Brassói Lapok, 1933. március (39. évfolyam, 49-74. szám)
1933-03-01 / 49. szám
T . P . T c i. L> o Â. -1 y Ii sí n & o t i Jíuz o um ÖFT.OHBORGHB XXXIX. évfolyam 49. szám Egyes szám ára : 3 lej Magyarországon 20 fillér Főszerkesztő Szele Béla dr. Szerda 1933. évi március 1 ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Belföldre postai szétküldéssel havonként 60 lej, postautalványon átutalva, vagy a kiadóhivatal pénztárához befizetve Aki pénzbeszedő megbízott útján fizet, az beszedési díj címén Brassóban további 2 lejt, vidéken 1 lejt fizet havonta. Külföldre negyedévre 300 lej, félévre 600 lej, egész évre 1200 lej Magyarországra negyedévre 12 pengő, félévre 24 pengő, egész évre 48 pengő. Magyarországon postatakrékpénztári számlánk száma 12 174. HIRDETIÉSIK dijak lej, szövegoldalon 9 lej négyzetcentiméterenként Hirdetési díjak előre fizetendők. A felmentett Lüthénét súlyosan megbélyegzi az ítélet indokolása Nyilvánosságra hozták a kisantant sokat vitatott új szerződését Az olasz lapok feltűnő leleplezése egy állítólagos titkos katonai szerződésről Brassó, február 28. Az alábbiakban szószerinti fordításban ismertetjük a kisántánt három tagállama között létrejött egyezség szövegét: őfelsége Románia királya, Csehszlovákia elnöke és Őfelsége Jugoszlávia királyai kívánván a béke fenntartását és megszervezését, szilárdan akarva az összes államokkal, de különösen a középeurópai államokkal való gazdasági kapcsolat intenzívebbé tételét; óhajtva, hogy a béke minden körülmények között megőriztessék, hogy a középeurópai kondíciók szilárdulásának fejlődése biztosíttassák s hogy országaik közös érdekei tiszteletben tartassanak; eltökélve arra, hogy a kisántant három állama között fennálló barátsági és szövetségi szerződésnek organikus és stabil alapot adjanak és meggyőződve lévén e stabilitás megvalósításának szükségességéről, egyrészt a tagállamok általános politikájának tökéletes egységesítése, másrészt e közös politikát irányító szervezet alakítása útján, a kisántánt három államának csoportja minden esetben nemzetközi egységet fog formálni; elhatározták az alábbi rendelkezésekben foglaltak megvalósítását és ezeket aláírták, mint a következők teljhatalmú megbízottai: őfelsége a román király nevében: Titulescu Miklós külügyminiszter őexcellenciája; a Csehszlovák Köztársaság elnökének nevében: Benes Edvárd külügyminiszter őexcellenciája; őfelsége a jugoszláv király nevében: Bogoljub Jeflici külügyminiszter őexcellenciája; akik, miután bemutatták meghatalmazásukat, megegyeztek a következő diszpozíciókban: EGY ÁLLANDÓ TANÁCS 1. szakasz. A kisántant államainak állandó tanácsa alakul, amely az illető országok külügyminisztereiből, vagy e célból kinevezett különleges megbízottaiból tevődik össze, irányítván a három állam közös politikáját. Az Állandó Tanács határozatai egyhangúlag hozatnak. 2. szakasz: Az Állandó Tanács, eltekintve diplomáciai úton szabályozott viszonylataitól, évente legalább háromszor kötelező módon összeül. Az évi gyűlések egyike kötelezőleg, rendről-rendre, a három állam egyikében tartatik meg, míg a többi összejövetelek Genfben történnek meg, a Népszövetség gyűléseinek alkalmával. AZ ÁLLANDÓ TANÁCS ELNÖKE 3. szakasz. Az állandó tanácsnak az a külügyminiszter az elnöke, akinek országában az évi kötelező összejövetel tartatik, őt illeti a kezdeményezés az összejövetel helyének és időpontjának megállapítása tárgyában, valamint a napirend megállapításával és a hozott határozatok elkészítésével kapcsolatban is. A következő esztendő első kötelező összejöveteléig ő marad az állandó tanács elnöke. 