Budapesti Hiradó, 1845. július-december (207-310. szám)
1845-07-22 / 219. szám
50 ják hogy ő azörvényes ösvényen nem mást, mint a haza javát, virágzását ’s e megye díszét ’s belboldogságát fogja velők együtt munkálni; mert tudja, hogy ő most már velők egy, az ő örömük az ő öröme, ’s az ő aggodalmuk ’s fájdalmuk az övé is; tiszta kebellel ’s férfias elhatározottsággal jött e most e megyébe, hol ő nem lehet idegen; — hisz a megyének egy nagy fia, a hazának egy nagy polgára e megyében , e megyei kk. és rrk barátságában nevelte őt — Festetics György —’sat. Igen jeles és férfias hangon ’s bátor tekintettel olvasott beszédét gyakori hangos éljenzés szakaszta meg, noha voltak, kik a tetszés nyilvánításait nemtelen kárörömmel gátolni igyekeztek. Beszédére a megye határozatának értelmében senki sem válaszolt, annál kevésbbé üdvözlötte őt valaki. A főisp. helyettes beszéde végeztével felkelt Cs. L. ’s körülbelül igy szólt :Illy jelenetek a honban, és nálunk is máskor és más körülmények között ünnepélylyel és örömmel szoktak kisértetni; most azonban ő örülni nem tud, mert ezen jelenet kétszeresen sajgóvá teszi a sebet, mellyet a kormány bizodalmát nem érdemlő uj rendszerénél fogva szeretett derék főispánjok elmellőzésével e megye érdein ejtett, örömmel üdvözölte ő és az egész hon az 1840iki országgyűlés végén bizodalmát mutató lépését; de reményében megcsalatott, ’s igy a bizodalom a nemzetben elenyészett*). Nem kiván azonban ezen uj rendszerről most bővebben szólani; majd ha a körülmények kívánni fogják, tudja, hogy e megye valamint ezen század első negyedében volt vészteljes napokban, úgy most is meg fogja mutatni, hogy a megyék törvényes hatóságát és hazánk alkotmányos állását férfias szilárdsággal védeni fogja.**) — Ezután tüszint következett a gyűlési tárgyak szokott fölvétele, amikor is Deák a részek tettleges visszacsatolása iránt indítványozta: ő felségét megkérni és a többi megyéket is fölszólítani. Beszéde alapos és könnyen folyó, fő momentuma a törvények be nem töltéséből eredő azok iránti tiszteletlenség, mint leggyúlékonyabb anyaga a bizodalmatlanságnak, rendetlenségnek és szabadosságnak — veszélyesebb jelen körülményben azért, mert a kormány, melly elegendő hatalommal bir, nem teljesíti a törvényt, annyira, hogy ezen tárgybeli törv. eljárás is 1844. octoberben midőn Kelemen itélőmester a tudva lévő pörök végrehajtására kiment, gúny tárgyává lett, mint az az akkori erdélyi hírlapokból tudva van. ***) Indítványa elfogadtatott — sőt volt, ki a kormánynak bizodalmatlanságot kívánt szavaztatni, de ezt Deák ellenzette; megemlítvén, hogy a múlt országgyűlésnek illy lépését is alaptalannak és nem sikerültnek tartja. Aztán mégrnémelly érdektelenebb ügyek intézése után szétoszlottunk. Érthető a logikai következetességnek bérmúlt túlábrándozáse a cynismusig, de az nem, hogy miként lehet egy tiszteletreméltó honpolgár ’s iratában loyál módon föllépett főtisztviselő ellenében, nem mondom a lovagias viszonyról , de a társadalmi hiedelemről is megfeledkezni? Szerencsére csak kevesek ennek okai, a közönségre csak rá van zsarnokolva az illedelmetlenség ezen viszketege, és sokaktól értettem, hogy nem helyeslik. De sajnos — mert azért mégis tűrik! — Máramarosból. Sziget, jul. 14. A mai napra tisztujitási közgyűlés lévén kitűzve, az olly rend és csendben, minőt a dissensiónak tizenkét éves periódusában nélkülözni kénytelenittelénk, véghez is ment. Eredménye következő. Alispánok: 1 f. Pogány Károly, kik Mihályi Gábor. Törv. sz. tábla bírák: Móricz Péter, Iíovási Mihály, Tóth János, Csatári József. Ügyészek, fő: Fábián János, Szöllösy