Budapesti Hírlap, 1853. június (127-152. szám)

1853-06-10 / 135. szám

Nagy-Károly­ban a főegyházi melletti­ diadal­­kapu alatt haladt át ö­cs. Fürge, roppant néptö­meg, a különnemű, tanuló ifjúság, katonaság, vi­lágiak s egyháziak ünnepies sorai között; ott ko­csijáról leszállván az egyházba tért, hol a kerü­leti papság, sz.-ferencziek és kegyesrendiek egyházi diszöltönyben fogadták a nagy állam­­férfiu, nagy katona, de egyszersmind buzgó, val­lásos és áhitatoslelkü császári Főherczeget. Az egyházból ezerek éljen-kiáltásai s kíséretei kö­zött a nagy piaczra kocsizott, hol lóra ülvén, az ott fölállított huszár-század, ujonczok és csend­­őrség felett tartott szemlét; s miután a huszáro­kat több fordulatokban s gyakorlati változatokban magas személye előtt elléptette volna, a megye egykori házához kocsizott, a különféle állam­­hivatalnokok, polgárok, egyháziak s magánosok kíséretében. A megyeházépület főkapujánál L­án­­c­z­y szathmári prépost ő nagysága szónokolt, ki­vel ő cs. Fensége kegyes volt néhány perczekig a legnyájasabban társalogni, sőt szives volt meg­emlékezni , miszerint ő ngát már egyszer,’ — legkegyelmesebb Császárunk , Felsége körútjakor — látta volt. A megyeépület főtere­mében az államhivatalnokok mutattattak be­­ cs. Fenségének. Egyetlen egy sem találkozott, ki­hez pár szót vagy kérdést intézni nem kegyeske­dett volna. Megtekintette későbben az adószedői hivatalt s szegények­ kórházát, hol daczára azon­­nali fáradalmas utazásainak, minden szenvedőt külön-külön megnézett. Boldognak érezte magát, ki a kegyes kormányzó szelíd tekintetével s de­rűs arczkifejezésével találkozhatott. Három óra­kor délután távozott a magas vendég körünkből. Kisérték gróf Zichy Hermann alelnök ö mlga, és előbbi magas állású kísérői.­­ Csütör­tökön délután jött Nagy Károlyba Szathmárról azon leverő hír, hogy Ő cs. Fensége megér­kezte után részül lett, s az utat még 2 - kán délig nem folytatta. Közös volt a sajnálat és levertség, mindenki csak Ő cs. Fensége egésségi állapotá­ról kérdezősködött, őszinte szívből óhajtván: ad­ná a mindenek ura, mikép­p közösen szeretett cs. Főherczeg mielőbb óhajtott s kívánt egésséghez jusson, s a kormánya alatt élő népek közös bol­dogságára mielőbb felüdüljön. Szathmár, jun. 5. Örömet akartam irni, e város és megye öröm érzetét azon nagy szerencse felett, mely e me­gyét, de legközelebb e várost érte Ő császári f­en­­sége Albert Főherczeg Magyarország kormány­­­zója magas megjelenése által. Óhajtva várta e nép a perczet,melyben a magas vendéget körében elfo­­­gadhatja, ezrenkint tódult Ő cs. Fensége elé, hogy hódolatát s örömét nyilatkoztassa. De fájdalom ezen öröm szomorúsággá vált. Ö cs. Füge ugyanis ide érkeztekor, a mint a Tnearés, m­is­ek ő mélt arvai a teuipiomas.szo­ban elragadtatott, roszul lett, a templomban szédülést érezve vizet kívánt, mely­­lyel a magas vendég magát felfrisitette ugyan, de mégis roszabbul lett, s csak mások segítsége által, miután a sekrestyében kevés ideig nyugo­dott, emeltetett a hintóba s szállíttatott szállá­sára püspök ő magához a seminarium épületébe hol azonnal lenyugodván, orvosi ápolást vett igénybe. Ő cs. Fensége f. hó 1-én délután Vg 6-kor ért Szathmár város határába, hol a polgármester által fogadtatván, az eléje kilovagolt nagyszámú lovas bandérium kíséretében a városba Vs 7-re ért, hol a templomajtóban a hivatalos testületek a város s több helységek küldöttségei, s a nén ezrei várták; fájdalom, hogy a nép ezen tiszta ö­­röm lelkesedését alig egy pár percz múlva áta­­lános levertség