4. szakasz. Az összes megvitatandó kérdésekben, valamint az összes hozott határozatokban is, illessék akár a kisántánt államainak belső viszonylatát, akár viszonyukat egy harmadikkal szemben, a kisántánt három állama teljes egyenlőségének elve a legszigorúbban tiszteletben tartatik. : ^A ’TANA'C'S HÁ11RO2ATAT A 5. szakasz. A helyzet követelményeinek megfelelőleg az Állandó Tanács jogosult egy meghatározott ügybe a kisántánt reprezentációját, vagy szempontjainak védelmét egyetlen delegátusra, vagy egyetlen állam delegátusaira bízni 6. szakasz. A kisántánt államainak bármilyen politikai egyezménye, bármilyen aktus, amely a kisántánt bármelyik államának politikai helyzetét egy harmadikkal szemben megváltoztatja, valamint bármilyen gazdasági egyezmény, amelynek fontos politikai következményei vannak, ezentúl csakis a kisántánt közös beleegyezésével köthető. GAZDASÁGI TANÁCS ?. szakasz. Megalakul a kisántánt államainak Gazdasági Tanácsa, a három állam gazdasági érdekeinek progresszív összeegyeztetése céljából, akár ez államok között, akár más államokkal való viszonylataikat illetőleg Szakértőkből és gazdasági, pénzügyi és kereskedelmi szakemberekből tevődik össze és az általános politikában döntő Állandó Tanács mellett, mint tanácsadó szerv fog működni. . s. »»G ate." Az Állandó Tanács jogosult más időszaki, vagy állandó szerveket, bizottságokat, vagy komitékat alakítani, akár egy speciális kérdés, akár több probléma tanulmányozásának és az Állandó Tanács részére való elődolgozása szempontjából. 9. szakasz. Az Állandó Tanácsnak altitkársága alakul, amelynek székhelye az Állandó Tanács fungáló elnökének székvárosa egy-egy évre. A titkárságnak egy különítménye állandóan a Népszövetségnek genfi székhelyén dolgozik. AZ ÁLLANDÓ TANÁCS POLITIKÁJA 10. szakasz. Az Állandó Tanács közös politikáját a háború utáni politikai, vagy nemzetközi tényeinek vezérelvei kell inspirálják, mint: a népszövetségi paktum, a párisi egyezmény, a döntőbírósági szerződés, a leszerelésre vonatkozó esetleges egyezmény és a locarnói megállapodás. Egyébként a jelenlegi egyezmény semmiben sem lehet a népszövetségi paktum rendelkezéseivel ellentétes. 11. szakasz. A Románia és Csehszlovákia közötti 1929. április 23-án kötött szövetségi egyezmény, az 1922. június 1-én kinőtt román—jugoszláv, az 1922. augusztus 31-én kötött csehszlovák—jugoszláv egyezmények, amelyek 1929. május 21-én meghosszabbittattak és amelyek a jelenlegi szerződés rendelkezései által kiegészítődnek, valamint a kisántánt három állama között Belgrádban 1929. május 21-én létrejött szívélyességi, döntőbírósági és jogszabályzati szerződés korlátlan időre meghosszabbíttatnak. 12. szakasz. A jelenlegi szerződés ratifikáltatik és a ratifikált okmányok cseréje Prágában történik meg, legkésőbb a legközelebbi kötelező évi összejövetel alkalmával. A szerződés a ratifikálás napján lép életbe. Melynek hitelesítésére a fentnevezett meghatalmazottak aláírták ezen egyezményt. Genfben, 1933. február 16-án, három azonos példányban. Titulescu s. k. Dr. Benes s. k. Jestici s. k. Az olasz sajtó egy titkos katonai szerződésről ír, amely Magyarország ellen irányul Róma, február 28. A diplomáciai leleplezések korát éljük. A sort Herriot nyitotta meg, aki rámutatott arra, hogy titokban és csendben megalakult az olasz—német—magyar hármasszövetség, majd ugyancsak a francia kormány kezdeményezésére lerántották a leplet a hirtenbergi fegyvercsempészésről, amelynek nyomán kiderül az is, hogy úgy Csehország, mint Franciaország rengeteg mennyiségű hadianyagot szállít a délkeleti államoknak. A hirtenbergi jegyzékváltás izgalmait a francia diplomácia hamarosan leszerelte Ugyan, de közben