Budapesti Hiradó, 1848. január-június (723-875. szám)

1848-05-16 / 837. szám

Ezen lapok hétfőt kivéve na­­ponkint jelennek meg. Befize­tési ár félévre Pozsonyban és Pesten helyben boríték nél­kül 7 ft, postán borítékban he­­tenkint kétszer küldve 8 ft 24 kr, hatszor küldve 9 ft 12 kr. p. p. A hirdetmények minden négyszer hasábozott apróbetűs soráért vagy ennek helyéért 5 p. kr, a kettős sorért pedig 10 p. kr. fizettetik. Kedden 837. Május 16.1848. KAIA Zierer-házban 114. szám alatt földszint, és Pestem hatvani­­utczai Horváth - házban 583­. szám alatt földszint és min­den kir. postahivatalnál. — Az ausztriai birodalomba és kül-­­­­öldre menendő példányok csak " a bécsi császári királyi fő­postahivatalnál rendeltethetnek meg.­­ Nemzetiségek és osztályok közti béke! Monarchia! Alkotmányos szabadság, rend, törvényesség! TARTALOM. Ministeri rendeletek. — Pest május 11. — Po­zsony városi közgyűlés folytatása. —Szabolcs. — Somogy. — Aus­tria. — Németország. — Olaszország. — Francziaország. — Anglia. — Lengyelország. — Aldunai tartományok. — Hivatalos és magán­­hirdetések. — Status- és iparpapirok árkelete a börzén. Rendeletek. I. Báró Jellachich horvátországi bánhoz. Miután ön, mint Horvát-, Tót- és Dalmátországok bánja, azon országokbeli minden törvényhatósághoz, hatósághoz és hivatalnokokhoz olly értelmű körlevelet bocsátott széjjel, mi­szerint a Magyarország és kapcsolt részek közt századok óta testvérileg fennálló és a legújabb törvények által legkevésbbé sem változtatott alkotmányszerű viszonyt megváltozottnak nyilvánítván, megparancsoló, hogy kívüle senki mástól sem pa­rancsot elfogadni, sem annak engedelmeskedni, sem senkinek hivatalos jelentést tenni ne merészeljenek. Miután annak ellenére, hogy a rögtön­biróságnak hatal­mát a felelős miniszerek egyikének ellenjegyzése mellett csak én adhatom meg, és csak én vonhatom vissza, ön nemcsak ki­hirdette a rögtönbiróságot a kapcsolt részekben , Szerém-, Verőcze-, Pozsega megyékben és a bennök kebelezett kir. vá­rosokban, s még ollyan törvényhatóságban is, melly azzal a tőlem megnyert jognál fogva már birt, hanem annak körét egyoldalú irányban olly vétségekre is kiterjesztette, mellyek az eddigi szabályok szerint a rögtönitélőszék elébe soha nem tartoztak, és e felségi joggal a báni hatáskörön tulterjeszkedő­­leg élt, a nélkül, hogy azt avagy csak utólagosan is bejelen­tette, s mielőtt báni hivatalába beigtattatván , kellő esküjét letette volna. Miután ő felsége koronás királyunk és az 1848 : III. t. sz. által a végrehajtó hatalomnak a felelős ministerium általi gyakorlására teljes hatalommal, úgy az ország­ban, mint az ahhoz kapcsolt részekben én ruháztattam fel. A belügyminiszer előterjesztésére rendelem a­mint követ­kezik : 1) önnek, mint Horvát-, Tót és Dalmátországok kineve­zett, de be nem igtatott bányának említett körlevele az alkot­­m­ánynyal és törvényekkel merőben ellenkezőnek jelentetik ki. 2) Az ön által jogtalanul kihirdetett és egyoldalú irány­ban a legfelsőbb szabályokon túlterjesztett rögtönbíróság s az annak folytában netalán megkezdett vizsgálat és hozatott íté­let érvénytelen. 3) Meghagyatik , hogy mind fenőbb említett körlevelét, mind a rögtönbiróság iránti rendeletét ellenkező rendelet ki­bocsátásával azonnal vonja vissza, és e rendelet vételétől szá­mítandó harmadnap alatt ennek mint tett teljesítéséről enge­­met futár által értesitsen. 4) E mai napon kelt rendeletemnél fogva meghagytam minden törvényhatóságnak és Szerém-, Pozsega-, Verőcze­­megyéknek s Eszék városának is, hogy minden rendelteim­nek , mellyeket felelős miniszer ellenjegyzése mellett kiadok, engedelmeskedni, a törvényekben kijelölt szigorú büntetésnek terhe alatt, tartoznak. 