váltotta fel. Szathmár az austriai ház uralkodása óta je­lenleg másodszor oly szerencsés, kebelében aus­triai Főherczeget fogadhatni, először 1805-ben fogadta József főherczeg ő Fenségét, a boldo­­­gult nádort, oly árvizes időben, mikép hintáját az útban két oldalról tartani kellett, hogy a lát­hatatlan vizlepte után el ne dőljön; másodszor most, s valamint akkor nagyban, úgy most kicsi­ben ő is. Fensége Albert főherczeg is jött ár­vizes helyen, úgy hogy a hintó alja a vizet érte. Ő cs. Fensége elfogadására e város népe mindent megtett, a város nagyszerűen ki volt világítva, a legtávolabbi utczák is fényben úsztak. Ő cs. Fenségével ide érkeztek gr. Zichy Herman­n. váradi cs. kir. helytartósági alelnök, Braunhof altábornagy , excla n. váradi kér. kat. parancsnok, a kassai kér. parancsnok, és a kassai cs. k. helytartósági alelnök, úgy sok más magas vendégek. Ö. cs. Fensége egéssége javulásának örö­mére a színházban ma nagyszerű előadás van rendezve, a hymnus éneklése s ő cs. Fensége életnagyság,­ arczképének kivilágítása mellett. I. I. Szabadka, május 28-kán. A palityi fürdő tárgyában a városi tanács által az érdeklett bérlő ellen folytatott, s a M. H. útján is még tavaly megérintett per némely hibák miatt az utóbbi részére kedvezőleg dönte­tett el, minélfogva még az idei fürdői haszon egy része az eddigi kezekben fog maradni. A kö­zönség, a város és bérlő közti vitázáson kívül esvén, visszatartóztatja ítéletét, de azt követel­heti, hogy épen a fürdő jövőjét tekintve ott eddi­ginél jobb legyen a vendégek élelmezése. Miután a város az idén mintegy 20—21 lakszobával bőví­tette meg a fürdői épületet, s egyúttal 14 meleg fürdő­szobát is készíttetett, melyeknek jövedel­meit azonban a város maga kezeli, hiszszük, az Csíkból (Erdélyben) május 22. Vidékünk a vallásosságnak nagyszerű tem­plomává változott a napokban. A szántó ekéjét, a mesterember műhelyét, a napszámos diját fele­dé, hogy láthassa és hallhassa Hay­nald Lajos ő magát, Erdély kath. népének fő lelkipásztorát. Folyó hó 13-án volt szerencsés e kerület a köz­­tiszteletü főpapot kebelébe fogadhatni. Az Ud­varhelyszékről Csikba vezető nagy erdő derekán a kerület néhány papjai, annak aljában a somlyói gymnasium tanárai, a Csíkszereda városi tanács és polgárlovasság, a város végénél annak lelké­sze, tanuló ifjúsága, számos népsége, hivatalno­kok, s végre Somlyón ,a kolostor kapui előtt az egyházi díszruhába öltözött egyetemes kerületi papság, s zászlókkal kiállott ifjúság által harang­zúgás közben fogadtatva kisértetett be a sz. fe­­rencziek nagyszerű egyházába. Estve a kerületi császári királyi biztosság, a két cs. királyi já­­rásbirósági testületek, az összes papság, tanári kar s szerzet tisztelgését fogadá , mindnyáját elkötelezvén nyájas társalgási modorával. Szom­baton a székelységből e vallási és történeti ünne­pélyre összesereglett hívek körében, délelőtt a nagymisét számos papság segédletében végezve, délután a magas Somlyó hegyére személyesen vezérlé fel a 15—20 ezernyi nép kisérte egyházi diszmenetet. Estve a tanári kar az ifjúság élén Napi események. (Fővárosi és vidéki napló.) Junius 10. * Gr. Wimpfen tszn­­ő exoja, triesti hely­tartó, néhány nap óta városunkban mulat. *] A Pesti- Lloyd vásári jelentése szerint a végére járó medárdi vásár még azon csekély vá­rakozásoknak sem felelt meg, miket felőle eleinte tápláltak,­­ kivéve az egyetlen gyapjú czikket. A legtöbb panaszokat a kézművesektől hallani, kiknek üzlete egészen megzsibbasztottnak tekint­hető. Nehéz feladat lenne, ezen oly