Brassói Lapok, 1924. október (30. évfolyam, 223-249. szám)

1924-10-01 / 223. szám

.­­ * Az általános felzúdulást és elkesere­dést Hedrick Haus dr. szász-német képvi­selő tolmácsolta Franasovics belügyi ál­lamtitkár előtt, aki — a képviselőnek a szászok Barcasági Kerületi Választmányá­hoz intézett értesítése szerint — kijelen­­­­tette, hogy Brassó város tanácsa a ki­adott rendelkezést félreértette, mert az olyan cégtáblák, melyeken az állami nyelve mellett valamelyik kisebbség nyelve is szerepel, nem esnek a 8000 lejjel sújtandó cégtáblák sorába, hanem­ csupán a rendes megadóztatás alá von­hatók. A belügyi államtitkár közölte a szász képviselővel azt is, hogy ilyen értelmű uta­sítást fog Brassó városa kapni. Ez a csiszolás, ez a toldozás-foldozás azonban csak enyhíti a sérelmes rendel­kezést, de még mindig nem nyújtja a kel­lő és feltétlenül szükséges orvoslást. A nemzetközi szerződések és alaptörvények­­értelmében­­ugyanis sem a magyar, sem a szász nem «idegen» ebben az ország­ban, s mivel az állam polgárai egyenjogúak, és senkit anyanyelve használatában a gazdasági és kulturális élet terén korlátoz­ni nem szabad és nem lehet, kétségte­len, hogy nemcsak azok a cégfeliratok nem sújthatók az idegen felírásokra ki­vethető 8000 lej­es adóval, melyeken má­sodik helyen szerénykedik a tulajdonos anyanyelve, hanem azok sem, melyeken egyedül, vagy első helyen szól a közön­séghez a kereskedő vagy iparos­nyanyel­­ve. És ezért Brassó kereskedői és iparo­sai nem fognak elmulasztani egyetlen tör­vény­es lépést sem arra nézve, hogy az anyanyelv­ használatának joga teljes mér­tékben érvényesülést nyerjen és a jog­­egyenlőség és egyenlő közteherviselés sé­relmet ne szenvedjen. ... .­­ . i­i. i­m. Parlament előtt a csongrádi bomba SZOLNOK. (A Brassói Lapok tudósí­tójától.) A nagy feltűnést kellett felmentő ítélet után most egymást érik a kommen­tárok, amelyeket, hol az ébredők, hol pedig a velük szembenálló sajtóorgánu­mok közölnek a bom­baperre vonatkozó­lag. A felmentő ítélet sok támadásra adott okot, bár a bíróság az indokolásban súlyos érveket igyekezett felhozni dönté­sének megmagyarázására. A Brassói La­pok hasábjain már közöltük az indokolás egy részét. Az indokolás második része még sú­lyosabb érvekkel szólal a felmentés mel­lett. Azt mondja, ugyanis, hogy a nyo­mozás folyamán olyan tények merültek fel, amelyek az egész nyomozati anyagot aggályossá teszik. Beigazolódott többek között, hogy, a vádlottakat súlyosan bán­talmazták és hogy csak a bántalmazások tudták őket a bűntényre vonatkozó vallo­másra kényszeríteni. Beigazolták ezenkí­vül azt is, hogy Diószeghy miniszteri ta­nácsos egyenesen arra utasította a nyo­mozó közegeket, hogy a nyomozást min­den eszközzel, erélyesen folytassák. Ezek alapján a bíróság arra a meg­győződésre jutott, hogy e megdöbbentően rendellenes nyomozás eredménye a bíró­ság szempontjából teljesen értéktelen. Kétségtelen, hogy súlyos gyamúokok me­rültek fel a vádlottak ellen, ezek azonban nem voltak annyira megnyugtatók, hogy a törvény szellemében és bírói gyakorlat értelmében marasztaló ítéletet hozhat­tak volna a vádlottak ellen. A csongrádi bom­bamerény­­­eti bű­­per felmentett vádlottai egyébként hazaér­keztek Csongrádra. A hazaérkezőket a rokonság és az ismerősök fogadták, min­den beszéd mellőzésével. Semmiféle in­cidens nem történt. A főváros politikai világában azt beszélik, hogy a fajvédők és a demokraták interpellálni fognak az októberben összeülő nemzetgyűlésen a bombamerénylet ügyében. Mint értesü­lünk, Rakovszky Iván belügyminiszter Diószeghy miniszteri tanácsos kérelmére elrendelte ellene