Budapesti Hiradó, 1845. július-december (207-310. szám)

1845-07-22 / 219. szám

50­ ják hogy ő a­zörvényes ösvényen nem mást, mint a haza javát, virágzását ’s e megye díszét ’s belboldogságát fogja velők együtt munkálni; mert tudja, hogy ő most már velők egy, az ő örömük az ő öröme, ’s az ő aggodalmuk ’s fájdal­muk az övé is; tiszta kebellel ’s férfias elhatározottsággal jött e most e megyébe, hol ő nem lehet idegen; — hisz a megyének egy nagy fia, a hazának egy nagy polgára e me­gyében , e megyei kk. és rrk barátságában nevelte őt — Festetics György —’sat. Igen jeles és férfias hangon ’s bátor tekintettel olvasott beszédét gyakori hangos éljenzés szakaszta meg, noha voltak, kik a tetszés nyilvánításait nemtelen kár­örömmel gátolni igyekeztek. Beszédére a megye határozatának értelmében senki sem válaszolt, annál kevésbbé üdvözlötte őt valaki. A főisp. helyettes beszéde végeztével felkelt Cs. L. ’s kö­rülbelül igy szólt :Illy jelenetek a honban, és nálunk is máskor és más körülmények között ünnepélylyel és örömmel szoktak kisértetni; most azonban ő örülni nem tud, mert ezen jelenet kétszeresen sajgóvá teszi a sebet, mellyet a kormány bizo­dalmát nem érdemlő uj rendszerénél fogva szeretett derék fő­­ispánjok elmellőzésével e megye érdein ejtett, örömmel üd­vözölte ő és az egész hon az 1840iki országgyűlés végén bizodalmát mutató lépését; de reményében megcsalatott, ’s igy a bizodalom a nemzetben elenyészett*). Nem kiván azonban ezen uj rendszerről most bővebben szólani; majd ha a körül­mények kívánni fogják, tudja, hogy e megye valamint ezen század első negyedében volt vészteljes napokban, úgy most is meg fogja mutatni, hogy a megyék törvényes hatóságát és ha­zánk alkotmányos állását férfias szilárdsággal védeni fogja.**) — Ezután tüszint következett a gyűlési tárgyak szokott föl­vétele, a­mikor is Deák a részek tettleges visszacsatolása iránt indítványozta: ő felségét megkérni és a többi megyéket is fölszólítani. Beszéde alapos és könnyen folyó, fő momentu­ma a törvények be nem töltéséből eredő azok iránti tisztelet­lenség, mint leggyúlékonyabb anyaga a bizodalmatlanságnak, rendetlenségnek és szabadosságnak — veszélyesebb jelen körülményben azért, mert a kormány, melly elegendő hata­lommal bir, nem teljesíti a törvényt, annyira, hogy ezen tárgy­beli törv. eljárás is 1844­. octoberben midőn Kelemen itélő­­mester a tudva lévő pörök végrehajtására kiment, gúny tárgyá­vá lett, mint az az akkori erdélyi hírlapokból tudva van. ***) Indítványa elfogadtatott — sőt volt, ki a kormánynak bizo­­dalmatlanságot kívánt szavaztatni, de ezt Deák ellenzette; megemlítvén, hogy a múlt országgyűlésnek illy lépését is a­­laptalannak és nem sikerültnek tartja. Aztán mégrnémelly érdektelenebb ügyek intézése után szétoszlottunk. Érthető a logikai következetességnek bérmúlt túlábrándozás­­e a cy­­nismusig, de az nem, hogy miként lehet egy tiszteletreméltó honpolgár ’s iratában loyál módon föllépett főtisztviselő elle­nében, nem mondom a lovagias viszonyról , de a társadalmi hiedelemről is megfeledkezni? Szerencsére csak kevesek­ ennek okai, a közönségre csak rá van zsarnokolva az illedel­­metlenség ezen viszketege, és sokaktól értettem, hogy nem helyeslik. De sajnos — mert azért mégis tűrik! — Máramarosból. Sziget, jul. 14. A mai napra tisztujitási közgyűlés lévén kitűzve, az olly rend és csend­ben, minőt a dissensiónak tizenkét éves periódusában nélkü­lözni kénytelenittelénk, véghez is ment. Eredménye következő. Alispánok: 1 f. Pogány Károly, kik Mihályi Gábor. Törv. sz. tábla bírák: Móricz Péter, Iíovási Mihály, Tóth János, Csatári József. Ügyészek, fő: Fábián János, Szöllösy Balázs; al: Iíovási Gábor, Héder János. Fő­jegyző: Váradi Ádám. Főpénztárnokok: Szaplon­­czay Pál, Móricz Antal. Felső járásban fősz.biró: Szaplon­­czay József; alsz.biró: Mihálka László, Szaplonczay Sándor. Rendőr: Mihályi György. Esküitek: Balázs Lajos, Rednik Mihály, Mánn Péter. Kaszói járásb. fősz.