sokáig tartó s mindinkább elterjedő pangás valamennyi okait kinyomozni, azonban a főbbek közé tartozni lát­szanak az időjárási viszonyok rendetlensége, s má­sodszor a hazaló kereskedésre nézve fenforgó a­­kadályok. Kevés vevő érkezett, még kevesebb vásárlási kedvvel és pénzzel. * Riegler Ignácz ur, budai polgár és egy major birtokosa a zugligetben, 20 pftnyi összeget adott át a katonai és polgári kormányzóságnak a Milanóban megsebesült cs. k. katonák részére. — ezen hazafias tény a legmelegebb hála kifejezése mellett azon hozzátétellel bocsáttatik köztudo­másra, hogy azon pénzösszeg már rendeltetése he­­lyére esküi keteti. * A közelebb megjelent „Eszter“ czímű regény szerzője egy új művet fejezett be, mely Erdély történetének egy érdekes korszakát fogja regénytárgyilag rajzolni s ,Nagyszebeni királybí­ró* czímet viselend. * A Flóra-kedvelők figyelmeztetnek, misze­rint Bartl ur kertjében, a Hermina-kápolna mel­lett, jelenleg a nálunk ép oly ritka, mint nehéz mű­­veletű növény. „Stanhopea oculata“ teljes virá­gában látható. Ezen növény, mely az Orchideák­hoz tartozik, már februáriusban is virágzott, va­lamint most színpompára s vanília-illatára egy­aránt kellemetes virág teljében áll. Számos bimbója épen most kezd hasadni. Megtekintését annál sür­­gőbben ajánljuk, mivel e bájos virág 3—4 nap múlva hervadni kezd. * Scalari Domokos olasz operatársasága, mi­helyt Pozsonyban vendégjátékai sorát befejezte, Pestre szándékozik jönni. „ Nemzeti színpadunkon a közelebbi drámai újdonság, mely valószínűleg jövő héten — pénte­ken — kerülend színre, — Girardin asszony Lady Tartuffe-je lesz. E Párisban nagy tetszéssel adott finom társalgási vígjáték, hosszúsága miatt, (Ko­lozsvárott, hol Jókainé választó jutalomjátékául, v* 12-ig tartott), czélszerű kihagyásokkal fog a­­datni. Az operai személyzet „Ördög Róbert“ czí­mű dalmű előadására készül. * Pest városának számos tagból álló kül­döttsége gr. Radeczky m­agy­a exénak Monza - ban május 26-án nyújta át Pest városa tiszteletbeli polgársági okmányát. * A budai alagútnál a hegy­áttörési munká­latok alkalmával egy fontos fölfedezést tettek, mely nem csak az építési költséget fogja teteme­sen alábbszállítani, hanem egyszersmind neveze­tes jövedelmet is ígér. Egy f­elsőbb állású építé­szeti hivatalnok az aknából kihordott s parttöl­tésre használt kövekkel kísérletet tétetett s ered­ménye az lán, hogy e kövek kitűnő vizépitészeti mész­anyagot rejtenek magukban, mely a sze­relm mész fölött, minek mázsáját a társaság eddig 1 frt 35 krjával fizette, előnynyel bir. A léghő­­m­érték az alagutban rendesen 18 °r., mely kö­rülmény különös figyelmet igényel, nehogy a munkások azon számos meleg­ források egyikére bukkanjanak, mi a budai fürdőket oly híre­sekké teszi. * M­á­t­r­a­y Gábor, a nemzeti képcsarnok­­alakító egyesület titoknokának. 29-dik közle­­ménye Ő cs. k. s Ap. Felsége I. Ferencz Jó­zsef legkegyelmesebb Fejedelmünk s Ő Fensége Albert cs. Főherczeg, Magyarország hadi s pol­gári kormányzójának a nemzeti képcsarnok szá­mára megszerzendő képeikre szentelt összegek felől. a) Tek. Derzsy Antal, Északbiharmegyé­­ben vámospércsjárási cs. k. főszolgabíró 187. szá­mú aláírási ivén : 19 ft 40 kr. p. pénzben b) T. Kháde Károly, Trencsinmegyében puchnójárán cs. k. főbiztos 267. sz. ivén : 19 ft. c) T. H­u­s­z­ár Pongrácz, Veszp.megyében enyingjárási cs. k. fő­szolgabíró 365. sz. ivén : 18 ft 24 kr. d) Magos b. Barkóczy Antal, ungvárjárási cs. k. főszolga­bíró 463. sz ivén: 17 ft 8 kr. e) T. Vészics Imre, pécsi hí polgármester 