Budapesti Hiradó, 1847. január-június (517-617. szám)

1847-06-10 / 606. szám

Csütörtök 600. Junius 10. 1847. A BUDAPESTI HÍRADÓ. ért 5 ez. kr. a kettős hasába serért pedig 10 p. kr. fizettetik. Előfizethetni helyben a kiadóhivatalban, hatvani utá­czai Horváth-házban 383 ik szám alatt földszint, és minden királyi postahivatalnál. — Az ausztriai birodalomba s külföldre menendő példányok csak a bécsi császári posta­­hivatalnál rendeltethetnek meg. Ezen lapok minden héten négyszer, u. m. kedden, csütör­tökön, pént. és vasárn.jelennek meg. Előfizetési ár félévre Buda­pesten házhoz-hordással 5 ft., Postán borítékban heten­ként kétszer küldve 6 ft 24 kr, négyszer küldve pedig 7 ft 12 kr pp. A hirdetmények min­den négyszer hasábozott apró­­betűs soráért vagy ennek helye-TARTALOM. Magyarország és Er­d­é­l­y. Előléptetés. Me­­gyék: Közgyűlések Szepesből, Liptóból. Budapesti hirharang. Meg­hívó néhai Horvát István emlékünnepére. Pécsvidéki hírek. A pest-váczi vasútvonalon utazott személyek száma május 3 - kétől jan. okáig bezáró­lag. Külföld. Nagybritannia. Spanyolország. Schweicz. Poroszor­szág. Délamerika. Egyveleg. Hivatalos és magánhirdetések. IRODALOM és TUDOMÁNY. Világtörténet a legrégibb idők­től korunkig. Irta Bajza. Pest 1846. (Folytatás.) HAGYARORSZÁSI és ERDÉLY. Az aradi váltótörvényszéknél megüresült tollvivőségre Balogh Imre eddigi iktató lön érdemesítve. Megyék. PEST megyének rendszerinti közgyűlése f. ha­­dikán vette mlrgos főispáni helyettes úr elnöklete alatt kezdetét, mellynek tanácskozás tárgyairól és eredményéről közelebbi számainkban szólandunk. SZEPESBŐL, Lőcse, május 27. Ámbár áprilisi köz­gyűlésünkben a husárszabás tárgyában mindenképen meg­­fontoltatlak a körülmények, és leginkább annak tekintetéből szállíttatott le a marhahús ára 10 krra,minthogy a magasabb 11 kros ár az előbbeni közgyűlésben csak a hizlalt marhákra nézve szabatván meg , i­lyenek májusban már nem igen ta­láltatnak , egyébiránt pedig a marhák ára a tett jelentések szerint magasabbra nem rúgott; az érintett leszállítás mégis olly zavarokat idézett elő, hogy főispánunk ő mlaga szüksé­gesnek tartotta azoknak elintézése végett ma rendkívüli köz­gyűlést tartani. Helybeli és vidéki mészárosaink t. i. vona­­­kodván kellő mennyiségben húst vágni, annyira zaklatták a közönséget, hogy szinte szerencsének kellett tartani, ha a marhahús kívánt mennyiségének csak felét kaphatta is meg az ember. Ezen tárgy tehát tanácskozás alá kerülvén, ámbár a sz­bírák jelentései szerint a marhák ára most sem szökött fel, sőt előre látható, hogy sok földművelő , miután a mezei munkák bevégeztettek, marhájától, mindamellett hogy annak kitartása most könnyebb, mégis megválni kénytelen leend­­vén ezentúl sem lesz magasabb a marhák ára,­­ mindazáltal főleg azon tekintetből, hogy a mészárosok is az egyéb élelmi czikkeket drágábban fizetni kénytelenek, a marhahús ára is­mét 1­­­krra emeltetett. Ezen kérdéssel kapcsolatban azon­ban egy másik is került szőnyegre, a husárszabási biztos t.i. jelentvén, hogy a helybeli m­észárosczéhet érintett ismételt makacssága miatt több ízben a törvényes bírságban elma­rasztalván , midőn annak behajtása végett a városi kapitányt megkereste, ez a városi tanács utasításánál fogva az emli­­­tett bírságokat ugyan behajtotta,de a városi pénztárba szál­lította legyen be; ennek következtében, miután Lőcse vá­rosa részéről kinyilatkoztatott volna , hogy illy esetekben a városi polgárok fölött a megye törvényhatóságát