Tóth Endréné (szerk.): Budapest Enciklopédia (Budapest, 1970)
A labdarúgók első sikerüket az 1941-42-es bajnokságban érték el, az első helyen végeztek, és még 3-szor nyertek bajnokságot. Az ötvenes években olyan vívók szerepeltek a Csepel színeiben, mint Gerevich Aladár, Berczelly Tibor, Maszlay Lajos és Zsabka Margit. Bp. Honvéd. A piros-fehérek az 1949-50-es bajnoki évben először, majd még 4 alkalommal nyerték meg a labdarúgó-bajnokságot. Emellett egyszer KK-győztes is lett a piros-fehér együttes. A Honvéd sportolói szinte valamennyi sportágban ott küzdenek a legjobbak között, válogatott játékosok és versenyzők hosszú sora bizonyítja az egyesület munkájának eredményességét. Újpesti Dózsa: A lila-fehérek - az Újpesti TE eredményeit is figyelembe véve - 10-szer végeztek a labdarúgó-bajnokság első helyén. A Dózsa sportköre ugyancsak valamennyi sportágban élénk és eredményes működést fejt ki. A fővárosi egyetemi klubok közül a nagy sportmúlttal rendelkező Műegyetemi Atlétikai és Football Club (1897) elsősorban a Műszaki, a Budapesti Egyetemi Atlétikai Club (1898) pedig az Eötvös Loránd Tudományegyetem hallgatói számára biztosítja a sportolás lehetőségeit. K. J. STAR FILMGYÁR A Star Filmgyár - a Corvin mellett - Budapest első nagy filmgyártó vállalata. 1917-ben épült a Pasaréti út és a Ditró utca sarkán. Ma is működik mint a MAFILM III-as számú telepe. A Star Filmgyár vezető rendezője Deésy Alfréd volt. A cég - amerikai mintára - állandó színészkollektívával dolgozott; a színészeket havi fizetéssel szerződtette több évre. Számos német és osztrák vendégrendező is működött itt 1918-ban, mint: Cornelius Hintner, Josef Stein, Emil Justiz. A filmgyár irodalmi vezetője Pakots József volt. N. I. SZABADSÁG-HÍD Régi nevén Vámház téri híd, majd Ferenc József-híd, a Vámház (ma Dimitrov) tér és a Gellért tér között, a KISKÖRUTat Budával köti össze. Helyét az 1872. évi általános városrendezési terv rögzítette. Két mederpilléren nyugvó háromnyílású híd, két konzol közé beakasztott tartóval, 1894-96 között épült. Tervezte az 1894. évi tervpályázat alapján, Feketeházy János elgondolása szerint Czekelius Aurél, az építészeti részt Nagy Virgil építész, műegyetemi tanár, akinek állásfoglalása e korai időben meglepő. 1895-ben a Mérnökegyleti Közlönyben írja a következőket: „A vasszerkezetű építmények részleteit eddig jobbára csak a szerkezeti szükségletnek megfelelően alakították, a művészi kiképzésre való tekintet nélkül, vagy pedig eltakarva a szerkezetet, öntöttvas, bádog- vagy kőburkolattal látták el, és a kőarchitektúrából merített formák Az Újépület, Coquereau vízfestménye 1793-1796 körül