566. sz. ivén: 18 ft. f) A bajai izraelita község 641. sz. ivén : 16 ft 10. g) T. Farkas János, jászberényi fő­bíró 706. sz. ivén : 16 ft 10 kr. h) T. Sz. Szeg­halmi János, nagykunmadarasi főbiró 716. sz. ivén: 12 ft 26 kr. i) A budai zsemlesütók­ezé­se 889. sz. ivén: 17 ft 15 kr. k) T. Keb­­­lovszky Lajos, Békésmegyében orosházi cs. k. járásbiró 905. sz. ivén : 10 ft 34 kr. A 29-dik köz­lemény összege: 164 ft 47 kr. p. pénzben. Nád­askay Lajostól közelebbről „Ma­gyar nyelvtudományi fejtegetések“ czimű munka kerül sajtó alá, mely főleg nyelvünk ragozási tör­vényeivel , a ragozásra nézve helyesírásunkban uralkodó sokféle eltérés, különbözés, szabályta­lanság bírálati fejtegetésével, és azoknak, szóha­sonlat és szóelemzés útján helyes nyelvtörvények alá sorozásával foglalkozik. Czélja a munkának a magyar helyesírásta­ni szabatosságot és egységet előmozdítani, s mint ilyet, sikerrel használhatandja azt általában mindaz, ki a magyar nyelv és irodalommal foglalkodik, különösen pedig a nyelvtan­itó és nyelvtanitó. M i s k­o­­­c­z, junius hó 6 Folyó hó 4-kén örvendetes napot reméltünk elérni. Kát. és pol­gári kormányzó urunk Albert főherczeg ő cs. Fensége e napon lett volna városunkat magas lá­togatásával szerencséltetendő. Ő és. Fensége jövetelének hire villanyként futa át a lakosság minden osztályát. A különböző mél­tóságok , hatóságok, testületek, egyletek, ezédek, sőt minden egyes polgár legélénkebb versenyt tanúsítottak azon készületek megtételében, mikkel az Ő cs. Fensége iránti leghűbb hódolatot és ra­gaszkodást minél ünnepélyesben kifejezni óhajták. Azonban az ünnepélyes elfogadásra készülő lakosságot mély fájdalommal fujtá le egy folyó hó 4-bén érkezett sürgöny, mely Ő cs. Fenségé­nek magas körútjában véletlenül lett egésségi változását tudatván, megfosztá városunkat ez al­kalommal ő és. Fensége magas látogatásától. A nép, mely már az ezelőtti napokon is nagy sokaságban örvendő arczczal tolongott az utczá­­kon, e leverő hir hallattára egy percz alatt el­vesztő élénkségét — s a közöröm osztatlan és leg­­résztvevőbb fájdalommá vált Ő cs. Fenségének e­­gésségi változása s magas látogatásának e miatt ez alkalommali elhalasztása fölött. E részvétéhez legforróbb óhajtását csatolá O cs. Fenségének mielőbbi szerencsés fölgyógyulása s várva várt kegyes látogatásának bekövetkezése iránt. Adja Isten, hogy minden hű magyar keblé­ben élő ezen legforróbb óhajtás mielőbb teljesed­jék. ^ * S z i g e t h. Miskow hadrendőri tizedes és Bardigula hadrendőr m. hó 21-én a Tisza partján czirkálván, a folyam közepén egy gyermeket vet­tek észre, ki egy összeroncsolt hajón ülve segé­lyért kiáltott. A két hadrendőr azonnal beleugrott a rohanó folyamba s megmenté a gyermeket, ki sír­va mutatta meg nekik azon helyet, hol a hajó egy szík­hez ütődve összetört s atyját a hullámok elnyelők. Az ernyedetlen derék katonák azonnal a kijelölt helyre siettek s ott az atyát életjel nél­­­küli állapotban feltalálták; testét csak életveszél­­­­lyel lehetett partra vonszolni. Gyors orvosi se­gély alkalmazása által a tetszhalott nem sokára magához tért. A nemeskeblü mentők e tette, mely­­­ben a kötelesség-érzetet az emberiség iránti ne­mes s önfeláldozó indulat ily magas fokára emel­ték, a legméltóbb elismeréssel hozatik nyilvá­nosság elé. (Közbirodalmi napló.) Bécs, június 8. Frankfurti tudósítások szerint bizonyosnak tart­ható, hogy a Schweiz austriai király-ügy a német szövetségi gyűlés elé fog kerülni. — B. B­é­m­e­r, a volt nagyváradi püspöknek, ki mint tudva van a magyarországi