Brassói Lapok, 1924. április (30. évfolyam, 76-99. szám)

1924-04-24 / 94. szám

Főszerkesztő: SZELE BÉLA dr. POLITIKA! NAPILIN­* Felelős szerkesztő: KOCSIS BELY Á­RA: A* előfízatós ára helyben ■ Az előfizet«* ára vidék*­« « Szerkesztőség, kiadóhivatal és nyomda : Eltű­lz«lé»i árak külföldre« Brassó kivételével BliKARESTfiFR 2 LEI te.- ::: : te.-:::: 38“ brasov-brassv.***«.«-«.tete. .. ®S ■' IS'HffSra 2-lEI ShtAm„„ Negyedévre. . . 120 . Negyedévre* . . 140 . _ . . .___. a portódnak emelése esetére a* apróhirdetések vai&nwp arrtap Havonta .... 42 „ Havonta .... 50 . T­elefonszamok előfizetés! dij emelésének jogát közvetlenül a kiadóhivatalhoz _ _ 4 EIEI Kézbesítési díj havonta 10 . Bérmentve postán küldve Szerkesztőség 177. Kiadóhivatal és nyomda 82. sz. fenntartjuk magánknak. 5 ILI XXX. ÉVFOLTAM. BRASOV-BRASSÓ, 1924. április 24. (Csü­törtök­) _ __________94197_Aa. Konstantinápolyba utazott Bratianu miniszterelnök. A ko­rábbi török fővárost és környékét lá­togatja meg és útjában néhány minisz­ter is kiséri. Ehez az érdekes úthoz nevezetes kommentárokat fűzött a fáma: össze­köttetésbe akarja hozni egy román-tö­rök szövetség kötésével, aminek cél­ja az volna, hogy Oroszország ellen védőfalat állítsanak mindkettejük és Lengyelország számára, mely a három­szögű bástyának egyik oldala volna. A miniszterelnök hivatalosan nem nyilatkozott útja céljáról, de amit róla közöltek, az minden, csak nem politikai jellegű kirándulás. Bratianu pihenni akar, s hogy pihenhessen, ki kell sza­kadnia a megszokott környezetből, s mi­vel messze se akar menni, s talán a vonat járásában sem bízik (esetleg egy hófúvás megint megakasztja valahol, vagy áldozata lesz egy kis karambol­nak), hajóra ült, tengerre szállt és nyu­gat helyett a keletet keresi föl. Van abban nagy gyönyörűség, hogy égen és vizen kívül pár napig ne lás­son egyebet az ember, s kivált egy mi­niszterelnök, akit mindenféle párt­­pletykával, pártprotekcióval, pártpoli­tikával és egyéb kellemetlen követelé­­­­sekkel és kívánságokkal zaklatnak. Sza­badnak lenni a nyílt tengeren, az egész kormányból mindössze két minisztert látni, az egész pártból mindössze né­hány meghitt képviselőt, az egész el­lenzékből senkit, s az egész környezet­ben csak néhány rokont és jóbarátot, akik körében valóban jól érezheti ma­gát Bratianu, jól teszi, hogy tengeri utcit Lesz Est a­ Kelet? Van-e annál költőibb, bűbájosabb, vonzóbb és elnyugtatóbb, még ha az útt csak Konstantinápoly Brussza és Medania is? Ott kél föl a nap Keleten és ki tuja, nem onnan kell-e majd mindnyájunknak várnunk a nap keltét. Valami kép, legalább a földrajzi fekvésével, a múltjával, a sok­féle hagyományával, Románia is oda­tartozik, s ha egyik arca már erősen a Nyugat felé fordult, másik arculatával még mindig a Keletre néz, ahová any­­nyi történelmi emlék, gazdasági kap­csolat­i és politikai érdek is köti. Széchenyinek a mondása, Keletre magyar, most Bratianu által románra módosul, a román politikának is szá­­m­olnia kell a Kelettel, a közelivel és távolival, mert az egéssz Európa, az egész világ, s benne Románia sorsa is a közeli és távoli Kelet ma még titokza­tos jövőjében kiszámíthatatlan alaku­lataitól és eseményeitől függ. Nem véletlen, vagy ha véletlen, a história útmutató nyilvánulása, hogy ép most járt erre ama Japán királyi hercege, melynek kritikus viszálya van Oroszországgal és most megy Bratianu ama Konstantinápolyba, melynek év­százados ellentétei és harcai voltak­­ a Bizáncot megszerezni akaró orosz im­perializmussal. Nem mondjuk, hogy Románia mi­niszterelnöke direkt politikai misszió­val utazik Konstantinápolyba; ehez bi­zonyára Duca külügyminiszter is tár­sult volna, s talán Angolát sem lehetett volna kikerülni, de mindenesetre van útjának más célja is, mint a pihenés, az üdülés, a szórakozás. A miniszterel­nök már útja tényével preparálni tö­rekszik a török hangulatot, kedvező at­moszférát kíván teremteni az eljö­vendő komoly politikai tárgyalások cél­jára. Ne felejtsük, hogy Görögországban mélyreható változás történt, királyság­ból köztársaság lett. És akármennyire érdektelennek vallja is magát nyilvá­nosan a román politika ebben a vál­tozásban, mégsem közömbös rá nézve, hogy Románia királyának veje trónfosz­tott és trónkövetelő lett, s