Brassói Lapok, 1924. április (30. évfolyam, 76-99. szám)
1924-04-24 / 94. szám
Főszerkesztő: SZELE BÉLA dr. POLITIKA! NAPILIN* Felelős szerkesztő: KOCSIS BELY ÁRA: A* előfízatós ára helyben ■ Az előfizet«* ára vidék*« « Szerkesztőség, kiadóhivatal és nyomda : Eltűlz«lé»i árak külföldre« Brassó kivételével BliKARESTfiFR 2 LEI te.- ::: : te.-:::: 38“ brasov-brassv.***«.«-«.tete. .. ®S ■' IS'HffSra 2-lEI ShtAm„„ Negyedévre. . . 120 . Negyedévre* . . 140 . _ . . .___. a portódnak emelése esetére a* apróhirdetések vai&nwp arrtap Havonta .... 42 „ Havonta .... 50 . Telefonszamok előfizetés! dij emelésének jogát közvetlenül a kiadóhivatalhoz _ _ 4 EIEI Kézbesítési díj havonta 10 . Bérmentve postán küldve Szerkesztőség 177. Kiadóhivatal és nyomda 82. sz. fenntartjuk magánknak. 5 ILI XXX. ÉVFOLTAM. BRASOV-BRASSÓ, 1924. április 24. (Csütörtök) _ __________94197_Aa. Konstantinápolyba utazott Bratianu miniszterelnök. A korábbi török fővárost és környékét látogatja meg és útjában néhány miniszter is kiséri. Ehez az érdekes úthoz nevezetes kommentárokat fűzött a fáma: összeköttetésbe akarja hozni egy román-török szövetség kötésével, aminek célja az volna, hogy Oroszország ellen védőfalat állítsanak mindkettejük és Lengyelország számára, mely a háromszögű bástyának egyik oldala volna. A miniszterelnök hivatalosan nem nyilatkozott útja céljáról, de amit róla közöltek, az minden, csak nem politikai jellegű kirándulás. Bratianu pihenni akar, s hogy pihenhessen, ki kell szakadnia a megszokott környezetből, s mivel messze se akar menni, s talán a vonat járásában sem bízik (esetleg egy hófúvás megint megakasztja valahol, vagy áldozata lesz egy kis karambolnak), hajóra ült, tengerre szállt és nyugat helyett a keletet keresi föl. Van abban nagy gyönyörűség, hogy égen és vizen kívül pár napig ne lásson egyebet az ember, s kivált egy miniszterelnök, akit mindenféle pártpletykával, pártprotekcióval, pártpolitikával és egyéb kellemetlen követelésekkel és kívánságokkal zaklatnak. Szabadnak lenni a nyílt tengeren, az egész kormányból mindössze két minisztert látni, az egész pártból mindössze néhány meghitt képviselőt, az egész ellenzékből senkit, s az egész környezetben csak néhány rokont és jóbarátot, akik körében valóban jól érezheti magát Bratianu, jól teszi, hogy tengeri utcit Lesz Est a Kelet? Van-e annál költőibb, bűbájosabb, vonzóbb és elnyugtatóbb, még ha az útt csak Konstantinápoly Brussza és Medania is? Ott kél föl a nap Keleten és ki tuja, nem onnan kell-e majd mindnyájunknak várnunk a nap keltét. Valami kép, legalább a földrajzi fekvésével, a múltjával, a sokféle hagyományával, Románia is odatartozik, s ha egyik arca már erősen a Nyugat felé fordult, másik arculatával még mindig a Keletre néz, ahová anynyi történelmi emlék, gazdasági kapcsolati és politikai érdek is köti. Széchenyinek a mondása, Keletre magyar, most Bratianu által románra módosul, a román politikának is számolnia kell a Kelettel, a közelivel és távolival, mert az egéssz Európa, az egész világ, s benne Románia sorsa is a közeli és távoli Kelet ma még titokzatos jövőjében kiszámíthatatlan alakulataitól és eseményeitől függ. Nem véletlen, vagy ha véletlen, a história útmutató nyilvánulása, hogy ép most járt erre ama Japán királyi hercege, melynek kritikus viszálya van Oroszországgal és most megy Bratianu ama Konstantinápolyba, melynek évszázados ellentétei és harcai voltak a Bizáncot megszerezni akaró orosz imperializmussal. Nem mondjuk, hogy Románia miniszterelnöke direkt politikai misszióval utazik Konstantinápolyba; ehez bizonyára Duca külügyminiszter is társult volna, s talán Angolát sem lehetett volna kikerülni, de mindenesetre van útjának más célja is, mint a pihenés, az üdülés, a szórakozás. A miniszterelnök már útja tényével preparálni törekszik a török hangulatot, kedvező atmoszférát kíván teremteni az eljövendő komoly politikai tárgyalások céljára. Ne felejtsük, hogy Görögországban mélyreható változás történt, királyságból köztársaság lett. És akármennyire érdektelennek vallja is magát nyilvánosan a román politika ebben a változásban, mégsem közömbös rá nézve, hogy Románia királyának veje trónfosztott és trónkövetelő lett, s azok