadja el, mivel »Német ausztria népe egy szálig ellene fog szegülni a gyalázatos feltételeknek.« Ebben a tévhitben volt Vilmos császár az utolsó órákban is. Vele szemben Arz generális már november 2-án reggel azt ajánlotta IV. Károlynak, hogy fogadja el a feltételeket. Az uralkodó azonban nem akarta a felelősséget egyedül viselni, ezért a németosztrák nemzetgyűléshez fordult, és este koronatanácsot hívott össze. A koronatanács azután Weber generális megállapodásait ratifikálta. A osztrák-magyar monarchia összeomlásának izgalmas napjai — olasz tükörben XV. Károly segélykiáltása a pápához Különbéke-tervek A fegyverszüneti tárgyalások — A Brassói Lapok római levelezőjétől. — RÓMA, szeptember 27. Október végén lesz ötödik évfordulója a monarchia öszszeomlásának, amely tulajdonképen az olasz fronton véd a kezdetét. Ebből az alkalomból az olasz sajtó részletesen tárgyalja az összeomlás izgalmas, Olaszország ránézve diadalmas napjait. Az olasz sajtó közlései számos olyan adatokat tartalmaznak, amelyek eleddig nálunk teljesen ismeretlenek voltak. Éppen ezért szinte leleplezés számba mennek. Az olasz lapok cikkei alapján az összeomlásról érdekes részleteket lehet megtudni. Az olasz lapok közteseinél azonban még szenzációsabb az az előadás, amelyet a minap Adriano Alberti generális, az olasz vezérkar történelmi osztályának főnöke tartott. Alberti generális dokumentumok alapján ismertette a monarchia összeomlásának részleteit. Az érdekes előadás alapján a Brassói Lapok római levelezője a következő részleteket közölheti: Alberti generális előadását azzal, vezette be, hogy a piavei vereségek és a francia nyugati offenzíva eredményei döntötték el a háborút. Ekkor már bizonyos volt az, hogy a központi hatalmak, a hadjáratot elvesztették. Az osztrák-magyar hadsereg főparancsnokságától ismerte a helyzetet és tudta azt is, hogy a németek is nagy vereségeket szenvedtek nyugaton. A bulgárok fegyverletétele után immár nem volt kétséges, hogy az ellentállást nem lehet tovább folytatni. Erre azután az osztrák-magyar főparancsnokság a háború kilátástalanságát felismerve, október negyedikén fegyverszüneti bizottságot nevezett ki, amely azután október 12-én Trientben, a 10. hadsereg parancsnokságánál ült össze. A bizottság parancsnoka Weber generális volt. A bizottság a fegyverszüneti feltételek megállapítására teljhatalmat kapott. A főparancsnokság azt hitte, hogy a fegyverszüneti tárgyalásokat azzal kell megkezdenie, hogy a megszállott területeket azonnal kiüríti. Közben azonban az olasz offenzíva mind hevesebbé vált, úgy, hogy IV. Károly október 23-án a következő kérelemmel fordult a pápához: »Minden jel arra mutat, hogy az olaszok új offenzivára készülnek ellenünk Nyugalommal atellarc ** *14 Mivel 1928, I. Az egyházakkal is véleményeztetek az egyházpolitikai tervezetet KOLOZSVÁR, szeptember 29. Mint ismeretes Bann C. kultuszminiszter egy héttel ezelőtt tette közzé egyházpolitikai rendelettervezetét. A tervezet több pontja nyugtalanságot keltett Erdély magyarsága körében, ezért Kovács Kálmán, az unitárius egyház iskolaügyi referense Bukarestbe utazott, hogy ott felvilágosításokat kérjen. Kovács a kultuszminiszter távollétében csak az egyházi ügyek referensével léphetett érintkezésbe, aki a kérdésről megnyugtatóan nyilatkozott. Az egyházpolitikai rendelettervezetet véleményezés végett az összes egyházaknak megküldik és csak az egyházak véleménye után terjesztik a tervezetet a parlament elé. Valószínű, tehát, hogy az egyházpolitikai tervezet több változtatáson megy át, mielőtt a törvényhozó testületek elé kerülne. Október 15. Ezen a napon jelennek meg az idei Karácsonyi Albumok. Rózsavölgyi, Bárd, Nádor karácsonyi albumainak kizárólagos képviselője Bánát és Erdély területén a temesvári MORAVETZ cég. Az albumok minden jobb bánáti és erdélyi könyvkereskedésben e naptól kezdve az eredeti ára 8609 kon kaphatók lesznek. 37 Teljes Rudor 82 cséplőgépgarnitura 720 Hoffherre, Schrantz 6 lóerős Langer & Wolf motorral eladó. A. Honig Nagyszeben, Hermann Sillatz 5.