Brassói Lapok, 1929. április (35. évfolyam, 74-95. szám)
1929-04-01 / 74. szám
1929. április 1. knsîMro*wjww» w*»* •■»■ wwv > *> mm iw»w u.; ,;wvsw*P»n Stere szenzációs nyilatkozata az új közigazgatási törvényről Bukarest, március 30. Stere, a közigazgatási törvényulajdonképpeni szerzője, hosszú nyilatkozatban nyilánosságra hozta az Adeverulban az új közigazgatási örvény még eddig ismeretlen ■észleteit. — Romániában még akkor is, ha a régi királyságot teljesen egységesnek tekintjük — kezdte nyilatkozatát Stere — öt olyan területet különböztethetünk meg, melyek teljesen különböznek egymástól, úgy hagyomány mint jelleg szempontjából. Egy minden tekintetben jó közigazgatási törvény megvalósítása tehát szinte megoldhatatlan probléma. — Földmíves ország vagyunk. Ez a meghatározás éppen annyira érvényes a régi királyságra, mint a tartományokra. Éppen ezért a parasztok által lakott kis falvak képezik alapját az államuak. Sajnos, a liberálisok által alkotott közigazgatási törvény ezt a szempontot figyelmen kívül hagyta, míg az új közigazgatási törvény ezen elvek alapján készült. Milyen lesz az uj közigazgatás a falvakban? — Az országban nagyon sok az olyan falu ahol csak 2—300 család lakik. Vannak olyan falvak is, ahol még csak száz családra sem tehető lakosság száma. Márpedig nálunk, ha egy faluban ezer,kétezer vagy háromezer lélek is lakik, a szomorú gazdasági viszonyaink mellett, nincs meg a lehetősége annak, hogy önálló adminisztrációs szerveket tudjanak eltartani. Éppen ezért az új törvény a kis falvak részére a következő igen egyszerű adminisztrációs organizációt vezeti be. — 40—50 család megfelel körülbelül 300 léleknek. Az ilyen falvak közigazgatási fóruma a falusi tanács, mely a falvakban levő családfők gyülekezete. Ezek választanak egy birót és egy végrehajtót. — Azon falvakban, ahol legalább 300— 600 lélek lakik, az uj törvény módot nyújt arra, hogy falusi tanácsokat alkossanak a családfőkből, vagy pedig községi tanácsokat válasszanak, mint ahogy azt a régi liberális törvény előírta. — Az uj törvény megengedi az összes falvaknak, hogy a szomszédos falukkal egyesülve uj községet alkossanak. Ebben az esetben természetesen az egyes falvak nem alkotnak külön falusi tanácsokat. — Olyan falvakban, hol a lakosság száma túlhaladja a hatszáz lélek számát, a törvény kötelezi az ilyen falvakat, hogy községi tanácsokat válasszanak. A járások közigazgatása — Egy járás legalább 10.000 lakost kell hogy magában foglaljon. Azok a falvak, melyeknek összlakossága nem tesz ki legalább 10.000 lelket, nem alkothatnak járásokat._ A léleszám felfelé nincs maximálva, a törvény viszont előírja, hogy a járási székhely nem lehet távolabb a falvaktól mint 10—12 kilométer. Ez a távolság tehát határt szab az egyes járások nagyságának. — Ezen rendszabály alól kivételt alkotnak a nyolcezer lakosnál nagyobb lélekszámúmbrró községek, amelyek önálló járást alkothatna, anélkül, hogy más falvakat is magukba foglalnának. A járások önkormányzat szempontjából hasonló jelleggel bírnak, mint a városok, (melyek nem megyeszékhelyek) a különbség csupán az, hogy itt a legmagasabb fórum nem a városi tanács, hanem a községek által delegált federativ jellegű tanács. — A járási tanácsok elnöke ugyanolyan szerepet tölt be, mint a városokban a polgármester. Tehát a megyeszékhelyű városok és járások közötti hasonlóság az önkormányzatban ezáltal kidomborodik. — A járási tanács tagjai a falusi birók. A járási tanács feje mellett és annak helyettese és segédjeként a járási székhely bírója működik. Mig a többi faluk bírói falvaikban a járási tanács