­­biró: Jurka János; alsz.biró: Jura György. Rendőr: Petrovay József. Esküitek: Vincz János, Sárkány Mih. Szigethi jár. fősz.biró: Selevér Elek, alsz.biró: Vlád László. R­en­dőr: Hatfaludi Sándor. Esküitek: Szaplon­czay Gábor, Vincz György, Váradi Károly, Reviczky Kár. Alsó járásb. f­ősz. b.: Asztalos Pál; a­l­sz.b.: Kovásy Kár., Tomka Pál. Rendőr: Nyegre László. Esküitek: Benkő Ferencz , Szilágyi Gy. Kovási Sánd. A Verh­ovinai járás­ban fősz.b.: Török Károly, alsz.biró: Móricz Samu. Rendőr: Réthy László. Esküitek: Selevér Pál, Czébel Mih. Alpénztárnokok a felső és kaszói járásb.: Gyenge *) Van a magyar politikusoknak egy osztálya, melly sem 1840b. sem 1845ben, sem 1850ben sem 1860ban nem lesz bi­­rodalommal — ’s ezekre nézve 1840ben csak ott állott a dolog, a hol áll 1845ben. Szerencsére nélkülük is megtörténik, mit a diák „mundus se expedit“-nek nevez. E felett tudja mindenki, hogy e­­zen urak szeretnek ugyan úgy szerepelni, mintha ők a nemzet érzelmeit, a nemzet kívánatait tolmácsolnák minden szavukkal, melly szájukon kijön. Közelebbi vizsgálat mellett azonban csak az jön ki, hogy az illyenek nem tolmácsolnak semmit, mint önmagok elégületlen és szőrszálhasogató szellemét. — Szerk. ) Adja Isten , hogy a belülről és alulról jövő elfajulás ellen védje , mert mindenek oda mutatnak, hogy a felülről jövő nyomás ellen védeni nem lesz semmi alkalom. — Szerk. ) Azon elc­amarkodott 1836ki törvényt végre kell az igaz hajtani, és így ezt sürgetni épen nem árt, azonban megjegyzendő, hogy az valóban nem kis feladás, mert nehéz a 19i. században és béke idején egy olly törvényt végrehajtani, melly egy országrészt a­nélkül, hogy akár ezt, akár Erdélyt mégis kérdezte volna, csa­tolt vissza, hoszu elszakadás után, minden előkészület nélkül, pa­piroson Magyarországhoz. Az illyen törvényt egy kicsit nehezebb végrehajtani, mint p. o. az úrbéri telken lakó nemesek adóztatásá­ról szólót, mellyel a t. megyék közöl nem mind hajtanak végre, no­ha kezükben a hatalom. Ezt csak mellékesen hozzuk elő, kétséget nem szenvedhetvén, hogy a részek iránti törvény végrehajtandó, a­mi semmi esetre sem könnyű dolog, de a kormánynak minden e­­setre kötelessége. — Szerk. László; a szigetiben: Cziple Ján. Alsó és verehovinaiban : Horváth Kár. Számvevők: Tar Gáspár, Kürthy Sándor. Az aljegyzők és csendbiztosok kinevezése a holnapi napra halasztatott. A tisztválasztás kezdődött reggeli 8 órakor, és 12 órakor bevégeztetett. Illy soká csak azért tartott, mert az egyik főtiszti ügyészi hivat, betöltése iránt a vélemény meg­oszlott. A választás előzményeit ’s okát illy csendes kifejlő­désének később közlendem. Strassóbul. Lugos, jul. 4. (Folytatásul a B. P. H. 212d. számához.) A májusi időköz, munka napjai valának, sürgőit forgott nagy és kicsiny, éltes és ifjú, mert hiszen mindenki örült, és örömének nagyságát nem akarta csak keb­lébe zárni, külső jelekkel is kívánta azt kimutatni. Bandé­rium szerkesztetett, kivilágítás terveztetett, fáklyás menetek és tánczvigalmak rendeztettek, diadalívek emeltettek , zené­szek hozattak, versek és föliratok készíttettek; a megyeileg és nemmegyeileg választott szónokok tanultak ’sat.