azok a re­­mények, melyek a családi kapcsolathoz politikai szempontból fűződtek, nem vál­tak be. Az új Törökországot ebben az irányban is szükséges kedvezően han­golni, mivel a jövő esetleg disszonáns koncertjében ép Kemal pasa birodal­ma lehet a kar­, esetleg a karmester. A miniszterelnököt mindenesetre szívesen fogják látni a Keleten, ahol kormányzása irányában és eszközeiben sok rokonvonást fognak találni. És ha sikerül az új ozmán köztársaság szim­pátiáját kritikus problémáink javára megszerezni, nagyon érdemet szerez, mintha itthon ideje és ereje javát a nemzeti kisebbségek elnyomására for­dítja. Az ügy, továbbbi munkálása vé­gett Anghelescu miniszter urat talán ott is hagyhatná Konstantinápolyban­ tartani, arról egyikük sincs teljes határo­zottsággal meggyőződve. Csak harc volt az eddigi béke Francia, angol és német megnyilatkozás a szakértők jelentéséről Egyik érdekelt fél sincs megelégedve a jelentéssel — A Brassói Lapok eredeti távirata. — Húsvét szombatján, — amolyan hús­véti politikai ajándékképen — két nagyje­lentőségű politikai megnyilatkozás történt. A két európai vezető állam miniszterel­nökei szólaltak meg, s mindkét nyilatko­zat — amellett, hogy kirívóvá teszi az angol és francia felfogásbeli különbséget­ — élesen világítja meg azt a szomorú hely­zetet, amelyben Európa a világháború befejezése­ után a" különböző békeszer-' ződések végrehajthatatlansága miatt fet­­reng. Megszólalt Poincaré, akinek beszé­dében újból felvillan a francia türelmet­lenség világgá kiáltása. S megszólalt Mac­donald angol miniszter­elnök is, akinek szavaiból Európa jövője feletti súlyos aggodalom csendült ki, s aki végre kimondani merészelte azt, amint eddig antantok környékén kimondani! "halálos bűn volt: a német nacionalizmus vesze­delmes megerősödése a szövetségesek lo­gikátlan politikájának tulajdonítható. Franciaország mindig kész a Ruhrvidék megszállására ismeretes, hogy a francia kormány elogadta a szakértői jelentést, ugyanek­kor azonban kijelentette, hogy mindaddig nem megy ki a Ruhrvidékről, amíg Né­metország eleget nem tesz a fizetési köte­­lezettségeinek. E két nyilatkozat miatt súlyos szemrehányással illették a fran­cia kormányt, hisz nyilvánvaló, hogy a két kijelentés között­ ellenmondás van. Ezt az­ ellenmondást igyekszik tisztázni Poin­caré ama üzenetében, amelyet a párisi angol követ útján tett Londonban. E ki­jelentésében fenntartja azt az álláspont­ját, hogy a jóvátételi bizottság szuverén testület és pedig a versaillesi szerződés ér­telmében. Hangsúlyozta, hogy azon ki­jelentése, amely szerint Franciaország nem megy ki addig a Ruhrvidékről, míg követelését teljes összegben ki nem fizet­ték, nincs ellenmondásban a szakértők jav­­aslatára vonatkozólag hozott elhatározá­­­sával. Franciaország kész a lefoglalt zálo­gokat az általános zálogrendszerbe beilleszteni, de gondoskodnia kell arról, hogyha Németország elmu­lasztja kötelezettségeinek teljesíté­sét, a Ruhrvidék megszállása min­dig lehető legyen. Poincarénak ez a nagyhangú üzene­te — amelyet a Chicago Tribuna szó­­ról­ szóra közöl — most a szakértői jelen­tés megtörténte után diplomáciai körök­ben érthető feltűnést és megütközést kel­tett. Még csak két-három év múlva lehet lerakni a béke alapjait Nem sokkal eme francia nyilatkozat után hangzott el Macdonald angol premi­ernek szinte kétségbeesett hangú beszéde a yorki gyűlésen. A szakértők jelentéséről szólva mondotta, hogy van benne olyasmi, amit nagynak tart, van azonban olyasmi is, amit nem szívesen lát. Mindazonáltal kijelenti, hogyha elkezdené felsorolni ki­fogásait, úgy Franciaország, Belgium és Németország is, ugyanezt tenné,­­ ezzel megint csak ott tartana Európa, ahonnan kiindult. Tény azonban az, hogy ha még két esztendeig az eddigi politikát követik a szövetségesek, úgy abszolúte nincs remény a biz­tonságos békére. Európa számára veszedelmet jelent a német nacionalizmus megerősödése, ez a megerősödés azonban sokban a szövetségesek eddigi politikájá­nak tulajdonítható. Európát a legközelebbi két-három éven be­lül nem szabad új változással terhelni, mert legalább ennyi időbe telik, míg Eu­rópába béke alapjaira lehet helyezni, úgy hogy a normális ipari feltételek érvénye­sülhetnek életében. Miért fogadta el Németország a szakértők