eseményekbe volt bonyolódva, Brixen melletti Neustift jelölte­tett ki tartózkodáshelyül hova nemrégiben meg is érkezett. — Poroszkor, herczegekkr. fensége látoga­tását az itteni udvarnál October hónapban várják. — A cs. k. udvari testőrség szervezésének uj alapvonalai már legfelsőbb helybenhagyás alá terjesztvék. — A kereskedelmi kamra legközelebbi ülé­seiben egy átalános érdekű tárgy jó tanácskozás alá, t. i. a most uralkodó ügyletpangás sok gyár­­latágakban, s az üzlet megszüntetése Bécs több legnagyobb gyáraiban. A kamra bizottmányt ne­vezett ki az okok kipuhatolására, és ennek ered­ménye szolgáland­ó kamrai tanácskozások tár­gyául.­­ Az újon szervezett főhadiparancsnokság négy osztálya ma megkezdi működését. Az első osztály a tisztán katonai, a második a hadműveleti (operatív),a harmadik a közigazgatási, a negyedik végre a katonai képző­intézetek ügyeivel foglal­kozik.­­ Az Oroszország és porta közti alkudozá­sok folyamában a cs. k. austriai kabinet folyvást igyekezett a béke fentartását támogatni, és való­színűnek látszik, hogy a mostani bonyodalmak daczára Austria fáradozásainak sikerülene a keleti kérdés békés megoldását keresztülvinni. Az o­­rosz cs.­követ az itteni udvarnál, b. M e y e n d o r­ff, mint beszélik, az orosz-török differentiát illetőleg a bécsi kabinetnek a legmegnyugtatóbb nyilatko­zatot téve, s Oroszországban is remélik, hogy az ügy diplomatiai tárgyalás útján fog elintéztetni. Az orosz seregek csak akkor mennének át a Pruthon, ha a porta a fennálló szerződvényeik szó- 706 idén is számos látogatónak fog örvendeni a hely, azonban a jövő év mindenesetre még kielégítőbb eredményt idézhetend elő, miután akkorára a hideg fürdő is megnyittatik, s ugyanakkor mint halljuk egy részletes hirdetésben a víznek jóté­konysága is ki fog emeltetni; midőn, ha a hely minden kényelem s szükséges kellékekkel­­el lesz látva, mint ez a nagyobb épületek felemelésé­vel s a még hátralevő hiányok jövő évrei pótlá­sával remélhető, akkor csak a közönség pártolá­sától függend a palityi sóskeserü víznek helgo­­landi nevezetességre emelése. A fürdő mind fekvése, mind a víz tulajdon­ságánál fogva megértiemelné , hogy jelesebb honi orvosaink nagyobb figyelemre méltatnak. Közelünkben ugyanis nincs nevezetes für­dőhely, mely a nagy rónaság lakóinak igényeit jobban kielégíthetné, mint a Pality, de maga a víz tulajdonsága sem közönséges, sőt a tengeri vizek természetével bírván, mint olyan egyetlen a maga nemében az országban. Részünkről nem is kívánunk egyebet, mint hogy a város alkal­mas és lelkismeretes bérlőre találjon. Most egy kertészre is nagy szükség lenne, mert már az angolkert is az utak homokos volta s az udvarnak virágtalansága miatt elevenségé­ből igen sokat veszt. Egyéb szükségeit ezúttal s ez után helyenkivülinek találjuk elősorolni, an­nyival is inkább, mivel a város általában az in­­struálás s szépítés mezején dicséretes erélyt ta­núsít. Oly épületek egyszerre történt emelése — mint a színház s fürdői épületek — megérdemlik, hogy elismerésünket nyilvánítsuk, s nem tartunk azokkal, kik e tekintetben olyféle nyilatkozatokkal álltak elő , hogy „mire való az a színház, meg az a fürdő? miután jövedelmezé­­sük kétes, és még kétesebb azok élvezetbeli haszna?"