Budapesti Hiradó, 1845. január-június (107-206. szám)
1845-05-16 / 182. szám
328 348,050 3,300,950 ***) 2,952,900 Ezenfelül kivitetett Magyarországból az örökös tartományokba tökéletes elkészítés végett 634,824 font áru (151,012 fttal kevesebb mint 1842 ben) többnyire drágakő, arany és ezüst 131,640 ft, vas és réz 70,233 frt, gyapot, selyem, gyapjú és bőrkelmék 355,643 forintosat. Az örökös tartományokból bevitettek Magyarországba többnyire vászonneműek 19,832 forint ára (13,279 forinttal kevesebb mint 1842ben). Bizonytalan eladásra kivitt Magyarország 254,616 ft ára (8,022 fttal kevesebb mint 1842) miből 183,180 ft gyártmányokért, pipák 10,000, közönséges vászon 14,083, fésűk 10,400, gyapjúáruk 30,140, lovak 43,300, ruhák 14,683 f, kalapok 2,986 ft, vargamunka 45,089 frt, szíjgyártómunka 1,515 frt ,sat. Ezen árukból esik Styriára 128,392 , Ausztriára 60,599, Morva és Sziléziára 52,814 forint, Galiczia 12,811 frt. Bizonytalan eladásra pedig behozattak, ’s a mennyire vissza nem vitettek, már a fentebbi számokba beszámitvák, 3,522,675 ft áru tárgyak (127,237 fttal kevesebb mint 1842ben) mellyek leginkább 993,000 forintnyi selyemkelmékben, 986,400.ift gyapot és 729,610 ft gyapjuárukból, és 104,525 ft drágakövekből állottak. A monopoln nmrth 1 • . • • . A monarchiának általános bevitele 111,420,858 Magyar- és Erdélyország külön k. Dalmatiné - Velenczei szabad kikötőé , öszves vámjövedelem 20,224,507 p.ft, nem mint a Pesti Hírlap hiszi 16,490,000 ft. Észrevételeink ezekre és több más lapokban megjelent észrevételekre egy jövő számban. V. J. *) Ezen summa felszökkenése rendkívüli, mert az 1838-i 11,319,931 eddig a legmagasabb szám volt. A buza-kivitel minden tartományba növekedett. Ausztria 1842ben csak 1,164,845 mázsát vitt be, 1843ban pedig 1,668,750; Felső-Auszria 1842ben semmit, 1843ban 336, Stájer és Illerország 1842ben 190,285 , 1843ban 471,007 ; a tengervidék 282 helyett 292, Morva és Szilézia 1,267 helyett 13,615; Galiczia 323 helyett 379; Lombardia 1842ben semmit, 1843ban 1,072 m.; Velencze 17,676 helyett 39,942, összesen 1,374,678 helyett 2,195,393 mázsát; hasonlóképen rozs 65,890 mázsa helyett 459,108 m.; tengeri 92,454 helyett 188,431 , árpa 114,474 helyett 298,635, zab 338,558 helyett 1,013,661, liszt 28,189 helyett 36,009 mázsa. **) Len 143,503, kender 34,800, kócz 3,304, gyapjú 339,360, nyers selyem 17,100 , sodrott 79,200, színezett tráma és organsin 102,000, varró és kötő 261,000 , selyem hulladék 4,200, munkafa 14,436, emberhaj 330, állatszőr 10,163 , serte 74,200, toll 5500, szarv 4,650, köröm, csont és csontliszt, belek 1,753, halcsont 13,300, korálgyöngy 1,460, széknád 638, rongy 17,568, fagygyú 6,908, viasz 1,230. ***) Zeneszerek 32,096 , ruhák 201,840 , gépek 28,733 , kocsik 41,279, hajók 37,432, fegyverek 21,432, agyag- és porczellánedények 219,972 (1842ben csak 198,655) kalapok 76,275 , vargamunkák 108,335 (1842ben csak 45,442) kertyrrs munka 190,400, asztalos munka 112,875, esztergályos munka 49,360, fésűk 39,625 , szekér kenőcs 42,5681 f ’sat. jocisték. B á c s b ó 1. Május 8. — F.h. 7. tisztválasztásunk vola, főkormányzónk jelszava , „béke ’s egyetértés“ igazolva van Bácsban. A rende s béke előzte meg a tisztválasztást, és május hó hetedik napja hozta meg a diszkoszorut. Huszonöt