Budapesti Hiradó, 1847. január-június (517-617. szám)

1847-05-16 / 593. szám

330­ 0­ r 10­m­m­ az ismerő hathatós eljárásra buzdította. Lelkes éljenzéssel fo­gadtatott 5 excjának gróf Apponyi György fökanczellárnak kegyes elnöki levele, mellyben annyi erénynyel tündöklő széplelkü nejének , kit Zemplénmegye mint született Sztávay Julia grófnőt a haza közveszteségére korán elhunyt egyik nagy státusférfiu gróf Sztáray Albert leányát, büszkén mondhatja sajátjának , fáradhatatlan buzgósága közrehatá­sával Bécsben magánajánlatok útján öszveszedett 12,000 e. ftból Zemplén megye szükölködői számára 3000 ezüst ftát megküldeni kegyeskedett. Hálás köszönet mondatik a zem­­plénmegyei szegények részéről e lapokban is e kegyelmessé­­göknek ; adja ég, hogy valamint Zemplénben úgy mindenütt e Magyarhon téréii magas és minden önzéstől ment tiszta hazafiságos törekvései e nemeslelkü gróf fökanczellárnak el­ismert közméltánylatra találjanak!.. Nem mellőzhetjük el ezúttal e lapok hasábjain is a „Nemzeti Újság“ tisztelt szer­kesztőségének azon jótékony hazafiságát is a megye rendes nevében szinte hálásan megköszönni, miszerint nagyszámú szűkölködőink ínsége enyhítéséhez 96 ezüst ft megküldése által részéről járulni szives volt.­­ Az évnegyedes előter­jesztésben méltánylólag kiemeltetnek azon nemeslelkü em­­berszerető honfiak, különösen azon a szegénység ínsége enyhítéséhez fáradhatlan önfeláldozással járuló lelki atyák, kik a felvidéken egyházaik körében a nép közt megszűnés nélkül jótékonyan működnek ; ezek között az inségeskedők ápolása és az élelmi­szerek kiosztása körül fáradhatlan mun­kássága által szerzett, és az elnöki székből a megye rendes színe előtt méltánylólag kijelentett érdemeit nagyon tiszte­­lendő Hunyor János homonnai plébános urnak szinte a nyil­vánosság terén is közelismerésre juttatni édes kötelességünk­nek tartottuk! — Ezután következvén a kisebb gyűlési jegy­zőkönyvek meghitelesitése, szóba hozatott, hogy a marcalitól tartott múlt közgyűlések alkalmával megajánlott 40.000 ezüst ftból mind ez ideig csupán 16 ezer ezüst forint szedetvén be, minő eszközökhöz kellene nyúlni, hogy a még hátralevő öszveg pontosan behajtassák; — többfelé ágazván a véle­mények, mert K. G., K. J. ’s többen a kivetést alkotmányos törvényeinkben gyökerezettnek nem látván, a bírói eljárásnak helyét nem találták; mások azonban mint L. G., két alispán, B. A., K. J. és maga a főisp. hely. is azon nézetből indulván ki, hogy marcalis lévén a közgyűlés, Mátyás király törvénye értelmében is birói végrehajtásnak is helye lenne, a többség oda hajolt, hogy bár a megye rendei meg lennének a felől győződve, hogy az ajánlott és még hátra levő öszveget az emberiség tekintetéből mindenki önként meg fogja fizetni,— ellenkező esetben azonban a szolgabirói kar oda utasih­atott, hogy a kivetett öszveget megfizetni vonakodó egyénektől szóbeli per útján is július 1ső napjáig múlhatatlanul szedjék be; az akkoron tartandó kisebb gyűlésnek a birói végrehaj­tásnak ellenszegülők neveit jelentéseikkel együtt mutassák be, hogy akkoron a közgyűlési hatósággal felruházott ezen kisebb gyűlésből a hatalomkar ellenök kirendeltethessék. A tisztújítás megtartása is szóba hozatott, azonban a többség­nek véleménye azon méltányos tekintetből, mert az ínség idején egy tisztviselőnek sem lehet kerületét csak kevés időre is elhagyni, oda járult, hogy bár a törvényes három év rég eltelt, mindazáltal a fölső helytartó bölcs belátására bizalik — mint a kinek különben is kirekesztő jogaihoz tartozik — a körülményekhez képest a tisztépítő szék megtartása határ­idejének kitűzése. — Továbbá fájdalmasan értesültek a me­gye rendei, hogy a halhatatlan emlékezetű néhai