Budapesti Hiradó, 1847. január-június (517-617. szám)
1847-05-16 / 593. szám
330 0 r 10mm az ismerő hathatós eljárásra buzdította. Lelkes éljenzéssel fogadtatott 5 excjának gróf Apponyi György fökanczellárnak kegyes elnöki levele, mellyben annyi erénynyel tündöklő széplelkü nejének , kit Zemplénmegye mint született Sztávay Julia grófnőt a haza közveszteségére korán elhunyt egyik nagy státusférfiu gróf Sztáray Albert leányát, büszkén mondhatja sajátjának , fáradhatatlan buzgósága közrehatásával Bécsben magánajánlatok útján öszveszedett 12,000 e. ftból Zemplén megye szükölködői számára 3000 ezüst ftát megküldeni kegyeskedett. Hálás köszönet mondatik a zemplénmegyei szegények részéről e lapokban is e kegyelmességöknek ; adja ég, hogy valamint Zemplénben úgy mindenütt e Magyarhon téréii magas és minden önzéstől ment tiszta hazafiságos törekvései e nemeslelkü gróf fökanczellárnak elismert közméltánylatra találjanak!.. Nem mellőzhetjük el ezúttal e lapok hasábjain is a „Nemzeti Újság“ tisztelt szerkesztőségének azon jótékony hazafiságát is a megye rendes nevében szinte hálásan megköszönni, miszerint nagyszámú szűkölködőink ínsége enyhítéséhez 96 ezüst ft megküldése által részéről járulni szives volt. Az évnegyedes előterjesztésben méltánylólag kiemeltetnek azon nemeslelkü emberszerető honfiak, különösen azon a szegénység ínsége enyhítéséhez fáradhatlan önfeláldozással járuló lelki atyák, kik a felvidéken egyházaik körében a nép közt megszűnés nélkül jótékonyan működnek ; ezek között az inségeskedők ápolása és az élelmiszerek kiosztása körül fáradhatlan munkássága által szerzett, és az elnöki székből a megye rendes színe előtt méltánylólag kijelentett érdemeit nagyon tisztelendő Hunyor János homonnai plébános urnak szinte a nyilvánosság terén is közelismerésre juttatni édes kötelességünknek tartottuk! — Ezután következvén a kisebb gyűlési jegyzőkönyvek meghitelesitése, szóba hozatott, hogy a marcalitól tartott múlt közgyűlések alkalmával megajánlott 40.000 ezüst ftból mind ez ideig csupán 16 ezer ezüst forint szedetvén be, minő eszközökhöz kellene nyúlni, hogy a még hátralevő öszveg pontosan behajtassák; — többfelé ágazván a vélemények, mert K. G., K. J. ’s többen a kivetést alkotmányos törvényeinkben gyökerezettnek nem látván, a bírói eljárásnak helyét nem találták; mások azonban mint L. G., két alispán, B. A., K. J. és maga a főisp. hely. is azon nézetből indulván ki, hogy marcalis lévén a közgyűlés, Mátyás király törvénye értelmében is birói végrehajtásnak is helye lenne, a többség oda hajolt, hogy bár a megye rendei meg lennének a felől győződve, hogy az ajánlott és még hátra levő öszveget az emberiség tekintetéből mindenki önként meg fogja fizetni,— ellenkező esetben azonban a szolgabirói kar oda utasihatott, hogy a kivetett öszveget megfizetni vonakodó egyénektől szóbeli per útján is július 1ső napjáig múlhatatlanul szedjék be; az akkoron tartandó kisebb gyűlésnek a birói végrehajtásnak ellenszegülők neveit jelentéseikkel együtt mutassák be, hogy akkoron a közgyűlési hatósággal felruházott ezen kisebb gyűlésből a hatalomkar ellenök kirendeltethessék. A tisztújítás megtartása is szóba hozatott, azonban a többségnek véleménye azon méltányos tekintetből, mert az ínség idején egy tisztviselőnek sem lehet kerületét csak kevés időre is elhagyni, oda járult, hogy bár a törvényes három év rég eltelt, mindazáltal a fölső helytartó bölcs belátására bizalik — mint a kinek különben is kirekesztő jogaihoz tartozik — a körülményekhez képest a tisztépítő szék megtartása határidejének kitűzése. — Továbbá fájdalmasan értesültek a megye rendei, hogy a halhatatlan emlékezetű