­ — mivel részünkről azt tartjuk : a szel­lemi művelődés s polgárisodással bőven póto­­landjuk idővel azon kárt, mit egyes rövidlátó a most haszontalannak mondott befektetett tőke ka­matjainak eddig még csak képzelt elveszésében látni szeret. Unum facére, aliad non negligere! ez a mi jelszavunk, s úgy tartjuk, ezzel előbbre hatolunk azoknál, kik egyoldalulag csupán a­­nyagi előhaladást vadásznak , elhanyagolva a szellemet, mely az anyag felhasználását még job­ban s észszerűebben tudja kezelni s értékesiteni az élet kellemessé tételére s a jövőnek biztosí­tására. Közönségünk az építés mezején átalában nem nagy előmenetelt mutat; oka részint a pén­­zetlenségben, a drágaságban, s az izléshiányban fekszik. Mert sokan gazdag polgáraink közöl m­ai nap is a fentebb érintett okok valamelyikénél fogva az ősi alacsony, kényelmetlen, részben e­­gésségtelen házikó szűkebb falai közt találják fel -- - »vluZiVU ví vluvhl/ Vy IHC-lj uhui. M­UVIIIV/O dl­ vagy­onossága érzetében csupán azon ősz hangzásban találhatna fel, melynek minden­ből úgy az életmód, mint a lakás-­s ruházkodás­ból egyaránt vissza kell tükröződnie.­­ Itt ott azonban vannak egyes kivételek, kik az újabb időben úgy az építés, mint a szépítés terén len­díteni igyekeznek, kik ha egyébbel nem, egyes kert s üvegházak emelésével, vagy udvaraik­nak kertté alakításával szereznek a szemnek egy-egy pihentető zöld párt, e sivár, félig homo­kos, félig sáros pusztai városban, mig ismét má­sok legalább egy sorfával ültetik be házuk elejét, mi által egy kis árnyék s közben-közben a széles utczákban sétány alakul. Mind e szép példákat azonban legczélszerűbb lenne egy mindegyiket kötelező határozattal közönségessé tenni.­­ To­vábbá a szépitési bizottmányt nem ártana felha­talmazni arra, hogy legalább a piaczokra s azok kerületére dűlő kerítések s házak falainak beme­­szeltetését s több ily csinossági teendőket esz­közöljön. Mindezek mint óhajtások, s nem mint utasí­tások hozatnak részünkről elő, s nem is arra czé­­loznak, hogy bárki is az által sértve érezze ma­gát, mert ez nincs szándékunkban — hanem hogy a kor ízlésével előhaladva, egyszer már a külformára is tekintettel legyünk — mint a mely szemmel látható dolog lévén, legelsőbben árulja el netáni vagyonos létünk mellett szellemi sze­génységünket. * * ■/.­ fáklyás zenével tisztelé meg a főpapot s Erdély kath. iskoláinak főigazgatóját. Az ifjúság pedig több e czélra szerkesztett s igen jól betanult éne­keket zengett el. A zenekar a néphymnuszt s még egypár választott darabot játszta, mire dicső csá­szárunk . Felsége­s püspök ő mélt, kitörő éljenek kíséretében felköszöntetvén, a főpásztor megilletődve intéze néhány szavakat a tisztel­gőkhöz, igy szólván a többi közt: „A milyen sö­tét és csillagtalan az ég boltozata, és oly ho­mályos az ifjú lelke, mint fáklyáitok itt ez éjben világosnak, akkér gyújtsatok fáklyát a vallás és tudomány mezején.“ Pünkösd napján, midőn a templomban prédikált, a kereszténység megvál­tója lelkétől ihletett szónokot hallhatod. A nép magasztos ájtat és buzgalomra volt emelkedve a főpap kenetteljes beszédén. És látni az iskolában őt! Az ifjúság a szerény bizalom gyöngéd lán­­czaival fűződött sajátságos tapintatu tanítói mo­dorához. Innen könnyű elhinni, hogy valamennyi egyházmegye és iskola, hová betért, őt papjának vagy tanítójának óhajtá bírni. — 18-kan indult ki Somlyóról, több pontokon is meglátogatandó rá váró nyájait, s mint itt, őket is az Isten, Fe­jedelem, felebarát és önmaguk iránti kötelessé­geikre buzdítandó; mondhatni, hogy e csupán kath. hitet valló kerület el van varázsolva egyé­niségétől. Ismételjük, a kebleket a közönyösség­ből fölrázni, a kormány, vallás, haza és emberiség iránti kötelességek érzeteit népszerű s költői é­­kes beszédével gyümölcsözővé érlelni, az ünne­pelt főpásztornak megadatott. 1. 1.

Next