báró Sen­­nyey János kegyes alapítványából emelkedett megyei kórház nagy veszteségnek néz el­be , ugyan­is kellő védelem elmu­­lasztása miatt nagyobb öszvegben lemarasztalván ezen jó­tékony intézet, a lemarasztó ítélet Ungmegye egyik szolga­­birája által végre is hajtatott, hogy tehát illy nagy veszteség megorvosoltassék , minden védelmi okiratokkal ellátott fel­írással járulnak a megyei erk ő felsége kegyes atyai színe­ik­be, miszerint ezen lemarasztó ítélet alól ezen jótékony in­tézetet feloldván illy nagy öszvegnyi veszteségtől kegyelme­sen megmenteni mélt­óztassék. — A komáromi levél a vámkérdésben köztudomásul vétetett, miután a megye ke­belében semmiféle határvámok nem léteznek. — Borsod levele a nádorválasztás tárgyában lett felolvasására L. G. tb. azt adván elő, hogy miután Zemplén megyének e részben azon utasítási határozata lenne, hogy a nádorválasztást az 1796: 1. t.cz. értelmében eszközöljék a követek , és ezen levélben több eldöntenivaló kérdés adatnék elő, czélirányos lenne e tár­­­gyat az utasítást készítő választmányhoz utasítani, mellyre semmi ellenvetés nem tétetett; egyszersmind elhatároztatott, hogy az országgyűlési utasítási javaslatokat készítő küldött­ség a jövő közgyűléseken ki fogván neveztetni, működését azonnal megkezdheti. —A tiszagőzhajózási társaság kérelme következtében a m. alispán megbizatott, hogy a Tisza men­tiben létező veszélyes helyek kijelöltetését, úgy a malmok elhelyezését hathatósan eszközölje, egyszersmind a mennyi­ben azon társaság által kívánt többi kérelem teljesítése a megye hatáskörét túlhaladná, a­­mlgy m. kir. h.tanács ké­retett meg, hogy e részben hathatós intézkedéseket meg­rendelni lenne kegyes. BUDAPESTI HÍRHARANG. Annak híre, mikép a gabona kivitele korlátoztatni fog, kissé megdöbbentő az uzsoráso­kat, a liszt ára azonban mindemellett is két forinttal szökkent ismét magasbra a múlt héten, és minden egyéb élelmiszerek ára is folyvást emelkedésben van, ámbár az időjárás legjobb reményekkel biztat. Egy zsák burgonya múlt szerdán már hét forinton is kelt, és egy szál sárgarépa három garason, ezenkül pedig a mérték átalános roszasága ellen mindenre nézve napról napra szaporodnak a panaszok ; molnárok, sü­tők, hentesek mészárosak ,sat, szinte vetélkednek a hiányos mértékben, és gyökeres orvoslásról szó sincs, mit csak on­nan magyarázhatni meg, hogy most ajtó előtt áll a városi tisztújítás, következéskép nem lehet elegendő időt és szigort fordítani ezen visszaélések megszüntetésére, valamint például némelly megyékben sem bírják a tisztul­tás előtt a pan­dúrok a lókötöket elfogni. A külföld több fővárosiban a nagy ínség miatt részint hatóságilag kényszerültettek az uzsorások tömött magtáraik megnyitására, részint némelly czéhek ki­váltsága ideiglen megszüntettetek, mi rögtön tetemes csökke­nését okozta az élelmiszerek árának. Budán ellenben saját füleinkkel hallottuk, mikép egy városi biztos elkngetéssel fenyegete némelly sertéshúsárusokat,ha még egyszer olcsób­ban merik adni a húst, szalonét és zsiradékot, mint a budai hentesek, kik már különben is mind olly szörnyű kövérek, hogy kénytelenek nagy házat építeni, mert kicsinyben meg sem férnének. Kérdeztük azon becsületes biztostól nevét, de olly komolyan mondá, hogy ő nem kívánja a mienket tudni, miszerint jobbnak láttuk a hatalom emberét nem ingerleni, mert a nép már úgy is boszankodva kezde csoportozni a biz­tos ezen zsarolása miatt. Igen kívánatos, hogy mielőbb is­mét erélyes, buzgó és független állandó választmány ala­kuljon , melly ne kényszerüljön a czéhbeliek haragjától és szavazási jogától rettegni, hanem rendüthetlen igazsággal fé­kezni iparkodjék az uzsora és zsarolás minden nemeit. Er­­nyedetlen