Brassói Lapok, 1924. március (30. évfolyam, 50-75. szám)
1924-03-29 / 73. szám
Főszerkesztő: SZELE BÉLA dr. ÁRA: 2 LEI Vasárnap 1 4 LEI POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: KOCSIS BÉLA Az előfizetés ára vidékre : Évente . . . . . 500 lei Félévre .... 260 , Negyedévre . . . 140 „ Havonta ... 50 „ Bérmentve postán küldve Az előfizetés ára helyben: Évente.................... 480 lej Félévre .... 240 . Negyedévre ... 120 . Havonta ... 42 „ Kézbesítési dij havonta 10 „ XXX. ÉVFOLYAM. BRAŠOV-BRASSÓ, 1924. március 29. (Szombat) Szerkesztőség, kiadóhivatal és nyomda: BRA$OV— BRASSÓ, Kapu-ucca 64— 66 szám. Telefonszárzok Szerkesztőség, 177. Kiadóhivatal és nyomda 82. sz. I Előfizetési Árak külföldre: Negyedévre , „ 250 lej Félévre .... 500 “ A portéiárak emelése esetére az előfizetési díj emelésének jogát fenntartjuk reagankeck. [hirdetéseket ] Brassó kivételével kizárólag a I PUBLICITÉ RADOR, BUCAREST, Strada Berthelot No, vagy annak fiókjai vesznek fel, apróhirdetések közvetlenül a kiadóhivatalhoz küldendők vagy bármelyik házamorvosunk utján is feladhatók BUKARESTBE!!: 2*2 LEI Vasárnap -5 LEI Egy román tudós a Cultura című folyóirat legújabb számában a tudomány magas álláspontjáról megragadó igazságokat hirdet. Miután megállapítja, hogy a román temperamentum maga ellene van a szélső nacionalizmusnak, nem kell attól tartani, hogy a tudományt, nálunk is károsan befolyásolja majd a túlzó nemzetiesség. Ezen a ponton, mondja a tudós, meg kell állapodni kissé, mert olyan korban élünk, amikor a nemzeti érzés túlizgatott és túl heves. Minden erőt meg kell feszíteni, hogy a különböző nemzetiségek viszonya kedvezőbb legyen. A népek értékelésében nem szabad hierarchiát teremteni, egyeseket az, előtérbe állítani és kimondani rájuk, hogy ezek uralomra hivatottak, másokat pedig egészen hátrahelyezni, kimondván róluk, hogy jók lesznek rabszolgáknak. Ez veszedelmes gyermekesség. A tudomány nézőpontjából a népek egyforma, egyenlő egységek. A múlt, az eredet, az idősebb életkor vagy a nagy események, amelyeket egy népnek sohasem szabad elfelejtenie az illető faj belvilágához és individualitásához tartoznak, de nem szolgálhatnak soha fegyverül más nép ellen. A más népek tisztelete mindig előbb való a saját tulajdonságok tiszteleteinél. És ez nemcsak a műveltség és jónevelés jele, de egyúttal a béke garanciája is. Valsan egyetemi professzornak tárgyilagos és tudományos, de egyben őszinte és bátor kinyilatkoztatása nemcsak az elfogulatlan tudóst diszíti, hanem a mindnyájunk által lázasan hajszolt igazságot is közelebb segíti diadalához. Nem baj, hogy a kérdés tudományos módszerrel és a tudomány nevében válik aktuálissá, a benne foglal erő ellenállhatatlan hatással ragadja magával az igazság ellen küzdő és toporzékoló elfogultságot és egyoldalúságot A román tudós körlöbeiül azt fejezi ki, amit Stoibs a Jedem drav híres könyvében megállapított :Az intézmények csak csekély mértékben tartják magasabb fokon a népi karaktert. A népek stabilitását és erkölcsi nagyságát az egyesek erénye és szelleme adja meg.« Nem a múlt, az ősiség, a hódítás dicsősége vagy szerencséje adja meg az államnak és a népnek az erőt, a hatalmat, a jövő biztosítékait, hanem fiainak erkölcsi ereje, összetartása, a munkában ás alkotásokban való nemes, odaadó, jóakaratú versenye. A népek emez egyforma egységét, amelyet Valsan a tudomány szempontjából emel ki, maga a história teszi nélkülözhetetlen igazsággá, s egy állam rendjében, kormányzásában is annak kell lennie. Ha a néprajz tisztasága és értéke nem tűri meg a megkülönböztetést, domináló szerepét az egyiknek, rabszolgasorsát a másiknak, ellentétét, gyűlöletét mindkettőnek egymás iránt, akkor a politika, az államkormányzás sem tűrheti meg, mert ennek ép oly tárgyilagosnak és elfogulatlannak kell lennie, mint amannak. Smiles mondja még azt is, hogy az egyéni karakter tisztasága és függetlensége nélkül nincs sem igazi szabadság, sem igazi férfiasság. A politikai jogok (így a papíralkotmány is) hiábavalók ott, ahol az egyének elfogultak és romlottak. Mint az egyeseket, úgy a népeket is megpróbáltatások erősítik és tisztítják. És azok történelmük legdicsőbb lapjai, melyek