5) Jelen rendeletem végrehajtása a belügyministerre biza­tik. — Budapest, máj. 10én 1848. István, nádor s királyi helytartó. Belügyminister Szemere Bertalan. II. A kapcsolt részekbeli törvényhatóságokhoz s Szerém-, Pozsega-, Verőczemegyékhez és Eszék, Pozsega kir. városokhoz. Miután Horvát-, Tót- és Dalmátország bánja azon országokbeli minden törvényhatósághoz, hatósághoz és hiva­talnokokhoz olly értelmű körlevelet bocsátott széjjel, miszerint a Magyarország és kapcsolt részek közti alkotmányszerű ősi és testvéries viszonyt megváltozottnak nyilvánítván, r megpa­­rancsolá, hogy kívüle senkitől sem parancsot elfogadni , sem annak engedelmeskedni, sem senkinek jelentést tenni ne me­részeljenek . Miután annak ellenére, hogy a rögtön­ biróságnak hatal­mát, a felelős miniszerek egyikének ellenjegyzése mellett, csak én adhatom meg, és csak én vonhatom vissza, a bán nemcsak kihirdette a rögtönbíróságot a kapcsolt részekben és Szerém-, Verőcze-­s Pozsega megyékben és a bennök kebelezett királyi városokban, hanem annak körét egyoldalúlag olly vétségekre is kiterjesztette, mellyek eddigelé a rögtönbiróság elébe soha nem tartoztak. Miután ő felsége koronás királyunk és az 1848dik III. t. sz. által a végrehajtó hatalomnak a felelős ministerium ál­tali gyakorlására teljes hatalommal, úgy az országban , mint az ahhoz kapcsolt részekben , én ruháztattam fel. A belügyminiszer előterjesztésére rendelem a mint kö­vetkezik : 1) A bánnak fenebb említett körlevele az alkotmánynyal és törvénynyel merőben ellenkezőnek jelentetik ki. 2) Az általa kihirdetett rögtönbíróság s az annak folytá­ban netalán megkezdett vizsgálat és hozatott ítélet érvény­telen. 3) A­mennyiben e törvényhatóságnak a közbátorság érde­kében rögtönbíróságra volna szüksége, az idezárt szabályszerű feltételek megtartása mellett, de csak a gyilkos, rabló, úton­álló és gyújtogató ellen , annak felállítására ezennel felhatal­­maztatik, azon hozzáadással, miképen e bíróságnak köre más bűnökre nézve csak új folyamodás következtében nyert enge­­delem által fog kiterjesztethetni. 4) Jelen rendelet vételétől számított nyolcz nap alatt e törvényhatóság nyilvánítani fogja, az ekképen megadott rög­tönbíróság felállítását szükségesnek tartja-e avagy sem. 5) A kormányzó alispán e rendelet kihirdetése végett, fel­függesztés és ezentúl szigorú feleletnek terhe alatt, tüstént közgyűlést tartozik hirdetni. 6) Ki az általam, egyik felelős minister ellenjegyzése mel­lett , kiadott és kiadandó parancsnak nem engedelmeskedik, avagy annak tettleg ellene szegül, a törvények értelmében szi­gorúan fog büntettetni. 7) Ő fölségének koronás királyunknak k. kéziratában ki­jelentett törvényes akarata szerint, a kapcsolt részekbe királyi biztos fog küldetni a végett, hogy a Magyarország és a kap­csolt részek közti alkotmányos és testvéri kapocs fenmaradása elleni merényleteket megvizsgálván és megtorolván, egyszers­mind a kapcsolt részekben kívánatos csend és rend s alkot­mányos jogaiknak tökéletes épségben tartása fölött őrködjék. 8) Jelen rendelet végrehajtása a maga osztályát illetőleg mindenik ministerre, különösen pedig a belügyministerre bi­­zatik. — Kelt Budapest, május 10én 1848. István, nádor, királyi helytartó. Belügyminister Szemere Bertalan. Báró Hrabovszky János, had­főparancsnok és altábornagyhoz, ő felsége szomorodott szívvel értesült azon mozgalmakról, mellyek Magyarország kapcsolt részeiben két irányban mutat­koznak , egy részről a személy- és vagyonbiztosság veszélyez­tetvén állatok , másrészről megingadoztatni czéloztatván ama szövetség, melly a szent koronának védárnyékában Magyar­­ország és kapcsolt részei közt századok hosszú során keresztül testvéri szeretettel létezett. És ennek folytában szükségesnek találta , i. é. május 6-án és 7-én kelt kétrendbeli k. kéziratá­ban , nekem megparancsolni, követnék el mindent, mi­által úgy a személy- és vagyonbiztosság, mint a szent korona alatti valamennyi tartományok egyetértő, békés és közremunkáló szövetsége és egysége