Brassói Lapok, 1925. november (31. évfolyam, 249-274. szám)

1925-11-01 / 249. szám

1925. november 1. BRASSÓI LAPOS 1­3. oldal, 249. szám. Angelescu fariseus javaslatát tárgyalják a reformátusok Igazgatótanács ülés Kolozsvárt KOLOZSVÁR. (A Brassói Lapok tudósí­tójától.) Az erdélyi református egyházkerület igazgatótanácsa tegnap délután Nagy Ká­roly püspök elnökletével ülést tartott, amely a késő esti órákba nyúlt be. Az ülésen mint­egy két hónap óta felhalmozódott anyagot tárgyaltak le több mint száz ponttal. Dr. Illés Gyula tanügyi előadós ismertette az átdolgozott tantervet, amelynek revízióját az tette szükségessé, hogy a református­­isko­lai tantervet alkalmazni kellett az állami is­kolák tantervéhez. A tantervet az ülés elfo­gadta és elhatározta ,hogy kin­yoma­tv­a meg­küldik az összes iskoláiknak. Az igazgatótanács megállapította a be­hatásokból, hogy az egyházkerület középis­koláiban a beiratkozott tanulók száma nem­­csökkent, mert ami létszámcsökkenést tör­tént, az annak tulajdonítható ,hogy a szász­városi kollégiumot erőszakosan bezárták. Szóba került ezután Angel­escunak az a rendelete, hogy a felekezeti leányiskolákban női tanerőket kell alkalmazni és a tantestü­leteket még ebben az iskolai évben ki kell cserélni. Egyhangúlag megállapították, hogy ennek a rendeletnek végrehajtása ebben az iskolai évben lehetetlen. Különben is az ál­lamnak kellene ezt a "kicserélési akciót ke­resztülvinni, mert saját leánygimnáziumai­ban is férfitanerők működnek. Ezután a szászvárosi kollégiu­m­ körül fel­merült ügyek kerültek tárgyalásra. Angeles­­cu közoktatásügyi miniszter­­11239—1925. sz. alatt ajánlatot tett az igazgatótanácsnak,hogy a jogtalanul és erőszakosan el­foglalt épületért ha­landó 200.000 lej bért fizetni. Az igazgatótanács azonban a miniszternek ezt az ajánlatát visszautasította és megálla­pította, hogy a közoktatásügyi kormány a d­évai törvényszéknél a kollégium épületre tulajdonjogi igénypert indított. Ez a két do­log, a bérajánlás az igényper, teljesen ellen­tétben áll egymással és arra a farizeus eljá­rásra mutat, amely általában jellemzi a kol­légiumi körül tartott dolgokat. Végül szóba került az a kifejezhetetlen eljárás, hogy a kollégium imaházáról leker­gették a református híveket. Elhatározták, hogy a konviktusban fognak a hívők részére új imaházról gondoskodni. A többi pont rendes adminisztratív ügye­ket ölelt fel. Ma délelőtt a kerületi főtörvényszék tar­tott ülést. Három fegyelmi ügy került a fő­­törvényszék elé, közöttük végső fokon a ma­­gyardécsei lelkész ügye is, akit a két előző fokon állásából leendő elbocsátásra ítéltek. Lapunk zártakor az ülés még tart. Antiszemiták véres botránya Árverés fütykösök suhogtatása közben KOLOZSVÁR. (A Brassói Lapok tudósi­rától.) Hihetetlenül hangzó hírt kell meg­írnunk az antiszemita elemek legújabb erdé­lyi botrányáról. A féktelen gy­ülölködők hu­sángjainak illése nem lehet olyan kábító ha­tásu, mint maga a tény, hogy a mi országunk­ban egy pár rakoncátlan tacskóval föl lehet rugatni­­a személy- és vagyonbiztonságot s így mindannyian a legnagyobb bizonytalan­ságban élünk, akikre bármi