percz alatt az egész tisztikar legnagyobb renddel , mit alkotmányos szabadság méltán igényel, meg volt választva. Rendbontó, megyei municipiumot veszélyeztető izgatás, és lélekvásárlás nem szaggatta meg a birodalom kötelékeit, menyekkel öszvekapcsolvák sziveink, érzéseink, mert az érdekek a lehetőségig kielégítve, örömmosolylyal üdvözölték a Rendek főispánjokat a tisztválasztás előtt úgy, mint utána, ki mint varázs erővel biró bölcs kormányzó a kitörésekre törvényesen használni szokott tisztiügyészt ’s törvényes bizonyságot nélkülözve , a kölcsönös egyettértésben, ’s bizodalomban elegendő biztosítékot talált a rend fentartására. Nálunk a békes rend megelőzte a kormánynak intézkedését; mi nem féltjük törvényes állásunkat, alkotmányos jogainkat, míg mások pártdüh-szülle viszálkodásokba bonyolódva a kormánynak szabadságot, rendet, sőt a polgárok életét is biztosító intézkedéseit gyanúsítgatják, de magukon ezen abnormis helyzetben a kormánynak befolyása nélkül nem segíthetnek. A lisztválasztás felkiáltással ment véghez és következő annak eredménye . alispánok: 1 fő Knézy Antal,(2dik borsodi Latinovits Károly, főjegyző: Piukovits Ágoston. A Bt. közhajtásának engedve a melt. főispán, tsztb. főjegyző leve annak legszebb reményű fia Rudics János; aljegyzők: Karácsonyi Lipót, Ast Ferdinánd; tsztb. aljegyzők : Grosschmid Ferencz, Vermes Gábor, Latinovits György, II. Antunovits József, Vojnics Lukács, Sztikos István; pénztárnok: Mrázovits Jakab; főügyvéd: Pinkovits Mihály ; alügyvédek: Mukits János , Vargai István; tszdb. ügyvédek: Radicsits Jenő, Markovits László. Nem nemesekből: Sárcsevits Ambrus és Kovácsics Ágoston; levéltárnok: Móritz László; föadószedők: hadi Kovácsics Antal; házi Szalmási Miksa; föszámvevő: Thursky Ferencz.Felsőjáróban fösz. b.: Rudics Máté; alsz. biró : Milastin Károly;esküitek: Állaga Imre, Pál Antal; tszdb. Kuluntrich Ágoston. Középjárásban föszolgab.: Odry András; al. Fratzissevits Péter; esküitek: Mátyásovsky László; ifj.Partsetich Lajos; tisztib.: Putnik Béla. Állójárásban fősz. biró: Antunovits Pál; alsz. biró: Latihovics Olajok - Gabona - Italok, bor Szárnyas állat és vad - ökör, tehén Vágómarha birka sertés ’sat. a t. -Vonó marha Hamuzsir Gubacs - Vas és aczél - Réz ’s a t. nyersen gyapjú Nyersanyag - Gyártmányok -selyem - bőrök - toll más anyagok -és ( n. 1 gabona - más termesztm. Czukor Gabona és kerti term Égett szeszes italok Vágómarha -Vas - -Nyersanyag^ m£g _ ( gyapotfonal - Fonalak gyapotczérna • s másféle -Gyártmányok.' gyapotáruk len és kender gyapjú - selyem - bőr vas és aczél üvegáruk Más gyártmányok 1843ban 1842ben 883,845 700,950 - 14,304,158 *) 7,644,949 746,160 750,084 544,704 491,844 3,342,608 2,532,080 857,661 546,984 3,096,784 2,906,070 525,360 487,510 575,920 541,750 520,657 656,304 688,723 473,108 1,233,200 970,150 18,793,600 19,253,520 614,080 468,200 1,680,350 1,652,120 480,750 595,107 1,553,063 1,457,252 1,191,338 1,011,101 Magyar- és Erdélyország beviteli különbsége 504,260 416,588 176,854 503,438 578,330 685,698 366,410 814,732 812,589 648,025 790,008 683,446 557,345 350,700 1,137,203**) 1,185,028 1,605,720 1,287,320 630,080 541,920 677,262 598,966 17,211,800 15,550,800 3,754,390 3,668,494 6,674,730 5,907,850 2,378,000 2,160,600 711,090 618,640 1,775,862 