néhai báró Sennyey János kegyes alapítványából emelkedett megyei kórház nagy veszteségnek néz elbe , ugyanis kellő védelem elmulasztása miatt nagyobb öszvegben lemarasztalván ezen jótékony intézet, a lemarasztó ítélet Ungmegye egyik szolgabirája által végre is hajtatott, hogy tehát illy nagy veszteség megorvosoltassék , minden védelmi okiratokkal ellátott felírással járulnak a megyei erk ő felsége kegyes atyai színeikbe, miszerint ezen lemarasztó ítélet alól ezen jótékony intézetet feloldván illy nagy öszvegnyi veszteségtől kegyelmesen megmenteni méltóztassék. — A komáromi levél a vámkérdésben köztudomásul vétetett, miután a megye kebelében semmiféle határvámok nem léteznek. — Borsod levele a nádorválasztás tárgyában lett felolvasására L. G. tb. azt adván elő, hogy miután Zemplén megyének e részben azon utasítási határozata lenne, hogy a nádorválasztást az 1796: 1. t.cz. értelmében eszközöljék a követek , és ezen levélben több eldöntenivaló kérdés adatnék elő, czélirányos lenne e tárgyat az utasítást készítő választmányhoz utasítani, mellyre semmi ellenvetés nem tétetett; egyszersmind elhatároztatott, hogy az országgyűlési utasítási javaslatokat készítő küldöttség a jövő közgyűléseken ki fogván neveztetni, működését azonnal megkezdheti. —A tiszagőzhajózási társaság kérelme következtében a m. alispán megbizatott, hogy a Tisza mentiben létező veszélyes helyek kijelöltetését, úgy a malmok elhelyezését hathatósan eszközölje, egyszersmind a mennyiben azon társaság által kívánt többi kérelem teljesítése a megye hatáskörét túlhaladná, amlgy m. kir. h.tanács kéretett meg, hogy e részben hathatós intézkedéseket megrendelni lenne kegyes. BUDAPESTI HÍRHARANG. Annak híre, mikép a gabona kivitele korlátoztatni fog, kissé megdöbbentő az uzsorásokat, a liszt ára azonban mindemellett is két forinttal szökkent ismét magasbra a múlt héten, és minden egyéb élelmiszerek ára is folyvást emelkedésben van, ámbár az időjárás legjobb reményekkel biztat. Egy zsák burgonya múlt szerdán már hét forinton is kelt, és egy szál sárgarépa három garason, ezenkül pedig a mérték átalános roszasága ellen mindenre nézve napról napra szaporodnak a panaszok ; molnárok, sütők, hentesek mészárosak ,sat, szinte vetélkednek a hiányos mértékben, és gyökeres orvoslásról szó sincs, mit csak onnan magyarázhatni meg, hogy most ajtó előtt áll a városi tisztújítás, következéskép nem lehet elegendő időt és szigort fordítani ezen visszaélések megszüntetésére, valamint például némelly megyékben sem bírják a tisztultás előtt a pandúrok a lókötöket elfogni. A külföld több fővárosiban a nagy ínség miatt részint hatóságilag kényszerültettek az uzsorások tömött magtáraik megnyitására, részint némelly czéhek kiváltsága ideiglen megszüntettetek, mi rögtön tetemes csökkenését okozta az élelmiszerek árának. Budán ellenben saját füleinkkel hallottuk, mikép egy városi biztos elkngetéssel fenyegete némelly sertéshúsárusokat,ha még egyszer olcsóbban merik adni a húst, szalonét és zsiradékot, mint a budai hentesek, kik már különben is mind olly szörnyű kövérek, hogy kénytelenek nagy házat építeni, mert kicsinyben meg sem férnének. Kérdeztük azon becsületes biztostól nevét, de olly komolyan mondá, hogy ő nem kívánja a mienket tudni, miszerint jobbnak láttuk a hatalom emberét nem ingerleni, mert a nép már úgy is boszankodva kezde csoportozni a biztos ezen zsarolása miatt. Igen kívánatos, hogy mielőbb ismét erélyes, buzgó és független állandó választmány alakuljon , melly ne kényszerüljön a czéhbeliek haragjától és szavazási jogától rettegni, hanem rendüthetlen igazsággal fékezni iparkodjék az uzsora és zsarolás minden