­­sat. és az eredményt, beiktatási ünnepélyünk leiratát, volt már al­kalmunk e lapok hasábjain olvashatni. — Mindnyájan óhajt­juk, tekintse főkormányzónk azt, a mit tevénk ’s minél töb­bet lenni hatalmunkban ’s tehetségünkben nem is volt, sze­retetünk, tiszteletünk ’s őszinte ragaszkodásunk zálogául; mi őt az alkotmány emberének tartjuk, azért iránta tántorit­­hatlan bizodalommal viseltetünk, és őszinte kebellel ’s lel­kesedéssel kiáltjuk minden alkalommal az „éljen“eket. — A folytatott közgyűlésen többnyire magán­ ügyek tárgyaltattak; ezek közben felolvastatott as Békés megyének a követjelen­­tés közlésére fölhívó levele, minek folytában mi követeinknek szóval mondott, de írásban is benyújtott végjelentéseket küldöttük el csak. — A tisztelgések, az öröm, fáradalmaink és a közelgő tisztújításra intézett feszült figyelem egyaránt kívánatossá tevék azt, hogy a gyűlés befejeztessék; a kevésb­bé érdekes és nem sürgetős tárgyak tehát félretétettek, de nem lehetett félretenni két folyamodványt a nélkül, hogy ér­dekeket sértsünk; fölolvastuk tehát és tárgyaltuk azokat: ezek egyikében Manziarli Szilárd dusnyesti közbirtokos ma­gát adófizetésre kötelezi, a fizetendő öszletet 25 pftban ha­tározván meg maga, ollyképen, hogy az, nem figyelve a há­zi- és hadiadó növekedésére vagy csökkenésére, mindig u­­gyanaz maradjon, egyébiránt fentartja magának a jogot, miszerint a lekötött pénzmennyiséget itteni birtoka terjedése vagy fogyása esetében növelhesse, vagy alább szállíthassa; és erre végzésileg kimondatott, hogy miután a nyilatkozat­hoz kötött feltétel, és a fentartott jog a közadó természetével heterogén elemek, azt ajánlott közadónak nem tekintjük, egyébiránt mint az adózó osztály fölsegélésére tett ajándé­kot szívesen fogadjuk. A másik folyamodványban ismét Jan­­kovics Demeter hódolva a korszellemnek kinyilatkoztatja, hogy adózni akar , és mivel annak kiszámítására, hogy men­nyi esnék reá, ha mindenki adóznék, adatok hiányzanak, azt maga 10 forintra határozza; kijelenti ezúttal, hogy jövedel­meit kutatás alá nem bocsátja. Végzésünk úgy szól, és hogy mivel Jankovics Demeter úrnak saját birtoka nincs, ’s neta­­láni nemfizetés esetében nála a kielégítési alap hiányzanék, ’s ennélfogva az ajánlat közadói biztos alap nélkül szűköl­ködnék, ugyanazt közadónak nem tekinthetjük, egyébiránt mint ajándékot méltánylattal fogadjuk. Magánkörökben isez utóbbinak nyilatkozata az előttünk ismeretes körülményeknél fogva sok elmés, és nem elmés megjegyzésre adott alkalmat, de itt azokkal nem untatok; a „Pester Zeitung“ szólott ez ügyről bővebben. — Gyűlésünk föloszlatása után komolyan kezdünk gondolkozni a tisztújításról; tanácskozmányok vol­tak napirenden; a fehérszalagosok kitűnő többséget képvi­seltek , a nem fehér szalagosok, kik ama körülményt szint­úgy, vagy talán jobban is tudták, mint bárki más , nevetsé­ges színben akarták amazok működéseit előtüntetni, azt har­­sogtatván szüntelenül, hogy nincs ellenpárt. Ha pártok léte­zését csak külső jelekből lehetne megítélni, vagy következ­tetni , úgy nem lehetne állításukat tagadnunk; de viszont ők sem tagadhatják azt, hogy a fehér szalagosokkal nem egy czélra működtek; nem tagadhatják, hogy ha alispánságra nem is, de más hivatalokra jelölteket tűztek ki; nem tagad­hatják tehát és ne tagadják el létezésöket. — Magáról a tiszt­­választásról nem írhatok sokat; a fehér szalagosok utolsó nagy tanácskozmányukban is egyénből álló bizottmányt vá­lasztottak , ezt a tisztújítás vezetésére csaknem határtalan hatalommal ruházták föl, és a tisztujitás, mellynek eredmé­nye már közöltetett, pár óra alatt be jön fejezve. A volt tisztikarból csak egyetlen egy egyén maradt ki. — Mint min­den tisztujitásnál, vannak itt is elégül ellenek, de ezek vagy ollyanok, kik később átlátva azt, hogy nem egyedül a vá­lasztók akarata, hanem