1,709,263 505,252 498,901 1843 ban több 182,895 ,739,209 52,860 810,200 310,677 190,714 37,850 34,170 215,615 263,050 145,880 28,230 95,811 180,237 87,672 164,564 106,562 206,645 318,400 88,160 78,296 1.661,000 85,896 766,880 217,400 92,450 66,599 6,351 kevesebb 3,924 135,647 459,920 114,357 326,584 167,368 448,322 47,825 56,246,809 4,055,658 1,410,728 kivitele 104,113,955 46,685,887 6,069,474 oszvesen 215,534,813 102,932,696 10,125,132 1,410,728 oszvesen Éhez még az átmeneti kereskedés forgalma és Dalmatiának átmeneti kereskedése 330,003,369 71,679,251 1,613,170 Az általános kereskedésből eredményezett Magyarországéból - Dalmatáéból - Velenczei kikötőéből - Az öszves átmenetéből -lesz az öszves forgalom 16,472,676 forint vám 3,402,063 „ „ 249,140 „ „ 15,643 „ „ 84,985 „ 403,295,790 forint. Zsigmond; esküitek: Sorok Sándor; Eremits Lukács; Teleskai járásban fősz. biró:Vojnits Barnabás; asz. biró Káits Bálint; esküttek: Pocskai Zsigmond, Vojnits Márk. — Tiszai járásban fősz. biró: Vojnits Ferencz; alsz. biró : Zákó Péter; esküttek: Szalmási Ferencz, Sándor István; aj adószedők: Kanyó Alajos , Czintula Mihály ; Piukovits Dömén ; Vidákovits Dömén. Következik a táblabirák hosszú sora és az újonan alkotott törvények értelmében több nemnemes is táblabiróvá lön. Az oklevelesek is befolytak a választásba annyiban, hogy joguk volt a kijelöltek neveit kiáltani. P. M. főügyvédünk a tisztválasztás előtt a megye többsége által szentesített végzést illetőleg a diplomaticusok voksolási jogát megtámadta és ezt törvénytelennek állitván, őket kizáratni kérte, — de szava elhangzott, ’s pártolásra nem talált; elvben tehát megmaradt a diplomaticusok joga, de nálunk voksolni nem olly hamar fognak. Adjon az ég e hazában több illy tisztválasztást és akkor a béke és egyetértés ’s kitűrés áldásival biztosítva haladni fogunk. Mosonyból. M. -Óvár május 7én. Elnöklő első alispán ur a közgyűlésre számosan megjelent Rendeket üdvözölvén, e napnak emlékezetességére ébreszté figyelmüket; rövid előadással tolmácsolván egy részről azon sajnálkozást, melly eddigi főispán gr. Nádasdy Ferencz ur ő nagy mtgának e megyétöli elválásából; más részről azon közörömet, melly gr. Zichy Henrik ő mtgának e megye főispánjává lett kineveztetéséből származik. — A főispáni kinevezést közlő helyi.f. rendelet felolvasásánál az elnökileg említett öröm-érzelmek harsogó éljenben nyilatkozónak, ’s legforróbb óhajtást tüntetőnek ki tisztelt főispán ur ő magának minél előbbi beiktatása iránt intézkedni, mihez képpest első alispáni vezérlet alatt fényes küldöttség neveztetett a megye közörvendezésének kijelentése mellett ő magának — valamellyik jószágántisztelkedésre, hogy igy beiktatásának határnapját tőle megtudván, jelentését a junius 9-ei közgyűlésre beadja. Ezen kívül még kétrendbeli küldöttség neveztetett; egyike főispán ur ő magának beiktatása végett a megyébe jövetelekor, a megye határán ; másika pedig a megyeházának fogadtatására, ’s megtisztelésére. A beiktatási készületekre nézve — noha legfelsőbb rendelet által ömaga az ünnepélyes beiktatástól felmentetett; a megye rendei mindazáltal ő magához buzgó ragaszkodásuk ’s azon vonzalmuktól ösztönöztetve, mellyet e megyénél viselt hivatalaiban kitüntetett, becses, és minden jót nemcsak ígérő, hanem biztositó