exponensei. A megye és a kerület. — A járások (melyekben már bent foglaltatnak a falvak) továbbá a községek és városok együttesen alkotják a megyét, és megválasztják a megyei tanácsot. A rendezett tanácsú városok természetesen kivétetnek. Teljesen azonos ezen rendszer a régi liberális törvény hasonló intézkedéseivel. Több megye alkotja a kerületet. A kerületek azonban nem tekinthetők jogi személyeknek. Ezek csupán azt a célt szolgálják, hogy a megyékkel közösen vagy egységesen intézhessék ügyeiket. Tehát a kerületek csupán a megyék társulása a jobb adminisztráció elérése céljából. Éppen ezért a jobb kerületi tanácsokat nem választás útján létesítik, hanem e tanács tagjait a megyei tanácsok delegálják a megyei tanácsba. A kerületek végrehajtó orgánuma a kerületi delegáció és az elnök. Az adminisztrációs ranglétra A kerületek élén áll a kerületi igazgató. Államtitkári ranggal Mellé vannak beosztva a minisztériumok által a kerületekhez delegált miniszteri igazgatók, akik együüttesen alkotják a kerületi direktóriumot. Ebben tehát az öszszes minisztériumok képviselve vannak. A megyében a kormányt továbbra is a prefektus képviseli, aki főnöke a prétoroknak, akinek funkciója irányítani, ellenőrizni a helyi adminisztrácós szerveket. A kormány képviselői az összes autonóm szervek ülésein részt vehetnek, javaslatokat tehetnek, vagy tiltakozhatnak, ha valami törvénytelenséget tapasztalnak, sőt jogukban áll eseleges törvénytelen rendelkezések végrehajtását megakadályozni A törvényjavaslat ellenben arra is gondol, hogy a kormány egy esetleg lelkiismeretlen kiküldöttje megakadályozhatná a kerület, vagy a merve munkáját és éppen ezért a kiküldöttek minden intézkedése fellebbezhető első fórumon a kerületi revíziós bizottsághoz, második fórumon pedig a bukaresti Consiliul Superiorhoz. m7TmmTTTT7TT?WTTyV7TT?mTTTT»?TTTT»TTmTtTmTm»UmTTm kendőt, kigombolja nehézkesen a gallért, de csak egy pillanatra, s rögtön visszahelyezi nyakát, a gallért s a nyakkendőt előbbi állapotukba. Fáradhatatlan ember. Kitűnő irodaigazgató lehetett. Hipnotizáltan nézem. Nagy Isten, mi ez, csakugyan komolyan megy, vagy valami oktalan játék, minden, amit gondolok, amit láttam, amit szeretnék és amit hiszek? Mit ér az, hogy a lelkem olyan végtelen, mint a világűr, s minden csak annyiban létezik, amennyiben én tudok róla? Forgó csillagok, tájak, közlekedési eszközök, szenvedélyek, bűnök, gonosz és jóságos erők, rettenetes összefüggése minden kis részecskének, fájó nyilallása egy idegben az élet öntudatának, ami az, amit életérzésnek nevezek, szembeállítva ezzel a makacs szerkezettel, ami itt ül velem szemben, elmozdíthatatlanul ezen a földön, titokzatos rendeltetéssel, ami talán csakugyan nem más, mint az, hogy megigyon egy liter bort, s rendberakja a pénzeit? Meddig tart bennünk az élet, az a vágy, az a szédülés, az a szomjúság és éhség, amiről azt hisszük, hogy a maga képére fogja formálni a világot? Micsoda rettenetes erő az, ami még így, reflexmozdulatokban is tovább tud mozgatni egy életet? Nézd, él, bort kortyolgat, rágyújt, a pénzét számolja, néz maga elé, halkan beszél, olyan, mint egy ember, olyan, mintha élne, a szerkezet nyekereg tovább, egyedül, senki hasznára, senki óhajára, senki örömére, s roncsaiban is valami végtelen precizitással és céltudattal, — mindez nem lehet hiába, a természet nem pazarolhatja így azt a meleget, ami egy masina fűtésére szükséges, egészen biztos, hogy valami dolga és hivatása van még a földön az öregúrnak. Vagy csakugyan nem lenne más, mint az, hogy most mégegyszer átszámolja a pénzét, — megtapogassa gallérját és nyakkendőjét, mégegyszer mondja: „Brasserie Restaurant, se nem kávéház“ — felálljon, várja, hogy a pincér felöltöztesse, — elinduljon,, gyanakodva és bottal kémlelve a padlót. — szúrós és merev nézéssel, fején görbére csúszott kalappal, egyesegyedül — felkecmeregni valami dohos ágyba, nyögve elaludni, szennyes rongyaiban átszuszogni az éjszakát, — amíg nézek utána, arra kell gondolnom, hogy rendkívül régen egyszer, időtlen idők előtt homályosan én is készültem valamire. BRASSÓI LAPOK Mw.v \..WBrvmmtsa&mi*eaifewQn f. oTdal. 