el nem ismer­heti, miután illy esetekről az illető árszabási törvényczik­­kekben érintés nincs, határoztatott, hogy a megye e rész­ben folytonos gyakorlatban lévén, Lőcse városa, a­mennyiben az előrebocsátandó felszólitásra 14 nap alatt a tulajdon­pénz­tár részére behajtott bírságokat a megyei pénztárba be nem szállíttatná, ügyészi kereset alá vétessék. A Fenséges kir. helytartótól és özv. M. Dorothea főherczegasszonyt­ól érkezett válaszokon kívül szőnyegre kerültek még mint közérdekű tárgyak a nm. helytartó tanácsnak három rendbeli intézmé­nyei , mellyek által a megye értesittetett, hogy magyaror­szági prímás ő herczegsége által a felsőbb magyarorsz. me­gyék szükölködői részére adott pénzöszvegből a megyei sze­gények számára 500 pont jutott, tovább hogy a Leibiczon kihágást tett kézsmárki tanulók a megye által elítélendők lesznek és végre a megyének figyelmetesség ajánltatott a ga­bonauzsorások irányában. Egyébiránt többnyire csak magán­ügyek tárgyaltatván, a közgyűlés ma be is fejeztetett. Sze­gény, különben is elegendőkép sújtott megyénknek szomorú állapotát még folyvást nevelik a minduntalani tűzveszélyek, mert alig másik hét, hogy ollyanokról hirt nem vennénk. LIPTÓBÓL. L.-Sz.-Miklós május 29. Közbejött aka­dályok miatt f. hó 1­ödiki közgyülésünkrőli tudósításom foly­tatását csak most küldhetem. — Az ide rendelt katonaság el­látása iránt a megye erdei kellőleg intézkedvén, folytatták a fölgy magyar kir. udv. kanczellária intézményei tárgyalá­sát. Ezek közöl egyik, a hátralévő felterjesztéseket sürgető, főispán ő méltóságának alkalmat szolgáltatott a tisztviselők, és illető küldöttségek hanyagságát szigorúan megróni ; en­nek következtében a skontro olvasása is elrendeltetett, és hogy e közgyűlésen nem olvastatott, csak annak tulajdonít­hatni , mivel igen sok tárgy volt elintézendő, és némellyik, magán­érdeket látszatván sérteni, sok vitát és felese­lést szült. Ilyen volt azon kanczelláriai rendelet, melly által a ns megye oda utasittatik, hogy egy visz-végrehajtást esz­közöljön. A dologból még országos sérelem lehet, azért kissé körülményesebben szólok róla. Boczai bányászi társu­lat , mellynek tagjai sz. kir. Beszterczebánya városában lak­nak , a szent-iványi nemzetség erdeiben, hol t. i. bányákat müvel, nagyobb mennyiségben fát vágatott, miért a mező­­rendőrségi törvény értelmében perbe idéztetvén, miután a kitűzött napon meg nem jelent, makacsság miatt elmarasz­­taltatott, és ebeli ítélet, a mennyire itt vagyona volt, végre is hajtatott, a további végrehajtás végett sz. kir. Beszter­czebánya városa tanácsa átküldő levél mellett megkereste­tett; ez azonban ahelyett, hogy a megkeresésnek eleget tenne, minden irományok felküldése mellett folyamodott a főmgv m. kir. udv. kanczellariához, melly az érintett ítéletet megsemmisítvén, e megyéhez parancsot küldött, hogy a mennyiben itt a boczai bányászi társulat vagyonánn végre­hajtás megtörtént, visz-végrehajtást rendeljen. A megye ez ellen felírt, mire érkezett a mostani közgyűlésen előkerült decretum, melly az előbbinek foganatosítását meghagyá. A sok beszédből, mellyet ezen ügy tárgyalásánál hallani lehet­, csak e kettőt jegyzem fel; első az volt, hogy a főügy kan­czellária eldöntő parancsot bocsátott ki a nélkül, hogy a me­gyétől kívánt értesítő tudósítást bevárta volna , melly itt an­nál inkább elmellőzhetlennek mondatik, minthogy a Sz. I. nemzetség ekkorig ki nem hallgattatott. Más pedig az, hogy a főügy kanczellaria rendeletét