nemeit. Ernyedetlen szigorú ellenőrködés legalább is harmadrészét szüntethetné meg a drágaságnak. — Hazánk kis paradicsomába, Füredre, sokan készülnek Budapestről, ’s többen el is mentek már, Lobmayer kényelmes gyorskocsijait használva, mellyek innen reggel négy órakor indulván, délután két órakor már Kenesén vannak, honnan néhány óranegyed alatt ,Kisfaludy“ gőzös által Füredre szállíttatnak az utasok, ’s ha akarják , másnap már ismét Pesten lehetnek este és hallhatják Hollósy Kornéliát, miután reggel még a füredi erdőcske csalogányait hallották. E kellemes és aránylag dicső kirándulást igen ajánljuk azoknak, kik eddg azt hitték, hogy nem lehet érdekes a mulatság, mint Visegrádra, vagy Váczra utazni; egyszeri próba után bizonyára máskép fognak ítélni. Egyébiránt „Kisfaludy“ már nem jár egyedül, hanem „Keszthely“ lakhajót vontatja, melly már első utján is háromszáz mázsa gyapjút ’s egy mázsányi faragott követ szállított, ’s a további megrendelések is világosan bizonyítják, hogy e vállalat nemcsak jól fog gyümölcsözni, hanem egyszersmind jótékony hatású leend a kereskedés fölvirágoztatására, a Balaton melletti szép megyékben. Az „Amsterdam“ nevű hollandiai hajó kiraká már új hidunk lánczait, ’s most hírlapok után terhet keres vissza Hollandiába; nemrég olvastuk, hogy Batáviában rendkívül nagy szükség van fehér hölgyekre, részint az ottani színház, részint azon sok fehér férfi számára, kik nem akarnak fekete bőrű hölgyekkel párosulni. A kérdéses hajó kapitánya igen nyereséges szállítmányhoz juthatna tehát, ha kihirdetné, hogy művésznőket és menyasszonyokat keres Batavia számára , még pedig művészet és pénz nélkül,, mert nálunk a milly nagy a hiány művészet és pénzben , szintglly roppant nagy a bőség művésznőkben és vőlegénytelen menyasszonyokban. — A „Széchenyi-sétány“ vaskerítése már föl van állítva, ’s júniusi vásár alkalmával ünnepélyesen meg fog nyittatni e kellemes mulatóhely , melly néhány év múlva nem utolsó dísze leend fővárosunknak. „Csak már árnyékot vetne!“ —mondá valaki. Egy orvos hazánkfia huzamosb idő óta minden erejét és szorgalmát kizárólag irodalmunknak szentelvén, több helyről folyvást erős és keserű megtámadásokkal ostromoltatik, mellyek annyira fölingerték őt, mikép néhány nap előtt komolyan nyilvánitá elöttünk , hogy ő, ha ezen megtámadások nem szűnnek meg, az irodalmi pályáról végkép lelép, ’s ismét buzgó gyakorló orvossá leend. Mi ismerjük et, hogy szavával játszani nem szokott, ’s ez neki valódi komoly szándéka ; a szenvedő emberiség érdekében kérjük tehát t. társainkat: legyenek szívesek a kérdéses orvos úr iránt ezentúl legnagyobb kímélettel viseltetni. — Most jelent meg ’s Geibel könyvárusnál kapható: „Fényrajzok Jézus és az apostolok életéből,“ irta Sujánszky, 3d. és 4dik füzet, négy gyönyörű aczélmetszettel, egyes füzet ára negyvenöt krajczár. Ismételve ajánljuk ez érdekes szövegű pompás képgyűjteményt. Ugyan Geibelnél jelent meg tulajdon költségin Bloch Móricz magyar-német Zsebszótára második bővített és javított kiadásban. Az első, vagyis német-magyar rész már kapható, a második rövid idő múlva jelenik meg. Mind a két kötet ára öszszesen csak négy forint. Az első kiadás ellen, mellynek nagymennyiségű példányai igen gyorsan keltek el, több fölszólalás történt, és azért ezen második kiadást gondosan lapoztuk át, és örömmel mondhatjuk, mikét szerző ennek átdolgozására, javítására, bővítésére olly nagy gondot fordított, hogy mostani zsebszótáraink közt méltán mondhatjuk ezen munkáját a leghasználhatóbbnak, tartalék nélkül merjük azt tehát ajánlani a nagyközönség pártoló figyelmébe. Külső kiállítása is ollyan, hogy becsületére válik a derék