Brassói Lapok, 1925. november (31. évfolyam, 249-274. szám)

1925-11-01 / 249. szám

2. oldal, 249. szám BRASSÓI LAPOK bénítják meg a magyar iskolákat. Meg kell találni azt az utat — fejezte be be­szédét, — amely a garantáló nagyha­talmak figyelmét ezekre a kérdésekre fel­hívja. M Ezután Teleky Pál gróf mondta el nagy­­érdekű beszédét a Nemzetek Szövetségéhez való­­viszonyról. — Magyarország lefegyverzése az utódál­lamok biztonsága — mondta Teleky — és ameddig ezek az állapotok nem szűnnek meg, a Nemzetek Szövetségétől semmit sem várha­tunk. — A Nemzetek Szövetsége szervezési hibákban­­szenved, mert a közgyűlés, a ta­nács­­és a titkárság állandóan keresztezik egy­más hatáskörét s ellenkező intézkedéseket tesznek. Elismeri, hogy pénzügyi .Kérdések­ben eredményeket ért el Magyarország és hogy a határkérdésben is egyetlen egy, eset­ben­­némileg, de a kisebbségi ügyben még s­on mit. . . — Hiszen láttuk — mondja Teleky, hogy m. erdélyi telepesek ügyében a tanács nem bírói, hanem politikai testületnek bizonyult, mert politikai kompromisszumot kötött az egyik féllel. A kisebbségi fél panaszát meg sem hallgatta, miáltal Titulescu szabadon, ellenérvek nélkül mondhatta el Románia ál­láspontját, anélkül, hogy ellenkező oldalról megcáfolhatták tolnai­t Ezek után,­­folytatja a szónok, felmerül az a­­kérdés, hogy Magyarország bent marad­­jon-e, vagy kilépjen. Lehet, hogy Német­ország belépés­ével a Nemzetek Szövetsége az­zá­­fejlődik, amit a jogért és erkölcsiért küzdő emberiség vár tőle, csakhogy vannak, akik nem.­­Mi magyarországi magyarok várhatunk, de a túlsó oldalon élő kisebbségi magyarok nem. Ezért megfontolandó hogy bent ma­radjunk-e. Vagy csak megfigyelők legyünk­, hiszen ezzel a csomó kötelezettségtől is meg­szabadulnánk, s m­ert előnyünk úgysem­ sok van. Szeretné,­­ha a kormány kijelentené, hogy komoly megfontolás tárgyává teszi a kér­dést. Megkezdődtek a kamarában az interpellációk A bukaresti villamostársaság és a Taxico harca • Felolvasták a törvényhozásnak a trónbeszédre adandó válaszát BUKAREST. (A Brassói Lapok tudósí­tójától.)­­Három óra húsz perckor nyitotta meg a kamara csütörtöki ülését Orleanu el­nök. (A kormány tagjai közül mindössze Sa­­veanu mm­iniszter van jelen. Ez volt a­­most megkezdődött­­ülésszak első interpellációs nap­ja, amelyet D.­­ Joanitescu képviselő inter­pellációja­­vezetett be. Interpellációjában el­mondta­­annak a küzdelemnek a történetét, amely néhány hét óta a bukaresti villamos­­társaság­­és az úgynevezett Taxico vállalat kö­zött folyik. A küzdelemnek az a körülmény adja­­meg az érdekességet, hogy amögött a kormány, főként azonban Bratianu Vintila pénzügyminiszter áll, aki mint a villamos társaság főpatrónusa, a Taxico-vállalat kon­­kurrens működését igyekszik a főváros veze­tőségének segítségével letörni. Ioanitescu per­sze nem kapott választ az interpellációra. Utána áttért a kamara a napirend tár­gyalására, amelynek során Victor I­amandi előadó­­felolvasta a törvényhozás által a trón­beszédre adandó válasz szövegét, amelyben a törvényhozás ígéretet tesz, hogy a munkáját határozottsággal és ha­zafias lelkesedéssel fogja elintézni, a haza és a trón iránti kötelességek teljes tudatában.­­ A szenátusban mindössze annyi történt, hogy Procopiu el­nök .Megnyitotta az ülést, s azután felkérte a bizottságokat, hogy kezdjék meg tárgyalá­saikat. Ülésterem és folyosó BUKAREST. (A Brassói Lapok tudó­sítójától.) Amíig a szenátus nyugalmias­­órákat él, addig a kamarában már meg­kezdődött a politikai szenvedély előtér­be tolása. De ez csak olyan gyakorlato­zásféle az egész. Ma már tapsoltak, él­jeneztek, pro és contra, pedig nem volt valami nagy horderejű kérdés a szőnye­gen: egész egyszerűen a bukaresti vasúti ,villamostársasági autokratikus viselkedé­sét tárgyalták. A STB. liberális intézmény lévén, nemi tűr konkurrenciát. A taxikok, melyek olyan jól és olcsón bonyolítják le a forgalmát, mién jenek a pokolba a közönséggel együtt. A fő, hogy a STB, azaz a közeli társaság jó mérleggel zárja le az esztendőt. Mi lesz, ha komolyabb, fontosabb ügyek kerülnek a parlament elé? Vájjon akkor lesz-e szenvedélyesebb az ellenzék, avagy akkorára szereti le energiáját? De annál élénkebb volt a folyosói élet, ahol Maniu Gyula és vezérkara nagy­ban főzték Madgearut az erdélyi népgyű­­léseken mondottakért. Alapjában véve Madgearunak nem sikerült hangulatot kelteni ezzel a magyarság