biztosíttathatnék, és e czélnak elérését, a körülmények úgy kívánván, királyi biztos kiküldése által is eszközölném. Hogy tehát a felsége királyi szándékának elégtétessék, hogy a kapcsolt részekben, a hozzám érkezett panaszok sze­rint, megingadoztatott személy- és vagyonbiztosság tökéletes biztosítékban részesítessék; hogy azon törvény- és alkotmány­­ellenes iránynak és m­erénynek eleje vétessék, miszerint a Ma­gyarország és kapcsolt részek közti benső és alkotmányos egy­séget tettleg megrontani szándékoznak, melly irány és me­­rény nemcsak alattomos izgatások, felhívások, hanem már közgyűlési határozatok által is tápláltatik; továbbá, hogy el­lenséges törekvések által a kapcsolt részek lakosai, sem joga­ik , sem nemzetiségük tekintetében, ne háborítassanak mind­azok élvezetében, miket a szent korona hatalmának védelme alatt most újra felvirult alkotmány nekik újra biztosított, és részekre teljes épségben fentartani nekem is legfőbb tiszteim egyike, mindezek folytában. A belügyminiszer előterjesztésére rendelem a­mint követ­kezik : 1) Horvát-és Tótországra és Szerém, Pozsega, Verő­­cze vármegyékre s az ezekben kebelezett kir. városokra s egy­szersmind a határőri vidékekre nézve királyi biztosul kikülde­tik a végett, hogy maga mellé veendő polgári egyénekkel egyetemben, a közrendre és csendre s minden egyesnek sze­mély- és vagyonbiztosságára felügyelvén, különösen őrködjék, hogy a néhol már nyilván is mutatkozó tettleges elszakadási törekvés sikeresen meggátoltassák, indítói, elősegítői kinyo­moztassanak , és törvény szerint megfenyittessenek. 2) A­hol személyes munkálkodása megkivántatik, min­denütt meg fogván jelenni, a­mint egyrészről a határőrség s a sorkatonaság hatósága alá rendeltetik, úgy másrészről a törvényhatóságok kellő engedelmességre már köteleztettek. 3) Felruháztaiu­k teljes hatalommal arra is, hogy a f. é. május 10-étől az ottani törvényhatóságoknak megadott rög­tönbíróságot más bűnökre is kiterjeszthesse, ha ezt a felebb elősorolt közállodalmi legmagasb, legsürgőbb tekintetek szük­ségessé teszik. Remélvén, hogy erélylyel párosult hűsége és belátása ál­tal minden egyes polgárnak személy- és vagyonbiztossága ek­képen fenn fog tartatni, hogy az elszakadási törvényellenes törekvés meg fog semmisíttetni, és hogy a kapcsolt részek la­kosainak mind tiszta nemzetisége, mind mindenféle alapos joga meg fog őriztetni, és minden jogos és méltányos kívána- t­ainak valóságos és általam is különösen óhajtott teljesedése­­ elé fog segíttetni, épen azon ősi szövetség által, melly alapja Magyarország és a kapcsolt részek mind dicsőségének a múlt­ban, mind jólétének a jövőben. — Budapesten, május 11-én 1848. — István, nádor s királyi helytartó — Belügymi­nister Sz­emere Bertalan. I. A tegnap este Budán történt véres botrány megvizsgá­lása elrendeltetvén, annak, s törvényes következésének bevég­zéséig báró Lederer Ignácz eddigi főhadikormányzó helyett a főhadi kormányzóságot Budán, K. Boyneburg Móricz altábor­nagy fogja ideiglenesen viselni, és erről a ministerelnök, mint ideiglenes honvédelmi minister , mind őt, mind a többi hadikormányokat tudósítani fogja. Mivel pedig b. Lederer Ignácz, lovassági tábornok, a vizsgálat megrendelése után ma délután, mint állittatik Bécs­be távozott, a nélkül, hogy az iránt az illető ministernek je­lentést tett volna, itteni jelenléte pedig azért is szükséges, mert a megrendelt vizsgálat által ő is terheltethetik, hg Esz­­terházy Pál külügyministert oda utasította a minister-tanács, hogy b. Lederer Ignácznak itteni megjelenését a maga utján eszközölje. — Buda, május 11-én 1848. — A ministeri tanácsból. II. A vizsgálatra kirendelt küldöttség elnökének , Zoltán János, belügyminiszeri állodalmi titkár úrnak meghagyja a miniszer­tanács, hogy a botránynál jelen volt, vagy a rende­let kiadásába befolyt katonai egyénekre nézve akkér