kiadónak, és ehez képest az ára valóban jutalmas. — Teréz külvárosban történt bizonyos temetési botrányról igen hitelesen értesítheténk ugyan, és a tény valódiságáról személyes utánjárás által is teljesen meggyőződünk; az egész esemény mindazáltal ollyan, hogy ezen puszta érintésnél többet nem lehet felőle elmondanunk, meg vagyunk egyébiránt győződve, mikép ezen puszta érintés is elég arra, hogy fővárosunkban illyesmi többé történni nem fog. — Egy sza ’bónál igen díszes magyar öltözetet láttunk bársonyból, a szabó épen a nadrágot fejté el és szőkébbre szabá, ’s kérdésünkre ezen fölvilágositást adá: „Ezen nadrágot tizenkét év előtt vártam a.........urnák, de ő csakhamar meghalt, ’s a drága nadrágot legidősb fia számára szőkébbre kelle várnom ; most nemrég ez is meghalt, ’s a becses nadrágot egy évvel fiatalabb testvére számára kell megszükítenem, mert átalános azon tapasztalásom, hogy mióta a jogok tágultak, azóta a.........utak lábszárai mindinkább összeszűkülnek.“ — __________ IPARMÜKIÁLLÍTÁSI DÍJOSZTÁS. Mint a f. é. martius 6kán e tárgyban kelt közleményünkben hirdettük, az 1846-i iparműkiállítás következtében megítélt díjak a most következő Medárd-napi pesti vásár alatt, jelesül pedig, f. é. június hónapokait Pesten , aj vármegye teremében fognak kiosztatni. Kéretnek ehez képest a díjazott kiállítók mindnyájan, szíveskedjenek a kitűzött határnapra Pesten akár személyesen , akár megbízottak által megjelenni é s dijaikat átvenni. Kiket körülményeik akadályoznának a személyes megjelenésben ,s megbízást sem volnának akár képesek , akár hajlandók valakinek a végből adni, hogy a díjosztó ünnepen személyüket képviselje é s dijaikat átvegye , azok akarják az igazgató választmányt e részben értesíteni,s nekik majd illető hatóságaik utján fognak kitüntetésök érdemjelei megküldetni. — Elnöki megbízásból. Pesten , május 9-én 1847. Csanády, jegyző. IPAREGYESÜLET. Mester - inas-művek kiállítása. A folyó évnek elején közhírré tette a választmány, miként ezentúl minden esztendőben , a pünkösti ünnepek alkalmával kiállítást rendezend a mester-inasok műveiből. És az eddigi bejelentések szerint, úgy látszik a helybeli mester urak közel számosan méltányolják a választmány ez intézkedésének czélját, melly abban áll, hogy a mesterségnövendékek a kiállításbani részvétel dísze é s a díjazás tisztelete és haszna által lehetőleg ösztönöztessenek, miszerint választott mesterségek , technicai munkáiban teljes szorgalommal igyekezzenek kiképezni magokat. — A választmány előtt legközelebb tartott ülése alkalmával, 37 mesterinas jelent meg, kiknek mestereik megengedek, hogy e kiállításba ők is készíthessenek valamit. Köszönetül a derék és inasaik iránt atyáskodó mesterurak neveit a választmány kihirdettetni határozá, miszerint számukra a közönség méltánylását is kikérhesse. — Albrecht Sámuel lakatos mester műhelyéből kiállít 2 inas; Aszmann Károly, kalaposéból 1 inas; Branda Tamás, gombkötőéből 1 ; Czettner Ede , lakatoséból 2 ; Ilatossy József, magyar szabóéból 1 ; Hehlein Keresztély, czipészeböl 1 ; Hoffmann , szabóéból 1 ; Jankovics Mihály, fodrászéból 2 ; Kada István , csizmadia műhelyéből 2 ; Kárpitsek Ferencz , czipészeböl 1; Kerekes János, asztaloséból 2; Kuthy, csizmadiáéból 1 ; Meckel Endre , lakatoséból 1; Petrovay Endre, m. tímáréból 1 ; Pifkó András , lakatoséból 1 ; Spiegelhalter Antal, asztaloséból 1; Szikrássy Venczel, szabóéból 1 ; Takács Imre, csizmadiáéból 1; Tausch Ferencz , asztaloséból 2 ; Ványi Zsigmond, csizmadiáéból 1 ; Varga József, bognáréból 1 ; Zitterbarth Mátyás, kőműveséből 1 inas. — Remélhető , hogy még több kiállítója leszen — A kiállítás egyébiránt a