szigorú ellenőrködés legalább is harmadrészét szüntethetné meg a drágaságnak. — Hazánk kis paradicso­mába, Füredre, sokan készülnek Budapestről, ’s többen el is mentek már, Lobmayer kényelmes gyorskocsijait használva, mellyek innen reggel négy órakor indulván, délután két óra­kor már Kenesén vannak, honnan néhány óranegyed alatt ,­Kisfaludy“ gőzös által Füredre szállíttatnak az utasok, ’s ha akarják , másnap már ismét Pesten lehetnek este és hallhat­ják Hollósy Kornéliát, miután reggel még a füredi erdőcske csalogányait hallották. E kellemes és aránylag dicső kirán­dulást igen ajánljuk azoknak, kik edd­g azt hitték, hogy nem lehet érdekes a mulatság, mint Visegrádra, vagy Váczra utazni; egyszeri próba után bizonyára máskép fognak ítélni. Egyébiránt „Kisfaludy“ már nem jár egyedül, hanem „Keszt­hely“ lakhajót vontatja, melly már első utján is három­száz mázsa gyapjút ’s egy mázsányi faragott követ szállított, ’s a további megrendelések is világosan bizonyítják, hogy e vállalat nemcsak jól fog gyümölcsözni, hanem egyszersmind jótékony hatású leend a kereskedés fölvirágoztatására, a Balaton melletti szép megyékben.­­ Az „Amsterdam“ nevű hollandiai hajó kiraká már új hidunk lánczait, ’s most hírla­pok u­tán terhet keres vissza Hollandiába; nem­rég olvastuk, hogy Batáviában rendkívül nagy szükség van fehér hölgyek­re, részint az ottani színház, részint azon sok fehér férfi számára, kik nem akarnak fekete bőrű hölgyekkel párosul­ni. A kérdéses hajó kapitánya igen nyereséges szállítmány­hoz juthatna tehát, ha kihirdetné, hogy művésznőket és menyasszonyokat keres Batavia számára , még pedig művé­szet és pénz nélkül,, mert nálunk a milly nagy a hiány mű­vészet és pénzben , szintglly roppant nagy a bőség művész­nőkben és vőlegénytelen menyasszonyokban. — A „Széche­­nyi-sétány“ vaskerítése már föl van állítva, ’s júniusi vásár alkalmával ünnepélyesen meg fog nyittatni e kellemes mu­latóhely , melly néhány év múlva nem utolsó dísze leend fővárosunknak. „Csak már árnyékot vetne!“ —mondá valaki. Egy orvos hazánkfia huzamosb idő óta minden erejét és szor­galmát kizárólag irodalmunknak szentelvén, több helyről folyvást erős és keserű megtámadásokkal ostromoltatik, mellyek annyira fölingerték őt, mikép néhány nap előtt ko­molyan nyilvánitá elöttünk , hogy ő, ha ezen megtámadások nem szűnnek meg, az irodalmi pályáról végkép lelép, ’s is­mét buzgó gyakorló orvossá leend. Mi ismerjük et, hogy szavával játszani nem szokott, ’s ez neki valódi komoly szán­déka ; a szenvedő emberiség érdekében kérjük tehát t. tár­sainkat: legyenek szívesek a kérdéses orvos úr iránt ezentúl legnagyobb kímélettel viseltetni. — Most jelent meg ’s Geibel könyvárusnál kapható: „Fényrajzok Jézus és az apostolok életéből,“ irta Sujánszky, 3d. és 4dik füzet, négy gyönyörű aczélmetszettel, egyes füzet ára negyvenöt krajczár. Ismé­telve ajánljuk ez érdekes szövegű pompás képgyűjteményt.­­ Ugyan Geibelnél jelent meg tulajdon költségin Bloch Mó­ricz magyar-német Zsebszótára második bővített és javított kiadásban. Az első, vagyis német-magyar rész már kap­ható, a második rövid idő múlva jelenik meg. Mind a két kötet ára öszszesen csak négy forint. Az első kiadás ellen, mellynek nagymennyiségű példányai igen gyorsan keltek el, több fölszólalás történt, és azért ezen második kiadást gon­dosan lapoztuk át, és örömmel mondhatjuk, mikét szerző ennek átdolgozására, javítására, bővítésére olly nagy gon­dot fordított, hogy mostani zsebszótáraink közt méltán mondhatjuk ezen munkáját a leghasználhatóbbnak, tartalék nélkül merjük azt tehát ajánlani a nagy­közönség pártoló fi­gyelmébe. Külső kiállítása is ollyan, hogy becsületére válik a derék