Budapesti Hiradó, 1845. január-június (107-206. szám)

1845-05-16 / 182. szám

Péntek 182. Május 16. 1845.­­ BUDAPESTI HÍRADÓ. Előfizethetni helyben a kiadóhivatalban, gránátos a­utozat Claudy-házban 4 mi­ nik szám alatt, és minden császári királyi postahivatalnál. — Az ausztriai birodalomba s külföldre menendő példányok, csak a bécsi császári posta­hivatalnál rendeltethetnek meg. ■ z*n lapok minden héten négyszer, u. m­. kedden, csütör­tökön, pont, és vasárn.jelennek meg. Előfizetési ár félévre Buda­pesten házhoz-hordással 5 ft., borítékban 0 ft., postán bo­rítékban* 6 ft. ez. p. A hirdetmé­nyek minden apróbetűs hasáb­­joraér­t 5 (öt) ez. kr. fizettetik. m aci'tarobskA u ks*»ki/v. Ő cs. ap. kir. Fölsége gróf N­á­d­a­s­d­y paulai Ferencz váczi megyés püspököt kalocsai érsekké méltóztatott legkegyelm. kinevezni. Ő cs.ap. kir. Fölsége b. Mi­s­ke Imrét magy.udv cancellariai tsztb* fogalmazót ugyan ezen kormányhivatalnál tsztb. udv. titoknokká , úgy szinte hevesi főesperessé Di­nk­ay Pált az egri érseki Lyceumban sta­­tistika és bányatörvény tanítóját méltóztatott legkegyelm. kinevezni. ő cs. ap. kir. Felsége V­e­i­s­z Károly budai kir. kamrai főfizetőhi­­vatali számozót saját kérelmére nyugalomba helyezni legkegyelm. méltóztatott. Szerkesztőségünknél a szepesmegyei szírkölködök részére kö­vetkező újabb emberbaráti segélyezések folytak be pengőben: mgs. özv. báró Krayné 10 frt. B. Kray Amalia 3 frt. Marich Francziska sz. b. Kray 5 ft. Tészen ezen legújabb adakozási öszveg 18 forin­tot pengőben. (A 177dik számunkban kitett 183 frt. 30 krt. és a 179dik sz.­beli 23 frt. 50 krt. v öszvesen 207 frt. 20 krt pen­gőben, mint kezünknél volt adakozási öszveget már rendeltetése helyére küldöttük.) — Begyült szerkesztőhivatalunknál Szepes ré­szére mostanig 1248 frt. 52 kr. p. p. és 1 arany. — elküldetett 1230 frt. 52 kr. és 1 arany. — Maradt tehát kezünknél a fentebb kitett 19 p. frt. TUDOMÁNYOS VILÁG. Magyar academia. .. (Ülések január elejétől ápril végéig.) — Több ér­dekes előadás hallgatói voltunk a kisgyülésekben. Bitnicz Lajos jól dolgozott emlékbeszéde Vass László tiszt, tag felett nyitotta meg a sort. Különös figyelemre voltak méltók V­á­­sárhelyi Pál értekezései a vasutakról, ’s egy dunatiszai csatorna mimódon kivihetéséről, melly alkalommal némelly uj műtani eszközök leírását vettük. Kállay Ferencz Hor­­vát István combinatióit vizsgálta a szlavinokról. Az uj tagok közöl Korponay János hadtudomány-szaki lev. tag kö­szöntött be egy valóban jeles értekezéssel, mellyben érde­kesen fejtegette a földirati ismeretek viszonyait a hadtudo­mányhoz. J­e­r­n­e­y Jánostól Bákóban, Moldvában kelt több rendbeli érdekes tudósítás olvastatott, mellyekből bő isme­retet szerezhettünk a csángó magyarok jelen szomorú állapo­tairól. Hihetetlen az, mennyire felejtkeznek meg az olasz missionariusok, kik a gazdagon jövedelmező magyar fárak­­ban ülnek, apostoli hivatásukról, milly zsarlásokkal merítik ki e százados nyomatáshoz szokott, szorgalmas nép hossza­­tűrését, melly évenkint ki-kitér e mostoha anya családjából, ’s vallása változtatásával nyelvét ’s dicséretes erkölcseit is veszti. Meggyőződtünk Jerney úr régibb tudósitásiból, mi­szerint Moldva jelen népességének legalább fele magyar ere­detű; a tudósitó jelen számukat 60 ezerre gondolja tehetni, melly alkalommal a titoknok megjegyzette, hogy Vaillant, egy a moldvánok közt sokáig élt ’s nekik