Balázs; al: Iíovási Gábor, Héder János. Főjegyző: Váradi Ádám. Főpénztárnokok: Szaplonczay Pál, Móricz Antal. Felső járásban fősz.biró: Szaplonczay József; alsz.biró: Mihálka László, Szaplonczay Sándor. Rendőr: Mihályi György. Esküitek: Balázs Lajos, Rednik Mihály, Mánn Péter. Kaszói járásb. fősz.biró: Jurka János; alsz.biró: Jura György. Rendőr: Petrovay József. Esküitek: Vincz János, Sárkány Mih. Szigethi jár. fősz.biró: Selevér Elek, alsz.biró: Vlád László. Rendőr: Hatfaludi Sándor. Esküitek: Szaplonczay Gábor, Vincz György, Váradi Károly, Reviczky Kár. Alsó járásb. fősz. b.: Asztalos Pál; alsz.b.: Kovásy Kár., Tomka Pál. Rendőr: Nyegre László. Esküitek: Benkő Ferencz , Szilágyi Gy. Kovási Sánd. A Verhovinai járásban fősz.b.: Török Károly, alsz.biró: Móricz Samu. Rendőr: Réthy László. Esküitek: Selevér Pál, Czébel Mih. Alpénztárnokok a felső és kaszói járásb.: Gyenge *) Van a magyar politikusoknak egy osztálya, melly sem 1840b. sem 1845ben, sem 1850ben sem 1860ban nem lesz birodalommal — ’s ezekre nézve 1840ben csak ott állott a dolog, a hol áll 1845ben. Szerencsére nélkülük is megtörténik, mit a diák „mundus se expedit“-nek nevez. E felett tudja mindenki, hogy ezen urak szeretnek ugyan úgy szerepelni, mintha ők a nemzet érzelmeit, a nemzet kívánatait tolmácsolnák minden szavukkal, melly szájukon kijön. Közelebbi vizsgálat mellett azonban csak az jön ki, hogy az illyenek nem tolmácsolnak semmit, mint önmagok elégületlen és szőrszálhasogató szellemét. — Szerk. ) Adja Isten , hogy a belülről és alulról jövő elfajulás ellen védje , mert mindenek oda mutatnak, hogy a felülről jövő nyomás ellen védeni nem lesz semmi alkalom. — Szerk. ) Azon elcamarkodott 1836ki törvényt végre kell az igaz hajtani, és így ezt sürgetni épen nem árt, azonban megjegyzendő, hogy az valóban nem kis feladás, mert nehéz a 19i. században és béke idején egy olly törvényt végrehajtani, melly egy országrészt anélkül, hogy akár ezt, akár Erdélyt mégis kérdezte volna, csatolt vissza, hoszu elszakadás után, minden előkészület nélkül, papiroson Magyarországhoz. Az illyen törvényt egy kicsit nehezebb végrehajtani, mint p. o. az úrbéri telken lakó nemesek adóztatásáról szólót, mellyel a t. megyék közöl nem mind hajtanak végre, noha kezükben a hatalom. Ezt csak mellékesen hozzuk elő, kétséget nem szenvedhetvén, hogy a részek iránti törvény végrehajtandó, ami semmi esetre sem könnyű dolog, de a kormánynak minden esetre kötelessége. — Szerk. László; a szigetiben: Cziple Ján. Alsó és verehovinaiban : Horváth Kár. Számvevők: Tar Gáspár, Kürthy Sándor. Az aljegyzők és csendbiztosok kinevezése a holnapi napra halasztatott. A tisztválasztás kezdődött reggeli 8 órakor, és 12 órakor bevégeztetett. Illy soká csak azért tartott, mert az egyik főtiszti ügyészi hivat, betöltése iránt a vélemény megoszlott. A választás előzményeit ’s okát illy csendes kifejlődésének később közlendem. Strassóbul. Lugos, jul. 4. (Folytatásul a B. P. H. 212d. számához.) A májusi időköz, munka napjai valának, sürgőit forgott nagy és kicsiny, éltes és ifjú, mert hiszen mindenki örült, és örömének nagyságát nem akarta csak keblébe zárni, külső jelekkel is kívánta azt kimutatni. Bandérium szerkesztetett, kivilágítás terveztetett, fáklyás menetek és tánczvigalmak rendeztettek, diadalívek emeltettek , zenészek hozattak, versek és föliratok készíttettek; a megyeileg és nemmegyeileg választott szónokok tanultak ’sat.sat. és az eredményt, beiktatási ünnepélyünk leiratát, volt már alkalmunk e lapok hasábjain olvashatni. — Mindnyájan óhajtjuk, tekintse főkormányzónk azt, a mit tevénk ’s