a remények, melyek a családi kapcsolathoz politikai szempontból fűződtek, nem váltak be. Az új Törökországot ebben az irányban is szükséges kedvezően hangolni, mivel a jövő esetleg disszonáns koncertjében ép Kemal pasa birodalma lehet a kar, esetleg a karmester. A miniszterelnököt mindenesetre szívesen fogják látni a Keleten, ahol kormányzása irányában és eszközeiben sok rokonvonást fognak találni. És ha sikerül az új ozmán köztársaság szimpátiáját kritikus problémáink javára megszerezni, nagyon érdemet szerez, mintha itthon ideje és ereje javát a nemzeti kisebbségek elnyomására fordítja. Az ügy, továbbbi munkálása végett Anghelescu miniszter urat talán ott is hagyhatná Konstantinápolyban tartani, arról egyikük sincs teljes határozottsággal meggyőződve. Csak harc volt az eddigi béke Francia, angol és német megnyilatkozás a szakértők jelentéséről Egyik érdekelt fél sincs megelégedve a jelentéssel — A Brassói Lapok eredeti távirata. — Húsvét szombatján, — amolyan húsvéti politikai ajándékképen — két nagyjelentőségű politikai megnyilatkozás történt. A két európai vezető állam miniszterelnökei szólaltak meg, s mindkét nyilatkozat — amellett, hogy kirívóvá teszi az angol és francia felfogásbeli különbséget — élesen világítja meg azt a szomorú helyzetet, amelyben Európa a világháború befejezése után a" különböző békeszer-' ződések végrehajthatatlansága miatt fetreng. Megszólalt Poincaré, akinek beszédében újból felvillan a francia türelmetlenség világgá kiáltása. S megszólalt Macdonald angol miniszterelnök is, akinek szavaiból Európa jövője feletti súlyos aggodalom csendült ki, s aki végre kimondani merészelte azt, amint eddig antantok környékén kimondani! "halálos bűn volt: a német nacionalizmus veszedelmes megerősödése a szövetségesek logikátlan politikájának tulajdonítható. Franciaország mindig kész a Ruhrvidék megszállására ismeretes, hogy a francia kormány elogadta a szakértői jelentést, ugyanekkor azonban kijelentette, hogy mindaddig nem megy ki a Ruhrvidékről, amíg Németország eleget nem tesz a fizetési kötelezettségeinek. E két nyilatkozat miatt súlyos szemrehányással illették a francia kormányt, hisz nyilvánvaló, hogy a két kijelentés között ellenmondás van. Ezt az ellenmondást igyekszik tisztázni Poincaré ama üzenetében, amelyet a párisi angol követ útján tett Londonban. E kijelentésében fenntartja azt az álláspontját, hogy a jóvátételi bizottság szuverén testület és pedig a versaillesi szerződés értelmében. Hangsúlyozta, hogy azon kijelentése, amely szerint Franciaország nem megy ki addig a Ruhrvidékről, míg követelését teljes összegben ki nem fizették, nincs ellenmondásban a szakértők javaslatára vonatkozólag hozott elhatározásával. Franciaország kész a lefoglalt zálogokat az általános zálogrendszerbe beilleszteni, de gondoskodnia kell arról, hogyha Németország elmulasztja kötelezettségeinek teljesítését, a Ruhrvidék megszállása mindig lehető legyen. Poincarénak ez a nagyhangú üzenete — amelyet a Chicago Tribuna szóról szóra közöl — most a szakértői jelentés megtörténte után diplomáciai körökben érthető feltűnést és megütközést keltett. Még csak két-három év múlva lehet lerakni a béke alapjait Nem sokkal eme francia nyilatkozat után hangzott el Macdonald angol premiernek szinte kétségbeesett hangú beszéde a yorki gyűlésen. A szakértők jelentéséről szólva mondotta, hogy van benne olyasmi, amit nagynak tart, van azonban olyasmi is, amit nem szívesen lát. Mindazonáltal kijelenti, hogyha elkezdené felsorolni kifogásait, úgy Franciaország, Belgium és Németország is, ugyanezt tenné, ezzel megint csak ott tartana Európa, ahonnan kiindult. Tény azonban az, hogy ha még két esztendeig az eddigi politikát követik a szövetségesek, úgy abszolúte nincs remény a biztonságos békére. Európa számára veszedelmet jelent a német nacionalizmus megerősödése, ez a megerősödés azonban sokban a szövetségesek eddigi politikájának tulajdonítható. Európát a legközelebbi két-három éven belül nem szabad új változással terhelni, mert legalább ennyi időbe telik, míg Európába béke alapjaira lehet helyezni, úgy hogy a normális ipari feltételek érvényesülhetnek életében. Miért fogadta el Németország a szakértők