kedvező franczia író, legújabb munkájában (La Romanie, ou Histoire, langue, littérature, ortographie, stalistique des peuples de la langue d’Or, Ardialiens, Vallaques et moldaves, résumés sous le nom de Romans. Paris, 1845), száz­ezerre teszi a moldvai magyarok számát, kiknek saját nyelvjárását romlott székely nyelvnek (in jargon sicule) tekinti. Figyelemre méltó számi figyelemre méltó, akár azok nézetére emlékezünk, kik a csángókat székely kivándorlottaknak tartják, akár jelen sanyarú sorsukat tekintjük. Marienburg mintegy 150 ezerre teszi az erdélyi székelység számát, e summát egyébiránt ki­csinynek mondván. Tegyük hogy 200 ezer, hihető-e, hogy sporadicus, vagy bár koronkint csoportos kivándorlások olly arányra vergődjenek, melly szerint az anyanép csak duplu­mát mutassa a kiköltözötteknek? De miért e népvándorlás­nak, ha történt, sem históriában, sem hagyományban semmi nyoma ? ’S másfelül honnan e tömérdek magyar eredetű helynév Moldvában, mik a magyarságnak e tartományban nagy régisé­gét mutatják ? honnan a sok magyar személynév, e sok magyar szó a moldván nyelvben,mik sok százados együttélést, sőt a magyarnak egykori uralkodását mutatják. Sőt honnan a csán­gók közt ez ősbirtokok, miket csak az uj mostoha idők voltak képesek meggyéríteni? Sőt ezek a csángó népet a moldvaföld eredeti birtokosainak bizonyítják. Honnan e különbsége a csán­gó ’s a székely nyelvjárásnak? sőt miért nézi maiglan is a moldvai székely és csángó egymást valóságos különtörzsek­­nek? És vájjon hová lettek e földnek, a régi Cumaniának, kun lakói, kiket nagy Lajos is térítgetett, és kik saját püs­pökeik alatt éldegéltek a kath. anyaszentegyház kebelében? Moly förgeteg fújta el őket, és mikor, e tartomány földe szí­néről, s mint lehet, hogy a kún elemnek — mellyet a csán­gók székelyitői tatárfajnak tartanak — semmi nyoma a helyek, személyek neveiben, ’s a moldvai oláh nyelvben? Nem, a csángó kérdés felvilágosittatása által a kún kérdés is meg van oldva : egy régi magyar törzsöknek, a kún tör­zseknek maradéka az, melly a székely havasokon túl a Fe­kete-tenger partjáig elnyúló földeket lakta még ezelőtt nyolcz­­van évvel, ’s melly sanyarú sáfársága alatt egy idegen nem­zet barátiatlan küldötteinek ekép fogy és enyészik! Milly sors várja őket ezentúl, fájdalom, nagyon is bizonyos, ha rend­kívüli erőködések nem mentik meg félezredes vallásukat. Egyfelül a beszuálló olasz, ki dühöng hogy a féreg vergődni mer taposó lábai alatt, ’s e megfoghatlan vakságában saját jövendőjét ássa alá, másfelül egy idegen kormány, melly örül, ha e nép a maga pásztorai által tulajdon aklaiból ki­űzve, a más akol híveit szaporítja, nyelv és vallás szerint. — Egyébiránt Jerney ur, épen egyévi távollét után ápr. 28. lépett be ismét az academia teremébe, hol örvendő társai által éljenekkel fogadtatott. — Nem kisebb örömmel vette az academia a titoknok legujabb közlését Reguly Antal fe­löl. E szerint a hősi elszántságu, kitűrő, derék férfi, másfél évi távollét után, ápril közepén váratott vissza Sz.