abban alapn­á, miszerint a kérdéses kihágás elítélése nem a szolgabirói hivatalhoz, ha­nem a bányabirósághoz tartozik, mi azonban egy táblabiró megjegyzése szerint a mezőrendőrségi törvényből egyáltalá­ban ki nem világlik. — Határozatul főispán ő méltósága ki­mondd : A sz.biró szólítsa fel a Szent-iványi nemzetséget, hogy ha van valami, mi védelmére szolgálna, azt jövő köz­gyűlésen kimerilőleg adja elő, az uj felírás most már elren­deltetvén. — Azon m. kir. helytartósági intézvényre, hogy a nj megye szétküldendő leveleit a jegyzőkönyv számával lássa el, és mind ezeknek, mint hozzá érkezendőknek jegyzékét vezesse, határoztatott, hogy maga mihez­ alkalmazása tekin­tetéből másolatban adassák ki az alispáni és jegyzői hivatal­nak. — A kénégénynyeli élésről szóló intézvény épen jókor érkezett hozzánk, mert egyik sebészünk azt már csaknem minden betegénél használta. —Még egy harmadik intézvény is legalább a mezővárosokra nézve érdekességgel bir. Ke­belbeli Rosenberg mezővárosa, hires az 1715. 31d. törv.­­czikkben megrótt gyülekezetről, olygarchiai kormányzása alatt olly állapotba jutott, hogy adósságai már negyvenezerre rúgnak, és az administrate minden ágaiban rendetlenség és visszaélések harapództak el. Ezt a polgárság tovább nem tűrhetvén a dolgot oda vitte , hogy a megye legfelsőbb pa­rancs következtében választmányt küldött ki, melly a visz­­szaéléseket nyomozza és jelentse be , mit midőn a választ­mány megtenne, a bepanasztott bíró és néhány tanácsnok hivatalától felfüggesztetett; egyébiránt pedig az egész ügy legfelsőbb helyre terjesztetett fel, honnét most helytartóta­nács útján a nj megye értesittetik, miszerint a rosenbergi bíró és némelly tanácsnokok, azoknak felfüggesztetése is helyeseltetvén, a városi jövedelmek, erdők és árvák vagyo­nának hűtlen kezelése miatt büntető perbe fogassanak, min­dennemű számadások újra megvizsgáltassanak, és az erdők jobb kezeléséről terv készíttessék. Az első pontra nézve, a bepanasztottakat jövő törvényszékre megidéztetni rendelte a új megye; a másodikat és harmadikat illetőleg, választmányt küldött ki.­­ A tett előterjesztések sorában méltán első he­lyet foglal az ügyefogyottak felsegélésére ajánlott tízezer p. forintnak kiosztásával megbízott választmányé, mellynek el­nöke előadá , mikint az összeírt ügyefogyottak száma olly nagy, hogy ha mindenkinek egy napra 3 kr és illetőleg 2 p. kr. adatik, akkor egy hónapra a kiadás öt­ezeret jóval fe­lülmúl, és így az ajánlott összeg alig tartand el junius vé­géig, melly előadás nyomán határoztatott, hogy az élelme­zési díjpénz felére szállittassék le. — Tisztelt első alispánunk bejelentvén, hogy a fenséges kincstár a kebelbeli inséges­­kedőknek két ezer p.forintot előbbi feltételek mellett pótlólag kölcsön adni kegyeskedett, előterjeszté , miszerint ezen som­ma azok közt osztassék ki, kik a minap felosztott 7000 p. forintból vagy semmit, vagy másokhoz képest keveset kap­tak , mi elfogadtatott. — A tisztujitást szőnyegre hozta Sz. Iv. K. és minél előbbi tartására főispán ő méltóságát megkéretni sürgette. Egy kis szóváltás után határoztatott ezen tárgyra nézve, hogy a nemesség összeirassék, és mind­ennek beje­lentésére, úgy minden hivatalos irományoknak jegyzék mel­letti beadására egy rendkívüli közgyűlés julius 5-én tartas­­sék, mi ha megtörtént, ő méltósága nem késendik a tiszt—­újítás határidejét kitűzni. — Felvétetvén a levelezések , ’s legelsöbb is Borsodé a kir. helytartó kinevezése és nádor vá­lasztása