minél többet lenni hatalmunkban ’s tehetségünkben nem is volt, szeretetünk, tiszteletünk ’s őszinte ragaszkodásunk zálogául; mi őt az alkotmány emberének tartjuk, azért iránta tántorithatlan bizodalommal viseltetünk, és őszinte kebellel ’s lelkesedéssel kiáltjuk minden alkalommal az „éljen“eket. — A folytatott közgyűlésen többnyire magán ügyek tárgyaltattak; ezek közben felolvastatott as Békés megyének a követjelentés közlésére fölhívó levele, minek folytában mi követeinknek szóval mondott, de írásban is benyújtott végjelentéseket küldöttük el csak. — A tisztelgések, az öröm, fáradalmaink és a közelgő tisztújításra intézett feszült figyelem egyaránt kívánatossá tevék azt, hogy a gyűlés befejeztessék; a kevésbbé érdekes és nem sürgetős tárgyak tehát félretétettek, de nem lehetett félretenni két folyamodványt a nélkül, hogy érdekeket sértsünk; fölolvastuk tehát és tárgyaltuk azokat: ezek egyikében Manziarli Szilárd dusnyesti közbirtokos magát adófizetésre kötelezi, a fizetendő öszletet 25 pftban határozván meg maga, ollyképen, hogy az, nem figyelve a házi- és hadiadó növekedésére vagy csökkenésére, mindig ugyanaz maradjon, egyébiránt fentartja magának a jogot, miszerint a lekötött pénzmennyiséget itteni birtoka terjedése vagy fogyása esetében növelhesse, vagy alább szállíthassa; és erre végzésileg kimondatott, hogy miután a nyilatkozathoz kötött feltétel, és a fentartott jog a közadó természetével heterogén elemek, azt ajánlott közadónak nem tekintjük, egyébiránt mint az adózó osztály fölsegélésére tett ajándékot szívesen fogadjuk. A másik folyamodványban ismét Jankovics Demeter hódolva a korszellemnek kinyilatkoztatja, hogy adózni akar , és mivel annak kiszámítására, hogy mennyi esnék reá, ha mindenki adóznék, adatok hiányzanak, azt maga 10 forintra határozza; kijelenti ezúttal, hogy jövedelmeit kutatás alá nem bocsátja. Végzésünk úgy szól, és hogy mivel Jankovics Demeter úrnak saját birtoka nincs, ’s netaláni nemfizetés esetében nála a kielégítési alap hiányzanék, ’s ennélfogva az ajánlat közadói biztos alap nélkül szűkölködnék, ugyanazt közadónak nem tekinthetjük, egyébiránt mint ajándékot méltánylattal fogadjuk. Magánkörökben isez utóbbinak nyilatkozata az előttünk ismeretes körülményeknél fogva sok elmés, és nem elmés megjegyzésre adott alkalmat, de itt azokkal nem untatok; a „Pester Zeitung“ szólott ez ügyről bővebben. — Gyűlésünk föloszlatása után komolyan kezdünk gondolkozni a tisztújításról; tanácskozmányok voltak napirenden; a fehérszalagosok kitűnő többséget képviseltek , a nem fehér szalagosok, kik ama körülményt szintúgy, vagy talán jobban is tudták, mint bárki más , nevetséges színben akarták amazok működéseit előtüntetni, azt harsogtatván szüntelenül, hogy nincs ellenpárt. Ha pártok létezését csak külső jelekből lehetne megítélni, vagy következtetni , úgy nem lehetne állításukat tagadnunk; de viszont ők sem tagadhatják azt, hogy a fehér szalagosokkal nem egy czélra működtek; nem tagadhatják, hogy ha alispánságra nem is, de más hivatalokra jelölteket tűztek ki; nem tagadhatják tehát és ne tagadják el létezésöket. — Magáról a tisztválasztásról nem írhatok sokat; a fehér szalagosok utolsó nagy tanácskozmányukban is egyénből álló bizottmányt választottak , ezt a tisztújítás vezetésére csaknem határtalan hatalommal ruházták föl, és a tisztujitás, mellynek eredménye már közöltetett, pár óra alatt be jön fejezve. A volt tisztikarból csak egyetlen egy egyén maradt ki. — Mint minden tisztujitásnál, vannak itt is elégül ellenek, de ezek vagy ollyanok, kik később átlátva azt, hogy nem egyedül a választók