Budapest, 1985. (23. évfolyam)
3. szám február - Somlyó Tóth Tibor: A Szabadság Csarnoka
SORSDÖNTŐ NAPOK A SZABADSÁG CSARNOKA Az egykori Úri utca 7. számú épület, az úgynevezett Libasinszky-féle palota már nem létezik, eltűnt a nagy kerek márványasztallal együtt, amelyen a 12 pont született. A Pilvax kávéház fogalommá vált a magyar történelemben nem építészeti különlegessége, hanem a benne rendszeresen találkozók szelleme miatt. Petőfi javaslatát, hogy nevezzék el a Szabadság Csarnokának vagy a Forradalom Csarnokának, a társak és a tulajdonos egyaránt elfogadták, s az előbbi változat került fel a nevezetes márciusi napokban a cégtábla fölé. A Nemzeti dalt, vagy ahogy inkább ismerjük, a „Talpra magyart", a közhiedelemmel ellentétben, nem a Nemzeti Múzeum lépcsőjén, hanem a Pilvax kávéházban szavalta el először a szabadsághős költő. A hagyomány szerint, amikor Petőfi elővette a Pilvaxban a Nemzeti dal kéziratát, Szikra Ferenc jurátus meglátta a költemény első sorát: „Rajta magyar, hí a haza!" — Barátom, szólt a költőhöz, előbb talpra kell állítani a magyart, aztán: rajta! Petőfi hallgatott a mozgósító szavak módosítójára, s nyomban megváltoztatta a kezdő sort, állítólag így kapta meg a vers mai formáját. Petőfi 1844 nyara óta, amikor Vahot Imre Pesti Divatlapjánál segédszerkesztői munkáját megkezdte, úgyszólván mindennapos vendég volt a kávéházban. Jókait is Petőfi vezette be a fiatal írók társaságába, ahol a „Közvélemény asztalánál" gyakorta megfordult Pákh Albert, Lisznyay Kálmán, Obernyik Károly, Dobsa Lajos, Bérczy Károly is. Vajda János 1847 óta — amikor Pestre került — szintén itt múlatta az időt, s részt vett az ifjak hazafias vitáiban. De megfordult itt Tompa Mihály is — s idejárt voltaképpen szinte az egész fiatal magyar irodalom, így vált a Pilvax egy új, történelmi korszak előkészítőjévé. Minthogy a kávéház a Pilvax névvel forrott össze, bizonyára nem érdektelen, ha néhány szót ejtünk arról a szerény kávésról, aki így bekerült a történelembe. Eddig mindössze annyit tudtunk róla, hogy Ausztriából származott, s házassága folytán telepedett le Magyarországon. Pillvax Károly (mindkét írásmód: Pillvax, illetve Pilvax ismeretes, ma inkább az utóbbit használjuk) 1841. március 31-én indult el Oberdöblingenből Pestre. Apja ott iskolamester és háztulajdonos volt. Pilvax neje, Griegl Teréz, a nevezetes pesti ötvös, Griegl János nővére, akit még ugyanebben az évben, Jánosnapkor jegyzett el. Egy 1842. május 19-én kelt s Pest város tanácsához intézett jelentés szerint akkor huszonkilenc éves, s mint kebelbeli adózó május 10-én kérte a Libasinszky-örökösök kávési jogának haszonbérbe vételét. Ebből a tanácsnoki jelentésből azt is megtudjuk, hogy Pilvax Károly hat éven át különböző vendégházakban pincérként dolgozott, mielőtt Magyarországon letelepedett volna, így az I. Ferenc nevét viselő gőzhajón három éven át vendéglősi minőségben, a 40-es évek elején pedig a belvárosi Kishíd utcában, a Vas Törzsökhöz címzett fogadóban „gyakorolta" a borkimérést. 1842. április 28-án a Helytartótanács hozzájárulásával kelt Privorszky Ferenc és Pilvax között az a szerződés, amely szerint az utóbbi 6 800 Ft-ért megvásárolta a Privorszky kávéház berendezését, mely összeget ezüst húszasokban kellett letennie. Ennek az aktának érdekességét az adja, hogy magyarul írták, akkor, amikor még alig lehet ilyet találni az ügyiratok csomóiban. A Fővárosi Levéltárban lévő törzskönyv 1844. január 10-i adatai szerint Pilvax Károly „kávési" jogbérlő pesti polgár, római katolikus, „feleséges" — 50 profont taksát fizetett a polgárjogért. Nevét 1848-ban Pest városának bizottsági tagjaként említik. 1849. június 19-én halt meg — végrendelet nélkül. A Szerecsen utcában emeletes házat „fiadzott" a Szabadság Csarnokának bérleménye — tíz lakás volt benne. Özvegye férjhez ment 1854. augusztus 28-án egy gróf Khewenhüiler-regementbéli kapitányhoz, aki az Új földesúr törvényei szerint kemény magyarrá vált. Jókai korántsem hitelesnek elfogadható visszaemlékezései szerint a kávéházi társaságból „kiemelkedik egy sajátságos alak", a dadogó Süker, a kreténnek látszó zseni, aki mérhetetlen memóriája segítségével képes volt az egyszer hallott művet évek múlva is pontosan felidézni. Petőfi A mágnásokhoz, ismertebb címén: „Dicsőséges nagyurak" versét is először a Pilvaxban olvasta fel. Csakhogy ez a vers annyira megdöbbentette barátait, tónusát annyira sértőnek és izgatónak találták, hogy arra kérték a költőt, ne tegye közzé ezt a versét, sőt, legjobb lesz, ha megsemmisíti azt. Petőfi hajlott a baráti tanácsra — s bár ez jelleme ismeretében alig hihető —, kéziratát a gyertya fölé tartva, barátai szeme láttára, elhamvasztotta. Csakhogy Sükei is hallotta a verset, az teljesen megmaradt fülében, és később papírra vetette. Állítólag így maradt fenn Petőfinek a Dicsőséges nagyurak című verse. A hajdani Pilvax kávéház az egykori Úri, majd Koronaherceg utca (ma Petőfi Sándor utca) 7. szám alatt állt. Az új Pilvax ugyanezen telek másik részén, a Pilvax közben van. Vajon új helyén, az új palotában él-e még a régi Pilvaxnak, a régi márciusnak az emléke, szelleme? SOMLYÓI TÓTH TIBOR Tüntetés a pesti városháza előtt 1848. március 15-én délután Vasvári Jókai Mór Irinyi János