tárgyában, miután e megye már kijelentette, hogy kivonata az, miszerint István főherczeg ő fensége nádornak azon módon választassék , mellyen 1796dik évben fenséges atyja választatott, és a kir. helytartó kinevezésében semmi törvényellenest nem lát; azon óvás mellett, hogy ez által a helytartótanácsnak törvényes hatósága ne csorbuljon, és hogy tovább is azon leszünk, miszerint ő felsége az év egy részét ha magyarjai közt töltse, tudomásul vétetett. Ugyanaz tör­tént Hevesével, mellyben a parádi fürdőben elkövetett ki­hágások megboszulása iránt legfelsőbb helyről tett intézke­dések ellen panaszkodik. Komároméra pedig a vámkérdés­ben válaszoltatni fog, hogy Liptóban semmiféle határvámok nem léteznek. — A közgyűlés negyedik napján tárgyaltattak a jelentések, mellyek közöl kettő szolgáltatott alkalmat Ko­ Irodalom és Tudomány. V­ILÁGTÖRTÉNET A LEGRÉGIBB IDŐKTŐL KÖRIEKIG. Ina BAJZ.A. Pert, 1816. Hartleben K. Adolf tulajdona. Megjelenendik 12—15 füzetben■ egy egy füzetnek ára 45 kr. Eddig 6 füzet jelent meg. (Folytatás.) A bevezetést és a történetírás előtti kort ezennel elmellőzöm, az utolsót, mert ,,mint tisztán tudományi, nem is való a nagy közönségnek (Schlosser).“ De kötelességemnek tartom megmon­dani , hogy az utóbbiban nem S.-K., hanem , mint B. mondja — Haug hasznáitatott — A történet kezdődik az 54ik lapon , hol a 23ik sorban S.-Kriegkkel találkozunk, ki bennünket az lső füzet utolsó azaz 112. lapjáig el nem hagy. Ezen 58. lapon S.-K. nem némelly szakait, de minden szakát többnyire pontra , ittott sorral sorra , gyakran még a kikezdéseket is megtartván fordítja, p.: 54, 55 (S.-K. 1. k. 3, 4,5), 56, 57, 58 (7-10), 61, 62, 63(12 -16), 64(16, 17), 65, 66 (18 - 20), 69, 70 (22-24), 72 (25), 73, 74, 75, 76 (26-32), 79 (34, 35), 81, 82 (37-39), 85, 86 (S.-K. ls. k. 41 — 43), 87, 88 (43—45), 89 (45, 46) ’stb. lapokon. Nyájas olvasóm, emlékezzél vissza a fentebb említett rövidí­tésekre és szökdécselésekre, ollyanokkal már itt találkozol, csak hogy némellyek rövidebbek , mások ismét hoszabbak , p. a babyloniak, assyroknál és phoeniczieknél. Ezekből önkint követ­kezik, hogy az elbeszélésnek fonala a S.-Kriegké. Azonban, majdnem minden lapon van legalább egy pontocska, melly S.-K.­­ben fel nem található , és vagy más íróból folyt ide be , vagy B. tulajdona, ez némelly rhetorikai figurákból áll. Hiszen ta­pasztalta minden író, de minden olvasó , hogy olvasmányainál akaratlanul is a gondolatok lánczolatán elrepkedett az előtte fekvő tárgytól. Úgy történt B.-val is , de nagyon ritkán - na­gyon vigyázott tollára, minek is többet, jobbat mondani akarni, mint S.-K. mondá. De nézzük, mi azon 58 lapon nem S.-K.-é? Én körülbelül 9 lapot az elszórt, idegen sorokból összead­­daltam. Egy két pontot találtam: 57, 58, 61, 66, 73, 78, 82, 87, 103, 112­­. Három-öt pontig: 60, 75, 77, 80, 83, 97, 98, 104, 109, 101. Féllapot: 54, 59, 68. Egész lapot 102, 89, 102, 107. A legnagyobb idegen Babylonia geographiája 3 és */j lapon. Egyszer mindenkorra megmondom, hogy a mun­kában előforduló nagyobb kitérések földleírási ismertetéseket ad­nak. Úgy vagyunk az első füzettel, mellynek tökéletes­ jellem­zésére 63dik oldalát kiírom , hozzá mellékelve S.