akarata, hanem leginkább a körülmények hatalma határozza el a dolgokat , megnyugvandnak, vagy olyanok , kiket semmiféle eredmény sem elégített volna ki, de ezek, hála az égnek, igenigen csekély számmal vannak. Árvából. (Az inségeskedők ügyében munkálkodó állandó választmány számolásának folytatása). F. évi junius 17-én ’s következő napjain tartott közgyűlésnek beadván az állandó választmány abeli hivatalos értesítését, mellyben eddigi működése ’s huzamos legterhesebb sáfárkodása átalános számolásán felül jelentetik, hogy az illető kezelők és magtárnokok részletes számadásai a számvevői hivatalnak formálandó észrevételek végett tettleg átadatván, azok szoros megvizsgálásának elrendezése szükséges, és hogy az utolsó kiosztástól még fenmaradt,s rendkívüli ínség és éhség egyes esetére megtartandó 597 mérő gabona és 23 mérő babon felül, — a választmányi pénztárban 10,000 pontra rugó készpénz találtatik, melly, vájjon a most nagyobbáru gabona vásárlására, vagy egyenes elosztásra fordítandó légyen? szintén a nemes megye világos utasítása kívántatik, mire a nemes megye a részletes számadások legszorosb megvizsgálására egy rendkívüli és több tagból álló küldöttséget kinevezvén, a többire nézve azt határozta közakarattal, miszerint a fenmaradt gabonamennyiség ugyan rendkívüli ínség egyes eseteire megtartassák, és főkép ezen könyör-adományban a jég- és záporesök által károsított helységek részesiltesenek — az e napokban nevezetesb mennyiségben érkezett pénzsegélyek pedig készpénzben igazságos aránykulcs szerint a legszükölködőbbeknek kiosztassanak. — Melly végzés következtében az állandó választmány nyomban összeülvén, rendelte, hogy amennyire eleinte még az inségeskedő községek közt is nevezetes volt a szükségkülönbség, úgy jelenleg annyira közönségessé lett a nyomor, hogy valamint az elsőbbektől maga a fenyegető éhhalál a befolyt könyör-adományok által eltávoztatott, úgy az utóbbiaknak a volt csekély élelmi ellátása, mind ön háza, mind kolduló szomszédja által máris egészen elfogyasztatott, — igen parányi kivétellel a volt különbségnek megszűntével adózóink mindnyáját, általános fogyatkozás és szükség nyomja, mivel továbbá a negyvennégy inségeskedő község már több ízben is nagyobb mennyiségben részesült a kegyes adakozásokban, és mivel végre e jelen szakban, hol az élelemkeresés módja már is megnyittatván, a munkára alkalmas kéz már is sok részben magamagát ellátni köteles, ’s csupán a kisdedek, árvák, aggastyánok, nyomorékok, a nyomorszülte számtalan forró lázban fekvő és segélynélküli családok, ’s más ehez hasonló gyámoltalanok idegen gyámolitásra okvetlen szorulnak, ezeknek az egész megyében leendő elláttatását az eljáró választmány kötelességei főfeladatává kitűzvén , a vetés és élelmezés megvásárlásától fenmaradt pénzöszveget azaz 10,000 p. ftot vagyis inkább a törött számok kikerülése tekintetéből 9975 ft 13 .A kr. p. p. az egész megyébeni községek 15,246 személyre rugó legnyomorultabbja között, azon összeírás és kulcs szerint, melly a magos főispáni helytartó ur által, a rá legkegyelmesebben bízott fejdelmi adomány elosztásában használtatott, tettleg, és szokott ellenőrködés mellett a járásbeli tisztviselők által, kiosztási jegyzék útmutatása szerint, részletesen, a mint t.i. a kiadott személyes összeírásokban a valódi szegények foglaltatnak, kiosztatni elhatározta, a mi már végbe is vitetik. — A fenséges nádor azon kegyelmes atyai gondosságára, mellynélfogva a nagyrészben parlagon maradt szántóföldek bevettetését, habár babültetés által óhajtja, azt kell válaszolni, hogy valamint az eddigi könyöradományos mag szinte