tulajdonságai által tett sajátjává, semmit sem mulasztanak el, mi az ünnepély díszének emelésére szolgálhat; ennélfogva a beiktatási szertartások tervezett választmány által kidolgoztatván , ehez képest a teendők 1 fő alispán urra bízattak. Rgy. Czáfolat Tolnából. Bár mennyire kívánatos is, hogy az országban fejledező szellemet a hírlapokban tisztán és el nem ferdített modorban szemlélhessük, ezen igazságos kívánat óhajtott siker nélkül maradand mindaddig, míg a levelezők annyi lelki erővel bírni nem fognak, hogy leltdolgokat rokon és ellenszenv nélkül valódilag rajzoljanak, ’s a történt dolgokat tetszésök szerint el ne fordítsák. Hogy pedig újságaink eddig ezen lényeges kellék mellőztével küldöztettek sokszor a közönségnek szét ’s ez által az igényelt bizalmat — ha érdemszerint nem vesztették is, bizonyosan csökkentették. Tanúságát látjuk a P. H. 544 sz. alatt közre bocsátott tolnai tudósításban. Hogy a tisztelt levelezőnek váratlan lehetett a szőnyegre hozott indítvány megtámadása, és nem mint közlő mondja ellenszegülése, abban nem kétkedünk ugyan; de hogy ezen állítást a megyére vonatkozólag általában kimondani lehetne, tagadjuk, mert ennek többsége, melly előtt az indítványnak felhozatandása titok nem volt, igen átlátta és erősen meg volt győződve, hogy az indítvány bukni fog. Mondja továbbá a tiszt, levelező. Az ügyet nem mindenki nézte ugyanazon szemponból, — honnét azt felfogni kellett volna; — az indítvány párt kérdésévé vált — ingerültség terére vezettetett, hol mindenről szó volt inkább mint a dologról magáról. — Már ha a liszt levelező hiszi, hogy csak ő és elvbaráti nyújthatnak Tolnamegye többségének irányt, mellyhez képest a szőnyegre kerülő dolgokat felfogni és intéznie kelljen, ám örüljön magában; de ne vegye rész néven, ha mi e magasztos elbizottságában osztozni nem tudunk, és tovább is min szemeinkkel látni, minbelátásunk ’s meggyőződésünk szerint minden előforduló állapotokra nézve ítélni óhajtunk ,hogy az indítvány pártkérdéssé alakult volna, ez szinte nem áll; annyit azonban lélekismeretesen állíthatunk, hogy ha csakugyan azzá fajult volna, nem másnak mint a levelező vélemény-rokoninak köszönhetjük vala. Azon további állítását, hogy mindenről szó volt inkább mint a dologról magáról ellenkezésben látjuk azon későbbi kitételével, mellynélfogva az ellenvéleménynek részérül alakult több számú felszólamlók által az ügy kimenetelét veszélyeztetettnek hirdeti. Ugyan honnét jöhetett a veszély ezen indítvány megbukására nézve, — ha mi a dologról magáról mit sem szóltunk? mondja továbbá : „Zaj és lárma egyaránt szerepeltek“ ez már igaz, de kik voltak a szerepelők? kik hősködtek markaikkal az asztalon? kik támadták meg illetlenül majd az egyik majd a másik alispánokat? kik gúnyolták Baranya- és Árvamegyéket? kik vezetgették kabátjaiknál fogva és elötették beszédre szónokaikat, hátulról egész az elnöki székig? továbbá kik kisebbítettek több kir. hivatalnokot és tettek pelengérre minden adatos meggyőző ok nélkül? és végre kik sürgették és ugyancsak előtették is tűzzel vassal a szavazást? erről a közlő hallgat. De mi kizárjuk, hogy azok voltak, kik az ingók ellen felszólamló többségnek soha sem engednek, és ha már szóval is okokkal többé nem győzhetnek, készek ököllel is kapacitálni ezen urakat a le-