­Kriegk törté­netének megfelelő és nem rövidített szakát. Választhattam volna akármennyi illynemű és hivebben is fordított példányt (a fentebbi számokból kitetszik) , azonban, minthogy szándékom nem egye­dül szavam igazolása , hanem egyszersmind a styl, vagyis inkább fordítás qualitásának és modorának bemutatása , és a történetben minden előfordulható tárgyróli előadásnak feltálalása: természe­tesen , gondosan kiszemelnem kell, minden füzetben egy egy kü­lön tárgyat, p. o. jogot, vallást, tiszta reflexiót, csatát, művé­szetet, pusztán históriai események elősorolását. Mindig pedig kiszemeltem a legfőbbeket és érdekesebbeket ’s találtam — hogy S.­Kriegkből forditvák. Mit mond el­ez az olvasó ? R­aj­z a V. t­ör­t. 63., 64­­. Schlossers W.gesch. v.­lső füzetben. „A legfelöl­ Kriegk lsö k. 15. és 16. lap— több vonása a chinai nép tér­­ján. „Der wichtigste Charae­­mészetének a változatlanság, terzug des chinesischen Wesens azaz hajdankortól mostanig besteht in der Unversinderlich­­erök hiánya az elöhaladó fel­ keit desselben oder in dem seit ledésnek. Álladalmi szerkezet, alter Zeit dasselbe auszeich­­uralkodó eszmék, kézi mester- neuden Mangel einer fortschrei­­ségek’stb., harmadfél ezer év lenden Entwicklung. Das Staats­­óta csak igen kis mértékben wesen, die herrschenden Ideen változzanak, annyira hogy ál- und die Gewerbsthätigkeit im talán lehet mondani: ugyan­ Allgemeinen sind der Haupt azok maradtak. A népek tör­ sache nach seit dritthalbrausend ténetében példa nélküli lassú­ Jahren dieselben geblieben,­ság és merevenség által tűnik und haben sich nur in unter­­ki­e néptörzs , miknél fogva a geordneter Weise geändert, régihez , a hagyományozotthoz Die Chinesen zeichnen sich forradva szeret maradni. Jel- durch eine in der Geschichte lemében eme sajátság olly erős, der Völker beispiellose Zähig­hogy bár mi idegen elem ve- keit und Starrheit aus, mit wel­gyült is valaha szokásai közé, eher sie an dem Überlieferten az nem benne tett változást, und Gewohnten festhalten. Diese hanem inkább ö olvasztá át Eigenschaft ihrer Natur ist so és alkalmazta azt ön saját- mächtig, dass selbst wenn sie ságaiba. einmal Fremdes annabmen, sie durch dasselbe nie auf eine andere Bahn geführt wurden, sondern vielmehr dieses selbst stets alsbald seines Wesens entkleideten, und dem ihrigen nicht allein unterwarfen,sondern auch ganz und gar in die Eigentbüm­­lichkeiten desselben überzugehen zwangen. ’S e népet annyira értelmi Der zweite Hauptcharacter­­népnek nevezhetni, mennyire zug des chinesischen Volks, tán egyet sem: de a mi aztán durch welchen es in eben dem emberi kedélyre, képzelmi te- Grade, als durch den vorher hetségekre vonatkozik, az nagy angegebenen, von den Völkern mértékben kifejletlen maradt. des Abendland» verschieden ist, Minden, mi az érzéki szüksé- besteht darin, dass bei ihm Gc­gekre szolgál, a legrégibb müth und Phantasie nur äusserst korok óta rendezve és bévé- wenig entwickelt sind. Dis chi­­gezve volt, minden, mi kedélyre nesische Volk ist, wiekeine és képzeletre hat, még most is andere Nation, ein eigentliches durva, gyámoltalan. Irodai- Verstandesvolk. Phantasie und műk nagyobb részint puszta Gemüth , auf denen die Eigen­­értelmi müvekből áll. Olly ma- thümlickheit unseres nationalen gasabb költészeti elmetermé- Wesens mehr als zur Hälfte kek, mellyek miatt más szel- beruht, haben in China von lemileg nagy nemzetek mellé jeher so wenig Einfluss auf den lehetne őket helyezni, egészen Nationalcharacter gehabt, dass hiányzanak nálok. Költészeti den Chinesen alles dasjenige, élvet az ö életök egészen nél- was darin seine Wurzeln hat, külöz, a költészet nálok me- grössteutheils abgeht. Ihre Li­­reven mulatság és szórakozás teralur besieht der Hauptsache

Next