-Pétervá­­rába, miután utazását, me­lynek főczélja volt a vogul és osztják népeket a magok vegyületien fészkeikben fölkeresni, ’s nyelveikkel ’s egész népi egyediségükkel megismerkedni, annyi nélkülözések, sőt veszedelmek közt is, szerencsésen befejezte. A czél eléretett, régibb tudósításokból tudjuk, mit tett Reguly a Vogulok közt; most megtudtuk, hogy az osztyák nyelvet is magáévá tette, e nép dalait egybegyüjtötte, ’s az osztyákok legészakibb szakadékait, az Ural azon magas északi részein, me­­­lyek­et európai ember még nem látott, a köztudomás körébe bevonta. ’S ekép a nagy munka két stádiumán túl van Reguly, túl a készület ’s az út stádiumain, még egy van hátra, melly a kettőnek gyü­mölcseit megérlelendi, ’s ez e hoszas tanulmányok , tapasz­talások és vizsgálatok által nyert ismeretek tudományos fel­dolgozása. Nemzetünk nem fogja őt e harmadik stádiumban elhagyni, ’s Pétervárban, melly azon egy város, hol illy munkát véghez hajtani lehet, még egy ideig fentartandja és ápolandja. — Egyéb tárgyak közöl még a következőket kí­vánjuk röviden megérinteni. A „közhasznú tudományos kézikönyvek“ ügye ismét küldöttségi tanácskozások tár­gya lett, ’s végre is csak kiadó nem­ akadta miatt fog elmúlni. Czuczor Gergely elfogadta a Magyar Szótár szerkesztősé­gét,’s annak megkezdése végett májusban Pestre is váratik*). •) Május­ban csakugyan meg is érkezett. — S­­­e r­k. A Táj szó­tár második része kéziratát is láttuk , az tete­mes kötetet teszen. A szerkesztést Vörösmarty és Bugát urak viendik. — Az ajándékok közt öt eredeti levelet láttunk, az utolsó magyar forradalom idejéből, Bercsényi, Károlyi, Rá­­kóczy F.’s Fejérvárytól, 4­709—1 Öböl, küldve aradi ügy­véd Oláh Gábor ur által. Mennyi históriai emlék mentethet­nék meg a tudománynak, ha kiki azt, mi illyesféle nála van, ’s mi külön magában egy kis ritkaság ’s egyéb semmi, olly köz helyit tenné le, miilyen péld.­a m. tudós társaság kéz­irattára, hol az a többi rokontárgyakkal együtt rendezve őriztetik, bármikor használhatóig.— Örvendetes hirt köz­lünk, ugy hiszszük, a hazai irodalom barátival, midőn je­lentjük, hogy a Marczibányi család az academiát kérte, vál­lalná magára a néhai Marczibányi István titk. tanácsos iro­dalmi alapítványa tudományos kezelését, mit ez azon esetre, ha ns Pest vármegye, melly ezen átalakítási időszakban annyi más, politikai tárgyakkal el van foglalva, annak vi­telétől elállana. Az alapító végintézete szerint évenkint egy pályamunkának kell vala koronáztatnia,­­s a legjobb magyar könyvnek 400 volltal jutalmaztatnia. E jutalmazások har­­mincz év alatt kétszer történtek, 1821ben és 1834ben; a pályamunkák 8 év óta vannak vizsgálat alatt, az évi mun­kajutalmazás 1827 ’s igy 18 év óta függőben. Ha is Pest­megye ez alapítvány gondját letenné, ’s az academiára hagy­ná szállani, a Marczibányi-jutalmak is évenkint osztat­nának ki az academia egyéb jutalmaival együtt, miáltal e jutalomintézet úgy­szólván újra feléledne. — Említenünk kell még, hogy jó részét a négyhavi üléseknek az academiai re­formtárgy foglalta el, melly be lévén fejezve, kézirat helyett ki fog nyomatni, ’s valamennyi tagokkal közöltetni, hogy a tárgy végső meghányása alkalmával az idén leendő XVII. nagygyűlésen kiki elkészülve szólhasson hozzá. E szerint nekünk is lesz módunk véleményünket a kisgyűlési munká­latról előterjeszteni. (Magyar- és Erdélyország kereskedése 1843ban az ausztriai örökös tartományokkal.) Ezen évi forgalom az 1842-it több mint 12 milliónyi értékkel haladta meg, jelesen a kivitelt majd 10 millióval, mint a következő táblából láthatni, mellyeket ezúttal észrevétel nélkül közzé teszünk: *) Ezen summa leginkább a gabonakivitel által 464,538 forinttal, és a marhakivitel által 70,945 forinttal növekedett vámtól eredményezett. Ausztria (alsó felső): Általános ki- é s bevitel a vámjövedelemmel. Értéke Vámj a ki­­a bevitelnek a ki­­- 37,224,879 ft 31,193,795 ft 1,655,324 fz­ö v e d e l e­m a beviteltől. 