csak a legjobb földekbe az aggodalmas földművelő által vettetett, úgy a jelen időszakban valamint semmiféle magot káros vesztegetés nélkül, a kérdéses parlagok el nem fogadnak, úgy a babot tekintve, annak azon neme, melly az alföldön vettetik, Árvában csak kerti növény, a nagy vagyis lóbabot pedig valamint korán úgy egyedül jó burgonyás földekbe ültethetni ezen megyében. Minden kegyes adakozásnak készpénz és termesztményekben pontos összeírások szerinti egymásután hat izbeni kiosztása, amint a segélyforrások megnyíltak, de azon tiszta szándékból is, miszerint t. i. a nagyobb segélyek nyújtásánál könnyen bekövetkezhető czélellenes pazarlások kikerültessenek, és így minden inségeskedő kénytelen legyen a neki jutott mennyiséget egyedül élelemre és élete fentartására fordítani, gondosan eszközöltetvén, mivel továbbá mirsgos főispáni helytartó ur által is felséges koronás fejedelmünk legkegyelmesb ajándéka, a szegényeknek folyvást osztogattatott, azonkívül pedig ezen szegények az úti munkáknál napidíjakkal elláttatnak, és pár hét múlva, ha az idő kedvezenb, itt ott már a fiatal burgonyávali élés is beálland, és a rendkívínség eseteire fenmaradt gabonánk is, némikép kisegíthetend, mostanra nézve talán már valamikép eltenghet a szegény nép; — tekintvén mindazáltal azon szomorú körülményre, hogy a földek majdnem nagyobb része főleg a námesztói és trsztyenai legnagyobb járásokban parlagon hagyatott, ’s a szegény nép vonómarhájától jobbadán megfosztatott, a kétes jövendő felöli alapos aggodalmunk, csakugyan némi részben megszünhetik, ha a nemrég érkezett nagy magy. kir. helyt.tanács kegyes intézvénye nyomán Árvának legszükségesb ’s legüdvösb takarékmagtárak eszméje ’s igéje testté válhatik, és mielőbb szilárd alapja megvettetik, melly hasznos intézet miképeni létesítése tárgyában kiküldött választmány már tettleg működik, kidolgozandó tervét ’s javaslatát a legközelebbi közgyűlésnek bemutatandó. — Legnagyobb öröm ’s legőszintébb írna kijelentésével a t. ez. hazai közönségnek tudtára adatik az is, hogy csak e napokban a már kiürült választmányi pénztár, három ezer pengő forintnyi felebarát segélyekkel, melyekhez főkép nemes Bácsmegye nagylelkű nevezetes adakozása tartozik, ujonan feleleveníttetett. — A kegyes adakozók névjegyzéke készül, és nem sokára közhírré létezendik; — különös és hálás említést érdemel mégis a nagy ’s minden jót és üdvöst melegen felkaroló ’s a haza boldogságára vezető áldozatokra egész elszántsággal járuló, és nemcsak hazánk, de világszerte is nemes tetteiről ismeretes hazafi gróf Széchenyi István enultgának az árvái nagy nyomor iránti e napokban tanúsított nagylelkű részvételt, mint árvai közbirtokos, *] jóllehet az árvái mgos közbirtokosság egyetembenségeskedő jobbágyai felsegélésére évi jövedelt.Önök nagy részét feláldozta, mégis újólag mgos főispáni helytartó ur külön segélynyijtásai felszólítására legnagyobb készséggel, mint szinte ingos Festetics Károly s ingos neje gróf Sermage Francziska aszszony nevében folyó évi egész jövedelmüket megajánlani méltóztattak. — Oly hiteles előadás és számolás mellett minden kegyes adakozó honpolgár meggyőződhetik kegyes adománya igazságos kezeléséről, ’s czélszerű hovaforditásáról, ’s a választmány a szent ügy körüli szünetnélküli fáradozással összekötött felette terhes működéséről, melly meggyőződést legtisztább öntudata mellett legdúsabb jutalmul veendi. Alsó-Kubinban, julius lakén 1845. Az állandó választmány. *) Azon mgos közbirtokosok, kik szinte külön is adakozni kegyeskedtek , már ez első hirdetményben megneveztettek. (Lásd B. P. ulredó 1914. számát.)