leginkább a körülmények hatalma határozza el a dolgokat , megnyugvandnak, vagy o­lyanok , kiket semmiféle eredmény sem elégített volna ki, de ezek, hála az égnek, igenigen csekély számmal vannak. Árvából. (Az inségeskedők ügyében mun­­kálkodó állandó választmány számolásának folytatása). F. évi junius 17-én ’s következő napjain tartott közgyűlésnek beadván az állandó választmány abeli hivatalos értesítését, mellyben eddigi működése ’s huzamos legterhesebb sáfárkodása átalános számolásán felül jelentetik, hogy az illető kezelők és magtárnokok részletes számadásai a számvevői hivatalnak formálandó észrevételek végett tettleg átadatván, azok szoros megvizsgálásának elrendezése szük­séges, és hogy az utolsó kiosztástól még fenmaradt,­­s rend­kívüli ínség és éhség egyes esetére megtartandó 597 mérő gabona és 23 mérő babon felül, — a választmányi pénztárban 10,000 pontra rugó készpénz találtatik, melly, vájjon a most nagyobbáru gabona vásárlására, vagy egyenes elosztásra fordítandó légyen? szintén a nemes megye világos utasítása kívántatik,­­ mire a nemes megye a részletes számadások legszorosb megvizsgálására egy rendkívüli és több tagból álló küldöttséget kinevezvén, a többire nézve azt határozta köz­akarattal, miszerint a fenmaradt gabonamennyiség ugyan rendkívüli ínség egyes eseteire megtartassák, és főkép ezen könyör-adományban a jég- és záporesök által károsított hely­ségek részesiltesenek — az e napokban nevezetesb mennyi­ségben érkezett pénzsegélyek pedig készpénzben igazságos aránykulcs szerint a legszükölködőbbeknek kiosztassanak. — Melly végzés következtében az állandó választmány nyomban összeülvén, rendelte, hogy a­mennyire eleinte még az insé­­geskedő községek közt is nevezetes volt a szükség­­különb­ség, úgy jelenleg annyira közönségessé lett a nyomor, hogy valamint az elsőbbektől maga a fenyegető éhhalál a befolyt könyör-adományok által eltávoztatott, úgy az utóbbiaknak a volt csekély élelmi ellátása, mind ön háza, mind kolduló szomszédja által már­is egészen elfogyasztatott, — igen pa­rányi kivétellel a volt különbségnek megszűntével adózóink mindnyáját, általános fogyatkozás és szükség nyomja,­­ mi­vel továbbá a negyvennégy inségeskedő község már több íz­ben is nagyobb mennyiségben részesült a kegyes adakozá­sokban, és mivel végre e jelen szakban, hol az élelemkeresés módja már is megnyittatván, a munkára alkalmas kéz már is sok részben magamagát ellátni köteles, ’s csupán a kisdedek, árvák, aggastyánok, nyomorékok, a nyomorszülte számtalan forró lázban fekvő és segélynélküli családok, ’s más ehez ha­sonló gyámoltalanok idegen gyámolitásra okvetlen szorul­nak, ezeknek az egész megyében leendő elláttatását az eljáró választmány kötelességei főfeladatává kitűzvén , a vetés és élelmezés megvásárlásától fenmaradt pénzöszveget azaz 10,000 p. ftot vagyis inkább a törött számok kikerülése te­kintetéből 9975 ft 13 .A kr. p. p. az egész megyébeni közsé­gek 15,246 személyre rugó legnyomorultabbja között, azon összeírás és kulcs szerint, melly a magos főispáni helytartó ur által, a rá legkegyelmesebben bízott fejdelmi adomány elosz­tásában használtatott, tettleg, és szokott ellenőrködés mellett a járásbeli tisztviselők által, kiosztási jegyzék útmutatása szerint, részletesen, a mint t.i. a kiadott személyes összeírá­sokban a valódi szegények foglaltatnak, kiosztatni elhatározta, a mi már végbe is vitetik. — A fenséges nádor azon kegyel­mes atyai gondosságára, mellynélfogva a nagyrészben parla­gon maradt szántóföldek bevettetését, habár bab­ültetés által óhajtja, azt kell­ válaszolni, hogy valamint az eddigi könyör­­adományos mag szinte csak a legjobb földekbe az aggodal­mas földművelő által vettetett, úgy a jelen időszakban vala­mint semmiféle magot káros vesztegetés nélkül, a kérdéses parlagok el nem fogadnak, úgy a babot tekintve, annak azon neme, melly az alföldön vettetik, Árvában csak kerti növény, a nagy vagyis lóbabot pedig valamint korán úgy egyedül jó burgonyás földekbe ültethetni ezen megyében.