intézked­jék, hogy azok a vizsgálat végeztéig innen sem át ne tétesse­nek , sem el ne távozzanak. A vizsgálatot a küldöttség az eddigi szokás szerint nyil­vánosan teljesítendi, azon hozzáadással, hogy bármi rend­zavarás vagy háborgatás nehezítené annak folytatását, a rend­nek és csendnek tüsténti és tökéletes helyreállításáról birói tiszte szerint, erélyesen és szilárd határozottsággal gondos­­kodandik. — Buda, május l1kén 1848. — A ministeri tanácsból. Igen nagy megszorítása az a hírlapoknak, hogy hasábjai­kat ministeri rendeletekkel kénytelenek betölteni. Mi ezen bajon segitendők, a kivonatos előadáshoz folyamodtunk, ám­bár ezt nem tartjuk a legjobb módnak, kormányrendeletek közzétételére nézve. A kormánynak könnyű lenne a dolgon segíteni, ha taná­csunkat elfogadná: adna ki egy „bulletin“t hetenként egyszer vagy kétszer, annyi példányban, a­hány hatóság és község az országban van, mellyben semmi egyéb nem volna, mint az ő rendeletét, s küldené ingyen mindenüvé, szintúgy valamennyi hírlap szerkesztőségeknek is. Ehez a világon semmi készülődés nem kéne, még szer­kesztő sem. Az egyetem vagy kormány nyomdája egészen ki­állítaná. A finanzminister értesí­téséből kivonat. A pénzügyminiszer hivatalosan értesít minden kincstári fizető hivatalokat, hogy a kormánykinevezéstől függő hivata­loknál eddig fenállott tiszti jellemi dij (Character-Taxe) és tiszti nélkülözési dij (Carent-Taxe)­, miket az újon kinevezett hivatalnokok fizetni tartoztak volna — miután a pénzügymi­­niszer a törvényhozás közbejötte nélkül nem érzi magát felha­talmazottnak a közjövedelem ezen ágának, melly a köztiszt­viselők adóját helyettesiti, megszüntetésére, de javíthatja ez adózási rendszert úgy, hogy a közjövedelem csorbulása nélkül a díjfizetés kevésbé legyen terhes — a felebbi díjlevonások tehát a munkába vett rendezésig függőben maradnak, majdan az új fizetési rendszer alapján hozandók be. Továbbá közhírré teszi a pénzügyminiszer, hogy azon részletek, mellyeket némelly leköszönt vagy megszűnt közhi­vatalnokok , mint fizetéseikből nyugdíj alapjául levonottakat, visszakövetelnek, a kincstár által visszafizettetni nem fognak, mert nyugdíjazási alap fejében a hivatalnokok fizetéseiből semmi levonások nem történtek, minthogy az eddig fizettetni szokott tiszti jellemi és nélkülözési díjak tisztán hivataladó ter­mészetűek voltak és a nyugdíjazással épen semmi összeköt­tetésben nem állottak. Hivatalos felvilágosítást közöl a pénzügyminiszer az ausz­triai pénzügyminisz, dohánybeváltási ügyében is, melly felvi­lágosítás igazolja abbeli eljárását, minélfogva letiltatta kia­datását azon 100.000 p­o­ntnak, mellyet a bécsi udvari kincstár, még az előbbeni kormány rendelkezése folytán, a magyar kamaránál a dohány­­­beváltási pénztár számára most is, mint azelőtt tenni szokta, utalványozott. E száz­ezer pengő­úának visszafoglalását a magyar pénzügymini­szer nemcsak jogának, de kötelességének is ismerte, miután a törvény, az uralkodóház tartására stb. határzott 3 millió ezüst forinton kívül, egy fillért sem rendel más ausztriai czélokra; a magyar pénzügyminister pedig megkeresve nem volt ő fel­sége nevében a százezer fának a 3 millió rovására leendő be­számítása iránt; és míg ez nem történik egy fillért sem enged a magyar kincstár által az ausztriai pénzügyministérium szá­mára fizettetni. Értesítő azonban ez utóbbit a magyar kül­­ügyminiszer útján, miszerint reméli ugyan, hogy ő felsége a 3 millió rovására leendő utalványozásokat mostani szorgos kö­rülményeink közt annyival inkább kíméletesen méltóztatandik elrendelni, mivel a folyó számadási év első öt hónapjában vagyis mart. végéig összesen 6,192,777 ft fordittatott már a magyar kincstár által a bécsi pénztár számára, mindemellett kinyilatkoztatta a magy. pénzminister, hogy a magy. kincstá­i költség­könyvekben külön számadási lapot nyittatott a tör­

Next