cimen föl lehet idézni a mindenre képes vad elemek dühét. A­­Dés melletti Baka községben volt gróf Zichy Jenő kastélya, melyet Popa G. vasi­­lie lugosi selyemgyár tulajdonos vásárolt meg. Kalandos múltú, nyughatatlan ember ez ja Popa, aki a lugosi áll. selyem gyárnak potom­ pénzen került a birtokába s a társait­ól is Icsunya per utján szabadult. Ügyes, eszes ember, de eszközeiben nem válogat és holmi skrupulusok nem igen bántják, ha keresztül kell gázolnia mások érdekén. Jótékony cél­ra­­bőkezűen áldoz, de ugyanakkor a legkímé­­letlenebben elbánik a legkényesebb vagyoni kötelezetségekkel. Egyszer töméntelen pénze van, máskor meg a teljes összeomlás előtt élt. Popa a bakai kastélyt egészen átalakít­­tatta. A kolozsvári műasztalos gyárban ren­delte meg a famunkát és négyszázezer lejről váltót adott. Lejáratra nem fizetett, a gyár perelt és Popét elmarasztalták. Tegnapra kitűzték az árverést, a gyár Neuburg mérnö­köt és dr. Fischer József ügyvédet küldte ki, akik a végrehajtóval meg is érkeztek a Bakára, de az árverést nem lehetett meg­tartani. Pápa Kolozsvárott vagy harminc tagból álló kampóskeresztes bandát szervezett, a­mely a gyorsvonaton azonnal működni kez­dett. Apahida állomás után behatoltak­ a hő­sök a kocsik fülkéibe s az utasokat véresre verté­k. (ipitz Mihály dési kereskedőnek be­tömték a száját, hogy ne ordítson és úgy ver­ték.­­Léb József budatelki lakosnak kezét­­lábát­­eltörték. Hat dési és két rettegi keres­kedőt is igen súlyosan összevertek. Persze keresztényeknek is kijutott az ütlegekből s az áldozatok száma megközelíti a negyvenet. Baka községben a vitéz, modern kultur­áltamban nélkülözhetetlen különítmény ki­szállt a­ vonatból és kijelentette, hogy a zsidó és magyar ott ma nem fog árverezni. Meg is mondták az árverezőknek, hogy életve­szélyes iz vállalkozásuk. Fischer­ék mégis megkezdték az aktust. A banda tagjai elál­­tották a kaput és megakadályozták a publi­kumot,­­hogy bemenjen a kastélyba. Erzmann Mór kereskedőt leütötték a lábáról. A végre­hajtó ilyen körülmények között kénytelen volt az árverést beszüntetni. Krisán megyei prefektus intézkedésére a sziguranca főnöke, Bidgam­ kiszállt a hely­színére titkárával; ott találta a dőzsölő fia­talembereket, akiknek Popa nagy lakomát fizetett. Megállapította a szigurancafőnök, hogy Popa tervszerűen rendezte a botrányt; alig volt képes még akkor is megakadályozni, hogy a banda tagjai ki ne folyassák azt a 120 hektoliter bort, amelyet más hitelezők javára foglaltak le. A hazatérő úri társaság kíséretére erős csend­őri fedezetet adtak; természetesen így is megismétlődtek a reggeli kínos jelenetek, az utasokat újból sorra verték. A hatóságok felelősségre vonják ezek után a csendőröket és a vonatkísérő személy­zetet is, mert azoknak könnyű szerrel mód­jukban­­állt volna a gaztettek megakadályo­zása. A magyarság közgazdasági megmozd­ulása Szakbizottsági ülések a Magyar Pártban • A Magyar Párt kolozsvári központjának helyiségében két szakbizottság tartott tegnap értékeketés A jogügyi bizottság Várady Aurél dr. ügyvezető elnökleté­vel tanácskozott, több előkelő kolozsvári ügyvéd bevonásával, arról