most következő pünkösti ünnepeken fog megtartatni. — Május 6ban 1847. Csanády, jegyző. fr _ -------------------ÚTCSINÁLÓ GÉP. Tapasztalásból tudjuk, hogy, ha az utak domborúk, és szinök simán tartatik, a kerék nyomaiban megálló víz által a puha földes, vagy kövecses utakon kátyúk nem támadhatnak, akkor az út színe a jég által is igen hamar visszanyeri előbbi elvesztett száraz kérgét; de a minden eső után szükséges kiegyengetésekre majd idő, majd ember hiányzik, mert nem ritkán a gazdászati ipar elfoglalja mindkettőt; ugyanazért: az ujjavitás másféle eszközéről tűnődve, útcsináló gépet találtam fel, mellynek mielőtt czélszerűségéről szólanék, nem titkolhatom gondolkozásomat a fölött: vájjon útcsináló gépemmel a teher könnyítésére újságot hozzak-e be az útcsináló’s vámfizető nép seregébe, vagy hallgassak; többszöri fontolgatásom után mégis elhatározom, „hogy ha a szokás daczára, a gépek általi útjavítás rendszerét rögtön be nem hozhatom is,— nem hibázok;“ mert a haladás időszakában élünk, mellyben gazdászat, kereskedés, irodalom, ipar, művészet a nemzetnél már megindultak, ’s ha azok elibe szaladva, szerencsés utat kivánok ’s ajánlok, többet cselekszem, mintha mit sem mondok; ha pedig azokat kisérem, mit tehetek az ellen, ha a göröngyös utón visszatérve újságot hozok magammal, mellyre némelylyek mosollyal, vagy mint nem látott és eddig nem hallott tárgyról talán kétes hiedelemmel felelhetnek. Azt gondolom eleinte, tán az útcsinálógép idő előtti is, mert a nemes megyéknek az útcsináltatás pénzbe nem kerül, a szabad városoknak pedig ha pénzekbe kerül is, azok szegényeiknek fizetik, és mint kölcsönpénzt adjak; némellyeknek illy nyilatkozata mellett nem tudhatom : várjon a közvélemény fog-e szavazni útcsináló gépemre , de újságot irni már csak azért is szabad, mert újság; czélszerűbbjutcsinálási rendszerrel pedig azért is kell írni, mert az még honunkban nem létezik, sőt hiánya miatt a szakértő egyes egyének védőitalnak, pedig ha a megyei útcsináltatás rendszerét veszszük fel, ott nem az a kérdés: egyik vagy másik helységnek mennyi utat kell jó karban tartani, hanem az, hogy a közmunkában ki hány napot tartozik szolgálni; ’s így, ha mindegyik megyében a helységekbeni házhelyek, és zsellérházak száma szerint az utak, hossuk-, szélességök ’s helyzetűkhöz képest arányos mennyiségben fel nem osztatnak, ’s a tapasztalás szerint végezhető munkára letörtendő napok száma nem vétetik fel a leszolgálás mértékére , akkor az útcsináló községeknél bármilly hasznos eröműtételes gép sem rövidítheti meg szolgálása idejét, mert az adózó nép nem az út jó karban tartására, hanem meghatározott számbani napok kiszolgálására van a legújabb törvény szerint kötelezve, úgy az idő használásának , szorgalmas dolognak, az utak jobb karban tartásának a mennyire eszközül vetettek fel az adózó népre rótt közmunkálatban töltendő napok, annyiban a rész utakra mentségül szolgálnak , a midőn a napok leszolgáltatnak minden haszon és siker nélkül. Ebből kiviláglik, hogy a teendő munka, és a napleszolgálók igyekezete közt nagy és czélvesztő különbség van, mert az egy részrüli szándék a napok könnyebb leszolgálásával nem vezethet más részrül egyszersmind a kitűzött főczélhoz, melyhez csak akkor közelit, ha nem lát okot, hogy gazdaságától elvonulva több napot eltöltsön; de a napok leszolgálására kényszerültt nép, ha egy nap alatt az utat elkészítené is, a többi napokra számol, és gy útcsináló gépemre aláírásokkal csak akkor járulandnak az útcsináló helységek, ha a rájuk rótt napokra nézve a munka sikeréhez mért arányban szembetűnő időgazdálkodás fog bebizonyulni.Ha pedig az utak romlása okait keressük