szenvedéseikről és kitartásukról szóltak. /A más fajok által elviselt sorscsapások tehát ép oly tiszteletreméltóak, mint a saját dicsőség emlékei. / Nagy része annak, amit ma Hazaszeretetnek hirdetnek, mondja még az angol bölcselő, nem egyéb) mint önzés, szűkkeblűség, amely mint nemzeti előítélet, nemzeti hiúság, s nemzeti gyűlölet nyilvánul. Nem is tettekben nyilatkozik ez, hanem gesztikulálásban, erőtlen kurjantásokban és üvöltésekben, szemben az igazi hazafisággal, mely az országot nemes munkával emeli és erősíti, mely kötelességeit komolyan és férfiasan teljesíti és népe számára a szabad élet és szabad intézmények privileghtmait biztosítja. Népek, mondja Smiles, ép úgy mint egyesek, nem külső nagyságuk alapjántélendők meg. Francisiországhiím hónapok óta súlyos politikai válságjelei észlelhetők. Jóformán alig múlt el olyan hét, amelyen valamilyen vonatkozásban nem lett vol ttti szó a Poincaré kormány lemondásáról, s ezeknek a híreknek többé-kevésbbá mindenkor komoly alapjuk volt: úgy a szenátusban, mint a kamarában a bizalmatlansági indítványoknak egész tömege hemzsegett,é s mindenkor alig néhány szavazatkülönbség mentette meg a végleges bukástól. A sok, hosszadalmas vergődésnek végre is súlyos kudarc és bizalmatlansági szavazat lett a vége. A kamara tegnapi ülésén ugyanis a katonai és polgári nyugdíjakról szóló törvény tárgyalása során Ossels képviselő az állami munkások részére a nyugalmazott katonákkal egyenlő elbánást kérve, azt indítványozta, hogy a törvényt utalják vissza a pénzügyi bizottsághoz. Az indítványra vonatkozólag de Lastorie pénzügyminiszter kérte a kamarát, hogy mondjon le a visszautalásról és ezzel kapcsolatban felvetette a bizalmi kérdést. A megindult vita során Ossels a hosszas rábeszélés ellenére megmaradt indítványa mellett, mire szavazásra került a sor. A kamara kétszázhetvenöt szóval kétszázhatvannégy ellen a javaslatot a bizottsághoz visszautalja, s így a kormány ellen bizalmatlanságot szavazott. De Lasterre és Strauss miniszterek a szavazás kihirdetése után azonnal eltávoztak a kamarából. Axnig a szavazás a kamarában folyt, azalatt Poincaré a szenátus külügyi bizottságában éppen a lausannei békeszerződésről beszélt, s beszéde közben értesült a szavazásról és annak eredményéről. Poincaré azonnal összehívta az Élysée-palotába a minisztertanácsot. A minisztertanács délután fél egykor ült össze, amely Millerand elnöklete alatt fél kettőig tartott. A minisztertanács megkezdése előtt a pénzügyminiszter kijelentette, hogy egyedül csak neki kötelessége lemondani, míg Millerand kérte Poincarét, hogy jelenjék meg délután a parlamentben, hátha a képviselők felelősségüknek tudatára ébrednek és visszavonják a szavazást Egyben megígérte, hogy tanácskozni fog a kamara és a szenátus elnökeivel. Valsan a béke feltételének vallja, hogy Románia népei közt a múltbeli különbségeket és ellentéteket ne használják ki a fanatizmus számára; mindegyik népben, múltjában és jelenében is vannak értékek, melyek egyformán becselést mind a tudomány, mind az állam számára. Többet ér a közös, megértő és áldozatkész munka verejtékének egyetlen cseppje, mint a pártos küzdésben, gyűlölködő tusákban hullott, vérnek a literje. Íme ismét egy román intelektuel, aki a tudomány alapján hirdeti és követeli Románia népeinek kölcsönös megbecsülését. Ez az igazi kultúra. Poincaré azonban kijelentette, hogy elhatározását nem másítja meg, s Ansimnal benyújtota Millerand ésneknek lemondását, aki azt kénytelen volt elfogadni. Poincaré bukása azonban — úgylátszik — még mindig nem végleges Millerand ugyanis már a délután folyamán újból felajánlotta Poincarénak a kabinet újjáalakítását, aki azonban a válasz megadására, holnap délig haladékot kért, de a megbeszéléseket már a délután folyamán ebben az irányban meg is kezdte. Négy órakor Doumergue, a szenátus elnöke jelent meg nála, aki után Raoul Peret-t, a kamara elnökét fogadta. A Havas ügynökség jelentése szerint az a híradás, amely szerint Pomcaré a köztársaság elnökének megígérte, hogy igyekezni fog eleget tenni az elnök óhajának, kormánykörökben megelégedést keltett. Azt hiszik, hogy poincarénak barátaival folytatott megbeszélései megerősítik majd