jelentését? A két vezető államférfin súlyos nyilatkozata mellett csendesen, szinte bátortalanul hangzik Steressemannak a Zeitben megjelent cikke, amely ugyancsak a szakértői jelentést taglalja német szempontból. A szakértők jelentését — írja Stresemann — a német kormány felelősségének teljes tudatában fogadja el. Mint kritikusnak, neki is meggyőződése, hogy Németország csak minden erejének megfeszítésével tud eleget tenni a vele szemben támasztott követeléseknek. Tudja azonban azt is, mit jelent a hitelben szegény, s gazdaságilag a legszorongatottabb helyzetben levő Németországnak az, ha a moratórium évei nyugodt fejlődést biztosíthatnak a németeknek, akik a békét eddig nem ismerték, mert az eddigi béke csak harc volt. Cikke végén kijelenti, hogy, ha Németország elfogadhatatlannak jelentette volna ki a szakértők jelentését, ha valamennyi szövetséges francia frontja egységesen Németország ellen fordult volna, viszont most el kell ismernie, hogy a Németországgal szemben eddig érzett feszültség lényegesen enyhült. A három megnyilatkozást egybevetve, szinte teljes bizonyossággal meg lehet állapítani, hogy a szakértői bizottság jelentésével egyik érdekelt fél sincs teljességgel megelégedve, s ha azt el is fogadták, úgy az csak az európai békének fentartása érdekében tették. Hegyi azonban ezt a békét még csak ideig-óráig is fenn tudják-e Kicserélték a francia-német politikai foglyokat Párisból érkezett távirat jelenti, hogy a francia és a német kormányok a keleti pályaudvaron kicserélték a politikai okokból letartóztatott foglyokat. Összesen három franciát cseréltek ki, közöttük Darmont kapitányt, három német ellenében. Merénylet a görög hadügyminiszter ellen bolgár területen Ö1 miniszter szárnysegéde súlyosan megsebesült ATHÉN, ápr. 22. Pangalosz görög hadügyminiszter szárnysegéde kíséretében tegnap szemlét tartott a bolgár-görög határon. A miniszter gépkocsija bolgár területen haladt, amikor eddig ismeretlen egyének a gépkocsiban ülőkre több lövést adtak le. Pangalosz sértetlen maradt, míg szárnysegéde, Patachisz súlyos sebeket szenvedett. Az eddig lefolytatott vizsgálat megállapította, hogy a merényletet bolgár komitácsik követték el. A merénylet ügyében a bolgár hatóságok is teljes eréllyel nyomoznak. Nagyszebenben antiszemita tüntetés volt NAGYSZEBEN, ápr. 22. A zsidó húsvéti ünnepek második napján egy körülbelül kétszáz főből álló diákcsapat, amelybe néhány iparostanonc is elvegyült, a Ló-uccába ment, s ott, amíg az istentisztelet tartott, elhelyezkedett a zsidó templom előtt. Amikor az istentiszteletnek vége lett, s a zsidó hivek az utcára tódultak, a csapat reájuk támadt és ütlegelni kezdte őket. A templommal szemben, a katonai börtönben levő készültség azonnal kivonult s sortüzet adott a levegőbe. A tüntetés hírének vétele után Gheorghei, a sziguranca főnöke és Bogdan rendőrprefektus azonnal a helyszínére siettek, s a tüntetők közül azokat, akiknél revolvert találtak, letartóztatták, miután a tüntetők is több lövést adtak le. A vizsgálat folyik. Újból alkalmazni fogják az uzsoratörvényt Életbe léptetik a maximális árakat BUKAREST, ápr. 22. Illetékes helyről nyert, megbízható információ szerint a kormány már a legközelebbi napokban íjból elrendeli az egész országra nézve az árak maximálását. A kormányt ebben a lépésében az a körülmény vezeti, hogy az eddigi tapasztalat szerint a teljesen szabad kereskedelem nem szolgálta sem az ország, sem a fogyasztók érdekeit s az árak fantasztikus magasságba emelkedtek. Ugyanezzel az intézkedéssel egyidejűleg a kormány intézkedni fog, hogy a múlt évben hozott Sassu-féle uzsoratörvényt a hatóságok újból teljes szigorral alkalmazzák,amely természetesen magában foglalja a maximális árak megállapításának jogát is. Campina mellett egy falu lángokban áll CAMPINA, ápr. 22. A közelfekvő Aricesti községben tegnap reggel Sandu Gheorghe nevű gazda csűrében tűz ütött ki. A tűz rohamosan terjedt s néhány perc alatt a közelfekvő házak is lángokban állottak. Az oltásra a hatalmasan dühöngő szél miatt gondolni sem lehetett s igy a lángok néhány óra alat a falunak majdnem valamennyi házát elboritotta. A tűz oltására Plojestből nagyszámú segélycsapat ment ki Aricestibe.