jelentését? A két vezető államférfin súlyos nyil­­atkozata mellett csendesen, szinte bátor­talanul hangzik Steressemannak a Zeit­ben megjelent cikke, amely ugyancsak a szakértői jelentést taglalja német szem­pontból. A szakértők jelentését — írja Stresemann — a német kormány felelős­ségének teljes tudatában fogadja el. Mint kritikusnak, neki is meggyőződése, hogy Németország­ csak minden erejének meg­feszítésével tud eleget tenni a vele szem­ben támasztott követeléseknek. Tudja azon­ban azt is, mit jelent a hitelben szegény, s gazdaságilag a legszorongatottabb hely­zetben levő Németországnak az, ha a mo­ratórium évei nyugodt fejlődést biztosít­hatnak a németeknek, akik a békét eddig nem ismerték, mert az eddigi béke csak harc volt. Cikke végén kijelenti, hogy, ha Németor­szág elfogadhatatlannak jelentette volna ki a szakértők jelentését, ha valamennyi szö­vetséges francia frontja egységesen Német­ország ellen fordult volna, viszont most el kell ismernie, hogy a Németországgal szemben eddig érzett feszültség lényegesen enyhült. A három megnyilatkozást egybevetve, szinte teljes bizonyossággal meg lehet ál­lapítani, hogy a szakértői bizottság jelenté­sével egyik érdekelt fél sincs teljességgel megelégedve, s ha azt el is fogadták, úgy az csak az európai békének fentartása érdekében tették. Hegyi azonban ezt a bé­két még csak ideig-óráig is fenn tudják-e Kicserélt­ék a francia-német politikai foglyokat Párisból érkezett távirat jelenti, hogy a francia és a német kormányok a keleti pályaudvaron kicserélték a politikai okok­ból letartóztatott foglyokat. Összesen há­rom franciát cseréltek ki, közöttük Dar­­mont kapitányt, három német ellenében. Merénylet a görög hadügy­miniszter ellen bolgár területen Ö1 miniszter szárnysegéde súlyosan megsebesült ATHÉN, ápr. 22. Pangalosz görög hadügyminiszter szárnysegéde kíséretében tegnap szemlét tartott a bolgár-görög ha­táron. A miniszter gépkocsija bolgár terü­leten haladt, amikor eddig ismeretlen egyé­nek a gépkocsiban ülőkre több lövést adtak le. Pangalosz sértetlen maradt, míg szárnysegéde, Patachisz súlyos sebeket szenvedett. Az eddig lefolytatott vizsgálat megállapította, hogy a merényletet bolgár komitácsik követték el. A merénylet ügyé­ben a bolgár hatóságok is teljes eréllyel nyomoznak. Nagyszebenben antiszemita tüntetés volt NAGYSZEBEN, ápr. 22. A zsidó húsvéti ünnepek második napján egy körülbelül két­száz főből álló diákcsapat, amelybe néhány iparostanonc is elvegyült, a Ló-uccába ment, s ott, amíg az istentisztelet tartott, elhelyez­kedett a zsidó templom előtt. Amikor az istentiszteletnek vége lett, s a zsidó hivek az utcára tódultak, a csapat reájuk támadt és ütlegelni kezdte őket. A templommal szem­ben, a katonai börtönben levő készültség azonnal kivonult s sortüzet adott a levegőbe. A tüntetés hírének vétele után Gheorghei, a sziguranca főnöke és Bogdan rendőrprefektus azonnal a helyszínére siettek, s a tüntetők közül azokat, akiknél revolvert találtak, le­tartóztatták, miután a tüntetők is több lövést adtak le. A vizsgálat folyik. Újból alkalmazni fogják az uzsoratörvényt Életbe léptetik a maximális árakat BUKAREST, ápr. 22. Illetékes helyről nyert, megbízható információ szerint a kor­mány már a legközelebbi napokban í­jból elrendeli az egész országra nézve az árak maximálását. A kormányt ebben a lépésé­ben az a körülmény vezeti, hogy az eddigi tapasztalat szerint a teljesen szabad keres­kedelem nem szolgálta sem az ország, sem a fogyasztók érdekeit s az árak fantasztikus magasságba emelkedtek. Ugyanezzel az in­tézkedéssel egyidejűleg a kormány intézkedni fog, hogy a múlt évben hozott Sassu-féle uzsoratörvényt a hatóságok újból teljes szi­gorral alkalmazzák,­amely természetesen ma­gában foglalja a maximális árak megállapí­­tásának jogát is. Campina mellett egy falu lángokban áll CAMPINA, ápr. 22. A közelfekvő Aricesti községben tegnap reggel Sandu Gheorghe nevű gazda csűrében tűz ütött ki. A tűz ro­hamosan terjedt s néhány perc alatt a kö­­zelfekvő házak is lángokban állottak. Az oltásra a hatalmasan dühöngő szél miatt gondolni sem lehetett s igy a lángok néhány óra alat a falunak majdnem valamennyi házát elborit­otta. A tűz oltására Plojestből nagyszámú segélycsapat ment ki Aricestibe.

Next