ebben az elhatározásában, s ha holnap délig az új kabinet teljes miniszteri jegyzékét nem is tudja előterjeszteni, mégis határozott nyilatkozatot tehet majd arról, hogy miképen szándékozik megalakítani a kormányt. Ebben az esetben Poincaré már délután aláírásra elő is terjesztheti az új miniszterek kinevezési okmányait. Beavatott körök szerint is a legnagyobb valószínűség az, hogy újra Poincaré-kormány alakul, természetesen újjáalakítva. Delasterie utóda valószínűleg Dauhings, eddigi államtitkár és a nacionalista blokk tagja. Ha Poincaré mégis a várakozás ellenére nem vállalná a kormányalakítást, úgy esetleg Barthou által megalakítandó kormány jöhent számításba, bár Mélerand mindent elkövet, hogy Poincarét maradásra bírja. Poincarénak az az álláspontja, hogy azzal a kis többséggel, amely legutóbb a kamarában és a szenátusban a legutóbbi időben mellette állott,, nem teljesítheti a reá váró feladatokat. Poincaré lemondása azonban a külföldön is szenzáció erejével hatott. Brüsszelbenmeglepetés volt a lemondás híre, s ottani kormánykörök szerint Poincaré visszalépése most, röviddel a szakértő bizottság jelentésének beérkezése előtt súlyos következmények Poincaré lemondott Tizenegy szótöbbséggel bizalmatlangságot szavazott a kamara a pénzügyminiszterük — Újból Poíncasé kap megbízást kormányalakításra — A Brassói Lapok eredeti távirata. —. 71 SZÁM. kel járhat. A Ruhrvidék megszállásának ellenzői nem titkolják örömüket, s remélik, hogy Poincarét radikális kormány követi. Londonban, az alsóházban is a legnagyobb feltűnést keltette a francia kormányválság híre. Az alsóházban élénken tárgyalják az eshetőségeket, s a konzervatív párt egyik vezére szerint a válság mindenesetre jelentős változást fog létrehozni a francia intranzigens politikában, még akkor is, ám Poincaré visszatér. Ha Poincarét más követni, úgy lehetővé tenne az angol- francia visasony megjavulása. Angol munkáspárti vélemény szerint Franciaország ismét visszanyerte most a külpolitikai cselekvés szabadságát. A kormányválság legjobban bizotnyítja azt, hogy a francia politikában jelentős fordulat illett be. Befejeződtek a román-magyar tanácskozások Holnap írják alá ünnepélyesen a Jegyzőkönyveket BUKAREST, március 27. A tükmes- M rrmián--magyar gazdasági tanácskozások, amelyeket a magyar részről flauer báró vezetett, ma végleg befejeződtek. A bizottságok a din a délután 4 órakor szignálták az összes( (számszerűtt tizenhét) létrejött megállapodást. A legfontosabbak ezek közül a Volt magyar, jelenleg román alattvalók adósságainak ügye, a közalapok kérdéssé, továbbá azigazságügyi megállapodások, köztük a kétállam hitelezőinekes adósainak kölcsönös védelme, továbbá a közönséges bűnösök kiszolgáltatásának kérdése. . . r ' . ■ A megállapodások ünnepélyes aláírása holnap délelőtt Duca külügyminiszter vezetése alatt a külügyminisztérium épületében fog végbemenni. A magyar delegáció tiszteletére Bratianu Vintila pénzügyminiszter ma este, az Athene Palace-ban díszvacsorát adott. A magyar bizottság tagjai két-három nap múlva Bukarestből egyenesen Belgrádba utaznak, hogy ott szintén lefolytassák a magyarjugoszláv tanácskozásokat WWWVWWWWW\VWW%WWW%^i^V Korányi Frigyes az új magyar pénzügyminiszter — A Brassói Lapok eredeti távirata. — BUDAPEST, márc. 27. A Kállay Tibor lemondásával megüresedett pénzügyminiszteri szék a mai nap véglegesen betöltetett. A Magyar Távirati Iroda hivatalos jelentése szerint Horthy Miklós kormányzó felmentette Valkó Lajos kereskedelemügyi minisztert a pénzügyminisztérium ideiglenes vezetőségétől és pénzügyminisztekrré Korányi Frigyes bárót, Magyarország eddigi párisi követét nevezte ki. Korányi Frigyes európai relációban is elismert pénzügyi szaktekintélyes pénzügyminiszterré való kinevezését nyilvánvalóan az a körülmény is előmozdította, hogy Korányi, mint Magyarország párisi képviselője, élénk tevékenységet fejtett ki a nemzetközi jóvátételi bizottsággal folytatot tárgyalások során és így alapos ismerője a magyar pénzügyi élet középppontjába került kölcsönakciónak. Ugyanezen alkalommal a kormányzó Szabóky Alajos helyettes államtitkárt, a központi statisztikai hivatal igazgatóját, pénzügyi államtitkárrá nevezi® ki