egyre hangosabban kacérkodik ez a diplomácia egy esetleges francia—orosz szerződés lehetőségének fantomjával. Ebben a lázas atmoszférában bombaként hat az az újabb leleplezés, amelyet ez alkalommal az olasz lapok, élükön a Giornale d'Italiával hoznak ki és amelyek arról számolnak be, hogy a kisántant államai között titkos katonai egyezmények vannak, amelyeknek éle Magyarország ellen irányul. Az olasz sajtó rámutat arra, hogy Jugoszlávia és Csehszlovákia még 1929. december elsején titkos katonai egyezményt kötött, amelyben e két állam kölcsönösen kijelenti, hogy még abban az esetben is, ha Magyarország egy jövendő konfliktus esetén semleges marad, Magyarországot meg kell szállani, mert Magyarország offenzív készsége nyilvánvaló. (A szerződés II. fejezetének c. pontja.) Ugyancsak a Giornale d Italia közli annak a francia—jugoszláv titkos szerződésnek lényegét, amely 1927. december 14-én kelt és amely meghagyja, hogy megfelelő tartalék csapatokat kreáljanak. Végül — csattanóként — rámutat az olasz sajtó arra is, hogy ugyancsak 1929. decemberében elhatározták még a kisántant államok, hogy abban az esetben, ha bármelyiküket Oroszország megtámadná, megszállják Magyarországot, még abban az esetben is, ha Magyarország semlegességi nyilatkozatot tesz Elképzelhető, hogy ezek a leleplezések végig egész Európában nagy konsternációt keltettek. Az olasz lapok azért jöttek most ennek a titkos katonai egyezménynek hírével, mert ezzel a leleplezéssel bizonyítani kívánták, hogy a kisántant új szerződésének is támadó éle van. A legnagyobb konsternációt ez a leleplezés természetesen Budapesten keltette, ahol — és általában nemzetközi jogászi körökben is — az a vélemény, hogy a kisántantnak ez a megállapodása a népszövetségi alapokmány tizenhatodik pontjának súlyos megsértését jelenti. Valamely államnak ahhoz, hogy egy másik állam területét megszállja, csak abban az esetben van joga, ha egy olyan hatalommal szemben, amely a Népszövetségnek nem tagja, a Népszövetség összességének konfliktusa támad. Ezenfelül csak abban az esetben szállhat meg egy állam egy másik államot, hogy ha ennek a megszállásnak jogosságát a Népszövetség elismeri. Diplomáciai körökben megértik ugyan a kisántánt rossz érzéseit, de nem tudják elismerni hogy e rossz érzések mellett joga lett volna a kisántántnak ilyen titkos szerződést kötni. A kisántánt — ez a vélemény — attól fél, hogy abban az esetben, ha Oroszország vele, vagy egyik tagállamával szemben katonai erővel fellépne, Magyarország még akkor is, ha semlegességét hangoztatja, hátbatámadná, hogy a kisántánt erejét csökkentse és biztonságát zavarja. Éppen ezért úgy határozott a kisántánt, hogy egy orosz támadás esetén nem reszket majd állandóan attól, hogy Magyarország mikor támad, hanem preventív okokból azonnal megszállja. Az olasz sajtó -t- ezt a híradást azonban nem szabad minden továbbiak nélkül elfogadni — azt állítja, hogy ezeket a részben 1927-ben, részben pedig 1929-ben kötött titkos katonai megállapodásokat a kisántáni új szerződésébe is bevette és ebben az új formulázásban ez a titkos katonai rendelkezés úgyszólana, hogy orosz támadás esetén Jugoszlávia és Csehország Magyarországot azonnal haditerületnek nyilvánítaná, az ország területét megszállónak és azonnal birtokukba vennék a postát, a vasutat és rádiót. A budapesti Reggel mai értesülése szerint a Giornale d Italia leleplező közlései teljesen hitelesnek látszanak. Mint fentebb jelentettük, Magyarországon e leleplezések nyomán hihetetlen izgalom támadt. A magyar parlamentben keddra, vagy legkésőbben szerdán ebben a kérdésben interpellálni fognak és az interpellációra azon-