738,600 for Morva ’s Szilézia -­--- 10,381,637 „ 8,181,269 „ 164,319 „ 197,545 r Styria, Illyrország­--- 4,781,081 „ 2,787,179 „ 326,016 „ 60,715 , Galiczia­--- 2,553,768 „ 3,965,649 „ 104,019 „ 99,422 , Velencze­_ -866,500 „ 63,510 „ 25,953 „ 1,894 r Tengervidék­--67,575 „ 318,927 „ 3,570 „ 973 T Lombardia -­--277,683 „ 9,163 „ 7,688 „ 158 q Csehország -­--78,236 „ 158,818 „ 7,979 „ 3,925 _ Tyrol­--15,450 „ 7,577 „ 637 „ 409 r öszszesen— -56,246,809 „ 46,685,887 „ 2,297,688 „ 1,104,375 1842ben:­-46,917,075 „ 43,172,103 „ 1,670,850 „ 1,061,983» növekedő különbség:­-9,329,734 ft 3,513,784 ft 626,838 ft *) 42,392 forint Az árukra nézve ezen rovatok így állnak: a) Mezőgazdasági termesztmények: Gyarmati czikkek -­-98,462 ft 504,260 ft — ft .—. forint Déli és más gyümölcs -­-240,493 „ 51,296 „ 23,635 „ 2,908 Dohány -­-1,591,240 „ 46— ft Olajok -­-883,845 „ 9,075 „ 46,063 351 Gabona és kerti term.­-14,383,158 „ 695,184 „ 992,158 „ 22,257 Italok -­-804,883 „ 420,208 ‡ 264,946­­32,527 Halak és más vizi állatok­-56,960 „ 12,115 „ 2,810 „ 601 Szárny, állatok és vadak­-544,704 „ 3,396 32,745 „ 189 Vágómarha -­-7,622,313 „ 812,589 „ 657,701 „ 16,612 Állati czikkek emésztésre­~ 475,128 „ 78,893 34,465 2,712 Vonómarha -­-525,360 „ 313,980 „ 16,989­­ 5,449 Tűzi- és építőanyag­-348,113 „ 415,334 8,522 „ 11,224 fi Más termékek -­-87,247 „ 237,709 „ 723 „ 320( összesen:­-27,662,906 „ 3,554,039 „ 2,080,803 „ 95,150 fi b) Ipartárgyak és félgyártmány­o­k: Gyógy- és illatszerek -­-200,521 „ 170,076 „ 3,661 n 6,396 Vegytani termesztmények-896,384 „ 377,086 „ 12,062 „ 19,769 Konyhasó -­­ -­-9,568 57,750 „ fi— Festőszerek «- --42,859 n 243,461 „ 782 „ 7,958 Gyanták -_ -1,035 „ 79,635 „0 „ 1,804 Gubacs és más timárszerek­-525,467 „ 43,667 „ 4,776 „ 342 Ásványok és földek --25,50* „ 34,249 „ 416 „ 1,386 Drágakövek és nemes érczek (nyersen)-399,740 23,062 „ 186 „ 185 Nemtelen érczek (nyersen és félgyárt.)~ 2,026,991 „ 994,556 „ 23,279 „ 20,442 Nyers­anyag (gyapjú, sely.) -­-23,121,843 „ 1,694,548 „ 110,771 „ 10,575 Fonalak -­-111,881 „ 2,913,062 „ 210 „ 62,178n öszszesen­-27,361,793 ‡ 6,631,152 „ 156,157 „ 131,035 c) Kész gyártmányok: Gyártmányok -— 1,191,338 „ 36,312,074 „ 59,239 „ 871,201 Irodalmi és művészeti tárgyak­-30,772 „ 188,622 „ 1,4­89 „ 6,989n öszszesen­-1,222,110 „ 36,500,696 „ 60,728 „ 878,190n Fősumma - - 56,246,809 „ 46,685,887 „ 2,297,688 „ 1,104,375 „ Az 1843dik és 1842dik közti különbség olly tetemes, hogy annak részletes kimutatása kereskedésünk emelésére nézve igen érdekes, és azért közlendőnek véltük. Magyar- és Erdélyország kivitele 1843ban. 1842ben 1843ban több kevesebb Dohány ------- 1,591,240 1,295,580 295,660 — TARTALOM. Magyarország és Erd­él­y. Kineve­zések. Nyugalmazás. Újabb adakozás a szepesmegyei szűkölködik részére. Tudományos világ. (Magyar academia. Ülések január elejétől ápril végéig.) Magyar és Erdélyország kereskedése 1841 ban az ausz­triai örökös tartományokkal. Megyék: Tisztválasztó közgyűlés Bács­­ban, az u.­tiszti kar. Közgyűlés Mosonyban. Czáfolat Tolnából. Hír­lapi szemle. K­ül­föld. Francziaország. (Jezsuiták feletti vita a kö­vetkamarában.) Elegy. Hivatalos és magán­hirdetések. Loteriákban húzott számok. Gabonár. Statuspapirok árkelete. Duna­szállás.

Next