volt szó, hogy a választói névjegyzékek összeállítása kö­rül elszenvedett sérelmüket hogyan orvo­solhatja a magyarság. A bizottságot tel­jesen lehangolták azok az erőszakosságok­, amelyekkel a magyar elemet az elgázoló m­agyar többségű városokban is felnul­­láztató. Frivol játéknál egyébnek alig mi­nősíthető például az olyan munka, a­­i­ely Aradon több román választót mutat ki, mint magyart. A ga­zdasági szakbizottság Gyárfás Elem­ér elnöklete alatt délután 3 órakor ült össze és 6 óráig tanácskozott Meghívták az ülésre a kézműipari, gyár­ipari, kereskedelmi és pénzügyi szakem­berek több kitűnőségét is. Mindenekelőtt megállapította az ülés a bizottság mun­­k­aprogramjmját és célját, a következő pon­tokba foglaltan: 1. állásfoglalás a gazdasági vonatko­zású törvényhozási és kormányzati intéz­kedések tárgyában, ezek megfelelő előké­szítése és kritikája; 2. a kisebbségek gazdasági érdekelt­ségeinek egységes megszervezése; 3. erőteljes képviselete és érvényesülé­se a m­agyar kisebbségnek mindennemű gazdasági jellegű intézményben, a me­zőgazdasági és iparkamarában, nem kü.­ lönben a majdan megalakítandó mun­ka­ kamarában;­­ 4. intenzív,szervező munka annak ér­dekében, hogy a kisebbségek a fontos köztestületekben, így a legközelebb meg­alakítandó városi és megyei tanácsok­ban, majd a kamaarában is a leghivatot­­tabb közgazdasági szakférfiak által jus­sanak megfelelő képviselethez. Hogy ezeket a feladatokat megold­hassa a közgazdasági bizottság, elhatá­rozta, hogy a mezőgazdasági és ipar­kamarának mindama szakférfiait, akik erre való hajlandóságukat bejelentették, meghívja a tanácskozásokra. Különö­sen tekintetbe jönnek azok, akik Erdély­ közgazdsági életében m­ár eddig is élénk tevékenységet fejtettek ki, valamint a közmű­iparosság képviselői . Tetemesen ki­bővítik a közgazdasági bizottságot Al­osztályokat létesítenek és pedig lesz: kéz­­mini­pari, gyáripari, kereskedelmi, pénz­ügyi és mezőgazdasági szakosztály. Ezek­nek megválasztották az ideiglenes veze­tőségét, akik m­ajd gondoskodnak a végleges szervezésről és a szakosztály­ok összehívásáról. fi Az indítványok során ifj. Csiszár La­jos m­arosvásárhelyi építész értékes ex­pozét tartott a kisebbségek gazdasági sé­relmeinek hosszú láncolatáról. A korona­­beváltáson kezdte és végighaladt a hadi­­kölcsönön, állampapírokon, és az agrár­­reform­on. Ezeket a kérdéseket a gazda­sági bizottság behatóan megtárgyalta, majd foglalkozott a Ma­gyar Párt hu­­nyadm­egyei tagozatának beadványával, mely, rámutat arra, hogy a kormány azok­tól, akik földosztásban részesültek, a ta­valyi bér kétszeresét hajtja be, a birtoko­soknak azonban semmit sem fizet Meg­kezdték a birtok vételárának behajtását, de a pénzt Bukarestbe szállítják be az ál­lampénztárhoz, a birtokos pedig, ha más után nem­, a kamatveszteség révén érzékeny kárt szenved­.______________ mama és gyermeke a tiszta­­ság üdítő érzetében, frisseségé­től sugározva, ápolva és gondozva. Örömteli egészség nevetve mutatja a ragyogó foggyöngy őket A Karodont fogkrém minden­napi használata a legbiztosabb módja, hogy fogaink épségét és szépségét megőrizzük.

Next