­­ Minden kegyes adakozásnak készpénz és termesztményekben pontos összeírások szerinti egymásután hat izbeni kiosztása, a­mint a segélyforrások megnyíltak, de azon tiszta szándékból is, miszerint t. i. a nagyobb segélyek nyújtásánál könnyen be­következhető czélellenes pazarlások kikerültessenek, és így minden inségeskedő kénytelen legyen a neki jutott mennyisé­get egyedül élelemre és élete fentartására fordítani, gondosan eszközöltetvén, mivel továbbá mirsgos főispáni helytartó ur által is felséges koronás fejedelmünk legkegyelmesb aján­­déka, a szegényeknek folyvást osztogattatott, azonkívül pedig ezen szegények az úti munkáknál napi­díjakkal elláttatnak, és pár hét múlva, ha az idő kedvezenb, itt ott már a fiatal bur­­gonyávali élés is beálland, és a rendkív­­ínség eseteire fen­maradt gabonánk is, némikép kisegíthetend, mostanra nézve talán már valamikép eltenghet a szegény nép; — tekintvén mindazáltal azon szomorú körülményre, hogy a földek majd­nem nagyobb része főleg a námesztói és trsztyenai legnagyobb járásokban parlagon hagyatott, ’s a szegény nép vonómar­hájától jobbadán megfosztatott, a kétes jövendő felöli alapos aggodalmunk, csakugyan némi részben megszünhetik, ha a nemrég érkezett nagy magy. kir. helyt.tanács kegyes intéz­­vénye nyomán Árvának legszükségesb ’s legüdvösb takarék­­magtárak eszméje ’s igéje testté válhatik, és mielőbb szilárd alapja megvettetik, melly hasznos intézet miképeni létesítése tárgyában kiküldött választmány már tettleg működik, ki­dolgozandó tervét ’s javaslatát a legközelebbi közgyűlésnek bemutatandó. — Legnagyobb öröm ’s legőszintébb írn­a kije­lentésével a t. ez. hazai közönségnek tudtára adatik az is, hogy csak e napokban a már kiürült választmányi pénztár, három ezer pengő forintnyi felebarát segélyekkel, melyek­hez főkép nemes Bácsmegye nagylelkű nevezetes adakozása tartozik, ujonan feleleveníttetett. — A kegyes adakozók név­jegyzéke készül, és nem sokára közhírré létezendik; — kü­lönös és hálás említést érdemel mégis a nagy ’s minden jót és üdvöst melegen felkaroló ’s a haza boldogságára vezető áldozatokra egész elszántsággal járuló, és nemcsak hazánk, de világszerte is nemes tetteiről ismeretes hazafi gróf Széchenyi István enultgának az árvái nagy nyomor iránti e napokban ta­núsított nagylelkű részvételt, mint árvai közbirtokos, *] jól­lehet az árvái mgos közbirtokosság egyetembe­­nségeskedő j­obbágyai felsegélésére évi jövedelt.Önök nagy részét feláldozta, mégis újólag mgos főispáni helytartó ur külön segélynyij­­tásai felszólítására legnagyobb készséggel, mint szinte ingos Festetics Károly s ingos neje gróf Sermage Francziska asz­­szony nevében folyó évi egész jövedelmüket megajánlani méltóztattak. — Oly hiteles előadás és számolás mellett min­den kegyes adakozó honpolgár meggyőződhetik kegyes ado­mánya igazságos kezeléséről, ’s czélszerű hovaforditásáról, ’s a választmány a szent ügy körüli szünetnélküli fáradozás­sal összekötött felette terhes működéséről, melly meggyőző­dést legtisztább öntudata mellett legdúsabb jutalmul veendi. Alsó-Kubinban, julius lakén 1845. Az állandó vá­lasztmány. *) Azon mgos közbirtokosok, kik szinte külön is adakozni ke­gyeskedtek , már ez első hirdetményben megneveztettek. (Lásd B. P. ul­redó 191­4. számát.)

Next