74. szám. Ol£W"í nrtWWB com Németország legfeljebb másfélmillard arany márkát hajlandó évente jóvátételre fizetni A párisi reparációs szakértő konferencián az amerikaiak a németek álláspontát támogatják Pakis, március 30. A jóvátételi szakértőkonferencia krízise most jutott tetőfokára s kibontakozást csak a húsvéti szünet után lehet várni. Akkor fog eldőlni, hogy elvezet-e a kívánt megegyezéshez ez a hatalmas horderejű értekezlet, avagy a leszerelési és más hasonló konferenciák sorsára jut? Annyi bizonyos, hogy Amerika ezúttal is, mint 1924-ben a londoni Dawes-értekezlet idején, minden súlyát latba veti az eredmény érdekében, kérdés azonban, hogy az angol-francia egységfront, amely öt évvel ezelőtt nem volt meg a mai szilárdságában, ez alkalommal nem gáncsolja-e el az amerikai törekvéseket. Mert — amint erre már többször rámutattunk — most nem kevesebbről van szó, mint hogy Amerika, vagy az angol-francia antant köti-e le magának Németországot. A jelek egyelőre arra vallanak, hogy Amerika meglehetős határozottsággal áll Németország oldalára. Az antant-delegátusok keserűen hangoztatják, hogy Owen Joung és Morgan a fontosabb kérdésekben mindig a németek álláspontján vannak, ezzel szemben azonban a Reich delegációja mereven tartózkodó magatartást tanúsít, nyilván azért, hogy a két vetélkedő között teljességgel kiélvezhesse az örvendő harmadik szerepét. Márpedig — mondják a francia kiküldöttek — ők addig nem beszélhetnek a Rajnavidék kiürítéséről, amíg a németek nem mutatnak nagyobb előzékenységet a jóvátételi probléma végleges rendezésének kérdéseiben. Az Icho de Paris tudni is véli, miben állnak konkréten az ellentétek. A volt szövetségesek már hajlandók volnának belemenni abba, hogy Németország a Dawes-tervben megállapított évi két és fél milliárd aranymárka helyett csak két milliárd és kétszáz milliót, összesen pedig mintegy 40 milliárdot fizessen, a Reich azonban mindössze évi másfél milliárdot és összesen 27-et akar vállalni. Az amerikaiak viszont egy milliárd hétszázmillió évi rátában látják az arany középutat, és a végleges megegyezés lehetőségét. A jóvátételi bank és feladatainak kérdései csupán az összegben való megállapodás után kerül ismét a konferencia napirendjére. WT\r7TWvvwv'tvTvv'W'rv'r'9YT'rr'rrvvvT — Amanullah Kabulnak tart. Londonból jelentik: Peshavarba az a hír érkezett, hogy Amanullah csapatai Kandahrból előnyomulak és Kabulnak tartanak. Basi Sakan elrendelte, hogy amennyiben az elmenekült királyi család egy hónapon belül nem tér vissza Kabulba, javait lefoglalják. Az egyes törzsek közt különben az ellenségeskedések kiújultak. is’la flippé] Mozgó ’Vasárnap, hétfő, kedd, szerda VASÁRNAP csak egy nap HETEN EGY ELLEN című Harry Piet film lesz vetítve. Ezenkívül MISS EUROPA SIMON BŐSRE filmfelvétele, ünneplése és fogadtatása lesz bemutatva. HÉTFŐN, KEDDEN, SZERDÁN MARY LOU Lya Mara szenzációs filmje fut. Nagy kóruskiséret hivatásos operaénekesekkel és énekesnőkkel Ezenkívül a mmn bősze film is velítve lesz. Rendes helyárak Az ünnepnapokon szenzácos gyermekelőadások lesnek.