kiadónak, és ehez képest az ára valóban jutalmas. — Teréz külvárosban történt bizonyos temetési botrányról igen hitelesen értesítheténk ugyan, és a tény valódiságáról szemé­lyes utánjárás által is teljesen meggyőződünk; az egész esemény mindazáltal ollyan, hogy ezen puszta érintésnél többet nem lehet felőle elmondanunk, meg vagyunk egyéb­iránt győződve, mikép ezen puszta érintés is elég arra, hogy fővárosunkban illyesmi többé történni nem fog. — Egy sza ’­bónál igen díszes magyar öltözetet láttunk bársonyból, a szabó épen a nadrágot fejté el és szőkébbre szabá, ’s kér­désünkre ezen fölvilágositást adá: „Ezen nadrágot tizenkét év előtt vártam a.........urnák, de ő csakhamar meghalt, ’s a drága nadrágot legidősb fia számára szőkébbre kelle várnom ; most nemrég ez is meghalt, ’s a becses nadrágot egy évvel fiatalabb testvére számára kell megszükítenem, mert átalános azon tapasztalásom, hogy mióta a jogok tágul­tak, azóta a.........utak lábszárai mindinkább összeszű­külnek.“ — __________ IPARMÜKIÁLLÍTÁSI DÍJOSZTÁS. Mint a f. é. martius 6kán e tárgyban kelt közleményünkben hirdettük, az 1846-i iparmű­­kiállítás következtében megítélt díjak a most következő Medárd-napi pesti vásár alatt, jelesül pedig, f. é. június hónap­okait Pesten , a­­j vármegye teremében fognak kiosztatni. Kéretnek ehez képest a díjazott kiállítók mindnyájan, szíveskedjenek a kitűzött határnapra Pesten akár személyesen , akár megbízottak által megjelenni é s dijaikat átvenni. Kiket körülményeik aka­dályoznának a személyes megjelenésben ,­­s megbízást sem vol­nának akár képesek , akár hajlandók valakinek a végből adni, hogy a díjosztó ünnepen személyüket képviselje é s dijaikat átve­gye , azok akarják az igazgató választmányt e részben értesíteni,­­s nekik majd illető hatóságaik utján fognak kitüntetésök érdem­jelei megküldetni. — Elnöki megbízásból. Pesten , május 9-én 1847. Csanády, jegyző.­­ IPAREGYESÜLET. Mester - inas-művek kiállítása. A folyó évnek elején közhírré tette a választmány, miként ezen­­túl minden esztendőben , a pünkösti ünnepek alkalmával kiállí­tást rendezend a mester-inasok műveiből. És az eddigi bejelen­tések szerint, úgy látszik a helybeli mester urak közel számo­san méltányolják a választmány ez intézkedésének czélját, melly abban áll, hogy a mesterség­­növendékek a kiállításbani részvé­tel dísze é s a díjazás tisztelete és haszna által lehetőleg ösztönöz­­tessenek, miszerint választott mesterségek , technicai munkáiban teljes szorgalommal igyekezzenek kiképezni magokat. — A vá­lasztmány előtt legközelebb tartott ülése alkalmával, 37 mester­inas jelent meg, kiknek mestereik megengedek, hogy e kiállí­tásba ők is készíthessenek valamit. Köszönetül a derék és inasaik iránt atyáskodó mesterurak neveit a választmány kihirdettetni határozá, miszerint számukra a közönség méltánylását is kikér­hesse. — Albrecht Sámuel lakatos mester műhelyéből kiállít 2 inas; Aszmann Károly, kalaposéból 1 inas; Branda Tamás, gombkötőéből 1 ; Czettner Ede , lakatoséból 2 ; Ilatossy József, magyar szabóéból 1 ; Hehlein Keresztély, czipészeböl 1 ; Hoff­mann , szabóéból 1 ; Jankovics Mihály, fodrászéból 2 ; Kada István , csizmadia műhelyéből 2 ; Kárpitsek Ferencz , czipészeböl 1; Kerekes János, asztaloséból 2; Kuthy, csizmadiáéból 1 ; Me­ckel Endre , lakatoséból 1; Petrovay Endre, m. tímáréból 1 ; Pifkó András , lakatoséból 1 ; Spiegelhalter Antal, asztaloséból 1; Szikrássy Venczel, szabóéból 1 ; Takács Imre, csizmadiáé­ból 1; Tausch Ferencz , asztaloséból 2 ; Ványi Zsigmond, csiz­madiáéból 1 ; Varga József, bognáréból 1 ; Zitterbarth Mátyás, kőműveséből 1 inas. — Remélhető , hogy még több kiállító­ja leszen — A kiállítás egyébiránt a most