a fegyelmi vizsgálatot. k*** Brassóban lesz a Magyar Párt elnökválasztó közgyűlése Grandpierre Emil nyilatkozata KOLOZSVÁR. (A Brassói Lapok tudósí­tójától.) A Brassói Lapok tudósítója felke­reste Grandpierre Emilt a Magyar Párt alel­nökét, aki az elnökkérdésre nézve a követ­kezőket jelentette ki: Az elnökkérdés ma a legaktuálisabb. Ug­rán István nem vállalja tovább az elnöksé­get, s most a párt sorsa függ a helyes vá­lasztástól. Embereink vannak nagy számmal, sajnos azonban, a fiatalokban még nem tud­ják annyira a román nyelvet, hogy a hatósá­gokkal érintkezni tudnának, másrészt pedig a gazdasági helyzet nem olyan, hogy saját­jukból képesek lennének fedezni az elnök­séggel járó terhes költségeket viszont önérze­ti kérdésnek tekintik, hogy, hivatásuk telje­sítéséért fizetést el ne fogadjanak. Remény van arra, hogy minden érdeket kielégítő megoldást talál az őszire összehívan­dó közgyűlés. A novemberre tervezett közgyűlés elő­készítésével már majdnem készen vagyunk. De a közgyűlést Kolozsvárott, ahol ostrom­­állapot van, nem tarthatjuk meg. Tervünk az, hogy a közgyűlést Brassóba hívjuk ösz­­sze, ahova a nép széles rétegeit akarjuk be­vonni. Éppen azért halasztottuk a gyűlés megtartását novemberre, mert akkor a gaz­dasági munka szünetel. A magyarságnak most legnagyobb sérelme a mellőzött magyar kis­birtokosok és az új telepesek ügye. Ezek­re vonatkozóan folyik az anyaggyűjtés, ame­lyet majd a közgyűlésen nyilvánosság elé fogunk hozni. i­t». „Új emberekre van szük­sége a liberális pártnak“ A liberális disszidensek bukaresti bankettje — Egyre nő az elégedetlen­ség a liberális pártban BUKAREST (A Brassói Lapok munka­­társától). A tegnap délután Bukarestben az Arena helyiségben Jean Th. Florescu volt igazságügy miniszter tiszteletére a fővárosi polgárok bankettet rendeztek abból az al­kalomból, hogy Florescu politikai működésé­nek huszadik évét elérte. Ennek a bankett­nek az ad jelentőséget, hogy az első nagyobb arányú manifesztációja a liberális párti disz­szidens képviselőknek, kiknek élén jelenleg Thu­r­­orescu áll, t­öbb mint hét­ezeren vettek rajta részt. A vidéki városok, kerületek kül­döttségek útján képviseltették magukat. A liberális párt vezetői közül sokan megjelen­tek, így Constantin Missescu, Lambra tá­bornok és mások, sok liberális képviselő és szenátor, kik elégedetlenek a liberális párt működési­­irányával. Florescut nagy lelke­sedéssel ünnepelték. Dissescu üdvözlő beszé­dére Florescu kifejtette elégedetlenségének okait, és kijelentette, hogy a liberális párt­nak új emberekre van szüksége. Szocialista tüntetés volt Budapesten Kardlappal oszlatták szét a tüntetőket BUDAPEST. (A Brassói Lapok tudó­sítójától.) A szocialista párt az Interna­zionale hatvan éves évfordulója alkalmá­val népgyűlést rendezett, mely majdnem­ véres tüntetéssé fajult. A gyűlésen, mely a vas- és fémmunkások Thökölyi úli helyi­ségében zajlott le, négyezer ember vett részt, majd a gyűlés után a tömeg Prop­per Sándor szocialista képviselőt a vál­­laira emelve, a Marseilles éneklése mel­lett indult a város felé. A jelenlevő rendőrtisztviselő a töme­get szétosztásra szólította fel, azonban a tömeg nem engedelmeskedett, az ének­lést nem szüntette be, sőt ellenszegült a kivonult gyalogos és lovas rendőröknek. Erre a rendőrség a Thökölyi- és az Arena­­ut sarkán kardját használva, a tömeget feloszlatta és itt többen megsebesültek. A sebesültek közül csak Hoffmeister Nán­dor vasmunkás tudta magát igazolni, a­kit fejsérüléssel a Rókus-kórházba szállí­tottak.