ellen intézett kirohanással, melyet a kom­olyabb poli­tikai körök Választási fogásnak tartanak. Meg aztán tudják nagyon jól, hogy Madi­­gealu a parasztság felé akarta irányítani a magyar m­unkásságot és a földm­űves osztályt, gondolva, hogy az az elégedet­lenség, melyet a földkisajátítás keltett ezekben a népr­ét­egekben, valahogyan a forradalom­ felé terelhető. Angelescu közoktatási miniszter tör­vénye újra kísért. Sándor József azt mondja, hogy Angelescu egész biztosan benyújtja ezt a törvényt és pedig­ lénye­gesen javítva. Amint letárgyalta a Ház a Lepadatu vallási törvényeit, azonnal sor­ra kerül az iskolatörvény is. Természe­tesen Sándor József megjegyzi a végén: »Valószínűleg.« Mert a magyarság kép­viselője tudja nagyon jól, hogy ebben az országban semmi sem biztos," semmi se programm szerin­t pátriárka beiktatásának ünnepe sem­ fog a mindennapi ceremóniák közé tartozni. Nem kell elfelejteni, hogy Ro­mánia vallásainak együttes ünnepsége lesz ez a beiktatás, mivel az összes egy­házi méltóságok megjelennek ezen a fé­nyes ünnepségen. A mi Ferenc Józsefünk már nem jöhet el. Fáradt. Arra kérte Sándor Józsefet, hogy mentse valahogyan ki. Nagyon sokan titkolódzunk a külügy­minisztériumban valami vallási tárgyalá­sokat illetőleg". A napokban tárgyalt Dúca külügyminiszter Majláth püspökkel, most m­ost arról van szó, hogy összehívja a kisebbségek vezetőit, hogy velük tár­gyalja meg a nagy horderejű kérdést. 1925. november . Róth Ottó dr. azt mondja, hogy itt a hitoktatásról van szó s erről akar Duca velük beszélni. S amint hazajön Szénájá­ból, azonnal megkezdi a tanácskozást. Am­it lejebb írok, azt már nem Roth dr. mondta. Az egész ügy a külföld nyo­mása tanait történt. Arról van szó, hogy, amerikai és angol felhívásnak eleget te­ve, Dúca külügyminiszter rendezni akar­ja ezt a kérdést, hogy ne legyen folyton zú­golódás a külföldön. Itt elsősorban An­gel­escu iskolatörvényéről van szó, me­lyet lényegesen meg kell javítani, s ehez csak Dúca mer hozzányúlni, miért ő ma­ga valamikor közoktatási miniszter volt s úgy tudom, Spirru Haret óta nem­ volt Romániának jobb nevelésügyi minisz­tere. Csak tárgyaljanak­. Utóvégre csak ki­sülnek valamit, főként, ha iskolák er­dőiről van szó. Tudják nagyon jól a kormánynál, hogy a magyarság nem olyan követelődző, sőt nagyon is szerepy. Hiszen olyan keveset akar: adják -neki vissza, ami az övé, s hallgatni fog, nyu­godtan, békésen. Sőt még­ ilyen pletykákra sem ad majd alkatomat. y« _ 1» Megalakult az új francia kormány PARIS. (A Brassói Lapok tudósítójától.) A francia kormány, tegnap, este, vég­leges­en megalakult. Elnök és pénzügyminiszter Pa­­miere,­­külügy Briand, belügy Schrank, had­ügy Dolaider, tengerészeti Morel, közmunka­­ügyi Demenzie, közoktatásügyi Velbos, föld­­mivelésügyi Durand, ker­eskedelm­i Vicent, gyarmatügyi Periéit és munkaügyi minisz­ter JDurafour lesz. Az­­új kabinet első intézkedése az lesz, hogy Seraill tábornokot Szíriából visszahív­ja. J l-ii­a­­i ipj Iorga és a bakkalareatus Többször foglalkoztunk már az érettségin elbuktatott á­jak sorsával s azt is megírtuk ismételten, hogy a németországi egyetemek befogadják az erdélyi szász líceumokban vég­zett ifjakat, érettségi bizonyítvány nélkül is lorga Miklós, a román tudomány büszkesé­ge nehány pompás mondatot ir a Neamul Ro­manesc­­mai számába: — Örvendhetünk, írja Iorga. —­­Ezer emberrel állunk szemben, a­kik a román felső­oktatást óhajtották láto­gatni. De ott van az érettségi vizsgálat csend­őre, hogy föltartóztassa azokat az arcátla­­nokat, lakik kellő előkészület nélül abba a helyzetbe­­kerülhetnének, hogy egy kis román­­tudományt gyüv .‹­­ ›■ magukba és tanul­janak valamit a románokról. — Ezzel az eljárással igen nagy szolgálta­toi leszünk — a németországi germán kultú­rának. De mi büszkék lehetünk, ahhoz, hogy a román tanár szemüvegén át láthassuk a dol­gokat, alapos előkészület szükséges. Caelum szappan 1007 II. Bőrünk csodái Egy 5—6 centiméternyi bőrdarab­nak körülbelül 2700 pórusa van, melyek száj gyanánt a lélekzésére szolgálnak. Az összegyűlt porszemek azonban természetes funkciójukban meggátolják. A Kadum-szappan bő habja azonban minél mélyebben ha­tol be ezekbe a pórusokba, minden piszoktól kimossa őket és a bőr­nek visszaadja teljes szépségét. Kapható gyógyszertárakban, drogériákban és illatszerkereskedésekben- Nagybani darusítás : „S­t­a­n­d­a­r­t“ drogéria. Bukarest-

Next