következő pünkösti ün­nepeken fog megtartatni. — Május 6ban 1847. Csanády, jegyző. f­r _ -------------------­ÚTCSINÁLÓ GÉP. Tapasztalásból tudjuk, hogy, ha az utak domborúk, és szinök simán tartatik, a kerék nyomai­ban megálló víz által a puha földes, vagy kövecses utakon kátyúk nem támadhatnak, akkor az út színe a jég által is igen hamar visszanyeri előbbi elvesztett száraz kérgét; de a minden eső után szükséges kiegyengetésekre majd idő, majd ember hi­ányzik, mert nem ritkán a gazdászati ipar elfoglalja mind­kettőt; ugyanazért: az ujjavitás másféle eszközéről tűnődve, útcsináló gépet találtam fel, mellynek mielőtt czél­­szerűségéről szólanék, nem titkolhatom gondolkozásomat a fölött: vájjon útcsináló gépemmel a teher könnyítésére újsá­got hozzak-e be az útcsináló’s vámfizető nép seregébe, vagy hallgassak; többszöri fontolgatásom után mégis elhatáro­­zom, „hogy ha a szokás daczára, a gépek általi útjavítás rendszerét rögtön be nem hozhatom is,— nem hibázok;“ mert a haladás időszakában élünk, mellyben gazdászat, ke­reskedés, irodalom, ipar, művészet a nemzetnél már megin­dultak, ’s ha azok elibe szaladva, szerencsés utat kivánok ’s ajánlok, többet cselekszem, mintha mit sem mondok; ha pedig azokat kisérem, mit tehetek az ellen, ha a göröngyös utón visszatérve újságot hozok magammal, mellyre némely­­lyek mosollyal, vagy mint nem látott és eddig nem hallott tárgyról talán kétes hiedelemmel felelhetnek. Azt gondolom eleinte, tán az útcsinálógép idő előtti is, mert a nemes me­gyéknek az útcsináltatás pénzbe nem kerül, a szabad váro­soknak pedig ha pénzekbe kerül is, azok szegényeiknek fizetik, és mint kölcsönpénzt adjak; némellyeknek illy nyilatkozata mellett nem tudhatom : várjon a közvélemény fog-e szavazni útcsináló gépemre , de újságot irni már csak azért is szabad, mert újság; czélszerűbbjutcsinálási rendszerrel pedig azért is kell írni, mert az még honunkban nem létezik, sőt hi­ánya miatt a szakértő egyes egyének védőitalnak, pedig ha a megyei útcsináltatás rendszerét veszszük fel, ott nem az a kérdés: egyik vagy másik helységnek mennyi utat kell jó karban tartani, hanem az, hogy a közmunkában ki hány napot tartozik szolgálni; ’s így, ha mindegyik megyében a helységekbeni házhelyek, és zsellér­házak száma szerint az utak, hoss­uk-, szélességök­ ’s helyzetűkhöz képest arányos mennyiségben fel nem osztatnak, ’s a tapasztalás szerint vé­gezhető munkára letörtendő napok száma nem vétetik fel a leszolgálás mértékére , akkor az útcsináló községeknél bár­­milly hasznos eröműtételes gép sem rövidítheti meg szolgá­­lása idejét, mert az adózó nép nem az út jó karban tartásá­ra, hanem meghatározott számbani napok kiszolgálására van a legújabb törvény szerint kötelezve, úgy az idő használá­sának , szorgalmas dolognak, az utak jobb karban tartásá­nak a mennyire eszközül vetettek fel az adózó népre rótt közmunkálatban töltendő napok, annyiban a rész utakra mentségül szolgálnak , a midőn a napok leszolgáltatnak min­den haszon és siker nélkül. Ebből kiviláglik, hogy a teendő munka, és a napleszolgálók igyekezete közt nagy és czél­­vesztő különbség van, mert az egy részrüli szándék a napok könnyebb leszolgálásával nem vezethet más részrül egyszers­mind a kitűzött főczélhoz, me­lyhez csak akkor közelit, ha nem lát okot, hogy gazdaságától elvonulva több napot el­­töltsön; de a napok leszolgálására kényszerültt nép, ha egy nap alatt az utat elkészítené is, a többi napokra számol, és gy útcsináló gépemre aláírásokkal csak akkor járulandnak az útcsináló helységek, ha a rájuk rótt napokra nézve a munka sikeréhez mért arányban szembetűnő időgazdálkodás fog bebizonyulni.­Ha pedig az utak romlása okait keressük

Next