­­­­ Ezután a feloszlatott tömegből három­száz főnyi tömeg újra összeverődött és­­Proppert Cserhát-utcai lakására kisérte. A lovasőrjárat azonban itt is feloszlatta a csoportosulást. Eközben a Vájó­ utcában az egyik sarokházból kemény tárgyakkal dobálták meg­ a rendőröket, mire három egyént őrizetbe vettek. Ezután a rend tel­jesen helyreállott A rendőr­ség hatóság elleni erőszak és izgatás címén indított eljárást ismeretlen tettesek ellen. Halálra ítélték a szerb királyt a macedón forradalmárok­ ­ BELGRÁD. (A Brassói Lapok munka­társától). A Politika szerint a macedón for­radalmárok halálra ítélték Sándor királyt, számos délszláv vezető politikussal együtt. A forradalmárok meglepetés keltő állásfog­lalása Alexan­droff Todor halain miatt tör­tént, mivel szerintük Belgrádba vezetne­k az igazi gyilkosok nyomai. 1924. október 1. Újból Suciu dr. lett a kolozsvári ügyvédi kamara dékánja A kamara megbélyegezi az Infra tire a KOLOZSVÁR. (A Brassói Lapok mun­katársától.) Élénk érdeklődés kísérte a kolozsvári ügyvédi kamara választó köz­gyűlését, amely vasárnap reggel kilenc órakor kezdődött meg. Mint emlékezetes, Luciu dr. volt kamarai dékán politikai okokból, korábban lemondott volt s igy a közgyűlés legérdekesebb programmposzt­jának az uj elnök megválasztása ígérke­zett. A közgyűlésen Tamás Szimijon dr., a kamara alelnöke elnökölt, aki vázolta az előzményeket és felolvasta az Infratirea cikkeit, amelyek különböző vádakkal illet­ték a volt elnököt. Majd határozati javas­latot nyújtott be, amely rosszalja az In­­fratirea méltatlan támadásait s kéri, hogy, a közgyűlés határozatilag helyeselje Su­ciu eljárását. Giurgiu János dr. leleplezte Franco Amors dr. aknamunkáját s kifejtette, hogy, Luciunak milyen érdemei vannak a ka­mara presztízsének helyreállítása körül. Ellenségei azonban hátbatámadtak, s az Infraiiera cikke nemi egyéb, mint jogta­lan beavatkozás a kamara belügyébe. A szónok elmondta, hogy kezdetben ellen­lábasa volt Suticsnak, de később megválto­zott közöttük a viszony, mert belátta, hogy, Suciu pártatlanul vezette az ügye­ket s nagy organizáló képességekről tett tanúságot. — Az ügyvédek — mondotta Franco dr. — ma a korrupció villámhárítói, s mi­­vel a parlament gyönge, sok feladat há­rul az ügyvédekre. Suciu és Dobrescu tá­madásával voltaképpen az ügyvédi kart éri sérelem. Azt javasolja, hogy Suciut v­álasszák meg egyhangúan elnöknek, Dobrescut sürgönyileg biztosítsák a ka­mara bizalmáról. Javaslatát a közgyűlés elfogadta, mire Suciu felszólalt és meg­köszönte a bizalmat. Török kiránduló diákok Brassóban (A Brassói Lapok munkatársától). Ér­dekes vendégei voltak vasárnap délután Brassónak. Délután 2 óra 45 perckor kü­­lönvonattal városunkba érkezett egy hetven főből álló törökországi kiránduló társaság, amelynek tagjai egyetemi hallgatók és né­hány főiskolai­ tanár. A társaság érkezéséről csak az utolsó percben szereztek tudomást a hatóságok s így dr. Ciurea Joachim prefek­tus, aki akadályozva volt, nem mehetett ki a fogadtatásukra, ennélfogva a pályaudvaron csak dr. Schnell Károly Ernő polgármester, Maxim Romulus városi tanácsnok és Krum­­mer tanácsjegyző jelenhetett meg a török vendégek fogadtatására. A társaság, amely­nek tagjai között volt néhány dobrudzsai tö­rök származású román diák is, mindössze 4 óra hosszat időzött Brassóban. Közben fel­mentek a Csigahegyre, ahol a város fekvé­sében gyönyörködtek, ellátogattak a Fekete templomba, a Laguna gimnáziumba, majd részt vettek az Olympia pályaavató ün­nepélyén .Hat órakor szű­kebbkörű vacsora volt a tiszteletükre a Transilvánia étterem­ben, melynek azonban csakhamar véget kel­lett vetni, mert a társaság hét órakor tovább utazott Kolozsvár felé.

Next